Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-16 / 243. szám

HÉTFŐ, 1995. OKT. 16. BELÜGYEINK 3 Kiss Gyula, a Csongrád Megyei Közúti Igazgatóság munkatársa az új útvonalat mutatja, miközben az átkelésre várakozók még a régiben bíznak - órákon keresztül. (Fotó: Karnok Csaba) • A forgalom Battonyára megy Dinamikusan, gyorsan Szombaton több magas rangú határőr, vámos és rendőr részvételével tartott sajtótájékoztatót Krisán Atti­la ezredes, a határőrség szó­vivője. Itt újból elhangzott, hogy a lezárás előre látható­lag január 31-ig tart, s erre az időre Battonya felé tere­lik a személyforgalmat. A nagyalaki határzár ugyanis nem érinti a teherforgalmat, a Z-s jelzésű autókat, a meg­különböztetett jelzést hasz­nálójárműveket, és a menet­rend szerinti autóbuszokat. A buszok akkor minősülnek ilyennek, ha mindkét ország­ban kihirdetett menetrenddel renocrkeznek. A sajtótájéko­Lapunkban is hírül adtuk már, hogy október 15-től, azaz a tegnapi naptól a forgalom egy része elöl lezárják a nagylaki határátkelőt. Mindez azért vált szükségessé, mert a határ mindkét oldalán nagy erővel építik a kamion­terminált, melyet a jövő év első felében át kell adni a forgalomnak. zatón értékelés hangzott el a forgalom alakulásáról, az egész magyar-román határ­szakasz viszonylatában. Megtudtuk, hogy különösen a teherforgalom növekdett számottevő mértékben, ezért is sürgető a terminál építésé­nek befejezése. A battonyai átkelőhelyet egyidejűleg megerősítik: húsz határőrt és vámost irányítanak át. Talán a legfontosabb kér­dés: hogyan tájékozódnak majd a közlekedők a hatá­rátkelőhely változásáról. Krisán Attila elmondta, hogy a belföldi utasokat illetően maximálisan számítanak a sajtó támogatására, így több nagy orgánum rendszeresen tájékoztatja az utazni vágyó­kat. Nehezebb dolog a tran­zitforgalom irányítása. Ne­kik már Hegyeshalomnál térképeket osztoganak, egyelőre kevés ered­ménnyel. Sokkal nagyobb feladat hárul a Békés és Csongrád megyei közúti szakemberekre, akik új jel­zőtáblákkal segítik az eliga­zodást. Akik a két megyébe belépnek, folyamatosan kap­ják az információkat, ezzel is csökkentve annak esélyét, hogy eltévedjenek. Krisán Attila szólt arról is, hogy gyorssá és dinamikussá kell tenni a forgalmat azon tele­pülések érdekében is, ame­lyek a megváltozott helyzet­nek köszönhetően átmeneti­leg kénytelenek a megnöve­kedett átmenőforgalmat „el­viselni". (arató) Kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és vajdasági magyarok tanácskoztak Szegeden. (Fotó: Schmidt Andrea) • Határon túli magyarok Szegeden Megmaradás és autonómia A kisebbségvédelem fej­lődéséről, a trianoni szerző­désnek a határon túli ma­gyarok jogait érintő rendel­kezéseiről, a kisebbségvé­delem európai formáiról, il­letve a pozitív és negatív példákról, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájáról szakértők be­széltek. Az előadások után a határon túl élő magyarok szervezeteinek képviselői ismertették saját elképzelé­seiket, majd kerekasztal be­szélgetéseken vitatták meg a hallottakat. E munkamód­szert minden résztvevő eredményesnek mondta a tanácskozást záró, tegnapi sajtótájékoztatón. - Nem vagyunk saját ügyeinkben birtokon belül, ezért keressük annak mód­ját, liogy saját dolgainkban magunk dönthessünk. A megoldások politikai jellegű­ek. ám a jó döntéshez meg­felelő szakmai háttér kell, amit megadott ez a konfe­rencia - jelezte megközelí­tési szempontját Kvarda Jó­zsef, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke. - Amennyiben a kisebb­ségek helyzetét nem rende­zik államközi és európai szinten, az feszültségek for­rása lesz. Jó lett