Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

KEDD, 1995. OKT. 17. BELÜGYEINK 3 • „A háború véget ért, a fasizmus maradt" Ellenállók sorsa 0 A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsé­ge komoly múlttal rendel­kezik. A politikai változá­sok hogyan érintik ezt a szövetséget? - Független, demokrati­kus Magyarországot! Ez volt és ma is ez a szövetség jelszava. Közvetlenül a há­ború után alakult meg a szervezet, azóta különböző elnevezés alatt és szervezeti formában működik. Az első tagok a politikai vagy a fegyveres ellenállásban vet­tek részt Magyarország te­rületén. Jelenleg 82 helyi szervezet, számos tagozat fogja össze a 8500 tagot. A politika változásával a szö­vetség körülményei is vál­toznak. Annak ellenére, hogy a pártpolitikától füg­getlen, s számos társadalmi szervezettel tartja a kapcso­latot. Azt azért elmondha­tom: a szövetség működése most könynyebb, nagyobb a támogatás, mint az előző ciklusban volt... 0 A tagság átlagos élet­kora 70-75 év. Mit tesz, mit tehet ezekért az em­berekért a szövetség? - A tagság összetételéből következik, hogy szociális Az ellenállók száma ugrásszerűen megnőtt, mikor ezért plecsni, azaz előny járt. A kárpót­lási törvény is arra ösztönözte az érintett kor­osztályt, hogy múltját újra értékelje. Erről is be­szélgettünk dr. Sárközi Sándorral, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége elnöké­vel. „ Sárközi Sándor. (Fotó: Gyenes Kálmán) kérdésekkel is kell foglal­koznunk. Szociális és temet­kezési segélyre szorulnak sokan tagjaink közül. Jó len­ne, ha közgyőgyellátásban részesülhetnének ezek az emberek. A nácizmus üldö­zöttjeit különösen érinti a kárpótlás, közel 30 ezer kárpótlási ügyben adtunk ki igazolást, azaz támogatást. A munkaszolgálatosokról megfeledkezett a kárpótlási törvény, de a mi javasla­tunkra módosftották a jog­szabályt. A Parlament csak 1 millió 900 ezer forintot szavazott meg ebben az év­ben a szövetség működésé­re. Ezért kell más társadalmi szervezetek és vállalatok segítségét és támogatását kérnünk feladataink ellátá­sához. 0 Mennyire lehet „ak­tív" egy idős embereket összefogó civil szervezet? - A szövetség működőké­pes. A különböző társadalmi szervezetekben aktív tevé­kenységet folytatunk. A kor­mány különböző döntéseire állásfoglalásokkal reagá­lunk. A kormányzati szer­vekkel, különösen a Népjó­Pártos beszélyek Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint a párton belül nincs politikai többsége annak az elkép­zelésnek, hogy szétvá­lasszák a miniszterelnö­ki-pártelnöki tisztséget. Csintalan Sándor sajtótá­jékoztatóján azt mondta, hogy ezzel a gondolattal a tagság egynegyede ért egyet. Horn Gyula levál­tását a kormányfői poszt­ról pedig a tagság 10 szá­zaléka tartaná kívánatos­nak. 0 A kormánykoalíció agóniájaként értékelte Torgyán József a hajósi szocialista találkozót. A Független Kisgazdapárt elnöke tájékoztatóján azt mondta: információi sze­rint a tanácskozáson dön­tés született arról, hogy a továbbiakban a szocialis­ták nem engednek az SZDSZ-nek, ha pedig a kisebbik koalíciós párt számukra nem elfogadha­tó politikát folytat, akkor felmondják a közös kor­mányzást. (MTI) • Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése Mi legyen a betegszabadsággal? A betegszabadság marad­jon tíz nap, de legfeljebb 15 napra