Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

SZERDA, 1995. OKT. 25. flfitt BELÜGYEINK 3 \ff • Hatszáz éve alapították az óbudai egyetemet „...ahol a tudományt tanítják, de ahol a bölcsesség uralkodik" Egyetemalapítások (XIV-XVI. század) FT^Í A hatszáz éve alapított óbudai egyetem bizonyítja, hogy Magyarország szerve­sen illeszkedett Európa éle­tébe. Budapestnek, mint egyetemi városnak - ahol múlt és jelen ilyen harmoni­kusan kapcsolódik össze ­van jövője. E gondolatok je­gyében köszöntötte kedden Demszky Gábor főpolgár­mester az óbudai egyetem alapításának 600. évforduló­ja alkalmából egybegyűlte­ket az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen. Az ünnepségsorozat meg­nyitóján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviseletében Papp Lajos helyettes államtitkár a mai, minden elemében átalakuló oktatási rendszer körülmé­nyei között nagy jelentősé­get tulajdonított a jubileum­nak. Az egyetem intézmé­nyének a társadalomban be­töltött szerepét elemezve, és a máról szólva elengedhetet­lennek nevezte a képzés színvonalának megőrzését, emelését. Frenyó V. László, a Magyar Rektori Konferen­cia elnöke szerint, ha a ma­gyar felsőoktatás gazdagod­ni és gyarapodni akar, akkor mindenféleképpen meg kell újítani az universitas szelle­mét. Nincs más alternatíva ­húzta alá. Gál Ferenc rektor, a fővárosi székhelyű egyete­mek képviseletében olyan szellemiséget kívánt a mos­tani egyetemeknek, „ahol a tudományt tanítják, de ahol a bölcsesség uralkodik". Döntő fontosságú, hogy az egyetemek között intellektu­ális és tudományos kapcso­latrendszerjöjjön létre - mu­tatott rá Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem rektora a fővárosi társegyetemek ne­vében tartott köszöntőjében. Még gondolkodunk azon, hogy ezt a célt a nagy uni­versitas vagy az egyetemi szövetség formájában való­sítsuk meg - fűzte hozzá. Szabó Miklós, az ELTE rek­tora történeti áttekintésében kifejtette: az óbudai egyetem példája is azt mutatja, hogy Magyarország a XIV. szá­zadban nem maradt el az eu­rópai minta követésében. Megjegyezte, hogy az 1395­ben - Luxemburgi Zsig­mond és IX. Bonifác pápa által- alapított óbudai egye­tem és a mai ELTE között nincs jogfolytonosság, de az ország legnagyobb egyeteme önmaga elődjének tekinti a középkori intézményt. Az ünnepség résztvevőit szemé­lyesen köszöntötte Angelo Acerbi pápai nuncius is, va­lamint - külföldi útja miatt ­levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, a rendezvénysorozat fővédnö­ke. (MTI) • Korszerűsítés PHARE-támogatással Nagylak az élen Különféle nemzeti és re­gionális programjain keresz­tül a PHARE mintegy 22 millió ECU-vel támogatja hat magyar határátkelő kor­szerűsítését - mondta el Nagy János dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokának he­lyettese azon a keddi buda­pesti sajtótájékoztatóján, amelyen a határátkelők PHARE-támogatású moder­nizációs programját ismer­tették. A tájékoztatón az Európai Unió budapesti nagykövete, Hans Beck azt hangsúlyozta: a fejlesztés elsődleges célja ugyan a kamionforgalom gyorsítása, de politikai je­lentősége is van, mert könnyíti a határok mentén élők kapcsolattartását. Az EU budapesti nagykövete jelezte azt is, hogy további PHARE-támogatások jóvá­hagyása is várható a közel­jövőben. Nagy János részletesen vázolta a korszerűsítési programot. A legelőrehala­dottabb állapotban a nagy­laki határátkelő bővítése van, de szorosan követik az itteni munkálatokat az ártán­di, a záhonyi, a rédicsi, a gyulai átkelők fejlesztései is. A teljes program megvalósí­tásában a magyar költségve­tés is mintegy 3,7 milliárd forinttal - a PHARE-támo­gatás összegével megegyező nagyságú hozzájárulással ­vesz részt. A program kere­tében az átkelőket, ahol szükséges, összekötik a meglévő autópályákkal és kulturált, gyors vámkezelést lehetővé tevő terminálokat építenek ki. A VPOP helyettes pa­rancsnoka elmondta: a nagy­részt jövőre befejeződő be­ruházások is szükségesek ahhoz, hogy hazánk csatla­kozhasson az európai vám­tranzit rendszerhez. Ezen a héten váiják a