volna, ha a szloviákiai magyarok auto­nómia elképzelése bekerül a magyar-szlovák alapszerző­désbe - fejezte ki óhaját Bó­ka László, a Magyar Ke­Elöször Szegeden esett meg, hogy a határon tul élő ma­gyarok minden szervezetét egy asz­tal köré ültettek. Az autonómia problé­maköréről szakér­tők és a magyar ki­sebbségi szerveze­tek vezetőinek rész­vételével színvona­las tanácskozást rendezett a hét vé­gén a szegedi ön­kormányzatnak a határon túli kisebb­ségi ügyekkel fog­lalkozó tanácsnoka, dr. Mécs László és az itteni Magyar Ki­sebbségi Informáci­ós Egyesület. reszténydemokrata Mozga­lom egyik vezetője. (A Magyar Polgári Párt képviselője az utolsó pilla­natban. betegség miatt nem vehetett részt a konferenci­án.) - A kisebbségek jövőjé­nek biztosttéka a jogi és in­tézményi garanciák komplex rendszere, aminek autonó­mia a neve. E célt azonban csakis az anyaország és a nemzetközi közvélemény támogatásával érhetjük el ­határozta meg kiindulópont­ját Kovács Miklós, a Kárpá­taljai Kulturális Szövetség egyik vezetője. - A magyarság megmara­dásának záloga: az autonó­mia. A testvérszervezetek álláspontja is megerősítette elképzeléseinket - jelentette ki a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségé­nek elnökségi tagja, Sepsey Csaba. E szervezet rendkí­vül jelentősnek tartotta e ta­nácskozást. amit bizonyít, hogy a munkában részt vett a VMDK elnöke és alelnöke is. - Bár különböző orszá­gokban élünk, sorsunk és problémáink hasonlóak. Az önrendelkezés alapelveiről a magyar miniszterelnöknek minden lehetséges alkalom­mal szólnia kell, például kö­zelgő belgrádi tárgyalásain is - hívta föl a lényegre a fi­gyelmet Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szö­vetségének alelnöke. - Párját ritkító rendezvé­nyen vehettünk részt, mert ez az első olyan szakmai ta­nácskozás, melyre minden határon túli szervezetet meghívtak - értékelte a kon­ferenciát Bodó Barna, a Ro­mániai Magyarok Demokra­tikus Szövetségének alelnö­ke. - Kulcskérdés, hogy sa­ját sorsunkat saját kezünkbe vesszük vagy politikai ki­szolgáltatottságunk fennma­rad. A mai nemzetközi fo­lyamatok beemelik a kisebb­ségi kérdést a nagypolitika erőterébe. Ú. I. MSZP­választmány A Magyar Szocialista Párt Országos Választmá­nya ülésén valamennyi fel­szólaló síkra szállt a stabi­lizáció folytatása mellett. Rámutattak ugyanakkor, hogy tekintettel kell lenni a társadalom tűrőképessé­gére, hiszen ha átlépik e határokat, az ország politi­kai stabilitását sodorják veszélybe. így összegezte az ülésen elhangzottakat Horn Gyula pártelnök-mi­niszterelnök azután, hogy a választmány szombaton értékelte a kabinet és a szo­cialista miniszterek mun­káját. A kormányfő jelezte, hogy ő figyelembe veszi a felvetődött észrevételeket, és azok alapján lépéseket tesz saját hatáskörében. In­tézkedései elsősorban a Miniszterelnöki Hivatalon belül zajló munkálatokat, főként a gazdasági dönté­sek előkészítését érintik majd. (MTI) Vesszenek a szoclibik! 5 zlvet-lelket melengető iromány ke­rült tegnap a kezembe. Már péntek este hírét vettem létezésének, amikor egy dühös olvasó a lakásomon hívott, hogy ez már mégiscsak sok! Az ABC­ben a kenyerespult mellett találta meg ugyanis valaha kitűnő, ám rossz poli­tikussá degradálódott - mellesleg ló­versenyszakértő - írónk legújabb pamfletjének nyomtatott példányait. Természetesen a MIEP-es Csurka Ist­vánról van szó, aki az október 22-i tüntetésre toboroz ilymódon. Tegnap aztán olvasónk bejuttatta a dolgoza­tot szerkesztőségünkbe. Valódi csemege, ami azt illeti. Dehát az idézetek magukért beszélnek. íme: „Fordítsuk komolyra a szót: kerges­sük el a