emelkedjék, a munka­adói járulék pedig 1, maxi­mum 2 százalékponttal csök­kenjen, és a tb ne számítson bevételre a lakossági térítési díjakból. Az Egészségbizto­sítási Önkormányzat határo­zata szerint ezen alapelvek mentén kell elkészíteni az egészségbiztosítás jövő évi költségvetését. A testület er­ről hétfői közgyűlésén dön­tött, ahova nem kevesebb mint öt változatban terjesz­tette be a lehetséges költség­vetési változatot az elnökség. A tanácskozáson az is kide­rült: a kormányon belül még mindig viták vannak az egészségbiztosító jövő évi pénzügyi alaptörvényéről. A költségvetéssel össze­függésben az egyik legvita­tottabb kérdés a betegsza­badság kiterjesztése. Amíg a Népjóléti Minisztérium - és legújabban az egészségbiz­tosító is - legfeljebb 15 napot tart reálisnak, addig a Pénz­ügyminisztérium „nem tud eltekintetni a 25 napból szár­mazó megtakarítástól" ­legalábbis így nyilatkozott a közgyűlésen az újságíróknak László Csaba. A PM államtit­kára a plénum előtt erről nem szólt, csak a munkaadói járulékcsökkentés szükségességét hangsú­lyozta, rámutatva: az állam­háztartási reformot ezen a területen is következetesen véghez kell vinni. Nincs egyetértés jelenleg abban sem, hogy kell-e, lehet-e na­gyobb mértékű bevétellel számolni a tb költségvetésé­ben az egészségügyi lakos­sági térítési díjakból. Amíg ugyanis a PM szerint a lakos­sági hozzájárulásokból ötmil­liárd forintra is szert lehetne tenni, a népjóléti tárca és az egészségbiztosító csak szűk körben, az extra szolgáltatá­sokért tartja lehetségesnek újab térítési díjak bevezeté­sét. Ez utóbbi két intézmény inkább azt szorgalmazza, hogy az egészségre káros cikkek fogyasztási adójából a költségvetés utaljon át né­hány millió forintot a tb-nek. Eltérőek az álláspontok a kiadási oldalt illetően is, bár itt inkább a pénzügyi tárca és a biztosító elképzelései har­monizálnak. A Népjóléti Mi­nisztérium az egészségügyi intézmények, szolgáltatások, a gyógyszerárak és a gyó­gyászati segédeszközök tá­mogatására összesen csak­nem 20 milliárd forinttal töb­bet javasol, mint amennyi a PM vagy a biztosító előter­jesztésében szerepel. Sándor László, az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat elnöke ennek ellenére úg^ véli: „nem törvényszerű komo­lyabb ellátásszűkítés", amennyiben az ő javaslataik szerint a gyógyító-megelőző ellátásokra 205 milliárd, gyógyszerártámogatásra 70 milliárd, táppénzre 43-48 milliárd és gyógyászatisegé­deszköz-támogatásra 8,8 milliárdot fordítanak jövőre. A hét végén tartotta negye­dik, éves rendes közgyűlését a Magyar Forex Klub, a hazai pénzintézetek bankközi üzlet­kötőit tömörítő szervezet. A közgyűlés új elnököt válasz­tott. Az elmúlt négy évben a klub elnöki tisztét Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója látta el. A közgyűlés nagy többséggel Sebők Sándort, az Inter-Európa Bank Rt. ügyve­zető igazgatóját választotta meg új elnöknek, kétéves idő­tartamra. Az új elnök szemé­• Új elnök a Forex Klub élén Százötven bankár választott lyében először került keres­kedelmi bank képviselője az elnöki posztra. Sebők Sándor az oktatás és továbbképzés erősítése mellett azt kívánja elérni a jövőben, hogy a Ma­gyar Forex Klub (MFK) akt­ívan részt vegyen a tevékeny­ségét érintő szabályozási kör­nyezet szakmai véleménye­zésében. a leendő jogszabá­lyok kialakításában. Az MFK négy évvel ezelőtt 50 taggal alakult meg, jelenleg 150 ta­got számlál. (MTI) léti és a Honvédelmi Mi­nisztériummal közvetlen kapcsolatot tartunk. Emlék­üléseket és előadásokat tar­tunk, különböző koszorúzá­sokon veszünk részt. Hang­súlyozom: ott vagyunk min­den olyan megmozduláson, amelyik Magyarországon a demokrácia erősítését szol­gálja. 