magyar illeté­kesek az Európai Unió és az EFTA felkérő levelét az eu­rópai vámtranzithoz csatla­kozásra, ami feltehetőleg 1996. július l-jétől valóság­gá válik. (MTI) A Barre család és Márai Éva Barre műfordító és Thierry Rocher, az In Fine Kiadó igazgatója kapta a Magyar PEN Club Emlékér­mét - tájékoztatta Hubay Miklós, a Magyar PEN Club elnöke a sajtót. Éva Barre Márai Sándor Béke Ithaká­ban című regényét ültette át magyar nyelvről franciára. Thierry Rocher a magyar irodalom franciaországi ter­jesztéséért kapta az elisme­rést. Cége, az In Fine Kiadó az elmúlt két évben tíz ma­gyar művet jelentetett meg, köztük Németh László, Ka­rinthy, Kosztolányi és Ör­kény munkáit, a közelmúlt­ban pedig Márai regényét, amelynek előszavát - Éva Barre férje — Raymond Barre, volt miniszterelnök írta. (MTI) Hogyan kaplak jogosítványi az analfabéták? Százhetvenkét vádlót' felett hirdetett egy jogo­sítványhamisítási ügyben ítéletet Pécsett a Baranya Megyei Bíróság. A veszte­getés, befolyással való üzérkedés, magánokirat­hamisítás bűntettével, il­letve vétségével vádolt gépjárműoktatók, vizsga­biztosok, sofőriskola-ve­zetők, továbbá százötven­hét ügyfelük - köztük a vizsgázókat helyettesítő „dublőzök" - pénzért, ajándékért adták-vették a jogosítványokat, melyeket ilymódon azok is megsze­rezhettek, akik nem is jár­tak gépjárművezetői tan­folyamra, sőt olyan is akadt köztük, aki még ír­ni-olvasni sem tudott. A bűncselekmények soroza­ta Mohácsról indult, de megyeszékelyi illetékesek közreműködése is kellett hozzá, így hamarosan Ba­ranya-szerte elterjedt a vezetői engedély megszer­zésének törvénybe ütköző int ia. Az így jogosít­ványt kapott „gépjármű­vezetők" egyike később hármas halálos balestet okozott. Dr. Kalmár Éva bírónő büntetőtanácsa a négy és fél hónapja tartó tárgya­lássorozatot lezáró ítélet­hirdetésen az ügy elsőren­dű vádlottját, Sikrai János oktatót többrendbeli vesz­tegetés, befolyással való üzérkedés, köz- és magán­okirat-hamisltás elköveté­se miatt három és fél évi, a másodrendű vádlott Gál István oktatót három évi és öt hónapi szabadság­vesztéssel sújtotta, de íté­letük nem jogerős. A bíró­ság mind a százhetvenkét vádlottat elmarasztalta, többségükre végrehajtan­dó vagy felfüggesztett sza­badságvesztést szabott ki büntetésül, s háromnegye­dük esetében az ítélet jog­erős. (MTI) A szakszervezet nem bólint A közalkalmazottak szak­szervezete 25 százalékos béremelést tart szükséges­nek, a kormányzat szerint azonban csak újabb létszám­csökkentések esetén lehet jö­vőre emelni a béreket. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának ülésén a szakszervezetek megoldhatatlannak nevezték a további leépítéseket. Hegyeshalom: nehéz az átjárás Továbbra sem zökkenő­mentes az átlépés a hegyes­halmi határállomáson, hét­főn ugyanis 1-2 órát kellett várakozniuk az Ausztriába utazóknak. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője el­mondta, hogy ezúttal az osztrákok hat átlépő sávot működtettek, mindhárom ka­tegória számára kettő-kettőt. A kiutazók nagy többsége azonban magyar állampolgár volt, őket pedig szigorúan ellenőrizték az osztrák vá­mosok és csendőrök. Vala­mennyi magyar állampolgár útlevelébe bepecsételtek, és kikérdezték őket úticéljukról is. A szóvivő szerint a zök­kenőmentes forgalmat aka­dályozza ugyan az M-l-es autópálya építése, de az átlé­pést elsősorban a szigorú osztrák ellenőrzés lassítja. Krisán Attila úgy véli, hogy ünnepnapokon érdemes más határállomást választani az átkelésre. (MTI) Nem bagó a cigaretta A jövedéki törvény július 12. óta hatályos módosításá­ról rendezett tegnap egész­napos fórumot a KISOSZ, valamint a DEPÓ Kft. Új­szegeden, az oktatási köz­pontban. A szervezők azért mozgósították a kis- és nagykereskedőket, a vendég­látósokat és serfőzőket, hogy azok alaposan megismerhes­sék a legújabb változásokat. A törvény nem ismerése ugyanis súlyos anyagi és jo­gi következményekkel jár­hat. Dr. Martonosi Istvánt, a KISOSZ megyei titkárát kér­deztük a rendezvény szüne­tében: • Melyek a leglényege­sebb szigorítások a jöve­déki törvényben? - Az egyik a biztosíték, a kaució. A kiskereskedelmi tevékenységet leszámítva valamennyi területen (nagy­kereskedelem, termelés, ex­port, import, önálló raktáro­zás) kauciót kell fizetni,* amelynek az összege 1-től 200 millió forintig terjedhet. A másik szigorítás az, hogy a tevékenység folytatásához szükség van egy megfelelő telephelyre, raktárra, tároló­helyre. Például garázsban nem lehet nagykereskedelmi tevékenységet folytatni. • Mi a következménye annak, ha valaki nem tesz eleget a feltételek­nek? - Egyik napról a másikra be lehet záratni az üzletet. Nőtt a bírság összege, elko­bozhatják az árut. A három szankció együttesen egy életre tönkreteheti a vállal­kozót. Puskás László, a DEPÓ Kft. ügyvezető igazgatója is az előadások egyik szerve­zője volt. • Miért tartotta fontos­nak, hogy fórumot te­remtsen a jövedéki tör­vény módosításának? - Azt vettem észre a saját gyakorlatomban, hogy a vál­lalkozók nincsenek tisztában a törvény szigorával. • Az Ön cége mennyi kauciót tett le? - Tizenötmillió forintot. Ha nem ismerem az új jöve­déki törvényt, 70 ember munkahelyét kockáztatom. A fórumon különben az is kiderült - törvény pontos szövegének ismertetése köz­ben -, hogy nem minősül jö­vedéki terméknek a bagó és a tubák. Kár, hogy irántuk a kereslet szinte minimális. Borbélyné dr. Kovács Jo­lán, a VPOP jövedéki főosz­tályának helyettes vezetője azt is elmondta a fórumon: mivel a kereskedelmi forga­lomban a magas fogyasztási adó miatt speciális helyzetbe kerültek a jövedéki termé­kek, kettős kontrollt kell ve­lük szemben érvényesíteni. A klasszikus adótörvény mellett nélkülözhetetlen a további szabályozás, ellenőr­zés. A jövedéki cikkek fo­gyasztási adója 163 milliárd forint volt 1994-ben, az összes fogyasztási adónak a 95-98 százaléka ezen cikkek köréből származott. Hogy a vállalkozók egyenlő esé­lyekkel indulhassanak, a fel­tételeket meg kellett terem­teni. Ezek egyike az, hogy ne lehessen előnyösebben forgalmazni, vagyis minden­kire legyen érvényes a kau­ció. Másrészt: meg kell aka­dályozni az illegális kereske­delmet. Az eredmény min­denkinek jó lehet: a költség­vetés több bevételhez juthat, a vállalkozók pedig azonos versenyhelyzetbe kerülhet­nek. A statisztikák szerint a jö­vedéki termékek forgalma­zása a 87 ezer kisvállalkozó közül mintegy 79 ezer kiske­reskedőt, 4000 nagykereske­dőt, 1030 exportőrt és 1370 importőrt érint. Fekete Klára Szónoki történelem 5 oha 1956 szellemének ennyi politikai letétemé­nyese nem volt, mint néhány napja, október 23­án. Akinek úgy kívánta érdeke, az azt hangoztatta, hogy ötvenhat a napi érdekek fölött áll és szellemének továbbélése vezetett el a vértelen rendszerváltoztatá­sig. Más meg éppen ennek az 1956-os szellemnek a felélesztését követelte, mert ötvenhat céljaiból szinte semmi sem valósult meg. Mondták még, hogy Ma­gyarországon most nem lehet forradalom, mert de­mokráciában az nincs, és mondták, hogy lehet, mert most demokrácia nincs. Elhangzott, hogy 1956forra­dalmától idegen volt a kirekesztés, és kimondták azt is, hogy a kormányban 1956 nyílt ellenségei ülnek. Volt aki úgy vélekedett, hogy 1956 szelleme ma Euró­pa felé mutatna, más a nemzeti összefogást tartotta tanulságnak. Ingadozik az ember, vajon szerencsésen gazdagnak tartsa-e a magyar megemlékezés eszmevilágát, vagy balszerencsésen túlmagyarázottnak. Nincs miért azt feltételezni, hogy bármelyik politikai vagy társadalmi csoport rosszhiszeműen igyekezne saját magát feltün­tetni a forradalom különleges örökösének; mintha in­kább arról volna szó, hogy a magyar politikai szóno­kok ennek az örökségnek a meghatározásakor arra fordítanának figyelmet, hogy csoportjuk jelenlegi sze­repét legitimizálják. Akik mikrofon elé léptek, rend­szerint politikai nézeteiket állították előtérbe s ez a történelmi eseményre való hivatkozásaikat egyszerű szónoki megnyilvánulássá változtatta. Az ünnepi megemlékezések, ahogy az elvek igazolását kereső po­litikai beszédekben lenni szokott, el-elvesztették éssze­rű kapcsolatukat az emlékezés tárgyával, a történelmi eseményeknek azzal a sorával, amelyek egykori válto­zatosságukban csak a korabeli társadalmi valósággal együtt érthetőek. Kitűnő példa erre a kormányszónok nézete, amely egy történeti lóugrással 1956-ból vezeti le 1989 vértelenségét (lásd: a hátrább állóknak is jus­son valami), de nem kevésbé a jobboldal megnyilvá­nulásai, amelyek elvetik 1956 baloldali vonatkozásait. Az ünnepi beszéd persze nem történetírás. Csak hát az ember megismerkedett már egy olyan időszakkal, amikor a történetírás nem a tárgyát, hanem azt a kort jellemezte inkább, amelyben íródott; és nem kívánja vissza még ünnepi beszéd formájában sem. Ö tvenhat a nemzet nagyszerű emlékei közé tarto­zik. Legnagyszerűbb benne az, hogy a nemzet önbecsülését megpezsditő „hív a haza"-érzést ébresz­tette fel, s egyben kimondta a politikai palettánk min­denkori legszebb színeit festő két szót, azt, hogy ma­gyar, és azt, hogy szabad. De ötvenhat befejezetlen. Pontosabban: befejezetlen marad; abban az értelem­ben, hogy győzelemre jutva eredményeit nem tehette próbára a béke. Ki tudná megmondani, mire jutott volna egymással hat év múlva Nagy Imre és Mind­szenty József, a Petőfi-kör és a Corvin-köz, a MEFESZ és a munkástanácsok? Vajon hasonlított volna az ő nemzeti kiegyezésük az idei október huszonliarmadiki kísérleteinkre? fduclhf j K/ rtjp riir KTNG PUMA edző- és sportcipők _ 18-47-es méretig bőr és gyöngyvásznas cipők. Futballcipők 35-44-es méretig. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény Szeged, Takaréktár u. 1. MODUL BAU JAMINA MINTABOLT - csabai hófogós és holland típusú cserép — Körös 30; 36 válaszfal, kerámia béléselem megrendelhető gyári áron. 8 raklaptól t náz ingyenes házhoz szállítás. Szeifcd, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 ^ommrd TANKÖNYVBOLT ^f Papír-írószer termékek, ünnepi csomagoló- és díszítö­anyagok, 1996-os naptárak kedvező áron! f^ Egyes termékek 30%-os árengedménnyel1 Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Tel: 62/482-776 A Magyarok Világszövet­ségének (MVSZ) szombati választmányi ülése rendkí­vüli jelentőségű a szervezet életében, mert a testület már a jövő évben rendezendő Magyarok Világtalálkozóját készíti elő. Egyebek között ez hangzott el az MVSZ keddi sajtótájékoztatóján. Bakos István, az MVSZ főtitkára a szombati választ­mányi ülés napirendjét is­mertetve elmondta, hogy a testület a Magyarok Világta­lálkozója keretein belül megrendezendő Magyarok IV. Világkongresszusával és a tisztújító világtalálkozóval is foglalkozik. Az ülésen szó esik majd a nyugati régió és a teljes Kárpát-medence ma­gyarságának helyzetéről, va­• Nemzeti stratégiát dolgoznak ki Ópusztoszer: Magyarok IV. Világkongreszusa lamint az MVSZ épületeinek felújításáról is. A főtitkár a szervezet jö­vő évi kiemelten kezelt programjaival kapcsolatban elmondta: a Magyarok IV. Világkongresszusát - ópusz­taszeri és budapesti helyszí­nekkel -június 14-18. kö­zött rendezik. A találkozó fő témája a „Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz. Az MVSZ egyéb, 1996-os világtalálkozóit a magyarok Kárpát-medencei honfogla­lásának 1100. évfordulója, a magyar iskolaügy 1000. éve, és az 1956-os forradalom 40. évfordulója jegyében szerve­zi. Gémesi György gödöllői polgármester a magyar pol­gármesterek jövő évi, ma­gyarországi világtalálkozójá­ra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a találkozó - mely­nek fővédnöki tisztére sze­retnék megnyerni Kuncze Gábor belügyminisztert, Csoóri Sándort a világszö­vetség elnökét és George Patakit, New York állam kormányzóját - 1996. június 26-án, plenáris üléssel nyílik meg. A rendezők szándéka szerint a mintegy tíz helyszí­nen, csaknem kéteze - ven­dég részvételével zajló ese­mény lehetőséget ad a ma­gyarság érdekeit képviselő városatyák összefogására és a világ magyarsága összetar­tozásának kinyilvánítására. Gémesi György hangsúlyoz­ta: szeretnék elérni azt is, hogy minden külországi ma­gyarlakta településnek le­gyen egy anyaországi test­vér-települése. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents