Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

SZOMBAT, 1995. OKT. 21. BELÜGYEINK 3 • Tőzsdei találkozó a Picknél Vége a szelvényvagdosásnak? A konferencia első napján kértünk rövid interjút Rotyis Józseftől, a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) ügyvezető igazgatójától. • Milyen folyamatok fi­gyelhetők meg jelenleg a tőzsdén? - Nyár végén fordulat kö­vetkezett be, nótt a forga­lom, elindult egy pezsgés. Korábban a külföldi befek­tetők tartózkodása jellemez­te a helyzetet, ami természe­tesen az árak csökkenésében nyilvánult meg. Jelenleg jók az árak, normális a likvidi­tás, továbbá az újabb kibo­csátások is élénkülést hoz­hatnak. A tőzsdén szereplő cégek - ahogy a szakzsar­gon mondja, a kibocsátók - a Pick Szeged Rt. vendégeként csütörtökön kétnapos szakmai kon­ferenciára érkeztek Szegedre. Mint a szervezőtől megtudtuk, a kibocsátók Budapesten kéthavi rendszerességgel kicserélik tapasztalataikat, évente egyszer pedig vidéki programon vesznek részt. A Budapesti Értéktőzsde vezetése különben készen áll arra, hogy a jövőben akár hetente szervezzen konzultációkat a megyeszékhelyeken. • Mik a tendenciák moz­gatórugói? - Mivel Magyarországon sok a külföldi, a tendenciák nem mindig jelezhetők elő­re. De nem hiszem, hogy a magyar tőzsde kiszámítha­tatlanabb, mint más országo­ké. A tőzsdének különben is az a természete, hogy sok té­nyező - köztük pszichések is - formálják az árat. Ha nem így lenne, akkor min­den befektető csak nyerne. • Várhatók-e alapvető változások a közeljövő­ben? - Több módosításra is sor kerül. Például a bankok az állampapírok forgalmazásá­val visszatérnek a tőzsdére. Az értékpapírtörvény terve­zetében pedig szerepel egy olyan javaslat, hogy a jövő­ben nem nyomtatják ki a részvényeket, hanem azokat a KELER-ben, az MNB és a BÉT közös intézményében ma is létező számla tartja nyilván. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető, hogy az ér­tékpapírok elvesszenek, elégjenek, ellopják őket. To­vábbá a befektetőnek azért is jó a megoldás, mert a kibo­csátó nem vele fizetteti meg a költségeket. Hiszen egy ezer forint névértékű rész­vény papír- és nyomdakölt­sége körülbelül 100 forint. Osztalékfizetéskor sem lesz szükség a szelvények vagdo­sására. Fekete Klára Ünnepség a Belügyben - Mindannyiunk közös fe­lelőssége, hogy ebben az or­szágban soha többé ne legyen idegen elnyomás, diktatúra ­hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter a tárca októ­ber 23-i ünnepségén, pénte­ken. Rámutatva, hogy ezekben a napokban olyan időkre em­lékezünk, amikor a nép felkelt a parancsuralom, az idegen el­nyomás ellen, amikor a nem­zet egyként akarta a változást, a demokráciát, a miniszter ki­jelentette: hősi napjai ezek a magyar történelemnek, még akkor is, ha belső segítséggel idegenek megbuktatták ezt a kezdeményezést. E napok em­léke azonban kitörölhetetlenül rögződött az emberekben, s ez megmutatkozott az 1989­1990-es változásoknál. Pető Iván a sajtótájékoztatón • Szegeden járt az elnök Pető Iván elégedetlen Az SZDSZ nem foglal állást az MSZP belső vitái­ban, ugyanakkor nem titkolja, hogy elégedetlen a kor­mány munkájával ­többek között ezt mondotta tegnapi szegedi sajtótájé­koztatóján Pető Iván, a Szabad De­mokraták