0 A múlthoz kötődő megemlékezéseken, a tagság ügyeinek rendezé­sén túl a Magyar Ellenál­lók és Antifasiszták Szö­vetsége hogyan viszonyul a jelen történéseihez? - A világban számos, hozzánk hasonló szervezet létezik és ma is aktív. Mi is tagja vagyunk a Hadviseltek Világszövetségének, mely az ENSZ egyik szervezete, s a hadirokkantak és özve­gyeik szociális helyzetének rendezése érdekében tesz javaslatokat a kormányok­nak. A bécsi központú El­lenállók Nemzetközi Szö­vetségének is tagja vagyunk. Ez az európai szövetség ­hozzánk hasonlóan - leg­fontosabb feladatának azt tartja, hogy az erősödő szél­sőjobboldali mozgolódás, az éledező náci szervezetek ellen, egymással összefogva fellépjünk. Mert a világhá­ború véget ért, de a náciz­mus folyamatosan vesz­élyezteti a világot. A sírgya­lázások, a horogkeresztes falfirkák igazolják: Magyar­országon is erősödnek a szélsőséges tendenciák. Ú. I. • Zágráb és Belgrád közvetítőre vár? Horn utazik? Horn Gyula a közeli na­pokban Zágrába, majd Belgrádba látogat. Ezt ma­ga a miniszterelnök jelen­tette be hétfőn, az Ország­gyűlés plenáris ülésének kezdetekor. Mint mondta: Magyarország, mint az érintett államok szomszéd­ja és az EBESZ soros elnö­ke, mindent elkövet, hogy a befejező szakaszához ér­kezett délszláv válság mi­előbb véget érjen, és meg­kezdődjék a gazdasági új­jáépítés. A miniszterelnök kijelentette azt is, hogy Magyarország érzékenyen reagál minden olyan törek­vésre, amely az etnikai összetétel megváltoztatá­sára irányul, ezeket ellenzi, s ennek maga is hangot fog adni. Az elmúlt napokban Magyarország konzultált nyugat-európai partnerei­vel, amelyek egyetértettek a miniszterelnök horvátor­szági és szerbiai útjával. Az utazás előtt Horn Gyula a vajdasági magyarság képviselőivel is megbeszé­lést folytat, hazatérése után pedig tájékoztatja az Or­szággyűlés Külügyi Bi­zottságát az utazás tapasz­talatairól. (MTI) • Szereti az embereket Beült a püspöki székbe Nem mindennapi ese­ményben volt részük va­sárnap délben a vallásukat gyakorló debreceni katoli­kus és református hívők­nek. Az első incidens hely­színe a Szent Anna Római Katolikus Székesegyház volt, ahol egy 38 éves helybeli férfi beült az oltár közelében álló püspöki székbe, s ezt többszöri fel­szólításra sem hagyta el. Nemet mondott az időköz­ben kihívott rendőrök fel­szólítására is. Ezt követően maga a püspök kérte fel, hogy távozzon a székből. A püspöki szavak végre hatottak: a férfi elmondott egy rövid imát, aztán el­hagyta a székesegyházat. A rendőrök, mikor iga­zoltatása után elengedték a férfit, még nem tudhatták, hogy az ügynek folytatása lesz, mégpedig egy óra múlva, a debreceni Refor­mátus Nagytemplomban. A férfi ott felment a szószék­re, onnan pedig ráugrott az Úr asztalára. Az ekkor már dühöngő férfi tört, zúzott, összetörte a közelében lé­vő kegytárgyakat, vázákat, leszakította az Úr asztalá­nak ajtaját, fedlapjait. Ké­sőbb - tettének magyaráza­tául - azt