koalíciót!" Vagy: „Liberális labancok, nem ez a ti hazátok!" A zá­rómondat pedig: „Liberálisok, szocli­bisták, takarodjatok a hatalomból!" Hogy kik azok a szoclibisták, akik­nek Csurka szerint veszniük kellene? Azok „a régi és új III/III-asok" és társaik, akik tudatosan megtévesztik, dezinformálják és kifosztják az orszá­got és a magyar népet. (Az már legföl­jebb hab a tortán, hogy a szerző ko­rábban kénytelen volt bevallani magá­ról, hogy biz ő is a III/III-asok egyi­ke.) A kifosztok és országrontók kö­zött természetesen nagy nyomatékkal ott szerepel az SZDSZ, Horn, Pető, So­ros és Bokros Lajos, akik „most porrá darálnak minden magyar értéket." Ők az országot tönkretevő „álelit" leg­markánsabb képviselői, akik és tetteik miatt „...a szocialista tömegek szé­gyenkezve jönnek rá, mennyire rászed­ték őket." Tanulmány értékű lenne a Csurka­pamflet szociológus, politológus és pszichiáter számára egyaránt. Dehát egy napilapban tanulmányokra nem­igen futja, legföljebb néhány megjegy­zésre annak kapcsán, hogy Csurka va­lódi keserűséget, csalódottságot és re­mény vesztettséget fejez ki a két évszá­zaddal korábbi géprombolók vad és parttalan dühével. És ezzel nincs is egyedül. Mert ha a pusztító dühöt leszámítjuk, sokan éreznek és gondolkodnak lelkük mé­lyén Csurkához hasonlóan. Mert az ország - és benne a népesség jó fel­ének - helyzete valóban kritikus. Alig­ha véletlen, hogy a szocialisták hajósi találkozója is nagyjából a liberális koalíciós partnerben no meg Bokros­ban látta fő vétkeseit népszerűség-fo­gyatkozásuknak és a súlyosbodó tár­sadalmi feszültségekn ek. A baj csak ott van, hogy amikor a hajósiak az „igazságosabb közteher­viselés" mellett állnak ki, egyúttal na­gyobb közterheket (vagyis adókat) is javallanak. És szándékuktól függetle­nül is egy csónakba kerülnek Csurká­val, az MDF és a KDNP egyes csoport­jaival, mert lényegében hasonló mó­don szeretnének megoldást keresni a gondokra. Olyan társadalomkép lebeg szemük előtt, amelyben volt már ré­szünk: a paternalista-etatista állam gyakorlata. Amelyben az állam szinte korlátlanul ura polgárainak, szinte korlátlanul adóztatva veszi el tőlük az általuk megremelt jövedelem javát, hogy aít a nemzeti bölcsesség letéte­ményeseként a közjó érdekében újra elossza. És ebben az újraelosztásban, redisztribúcióban túlontúl is sokan lennének érdekeltek az országban, csak arról térnek el gyökeresen nézete­ik: ki és hogyan és kiknek ossza újra az elvett javakat. Ez az út nemcsak azért járhatatlan, mert már bebizonyosodott, hogy a re­disztribúció megöli a fejlődést és egy­re kevesebb elosztani való marad. Ha­nem azért is, mert a jelenlegi román vagy szlovák attitűd felé vezet. Mi pe­dig arra a liberális (konzervatív!) Eu­rópára vágyunk, amelyben jólét és vi­szonylagos biztonság találtatik, és ahol a megtermelt jövedelem tisztes ré­szét otthagyják annál, aki előállította. álunk a klasszikus kádári kor­szakban a nemzeti jövedelem mintegy 65 százalékát vonták el és osztották újra. Ez az arány a Németh­kormány idején 50 százalék alá süllyedt, az Antall-kormány újra 60 fölé növelte. Bokros pedig a jelenlegi 58 százalékról jövőre 54-re, két-há­rom év alatt pedig az Európában meg­szokott 45-48-ra szeretné csökkenteni. Hogy ne Romániával, hanem mondjuk Ausztriával legyünk „kompatibili­sek". Természetesen rengeteg az ellenér­dekelt mindebben. Azok, akik az álla­mi újraelosztástól várnák boldogulá­sukat - no meg akik újraelosztóként mindebből szép hasznot szeretnének húzni -, mert a piac nem igazán vevő! rájuk. Lehet, hogy a mai Csurka is közéjük tartozik. Mindenesetre abban igaza lehet, hogy a magyar társada­lom kettészakadása nem annyira pár­tok és eszmerendszerek szerint megy végbe manapság, hanem az állami új­raelosztás csökkentéséhen érdekelt vagy ellenérdekelt csoportok választó­vonalán. Erre látszik utalni a hajósi MSZP­hétvége is. N MODUL MII Szt'H^d, Csongrádi .