Szövetsé­gének elnöke. Megtudtuk, hogy az SZDSZ december 2-i kül­döttgyűlésének programján nem szerepelnek személyi kérdések, viszont áttekintik a párt kormányban végzett munkáját. Pető Iván hangsú­lyozta, hogy a nagyobbik kormányzó párt belső vitáiba nem kívánnak beleszólni, (gy állást sem foglalnak eb­ben a kérdésben. Ugyanak­kor a politikai paletta másik oldalát, a polgári szövetség alakulását kíváncsian figye­lik, azonban úgy látják, hogy nem kínálnak alternatívát a kormány elképzeléseivel szemben. Hangsúlyozta a pártelnök, hogy nem elége­dettek a kormány teljesítmé­nyével. Hiányolják a stabili­záción túlmutató lépéseket, közelebbről a nagy elosztási rendszerek reformját. Egy kérdésre válaszolva Pető Iván elmondta, hogy a Csurka István MIÉP-elnök által meghirdetett október 22-i tüntetés miatt leginkább Csurkának fájhat a feje. Hozzátette: biztos abban, hogy nem a politikai jelsza­vak, hanem az általános elé­gedettlenség miatt mennek ki az utcára az emberek. Pe­tő végül elutasította azt a fel­tételezést, hogy az 56-os helyzetnek bármi köze is lenne a mai állapotokhoz. Az SZDSZ elnöke a dél­utáni órákban megbeszélést folytatott Szalay Istvánnal, Szeged polgármesterével, többek között a helyi MSZP­SZDSZ viszonyról. A. L. Tegnap délelőtt Szegeden a megyeháza nagytermében küldöttgyűlést tartott a Csongrád Megyei Agrárka­mara. Ezen megjelent dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára és dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Elnöki beszámolójában Kovács La­jos, a Csongrád Megyei Ag­rárkamara elnöke ismertette az egy év óta színvonalasan működő testület munkáját. Mint kiemelte, ahhoz, hogy a megye agrártársadalmának még többet nyújtsanak, jó törvények, törvénymódosítá­sok és meggondolt lépések szükségesek a kormány ré­széről. A további agrárbarát • Küldöttgyűlés Szegeden Még nem tisztázódtak a kamara feladatai intézkedések elkerülhetetle­nek. A kamarák igen látványos fejlődést értek el az informá­ciós rendszer kiépítésében. Nyilvánvaló a cél, hogy a fejlett mezőgazdasági orszá­gokkal esélyegyenlőséget adó piaci agrárinformációs rendszer mielőbb megterem­tődjön, s erre a Phare-prog­ram segítségével nyílik lehe­tőség. Az országban 980 me­zőgazdasági bizottság, 550 gazdajegyző működik, és az eddigi munkájukkal bizonyí­tották, hogy az agrárágazat bizonyos támogatással minél előbb kilábalhat a válságból. Sajnálatos, hogy Csongrád megyében a rendkívüli elemi károm, (gy a jég-, aszálykár, szinte megbénítja a beruhá­zásokat és a jövedelmező gazdálkodást. Csak ebben az évben 5,4 milliárd forint a tényleges és becsült kár érté­ke. Mint a legfrissebb infor­mációkból tudjuk, a földmű­velésügyi tárca jelenleg ren­delkezésre álló kerete 10 milliárd forint. Sz. L. I. Tábornoki kinevezések A Magyar Köz­társaság elnöke nemzeti ünne­pünk, október 23­a alkalmából tá­bornokokat neve­zett ki. A kineve­zési okmányokat Göncz Árpád kül­földi tartózkodása miatt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke adta át pénteken délelőtt a Parlament Nán­dorfehérvári ter­mében. Az átadá­son jelen volt Kuncze Gábor belügyminiszter, dr. Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter és Nikolits István tárca nél­küli miniszter. Az igazságügy­miniszter javasla­tára október 23-ai hatállyal büntetés­végrehajtási altá­bornaggyá nevezi ki dr. Tari Ferenc bünetés-végrehaj­tási verzérőna­gyot. A belügymi­niszter javaslatára november 1-jei hatállyal határőr vezérőrnaggyá nevezi ki: dr. Ba­kondi György ha­tárőr dandártábor­nokot; polgári vé­delmi vezérőr­naggyá Orovecz István polgári vé­delmi dandártá­bornokot; rendőr dandártábornokká dr. Berta Attila rendőr ezredest; tűzoltó dandártá­bornokká dr. Sági János tűzoltó ez­redest. A pénzügymi­niszter javaslatára október 23-ai hat­állyal pénzügyőr dandártábornokká nevezi ki Czikora András pénzügyőr ezredest. Nikolits István tárca nél­küli miniszter ja­vaslatára október 23-ai hatállyal dandártábornokká nevezi ki dr. Man­dúr Ferenc ezre­dest és dr. Szabó László ezredest. (MTI) HT0­egyetértés Elvi egyetértés van a szo­cialista frakcióban arról, hogy jövőre is árkompenzá­ciót kell biztosítani a háztar­tási tüzelőolajjal fűtők szá­mára. Ezzel a koalíciós part­ner is egyetért. A kompenzá­ció költségvetési fedezete is adottnak látszik. Ez éves szinten mintegy 12-13 milli­árd forint lehet, míg az 1996-os fűtési szezon első részére mintegy 7 milliárd forintos árkompenzációs összeggel kalkulálnak a sza­kértők. Ez azon a pénteki sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet két szocialista párti országgyűlési képvise­lő, Keller László és Miklós László tartott a háztartási tü­zelőolaj támogatási rendsze­rében szükségesnek tartott változtatásokról. Lángoszlop * égen letörölte már a hímport a költőkről a politi­ka. Jó Petőfink még bátran írhatta, „Újabb időkben isten ilyen/ Lángoszlopoknak rendelél A köl­tőket,...", senki nem kontrázta meg. Az első átkosban aztán akkora ellenszél támadt, elfújni akarta a lángot is, oszlopot is. Hogy meri magának vindikálni valaki a nemzet kolomposának a szerepét, arra itt vannak a politikusok! Csoda, hogy maradt költő egyáltalán. Sajnos, máig fúj az ilyen szél. Szeged nevezetes újsá­gos szoborvitájában is elhangzott atavisztikus szólam­ként, az igazán hozzáértők - a szobrászok - csak ka­lapáljanak, döntésre itt vagyunk mi, toronyalattiak. Nem élhetünk azonban lángoszlop nélkül Akár zászlóra is írhatnánk a hivatalos jelölést: Bokros Lajos az oszlopunk! Időtlen idők óta hirdetik, stabilizálnunk kell az or­szág gazdaságát. Ezer éve erre vár a legtöbb magyar! Meddig beszélünk róla? Miért nem vág bele már va­laki! Ja, hogy az árak így is mennek fölfelé, mint gyík a fára? Lift röpíti őket egetlen magasságokba, és nem akarnak visszafordulni? Minden ár megteszi, ha hagyják. Hallani, egyre többször, hogy az adók döntő zömét - hajszál htján mindet - azok adják, akik nem is ad­ják, hanem levonják tőlük. Ennyire azért nem akar­tuk, hogy igazunk legyen. Többször emlegettem már, amikor még csak ké­szült a magasságos hivatal a legkorszerűbb adórend­szer bevezetésére, Széplakon fejtágítóra hívtak ben­nünket. Az a vitéz férfiú tartotta, aki akkor még csak minisztériumi ember volt, de a műlábát a kamatlábtól kapásból meg tudta különböztetni. Ekkora tudo­mánnyal később pénzügyminiszter lett, kormányok sírbaeresztő kötele. Eltelve természetadta büszkeség­gel, megfejelve hivatali hetykeséggeL, úgy hirdette az igét, mintha 6 lenne az új idők Mózese, aki