hajtogatta: „sze­retem az embereket". A fér­fit megfigyelésre az ideg­és elmeklinikára szállítot­ták, ahol kiderült: régi is­merős. A Református Nagy­templom muzeális értékű Úr asztalában legalább száz­ezer forintos kár keletke­zett. (MTI) Derékbóség mwupa Mihály expénzügyminiszXer, a kereskedők és a vendéglátósok országos szövetségének tiszteletbeli elnöke a múlt héten Szegeden tartott előadást. Beszélt sok mindenről, de egyetlen szóval sem említette azt a nagy ellentmondást, miszerint Magyarországon a személyi jövedelemadó kilenc­venöt-kilencvenhat százalékát a bérből és fizetés­ből élők teszik be az államkincstárba. Mint a vál­lalkozók szószólója, ezt nem is lehet nagyon szá­mon kérni rajta, ám Kupa úrnak valamivel több köze van ehhez az adórendszerhez, mint egy átla­gos tiszteletbeli elnöknek. Nevezetesen: benne tisz­telhetjük a magyar adórendszer egyik atyját. Amikor szűk tíz esztendeje kidolgozhatták az alapelveket, akkor még nem is lett volna furcsa ez a kilencvenöt százalékos arány a bérből és fizetés­ből élők javára, lévén, hogy akkor még csak néhány tízezer vállalkozó országa voltunk. Közben eljutot­tunk az egymillió vállalkozó országához, s ahogy nőtt ez a szám, úgy csökkent az egy magánzóra ve­títve a közterhekhez való hozzájárulás. Sőt, ma már a vállalkozóvá válás talán legerőteljesebb in­dítéka a közterhek alóli kibújás. Tisztelet annak a néhány ezer kivételnek, aki tényleg kezdeni akar va­lamit, s ugyanakkor együttérzés annak a sok tízezer­nek, akit munkáltatója hoz kényszerhelyzetbe. Ma már lassan olyan az adófizetési morál, hogy a hülye, hülyébb után a felső fok az, ha valaki nem tudja veszteségesre kihozni a vállalkozását. Az ilyen egymást követő szűk esztendők, nagyon ala­csony, adómentes sávban maradó jövedelmek be­vallása után már az is bizonyítja az adócsalás té­nyét, ha a vállalkozó ajtói tud nyitni a revizornak, és nem négykézláb mászik, a hosszú éhezéstől el­gyengülve. Valami hasonló motozott az adótörvény módo­sítóinak fejében a közelmúltban, amikor kiötölték az adóbecslés intézményét. Nem arról van szó, hogy a revizor centivel érkezik, és az adót a csípő­bőséggel arányosan veti ki, de valamiféle minimu­mot, egyes foglalkozásokra jellemző átlagos adó­tételt azért számítanak. Aki ennek alsó értékét sem fizeti be a költségvetésbe, azt kötelezhetik arra, hogy saját maga bizonyítsa: nem áll fenn adófize­tési kötelezettség. Azt, hogy mit szól ehhez a gaz­dasági kérdések ellen beoltott Alkotmánybíróság - lásd: a rendszerváltozásnál megfúrt, a fekete­gazdaság terjedése okán oly sokszor visszasírt va­gyonnyilatkozatot -, még nem lehet tudni. Minden­esetre akad néhány ország, ahol az adózó állam­polgárnak kell bizonyítania, miből él, miből gya­rapszik. És működik is a rendszer. mwupa úr ma alig ismer rá a személyi jövedelem­adó-rendszerre, melynek megszületésekor bá­báskodott, örül, ha vállalkozóként követni tudja a változásokat. Rég' a másik oldalon áll már, mi több, tiszteletbeli elnökként képviseli is a másik oldalt, s így például elégedetlen az adómentes sáv eltörlésével. Mert milyen dolog az, hogy a bérből és fizetésből élőt kompenzálják, a vállalkozót meg nem. így nem állampolgársemleges az adórend­szer. Ebben jogilag igaza is van. De mi még sajnos mindig a jövedelemsemleges adórendszernél tar­tunk, vagyis