Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-24 / 249. szám

KEDD, 1995. OKT. 24. BELÜGYEINK 3 1956. örökösei mindazok, akik magukénak tekintik az akkor kitűzött célokat, s ma is készek áldozatos munkával hozzájárulni egy független és virágzó, a demokratikus nemzetek közösségéhez tar­tozó Magyarország megte­remtéséhez. Nem tekinthető azonban 1956. örökösének az, aki az ünnepet a forrada­lom eszméivel ellentétes cé­lokra igyekszik felhasználni, aki veszélybe sodorja a jogál­lamiságot a demokráciát, aki szélsőséges eszmékkel mocs­kolja be hazánk nemzetközi megbecsülését - mondta Ko­vács László külügyminiszter a kormány nevében az 1956­os forradalom és szabadság­harc kitörésének 39. évfordu­lója alkalmából megtartott ünnepi beszédében hétfőn délelőtt, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál. A külügyminiszter hozzá­tette: demokratikusan meg­választott kormány ellen nem lehet forradalmat hir­detni, csak alkotmányellenes zendülést. • Kitüntetési ünnepség színhelye volt az Országház Kupolaterme hétfőn délben, az 1956-os forradalom és szabadságharc 39. és a köz­társaság kikiáltásának hato­dik évfordulóján. Göncz Ár­pád köztársasági elnök tá­vollétében Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke nyúj­totta át az elismeréseket. Az ünnepségen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, Kun­cze Gábor koalíciós minisz­terelnök-helyettes és a kor­mány több tagja. • Központi ünnepségek '56 tiszteletére Hűség a forradalom eszméihez Tóth Imre és Gyimesi Kálmán kiskeresztje Gál Zoltán emlékeztetett: Németh László 1956-ban emelkedő nemzetről írt. Most ehhez az emelkedéshez más körülmények között, sok ne­hézség közepette adott a lehe­tőség. Ehhez munkára, olyan környezetre van szükség, ahol dolgozni lehet, hogy tel­jesüljön a közös cél, az euró­pai nemzetek közösségének tagjai lehessünk - mondta az Országgyűlés elnöke. A Magyar Köztársaság el­nöke - a miniszterelnök ja­vaslatára - nemzeti ünne­pünk, október 23-a alkalmá­ból a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (katonai tagoza­ta) kitüntetést adományozta életútja elismeréseként dr. Király Béla nyugalmazott vezérezredesnek. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta életútja elis­meréseként dr. Csőgör Lajos orvosprofesszornak; életmű­vük elismeréseként dr. Do­bossy László irodalomtörté­'nésznek, Hegedűs Géza Jó­zsef írónak, dr. Fábián Já­nosnak, a legfőbb ügyész he­lyettesének, dr. Kávássy Lo­rándnak, a Legfelsőbb Bíró­ság tanácselnökének, dr. Zsi­ga Jánosné dr. Halmos Ka­talinnak, a Legfelsőbb Bíró­ság tanácselnökének; művé­Kovács László a 301-es parcellánál. (MTI Telefotó) Az 1956-os forradalom és szabadságharc 39. és a köztársaság kikiáltásának 6. évfordulója al­kalmából hétfőn reggel a Parlament előtt, a Kos­suth téren katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság állami zászlaját. Az ünne­pi eseményen részt vett Horn Gyula miniszterel­nök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt a kormány több tagja, számos egyházi sze­mélyiség, részt vettek az ünnepi külsőségekkel megrendezett zászlófelvonáson a diplomáciai tes­tilet tagjai ós emégfyilÉsi képviselők is. szi pályájuk elismeréseként Kiss Roóz Ilona keramikus­művésznek, Komlós Péter hegedűművésznek, Kovács András filmrendezőnek, Körmendi János színmű­vésznek. A magyar felsőok­tatás nemzetközi kapcsolata­inak kiépítésében végzett ki­magasló tevékenységéért: dr. Lajos Tamásnak, a mű­szaki tudomány doktorának. Az Országgyűlés működésé­hez szükséges feltételek biz­tosításában végzett kiemel­kedő tevékenysége elismeré­seként dr. Soós Tibornak, az Országgyűlés gazdasági fő­igazgatójának; tudományos és oktató-nevelő munkássá­ga elismeréseként Mezei Fe­renc akadémikusnak; a ró­mai és az itáliai magyar kö­zösség lelki egységének megőrzésében vállalt fárado­zásaiért, a magyar szellemi értékek hiteles képviseletéért