az ígéret földjére bevezeti a népet. A bibliai időkben Mózes volt a lángoszlop. Ahogy újságíróéknál történni szokott, az első két percben legalább kétfelé oszlott a hallgatóság. Nem akarok közönséges lenni, de az egyik csoportba azok tartoztak, akiknek mindegy, kié, csak meleg legyen. Tövig benyaltak neki. A másikba azok, akik mindig ellenkeznek. Amit mi akkor előhoztunk, mindből elkopott sláger lett azóta. A legfejlettebb adórendszert párhuzamba állítani a legelmaradottabb fizetésekkel? Prófétai he­vülettel ostoroztuk a tervezetet - meg az előadóját is -, mondván, akinek pénze lesz, úgyis kifürdi magát minden szorításból. Erre mondom most, ennyire azért nem gondoltuk, hogy igazunk lesz. Hogy jószerivel csak mi maradunk meg adófizető polgárként nyomorú honunkban? A mostani lángoszlophoz se merjük még odaképzelni ezt a fél mondatot: ha mindnyájan belepusztulunk is. Pedig ott van! Többkötetes családregények születhetnének közben azokról, akik minden egérlukat megtalálnak, de aki­ket a legvérmesebb adómacskák se fognak meg soha. Slr-rí a miniszterelnökünk is, hogy meg kell előznünk az ország kettészakadását. Hogy ne legyenek megint koldusszegények és dúsgazdagok. Pedig a szegénység nem csupán gazdasági kategória. Aki szegénnyé lesz, lelkének egyik felét lövi el az átalakulás. Lelki rok­kant lesz belőle is, gyermekeiből is. Nem tud például tanulni, mert nincsen miből. Mi lesz belőle így? Hol­táig él benne: mi lehetett volna! Ekkora vétekre nem ad fólmentést a történelem. Kazalszámra öntik a szecskát, hogy meg kell fékez­ni a feketemunkát, hogy le kell törni az újkori mág­nások szarvát. Még a legnyomorultabb útszéli kurvák ügyét se tudják rendezni. Ék tordai hasadék nincsen akkora, mint amekko­M^ ra szakadék már létezik. Még jó, hogy nem vet­ték föl legutóbb nemzeti jelvényeink közé. Hiába hirdeti az igét nekiveselkedett pénzügymi­niszterünk. Ha legalább kantáros zablát forgatna, ahogy újvilági tehenész a lasszót forgatta, és remél­hetnénk, csataló fejébe dobja hamarosan, már az is jól jönne. Nem tudhatjuk, mi van az önjelölt lángoszlopon belül. Mi csak a bilincscsörgést halljuk ki belőle. i DM-50UNTY 7T„ Dartskupa áL '»*•* Először Szegeden! Pénzdíjas profi soft-dartsverseny A szegedi Bounty Pub már nem először ad otthont izgalmas ese­ményeknek. Szombaton (21-én) délelőtt 10 órakor a Délma­gyarországgal együtt szervezi meg Szegeden először a profi férfi soft-dartskupát. Miért érdekes ez a verseny még azok szá­mára is, akik eddig dartsot csak láttak, de még soha nem ját­szottak? Az. hogy a magyar ranglista első 32 helyezettje neve­zett a versenyre. Tehát ezen a versenyen a legjobbak harcolnak a legjobb helyekért. És van miért Izgulniuk, hiszen a tét nem kevés. Az első helyezett 100 000 Ft-ot tehet zsebre. A soft-dartnak az a különlegessége, hogy a versenyzők elektro­I mos kijelzővel rendelkező táblára dobnak, és így az eredmény azonnal láthatóvá válik. A gépeket és a verseny szakszerű lebo­nyolítását a DABEX KFT. biztosítja. A Bounty és a Délmagyar ezzel a nem mindennapi versennyel I egy sorozatot kíván elindítani. Közös, amatőrök számára nyitott dartsbajnokságot hirdetnek meg még az idén. Lapunkban erről hamarosan részletes felhívást lehet olvasni. Tehát 21 -e, szombat. délelőtt 10 éra, Bounty Pub^ flÉLMAQYAR0RSZÁG Megszületett a hatpárti megállapodás a médiatör­vény sarkalatos pontjairól, miután az Országgyűlés mé­dia-albizottsága pénteki ülé­sén a legutolsó vitás kérdé­sekben is egyezségre jutott. Az albizottság tagjai ezek után felkérik a kormányt, hogy átdolgozásra vonja vissza a parlament előtt fek­vő médiatörvény-javaslatot és kodifikálja a mostani hat­párti megállapodásban fog­laltakat. Az albizottság azt is kezdeményezi, hogy a kor­mány legkésőbb november 9-i ülésén tárgyalja meg az átdolgozott törvényjavaslatot és azt nyújtsa be újra az Or­szággyűlésnek, hogy a ja­vaslat általános vitája a no­vember 13-i héten folytatód­hasson, s a médiatörvény még az idén megszülethes­sen. A hatpárti egyeztetés utolsó pénteki fordulójában Megszületett a médiamegállapodás a monopólium-ellenes és összeférhetetlenségi szabá­lyokat vitatták meg a képvi­selők. Kimondták egyebek mellett, hogy kormánytago­kat, valamint országgyűlési és párttisztséget viselő sze­mélyeket is meg lehet vá­lasztani az Országos Rádió és Televízió Testület tagjá­vá, az illetőknek azonban megválasztásukkor le kell mondaniuk előző megbízatá­sukról. Abban is megálla­podtak, hogy a koncesszió lejártáig az ORTT tagjai nem létesíthetnek munkavi­szonyt olyan műsorszolgál­tatókkal, amelyek tisztségük idején kaptak műsorszolgál­tatási engedélyt. Ez a sza­bály a hozzátartozókra csak a koncessziós idó felére vo­natkozik. A 14 oldalas megállapo­dás további részei kimond­ják, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévó közszolgá­lati televízió és rádió a tör­vény hatályba lépését köve­tően közalapítványi tulaj­donba kerül. Ennek megfele­lően létrehozzák a Magyar Rádió Közalapítványt, a Ma­gyar Televízió Közalapít­ványt és a Duna Televízió Közalapítványt. A három közalapítvány élén egy-egy kuratórium áll, amelynek tagjait részben az Ország­gyűlés választja meg paritá­sos alapon, részben pedig a szakmai és társadalmi szer­vezetek delegálják. A meg­állapodás rögzíti, hogy a ku­ratórium elnökségi tagjait az Országgyűlésben képviselő­csoporttal rendelkező min­denkori kormánypártok és ellenzéki pártok fele-fele arányban jelölik úgy, hogy minden pártnak legyen kép­viselője az elnökségben. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió kuratóriumában 21-21 fő, a Duna Televízió kuratóriumában pedig 23 fó képviseli a társadalmi és szakmai szervezeteket. A hatpárti egyezség a to­vábbiakban kimondja, hogy a kuratórium elnöksége nyil­vános pályázat kiírása után jelöli ki az egyes intézmé­nyek elnökeit, akiket a teljes kuratórium négy évre választ a tagok kétharmados többsé­gével. A kuratóriumok a megbízatást újabb pályázat kiírása nélkül egyszer négy évre meghosszabbíthatják. Az egyszemélyi felelősséget viselő elnökök visszahívásá­hoz a kuratóriumi tagok két­harmados döntése szüksé­ges. A megállapodás értel­mében a három intézmény alelnökeit az elnökök neve­zik ki. A megállapodás értelmé­ben a televízió 2-es csator­nájának koncessziós díját 70-30 százalékos arányban az MTV közszolgálati csa­tornája és a Duna Televízió között osztják fel. Az össze­get közhasznú műsorok ké­szítésére és műszaki fejlesz­tésre kell felhasználni.

Next

/
Thumbnails
Contents