a szükségesnél jóval kevesebb az összefüggés a jövedelem és az adóbefizetés között. A tegnap, hétfőn kezdődött rendezvényt, amelyen az elő­adók a látássérültek szociali­zációjával, illetve szociális helyzetével foglalkoztak, dr. Sipos Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg az újszegedi Rendezvényházban. Ezt kö­vetően Lázár Sándorné, a Csongrád Megyei Közgyűlés Vakok Otthona igazgatója beszélt a szegedi, illetve az országban öt helyen működő Vakok Intézetéről. Mint mon­dotta, a debreceni, a szom­bathelyi, a berceli, a buda­pesti és a 140 látássérültet gondozó szegedi otthon ha­sonló feltételek között műkö­dik és azonos gondokkal küzd. A szegedi Vakok Ott­hona nemcsak a látásukat vesztett idős embereket, ha­nem a halmozottan sérült va­kokat is befogadja, s ennek okán az egész országból igénybe veszik az újszegedi otthont. A legnagyobb gondot az intézetekben dolgozók nagyszámú elvándorlása okozza, ami a rendkívül ala­csony bérek miatt történik. A gondozottak szempontjából az jelent problémát, hogy ki­haltak a hagyományos vak­szakmák, s ezért a foglalkoz­tatás igen nagy nehézségekbe ütközik. A cél éppen e szak­mák újraélesztése, és a fog­• A fehér bot napján - Szegeden A fény télsé oldalén élők A fehér bot napján és az azt követő napok­ban rendezvények sorával igyekeznek a fi­gyelmet ráirányítani a szemük világát vesztet­tekre. Az országos eseménysorozat kétnapos szakmai rendezvényének az idén Szeged ad helyet, az újszegedi Vakok Otthona szervezé­sében. lalkoztatási lehetőségek gya­rapítása. A Budapesti Vakok Általá­nos Iskolája igazgatóhelyette­se, Kurcz Mária a 300 vak-, illetve gyengén látó - köztük szellemi fogyatékos vak gye­rekek - speciális oktatásáról, neveléséről számolt be. Az óvodai, általános iskolai tago­zattal bíró intézményben az önálló életre nevelés a leg­főbb pedagógia cél. hiszen a fogyatékossággal sújtott gyer­mekek számára lényegesen nehezebb a társadalomba il­leszkedés, mint egészséges társaiknak. Az iskolában szakmát tanulnak, és azokat a jártasságokat igyekeznek ve­lük elsajátíttatni, amelyek ké­pessé teszik őket - az iskolá­ból kikerülve - az önálló életre. A Magyarországi Vakok­és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára, Er­hardtné dr. Molnár Katalin arról tájékoztatta a megjelen­teket, mit tesz a szövetség a látássérültek társadalmi beil­leszkedésének könnyítése ér­dekében. Mint mondotta, a 33 ezer magyarországi látássé­rült döntő többsége önálló, teljes életet él, a kisebbség szorul intézeti gondozásra. A szövetség arra törekszik, hogy a vakok általános isko­lájából kikerült fiatalok nor­mál középiskolába kerülje­nek. Középiskolai tanulmá­nyaikat a szövetség hangka­zettákkal segfti, az idén 14 ezer, a középiskolai tanköny­vek anyagát rögzítő kazettát juttattak a látássérült fiatalok­nak. A felsőoktatási intézmé­nyek vak és gyengén látó di­ákjait ösztöndíjakkal, míg a felnőtteket a normális életvi­telt segítő eszközökkel és kü­lönböző tanfolyamokkal tá­mogatják. A szakmai rendezvényso­rozat résztvevői az előadások után ellátogattak az Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Em­lékparkba, este jótékonysági esten vettek részt. Ma a sze­mész szakorvosok találkozó­jára kerül sor az újszegedi Rendezvényházban. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents