Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-24 / 249. szám

TL Több a fiatalkorú búnelkövetö (7. oldal f • W ÉL Sze9O lap! Kártyahírünk f ™ctARORSZÁG a 14. oldalon található! f KSSSJ* NYEREK, MERT ELŐFIZETŐ VAGYOK! ALAPÍTVA: 1910-BEN m • • A pólósok mérlege: két meccs, három pont Pick-variis a Sportcsanokban T KEDD, 1995. OKT. 24., 85/249. ARA: 24 FT • 4z '56-os forradalomra emlékeztünk „Még élnek, akik meqbocsáthqtnqk" Bartók (a labdával) most is hozta magát. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az elmúlt hét végét az ünnep mellett a sportrajongók számára két csapatunk, a Pick Szeged kézilabda-, valamint a Szegedi VE vizilabdaegyüttese tette igazán emlékezetessé. A kézisek remekül játszottak a szolnokiak ellen, a pólósok pedig majdnem bombameglepetést okoztak a KEK-gyöztes Vasassal szemben. Fodorék már 4-0-ra is vezettek, és innen sikerült a fővárosiaknak az egyenlítés... Labdarúgó-rangadót játszottak Dorozsmán, ahol a nagyszerűen menetelő hazai csapat a botladozó SZEAC-ot fogadta és verte meg simán 3-0-ra. Ezzel megerősítette vezető helyét, a szegediek viszont („zsinórban" ötödik meccsüket elvesztve) vészesen közelednek a veszélyes zóna felé... (Minderről részletesen beszámolunk A Dél Sportja című mellékletünkben.) Az egyetemisták Fohász a 301 -es parcellában. (MTI Telefotó) Ünnepség a szegedi városházán. (Fotó: Nagy László) Országszerte az ötvenhatos forradalomra és szabadságharcra emlékeztek tegnap. A szegedi ünnepségsorozat reggel koszorúzással kezdődött a Csillag Börtönnél, ünnepi közgyűléssel folytatódott a városházán, majd este koszorúzásokkal, megemlékezésekkel fejeződött be az Aradi vértanúk terén, illetve a Takaréktár utcai emléktáblánál. A városházán tartott ünnepség szónoka Szalay István polgármester volt. A század kiemelkedő történelmi eseményeként értékelte az '56-os forradalmat, amelynek meghatározó szerepe volt a jövő formálásában, lényegében előkészítője volt a rendszerváltásnak. Vállalni kell azokat, akik áldozatot hoztak, ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a kölcsönös megbocsátással gyorsíthatjuk azt a folyamatot, amit a történelem egyébként is elrendez, (Részletes tudósításaink a 3. és 4. oldalon.) A Megmaradás Fala nem válhat siratófallá A hűvös szél sem riasztott el sokakat attól, hogy részt vegyenek Ópusztaszeren, a Megmaradás Falánál rendezett ünnepi megemlékezésen. A helyszín, amely jelképe kfván lenni a múlt és jövő összefonódásának, valamint a Dálnoki Zsóka előadásában meghallgatott Tamási Lajos vers: Piros a vér a pesti utcán is szembesítette a jelenlévőket '56 őszének tragikus eseményeivel. Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere beszédében azt hangsúlyozta: a haza függetlensége iránti vágyat a történelem viharai sem irtották ki a magyarságból, amelyet igazol az, hogy a Parlament törvénybén is rögzítette 1956. jelentőségét. Molnár József, Csongrád polgármestere arra emlékezett, hogy 50 esztendős volt, amikor kikiáltották a köztársaságot Magyarországon. Természetesen felejthetetlen számára a 17. születésnapja is, amely éppen '56. október 23-ára esett. Az elmúlt évtizedek, illetve napjaink küzdelmei viszont arra kell, hogy figyelmeztessenek mindenkit: jövőnket úgy kell irányítani, hogy a Megmaradás Fala soha ne válhasson siratófallá. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közlése szerint a hétvégén Svájcba utazott közös igehirdetési és előadókörútra Tempfli József nagyváradi római katolikus és Tőkés László református püspök. A svájci magyar egyesületek szövetsége volt a meghívó. St Gallen, Bern, LauTempfli és lökés püspökök az ENSZ-paloMban sanne, Zürich, Luzern, Basel és Genf az útvonal, mindenütt közös, ökumenikus istentiszteletet tartanak és megemlékeznek az 1956. évi magyar forradalomról. Október 26-án a két egyházi vezető sajtóértekezletet tart a genfi ENSZ-palotában. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) rendkívüli közgyűlése nem fogadta el az elnökség beszámolóját a tandíjügyben a kormánnyal folytatott tárgyalásokról, illetve a megszületett megállapodásról. A testület tagjai közül 47-en szavaztak a beszámoló elfogadása ellen, 34-en voksoltak igennel és 8-an tartózkodtak. Jaczkovics László alelnök arra emlékeztette a résztvevőket, hogy ezzel a döntésükkel lényegében nemet mondtak a tandíjügyben a kormánnyal kötött megállapodásra, és az utána született dokumentumokra, így a kormányrendelet módosítására is. A szavazást követően Szabó László elnök és vezető társai, egy kivétellel, lemondtak tisztségükről. A következő szavazási menetben a közgyűlés viszont elfogadta a kormánnyal kötött megállapodást. A fórum az egy fó kivételével lemondott elnökség helyére négy főből álló ügyvezető testületet választott. Ennek tagjai: Szaniszló László a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Tóth Árpád a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Bedő Imre a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Molnár Szabolcs a Budapesti Műszaki Egyetem diákvezetői. A HÖKOSZ november 11-én tartja következő rendkívüli ülését. • Öt évvel a dóm felszentelése után épült Hatvanéves a petöfitelepi templom Huszt várát az Interpol találta meg Az Evenimentul Zilei című bukaresti lap szerdán hosszabb cikkben foglalkozik azzal, hogy Magyarország „két éve elutasítja egy Máramarosszigetról ellopott nagy értékű kép visszaszolgáltatását Romániának". Az írás szerint Hollósy Simonnak, a csaknem egy évszázada létrehozott nagybányai festőiskola alapítójának „Huszt vára" című, 2x1,5 méteres vásznáról van szó. A festményt az Interpol találta meg, amikor éppen felkínálták eladásra a Magyar Nemzeti Galériának. Ezt követően máramarosszigeti küldöttség utazott Budapestre, hogy azonosítsa és visszavigye Romániába a képet. Magyar részről megígérték a kép visszaszolgáltatását - ám az utolsó pillanatban a magyar államügyész intézkedésére hivatkozva két nap türelmet kértek a román féltől. Miután a képet ekkor sem adták át, a magyar fél azt ígérte, hogy három nap múlva maga szállítja a több százezer dollár értékű festményt Máramarosszigetre - de erre két éve hiába várnak Romániában. A petőfitelepi Jézus Szíve-templom felszentelésének 60. évfordulóján, vasárnap Gyulay Endre megyés püspök tartott ünnepi misét a templomban. A püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik az élők sorában vannak és segítettek felépíteni s fenntartani a templomot, valamint megemlékezett az elhunytakról, kiemelve a templom első plébánosának, Karácsonyi Guidónak a nevét. A petőfitelepi Jézus Szíve-templom 1934 júliusától 1935 szeptemberéig épült; 1935. október elsején szentelte fel Glattfelder Gyula szeged-csanádi püspök. Első plébánosa Karácsonyi Guido volt, az a szegedi pap, aki megszervezte és tíz évig vezette a petőfitelepi egyházközséget. A plébániaalapttót 1945-ben politikai okokból kényszerítették szolgálata elhagyására, börtönbe zárták és teljes vagyonelkobzásra ítélték; szabadulása után röviddel a püspök Ópusztaszerre küldte, ám ott is letartóztatták s csak 1952-ben szabadult. A templom utolsó évtizeAz ünnepi misét Gyulay Endre megyés püspök celebrálta. (Fotó: Nagy László) deiben Csonka Ferenc plé bános neve maradt meg legerősebben a helybéli katolikusok szívében. A ma már nyugalmazott pap 22 évig vezette a petőfitelepi plébániát és idén március 19-én celebrálta gyémántmiséjét a Jézus Szíve-templomban. Őt 1988-tól Becsey András plébános követte a Csap utcában, akinek betegsége miatt kellett nyugalomba vonulnia. Gyulay Endre megyés püspök a petőfitelepi plébánia élére idén szeptembertől az algyői plébániát tavaly óta vezető fiatal papot, Nemecz Jánost nevezte ki. Vasárnap a fogadalmi templomban is felszentelési évfordulóról emlékeztek meg; pontosan ma 65 éve, hogy felszentelték a szegedi dómot. A szegedi székesegyház felépítésére 1883ban a nagy árvíz után tett fogadalmat a város helyhatósága. (Cikkünk az 5. oldalon.) Tízfrankos, kis hamis Franciaországban a forgalomban lévő 10 frankos pénzérmék egy százaléka hamisítvány - ezt a megdöbbentő adatot közölte a Libération című napilap a francia pénzverde összegzésére hivatkozva. A jelenleg használatos, kétfajta fém összepréselésével készült 10 frankos érmét 1988-ban hozták forgalomba, s akkoriban - éppen a különleges eljárás miatt - a szakértők hamisíthatatlannak tartották. Ám tévedtek, mert két évre rá máris megjelentek a piacon az első hamis érmék, s ma már annyira rossz lett a helyzet, hogy a forgalomban lévő, 800 millió darab 10 frankosból nyolcmillió nem a pénzverdében készült. A bűnözők a francia érmék közül egyelőre szinte kizárólag csak a 10 frankost hamisítják: részben azért, mert jóval nagyobb rajta a profit, mint az alacsonyabb címletű pénzeken (egy 10 frankos elkészítése 1,009 frankba kerül, míg egy egyfrankosé 0,9 frankba), részben pedig azért, mert az 1993-ban forgalomba hozott 20 frankost egyelőre nem tudják utánozni.