%>>t. 27. Til.r 62/491 -"22. J AMI NA MINTABOLT - csabai hófogós és holland típusú cserép - Körös 30; 36 válaszfal, kerámia béléselem megrendelhető gyári áron. 8 raklaptól ingyenes házhoz szállítás. Dnrozsiml ú. S-" Tel.; 63/31 I <>92 atn KING Atléták, pálók, teniszingek, mezek, sportalsók, szabad­időruhák. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény. Szeged, Takaréktár u. 1. • Szocdemek kontra MSZP A kormány eljátssza a becsületüket? A Magyarországi Szoci­áldemokrata Párt kihelye­zett elnökségi ülést tartott szombaton Szegeden. Ta­nácskozásuknak több je­lentős pontja is volt. Igy szóba került az MSZP-vel való viszonyuk is, hiszen az elmúlt napokban, hetek­ben az MSZDP-sek határo­zottan a legnagyobb kor­mányzópárttal szemben foglaltak állást. Azt rótták fel ugyanis az MSZP-nek, hogy szociáldemokrata ideológiával jutottak több. mint 50 százalékos több­séggel a parlamentbe, s most liberális, restriktív gazdaságpolitikával állnak elő. Ezzel pedig mégjob­ban aláássák a magyaror­szági szociáldemokrácia hitelét. Másrészt az MSZDP vezetősége a szegedi kon­zultáción találkozhatott testvérszervezetek képvi­selőivel, két román és egy romániai magyar szocdem tömörüléssel. Adrián Nicu, a Román Demokrata Párt Arad me­gyei szervezetének elnöke, valamint Liviu Popa, a Ro­mán Szociáldemokrata Párt elnöke lapunknak egybe­hangzóan azt nyilatkoz'ták, hogy nagyon fontos a két­oldalú kapcsolatfelvétel. Bár a román politikai pa­letta meglehetősen színes, és gyorsan változó, úgy tű­nik, a szociáldemokrata ér­tékeket valló baloldali erők választási szövetséget tudnak kötni. Sőt, ez már létre is jött, remélhetőleg működőképes lesz. A meg­beszélésen jelen volt Bitay Ödön Sepsiszentgyörgy­ről, aki az RMDSZ Szociál­demokrata Tömörülését képviselte. Ő hozzátette a romániai helyzethez, hogy bármilyen szép dolog is az összefogás, s ők is támo­gatját az előbb említett szövetséget, de a román szocdemek közül egyik sem vállalja fel a nemzeti­ségi kérdést. Ehhez Nicu úr hozzátette, hogy az etnikai pártoknak nincs meg a tör­ténelmi perspektívája, nem úgy a szociáldemoraták­nak, mely pártok bebizo­Agrárhitel Új hitelkonstrukciót vehet­nek igénybe október l-től a Concordia Közraktár Keres­kedelmi Rt. és a Kereskedelmi Bank Rt. agrár ügyfelei. A Concordia Rt. által kibocsátott közraktári jegy átvételekor a termelő egyszerűsített köl­csönkérelmet nyújthat be a Kereskedelmi Bank Rl.-hez. A kölcsön a búzára, a napra­forgóra, a kukoricára és a cu­korra vehető igénybe. nyitották történelmi mara­dandóságukat. Végezetül megegyeztek abban, hogy fenn kell tartani a kétolda­lú, de nem csak felső szin­tű kapcsolatokat, amolyan mini-internacionálé mintá­jára. A tanácskozáson - mint már említettük - szóba ke­rült az MSZP-hez való vi­szony, s megerősítették Kapolyi László vélemé­nyét, miszerint a kormány eljátssza az ő becsületüket is. Jelen volt Géczi József szocialista honatya is, aki egészen másként látta a problémát. Az MSZDP-sek elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, melyben többek között kimondják, hogy a modernizációnak szociáldemokrata útja is van, s olyan átalakítást szorgalmaznak, amely em­berközpontú társadalom­hoz vezet, s amelyben az elkerülhetetlen szigorító intézkedéseket társadalmi támogatással hozzák meg. Arató László

Next

/
Thumbnails
Contents