és széles körű terjesztéséért Zakar Ferenc Polikárpnak, a Ciszterci Rend generálisá­nak, az Edizione Cisterzensi Könyvkiadó igazgatójának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (katonai tagozata) kitüntetést adományozta beosztásában huzamos időn át végzett ki­emelkedő munkája elismeré­seként Gillicz János vezérőr­nagynak. Á Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta - többek kö­zött - magas színvonalú igazságügyi szakértői tevé­kenységéért Tóth Imrének, a Szegedi Igazságügyi Műsza­ki Szakértői Intézet igazga­tójának; művészi pályája el­ismeréseként Gyimesi Kál­mánnak, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Ferenc-díjas operaénekesének, Érdemes Művésznek. (MTI) • A „föcsapás iránya": az SZDSZ Nemzeti ellenállást, polgári engedetlenséget! - hangzott el a kormányellenes tüntetésen Nemzeti ellenállásra és polgári engedetlenségre szó­lított fel Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párt­jának elnöke a MIÉP vasár­napi. budapesti kormányel­lenes tüntetésén. Mint kije­lentette, a szervezetlen lá­zadást még ez a jelenlegi gyenge hatalom is képes len­ne lenne letörni, a polgári engedetlenséggel szemben azonban tehetetlen. A Sza­badság téren összegyűlt, becslések szerint több tízez­res tömeg előtt a pártelnök többször hangsúlyozta: a kormánynak mennie kell. Csurka István szerint Ma­gyarországon pénzügyi dik­tatúra működik, a gazdaság­irányítás húsz év óta ugya­nannak a „pénzügyi-banki" maffiának a kezében van. Ez az álelit, az idegeneket ki­szolgáló oligarchia érdeké­ben ténykedik. A MIÉP el­nöke azzal vádolta a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormányt gyakorla­tilag ez a párt irányítja an­nak ellenére, hogy mindkét A tüntetők Csurka István vezetésével a Szabadság térről a Parlament elé vonultak. (MTI Telefotó) választást elvesztette. Úgy vélekedett, hogy a hatalom­nak az a célja, hogy a nép tudatát megtörje, amely így bármilyen uralmat elfogadna és kiszolgálná az idegeneket, a „betelepítendőket". Szabó Lukács, a MIÉP al­elnöke felszólalásában azt a véleményét hangsúlyozta, hogy Magyarország nem független demokratikus or­szág, és nem jogállam. A je­lenleg külföldön tartózkodó Göncz Árpád köztársasági elnökkel kapcsolatban kije­lentette: „világíttassa át ma­gát, és maradjon ott, ahol van." A „keserű hátország" ne­vében a társadalom különbö­ző rétegeihez tartozók ­munkás, egészségügyi dol­gozó, gyesen lévó anya, ér­telmiségi, vállalkozó - vá­dolták a kormányt. A Sza­badság térről á tízezres tö­meg egy 1956-os Csepel te­herautó vezetésével ­„ Vesszen Pető, vesszen Horn " jelszavak skandálásá­val - a Kossuth térre vonult. A Kossuth téren elsóként Dörner György színművész olvasta fel a MIÉP 12 pont­ját, amelyet a demonstráció résztvevői közfelkiáltással elfogadtak. Az őszi Nyitány 12 pontja többek között a kormány lemondását, Bok­ros Lajos és Surányi György azonnali menesztését, a köz­pénzeket elherdáló bankok átvilágítását, a privatizáció nyilvánossá tételét, a csalárd vételek és eladások megsem­misftéSet, valamint ezek fe­lelőseinek megbüntetését követelte. A 12 pont megfo­galmazói ezenkívül arányos és igazságos köztehervise­lést, családcentrikus politi­kát, a nyugdíjasok számára méltó életfeltételeket, nem­zeti televíziót és rádiót, a ha­zát megvédeni képes hon­védséget, független, a nem­zeti érdekeket képviselő kül­politikát és a határon túli magyarság támogatását kér­ték számon a kormánytól. A dokumentum elfogadása után Balczó András, Szabó Lukács és Mózsi Ferenc a Televízióhoz indult, hogy a 12 pont beolvasásáról tár­gyaljon az intézmény veze­tőivel. • A televízióban nem hang­zik el a MIÉP 12 pontja ­döntött Horváth Ádám el­nök. A TV Híradó közlése szerint az MTV-nek csak vá­lasztási kampány idején en­gedi meg az intézmény két és fél éve érvényben lévó etikai szabályzata pártközle­mények beolvasását, és ak­kor is csak szigorúan szabá­lyozott keretek között. • Vasárnap este 9 órára vé­get ért a MIÉP demonstrá­ciója. A tüntetők ekkorra ha­zamentek a rádió és a televí­zió elől is. A Budapesti Rendőr-főkapitányság infor­mációi alapján a tüntetés at­rocitásmentesen zajlott le. A végső összesítés várat magá­ra, mivel a kerületi rendőr­kapitányságokhoz folyama­tosan érkeztek az informáci­ók, s ezek összesítése időt igényel. (MTI) Mi mennyi? m utókiállításon morfondíroztam nemrégiben, amikor az árakat figyeltem: egy közepesen jó kocsiért is elkérnek négymillió forintot. Márpedig ennyiért egy jó társasházi lakást kapni mostanság. Na már most az a kérdés, a kocsi drága, vagy a lakás az olcsó? Tegyük hozzá, ma már egy valamire való vál­lalkozó nem „villant" nagyot egy ilyen kocsival, ami­kor az ötszázas Merci mellett is elmegy az ember. Egy bizonyos, piaci értékítéleteink alaposan felbo­rultak. A kocsi ára legalább kétszerese annak, amit ér, hiszen ,jó szemmel" észre vette a kormány, Euró­pában a magyarok áldoznak fizetésükből legtöbbet a négy kerékre. A lakás az más... Azt osztogatta az ál­lam bőkezűen az elmúlt évtizedekben. így azután, ha bekerül néhány száz „tanácsi" panel a piaci forga­lomba, az le is veri rögtön az árakat. Ráadásul a szomszédból se jönnek már annyian, ezért is csökkent a kereslet. Furcsa, de ma Magyarországon több lakás van, mint ahány család él hazánkban. Az már más kérdés, kinek mi és főleg milyen jut. Megzavarodott értékren­dünkben az ingatlan ma is úgy szerepel, mint hosszú távú befektetés, amely csak évtizedek múlva fialja meg a kamatot. Lakni persze kell valahol Márpedig az igazi pénzforgatók egy része ma már azt mondja: vasban és téglában nem érdemes pénzt tartani. Elad­ják hát az újszegedi luxusvillákat és az ötszázas Mer­őiket is. Mindkettő túl feltűnő és különben is, állam­papírokban sokkal jobban dolgozik a pénz. Persze az efféle befektetés csak úri huncutság. A többség máris szeretné kivenni a pénzét, ha lehet. Nem is csoda, ha belvárosi lakások bérleti jogát is 5 millióért kínálók. Amiből azután bőven futja egy tisz­tességes otthonra, no meg zsebre lehet tenni egy-két milliónyi „nemzeti ajándékot" is. N álunk semmit sem lehet értékén mérni. Sem a szaktudást, sem a munkát, sem a lakások árait. A zavaros piaci viszonyok fejre állítanak mindent. Mindenki vár, s töpreng: lépjen-e egyáltalán? A moz­dulatlanság pedig könnyen megfojtja a gazdaságot. OtA r/2* MODUL BAU JAMINA MINTABOLT — csabai hófogós és holland típusú cserép • Körös 30; 36 válaszfal, kerámia béléselem megrendelhető gyári áron. 8 raklaptól > házhoz szállítás. ingyenes I Szened, (.songrádi sgt- 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—7. Tel.: 62/311-092 Szabó Albertnek beolvasták*.. A Szabó Albert vezette Magyar Népjóléti Szövetség fiataljai és a Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetsége tagjai hétfőn a Bem téri nagygyűlést követően a Ma­gyar Rádió elé vonultak. Itt a Népjóléti Szövetség átadta 12 pontját a Rádió képvise­lőjének, azt követelve, hogy a dokumentumot olvassák be az ötórás hírek között. A Rá­dió Bródy Sándor utcai bejá­rata előtt felállított rendőr­kordonnál Szabó Albert is­mertette követeléseiket. Ezek közül - mint mond­ta - a legalapvetőbbek: az ország adósságfizetésének öt évre történő felfüggesztése, illetve az adósságállomány részleges eltörlése; az auszt­riai béreknek megfelelő ma­gyarországi fizetések kiala­kítása, továbbá a családvé­delem erősítése. A szövetség tagjai meg­elégedéssel fogadták, ami­kor a Kossuth Rádió ötórás hírei között felolvasták leg­fontosabb programpontjai­kat. Az eredményt úgy nyugtázták, hogy nekik si­került elérniük azt, amit a vasárnapi tüntetésen a MI­ÉP-nek nem. (MTI) Kossuth-szobrot avattak • Pető Iván a koalícióról Nem szerelem kérdése Mindkettő forradalom és szabadságharc volt, mind­kettőt az oroszok verték le, mindkettő miniszterelnökét kivégezték s mindkettőt a nemzet passzív ellenállása követte - sorolta G. Nagyné Maczó Ágnes hétfőn Ker­tészszigeten azokat az azo­nosságokat, amelyek miatt joggal lehet 1956. évfordu­lóján 1848-49 vezetőjének az emlékére Kossuth-szobrot A SZAB hírei Október 25-én kezdődik Szegeden a Magyar Patholó­gus Társaság 1995. évi kongresszusa, amelyet prof. dr. Baló József születésének 100. évfordulója jegyében rendeznek meg. avatni. A Nagykunság és a Sárrét találkozásánál fekvő, 1952-ben alapított észak-bé­kési falu első szobrának ava­tóünnepségén az Országgyű­lés alelnöke kemény szavak­kal bírálta azokat, akik va­sárnap - mint fogalmazott ­gyalázták az 1956-os forra­dalmat, s ma az ország veze­tőiként ünneplik azt, amit évtizedeken át lefasisztáztak. (MTI) Október 26-án 13 órától, a SZAB-székházban há­romnapos konferencia kez­dődik magyar és külföldi előadók részvételével. Tu­dományos előadások hang­zanak el a daganatos és idegrendszeri megbetegedé­sek és az érelmeszesedés té­makörökben. Az elmúlt hét végén Sze­geden tartózkodott Pető Iván. Az SZDSZ elnökét a koalíció gondjairól, valamint egy szegedi vonatkozású ügyről kérdeztük. # Békési László minisz­terelnökségre alkalmat­lannak nevezte Horn Gyulát, Szegeden pedig ön is elégedetlenségét fe­jezte ki a kormány tevé­kenységével kapcsolat­ban. Hogyan látja Horn miniszterelnök alkalmas­ságát? - Miután ez egy MSZP-n belül zajló, de a nyilvános­ság előtt is megfogalmazó­dott vita, az SZDSZ nem kí­ván a felek bármelyike olda­lán állást foglalni. Amikor a választási eredmények vilá­gossá váltak, akkor egyértel­művé vált, hogy az MSZP­vel úgy lehet koalíciót kötni, hogy ók adják a miniszterel­nököt. A koalíciónak termé­szetesen feltétele, hogy a mi­niszterelnök személyével egyetértsünk. Egy ilyen elfo­gadott miniszterelnököt nem kívánunk minősíteni egy MSZP-n belüli vita kapcsán. • Vannak, akik úgy vé­lik, hogy az MSZP-frak­ción belül vannak olyan képviselők, akik inkább az SZDSZ-hez állnak kö­zel. így van-e ez? - Ezt egy személy mon­dotta, aki valószínűleg már meg is bánta ezt a kijelenté­sét. A szocialista párt határo­zottan visszautasította ezt a feltételezést. Én nem isme­rek az MSZP-n belül ilyen típusú megosztottságot. Az más kérdés, hogy ki mennyi­re elkötelezett a koalíció szükségessége mellett. Van­nak, akik egypárti kormány­zást is el tudnak képzelni, s vannak, akik szerint a koalí­ció nélkülözhetetlen. Sót, még az utóbbi tábor is meg­oszlik. Ilyen különbség tehát van, de olyan képviselőket, akik feltétel nélkül az SZDSZ álláspontját képvise­lik, nem ismerek. • Ön nemrégiben levelet váltott Szalay István sze­gedi polgármesterrel, aki a nem éppen felhőtlen helyi MSZP-SZDSZ vi­szony miatt írt önnek. Mit lehet tudni az ügy hátteréről? - Szalay István felhatal­mazása nélkül az általa írt levélről semmiféle felvilágo­sítást nem vagyok jogosult adni. Találkozok vele, hogy részben a levélben is leírt dolgokról beszéljünk. (A ta­lálkozó pénteken délután megtörtént - A. L.) Az nem titok, hogy Szegeden a két párt közötti együttműködés nem olyan, mint az ország egészét érintő koalícióban. A levélváltás témája e körül zaljott. • Mi a véleménye: itt, Szegeden kell rendezni a vitás kérdéseket, vagy pe­dig a SZDSZ központi vezetése adhat iránymu­tatásokat? - Helyben kell megoldani ezt a problémát, hiszen az országban is sokféle össze­fogás született, az adott szi­tuáció függvényében. Orszá­gos sémára nem lehet helyi önkormányzati ügyekben kötelező normákat elrendel­ni. Az SZDSZ központjai nem kívánnak helyi ügyekbe beleavatkozni. • Szeretné-e, ha Szege­Pető Iván. (Fotó: Nagy László) de/i közelebb kerülne egymáshoz a két párt? - Ha nincsenek meg az együttműködés feltételei, ak­kor ez nem szerelem kérdé­se. Ha a választás után hely­ben nem jött létre a koalíció, akkor ez nyilván sok és sú­lyosabb feszültséget okozott. Arató László

Next

/
Thumbnails
Contents