Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

KEDD, 1995. OKT. 10. BELÜGYEINK 3 A Magyar Nemzeti Bank szakértői által összeállított prognózis szerint az idén a jövedelemtermelés legfel­jebb egy százalékkal növe­kedhet. Ez kismértékű visszaesést jelent a múlt esztendőhöz képest, ami­kor is a GDP 2 százalékkal bővült. A belföldi felhasz­nálás és az egyéni fogyasz­tás egyaránt kisebb mérték­ben mérséklődik, mint aho­gyan azzal a kormányprog­ram eredetileg számolt. A prognózis szerint 3-4 szá­zalékkal kellett volna az idén csökkenni a belföldi felhasználásnak, ezzel szemben a tényleges csök­kenés csak egy százalékos lesz. Ugyanez a helyzet az egyéni fogyasztás eseté­ben, ahol a tervezett 5 szá­zalékos csökkenés helyett a visszaesés csupán 2-2,5 százalék körül alakul. A külkereskedelmi mér­legben a Magyar Nemzeti Bank 3,1 milliárd dolláros deficitet vár az év végére, a A nemzet bankja szerint még mindig sokat fogyasztunk A pénzügyi megszorító intézkedések hatásá­ra a makrogazdaságban, a pénzügyi folyama­tokban határozottan érzékelhető a javulás, ugyanakkor a reálgazdasági folyamatokban még szerényebbek az eredmények. Komo­lyabb szerkezeti változások egyelőre még nem alapozzák meg a reálgazdasági teljesítmé­nyek tartós és jelentős mértékű emelkedését. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank évközi tájé­koztatója állapítja meg, amelyet a napokban juttattak el a sajtó képviselőihez. folyó fizetési mérleg hiá­nya pedig valószínűleg 2,9 milliárd dollár körül ala­kul. Ez közel 400 millió dollárral haladja meg az ez évre tervezettet, ugyanak­kor csakenm egymilliárd dollárral kevesebb mint amekkora hiány a múlt esz­tendőben kialakult. Míg ta­valy 1,1 milliárd dollár ér­tékű működőtőke jött be az országba, az idén várhatóan ennek szintje eléri az 1,8 milliárd dollárt. A koráb­ban készült kormányprog­nózis azonban ennél opti­mistább volt, a kormány­előirányzatban még 2-2,5 milliárd dollár szerepel. A Magyar Nemzeti Bank szerint a kedvező pénzügyi folyamatok törékenységére az is bizonyíték, hogy az export és az import növeke­dése közötti ütemkülönb­ség még mindig szűk. Az export bővülése nemcsak azért következett be, mert a kormány ilyen irányú árfo­lyampolitikai és egyéb in­tézkedéseket hozott, hanem mert Magyarország külpi­acain kedvező konjunktu­rális helyzet alakult ki. Amennyiben azonban vége szakad a konjunktúrának, úgy a külkereskedelmi fo­lyamatokban jelentős vál­tozások alakulhatnak ki. Az MNB szerint az im­port lassulása részben a csak átmeneti időre beveze­tett vámpótléknak és a jö­vedelmek nagymértékű csökkenésének tudható be. A reáljövedelmek folyama­tos működésének azonban erős társadalmi korlátai vannak. Ahhoz, hogy a ki­igazítás eredményei tartó­sak legyenek a legfonto­sabb feltétel az államház^ tartás hiányának vissaszo­rftása. Az eddig meghozott megszorító intézkedések további eredménye azon múlik, miként folytatódik az államháztartás terjedel­mére, intézményrendszeré­re, az állami feladatok köré­re kiterjedő, átfogó reform - következtet az előrejel­zés. (MTI) • Igazságügyi szakértők kamarája Etikai kódex, egységes fellépés A kormány hamarosan benyújtja az Országgyűlés­hez az igazságügyi szakér­tői kamaráról szóló tör­vény tervezetét. A civil társadalom intéz­ményesülése érdekében az elmúlt időben több gazda­sági, illetve szakmai kama­ra jött létre. E szervek a tör­vény által meghatározott közfeladatokat önigazga­tás útján látják el. Az igaz­ságügyi szakértők már több egyesületet hoztak létre. Az így megindult szerveződést fogná össze az igazságügyi szakértői kamara, amely lehetőséget teremtene a különféle szak­területen működő, szakma­ilag heterogén igazságügyi szakértői kar egységes fel­lépésére. A nemzetközi ta­pasztalatokra alapozva a továbbképzés is a szakmai önkormányzatok keretében valósulna meg. A kamara által kidolgozott etikai kó­dex hozzájárulhat a szakér­tői tevékenység pártatlan­ságának megőrzéséhez. A kamara véleményezési jo­got gyakorol a szakértők tevékenységét, anyagi helyzetét érintő jogszabá­lyok megalkotásánál is. Az igazságügy-minisz­ter a névjegyzékbe való felvétel előtt kikéri a ka­mara véleményét a szakértő alkalmasságáról. A név­jegyzékben szereplő sza­kértőt viszont fel kell ven­ni a kamarába. Ez alól csu­pán egy szűk kör jelent ki­vételt, mintegy száz fő, akik szakértői intézmény­ben dolgoznak, illetve a rendőrség állományában és más kamarának tagjai. A je­lenlegi szakértői karhoz egyébként négyezren tar­toznak. A kamara kezdemé­nyezheti a névjegyzékből való törlést. Az igazságügyi szakér­tői kamara a nyolc területi kamarából, valamint a Ma­gyar Igazságügyi Szakértői Kamarából állna. • Idegenforgalom: Jelentős aktívum Júliusban 130 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom eredmé­nyeként; ez több mint két­szerese a tavaly júliusban regisztráltnál. A Magyar Nemzeti Bankban hétfőn el­mondták, hogy az idén augusztus végéig 880 mil­lió dollár bevétel szárma­zott az idegenforgalomból és ez 23,5 százalékos növe­kedés az elmúlt év hasonló időszakához képest. A ki­adás 715 millió dollár volt, ami 41 százalékos növeke­désnek felel meg. A kiadá­sok 60 százaléka azonban még az idegenforgalmi holt­szezonban, az első negyed­évben jelentkezett, amikor a leértékelési várakozások miatt sokan kiváltották évi 800 dolláros keretüket. Még nem lesz száz forint a kenyér ára Az idén még biztosan nem lesz 100 forint a tö­megfogyasztású fehérke­nyér ára. Az előállítás költ­ségeinek növekedése leg­alább is nem indokolja ezt. A reális fogyasztói ár jelen­leg 75-78 forint körül ala­kulhat - mondta el Werli József, a Sütőipari Egyesü­lés igazgatója hétfőn. A szakember közölte: az utób­bi másfél évben jelentős mértékben emelkedtek a pékségek által felhasznált alapanyagok és szolgáltatá­sok árai. A pékek jelenleg 65-66 forintos átadási áron adják át a kereskedőknek a tömegfogyasztású fehérke­nyeret, s ez már a 12 százalé­kos áfát is tartalmazza. A Sütőipari Egyesülés vezető­je szerint erre jöhet még a • Vámosok a végeken Elszeleli a bélyegzés „jugó" A Csongrád és a Békés me­gyei pénzügy­őröknek az el­múlt héten 42 felderítésük volt, amelyek értéke 7 millió 200 ezer forint. A vámosok le­foglaltak 350 karton cigaret­tát, 140 liter tiszta szeszt, 200 kg kristály­cukrot, 160 db fényszóróizzót, 550 db asztal­terítőt. Néhány érde­kesebb eset az elmúlt heti ter­mésből. Rösz­kén egy jugo­szláv férfi je­lentkezett kilé­pésre személy­gépkocsijával. A vámvizsgálat­kor az intézke­dő pénzügyőr 2613 db nyers bélyegzőt ta­lált. Ezek értéke 2 millió forint­ra tehető. Az utas látva, hogy lebukott, bepattant autó­jába s a nyitott sorompón ál el­szelelt Jugo­szláviába. Közokirat­hamisítás és csempészet mi­att indult eljá­rás R. N. szege­di és O. B. bé­késcsabai lako­sok ellen, akik hamis okmá­nyokkal helyez­tettek forga­lomba külföld­ről behozott személygépko­csikat. Az autó­kat a vámosok lefoglalták, azok értéke 3,5 millió forint. kiskereskedők - bolttól függően - 20-40 százalékos árrése. Werli József ugyan­akkor utalt arra, hogy az el­múlt év márciusától idén szeptemberig 25-40 százalé­kos liszt-áremelkedés, mint­egy 40 százalékos energiad­rágulás, 25 százalékos ben­zinárnövekedés. továbbá 35 százalékos élesztő áremel­kedés volt. Attól függően, hogy a pékek milyen lisztet vásárolnak a malmoktól, egy kilogrammért most 24­27-30 forintot fizetnek. A Sütőipari Egyesülés vezető­je azonban fontosnak tartot­ta megjegyezni, hogy egyes, különleges minőségű ke­nyérfajtáknál természetesen 100 forint vagy afölötti ár is kialakulhat kilogram­monként. (MTI) Szabálytalan előzés ­két halott Súlyos baleset történt tegnap délután Bács-Kis­kun és Csongrád megye határán, az E 75-ös úton. Egy kamion előzni próbált egy oldalkocsis motorke­rékpárt, a manővert azon­ban szembejövő forgalom miatt nem tudta befejezni. A motorkerékpárt elsodor­ta, amelynek utasai, egy nő és egy férfi a helyszínen meghaltak. Az út egyik sávját lezár­ta a rendőrség. O. Z. • Szervezeti változások a Csongrád megyei igazgatóságon Az Apeh csak januártól nyomoz Az Apeh Csongrád Me­gyei Igazgatóságán január 1­jét követően szervezeti vál­tozásokra került sor. Az új osztályok vezetői a múlt hé­ten osztották meg velünk és az olvasókkal tapasztalatai­kat. A cikk terjedelme azon­ban nem tette lehetővé, hogy az irodák pontos nevét, tevé­kenységét is leírjuk. Ezt a mulasztást az alábbiakban pótoljuk: Kiemelt adóalanyok el­lenőrzési osztálya: a III. ka­tegóriába sorolt adóalanyo­kat és a valamilyen szem­pontból kiemelt eljárást igénylő, tehát a legnagyobb adózókat vizsgálja. Társas vállalkozások I. ellenőrzési osztálya: a ket­tős könyvvezetésű jogi sze­mélyeket vizsgálja. Társas vállalkozások II. ellenőrzési osztálya: nem jogi személyeket és költség­vetési szerveket ellenőriz. Egyéni vállalkozók és magánszemélyek ellenőrzé­si osztálya: a tánya és az szja hatálya alá adózókkal fogjalkozik. Áfa és kiutalás előtti adók és támogatások ellen­őrzési osztálya: változó jel­leggel meghatározott érték­határ feletti mindenfajta ki­utalási igényt és visszauta­lási igénnyel járó önellenőr­zéseket végez. Operatív és előkészítési osztály: piac-, közterület- és nyugtaellenőrzést, valamint preventív ellenőrzéseket vé­gez. Ezen túlmenően az adat­gyűjtés is feladata az osz­tálynak. Az adatgyűjtéssel kap­csolatban hangsúlyozni kell, hogy ez még nem nyo­mozati tevékenység, hanem az osztály ellenőrzési mun­kája során szerzett informá­ciók gyűjtése. A törvény szerint ugyanis az Apeh csak 1996. január 1. után nyo­mozhat. Hogy milyen infor­mációk gyűjtéséről lehet szó maximum? Például: megvál­tozott az adózó telephelye, módosította tevékenységét, kapcsolt vállalkozását. Az adóigazolási eljárás különben törvényi lehetősé­get biztosít bejelentés nél­küli ellenőrzésekre, melyek­re a jövőben az eddigieknél gyakrabban kerül sor. Az okot az utóbbi idők rossz ta­pasztalatai szolgáltatták: túl sok adózónak tűntek el az iratai - sőt eltűnt maga az adózó is. F. K. Lesz még szolé*,,(íj S zép őszi, igazi szüreti idő várható - jósolta a következő napokra a meteorológus. Kár, hogy a jó idő mellé igazi szüretet tenni ő se tud ezen az őszön a mi időzónánkban. Az alföldi bortermelő vidéken - aminek termése, bora pedig a hazai bor­fogyasztás 75-80 százalékát adja évek óta - ezek­ben a napokban a napsütéses, szép idő ellenére sem jókedvűek a szőlősgazdák és a pincészetek. Nem vidám kurjongatás közepette, inkább óhajt­va-sóhajtva énekelhetik, hogy „Ne búsúlj, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér..." Nem az idén lesz. A mostani szüretnek „betett" a sok elhagyatott, lepusztult szőlőültetvény (Bács­Kiskun megyében például 13 ezer hektárnyi van), a közel harminc éve ilyen erővel nem támadó pero­noszpóra és lisztharmat, a gombafertőzések ellen nem védő, hamisított vegyszer, a nyári szárazság és az őszelön rosszkor jött eső (hogy a seregélye­ket és a rigókat már ne is emlegessem). A must in­kább csak csepeg, mint csordogál ebben az eszten­dőben a présekből, boroshordók ezrei maradnak üresen. Szakértők riogatnak azzal, hogy összeo­molhat a borpiac a régiónkban. Ettől aztán nem az igazi az idei szüreti idő. A bortól nem mámoros a hangulat a présházak kö­rül, hanem gondterhelt. A hagyománytisztelet ugyan még megfőzeti a szüreti marha- vagy birka­paprikást a bográcsokban, de most valahogy nem lehet igazán jót enni belőle. A hús ugyanis „össze­megy", főzés közben derül ki, hogy rettentő nagy víztartalommal súlyosbítják újabb időnkben. A hamiskás húsból kevesebb jutván a porciót ke­nyérrel próbálják megpótolni - csakhát a kenyér se az igazi mostanában. Keseríti, hogy gabona­botránytól hangos az ország, s miközben a pártér­dekű export-import, vetőmaghiány és támogatás vitái lobognak, a szombathelyi péktől kilónként 56 forintos áron átvett rozsláng kenyeret a keres­kedő polcáról 90 forintért lehet megvenni. Akinek pedig ez kicsit sok(k) lenne, még egy jó fröccsöt sem ihat rá sokáig. Ha elfogy az óbor, félő, az új felhígított és drága lesz. Nem, nem riogatni akarom a jóslattal a kedves olvasót, csak következtetek. Ha a húst „itatással" szokássá vált vízsúlyossá tenni; ha a kenyérár drágítása liszteszsáktól a bolti polcig sokféle mó­don lehetséges és megengedett, miért éppen a bort ne hígítanák fel?! A rosszabb minőségűt is meg fogjuk venni, inni, az almaié ugyanis még elérhe­tetlenebb áru lesz, hiszen „almás helyzet" is van, alma meg csak harmadannyi, mint régebben... C soda-e, ha az ember a szőlőprés mellett ezek­ben a szépf?) őszi napokban magán érzi a prés szorítását, és arra vágyik, hogy ne facsarják ki teljesen?! S azt akarja, a recsegő-ropogó nagy államháztartási présgépezetet reparálná már meg végre valaki. Hogy ne túl soká megint legyen ne­künk szőlő, s lágy kenyér. Közös megegyezéssel szűnik meg október 15-i hatállyal az OTP Bank Rt. egyik vezérigazgató-he­lyettesének, Török László­nak a munkaviszonya a pénzintézetnél. A pénzintézetnél végzett többéves, eredményes Török távozik munka után, szakmai jövő­jére vonatkozó saját elkép­zeléseinek megfelelően Tö­rök László pályáját a pénz­ügyi élet más területén folytatja. • A Kisgazdák főtitkára a választási esélyekről: Győzünk! • Belső vitáiról „hí­res" a Kisgazdapárt. A szegedi botrányok ho­gyan hatottak az itteni párt életre? - A párt belső ügyei mi­att valóban gyakran kellett Szegedre utaznom. Mára rendeződött minden. Az át­lagosnál jobb állapotban van a Csongrád megyei szervezet. Igazolja ezt, hogy például a megyei ön­kormányzatban szilárdan megvetettük a lábunkat. A falvakban erős, a városok­ban gyengébb a Kisgazda­párt. Többek között azért jöttünk Szegedre és Makó­ra, hogy pártunk iránt fel­keltsük a polgárok érdek­lődését. • Ehhez milyen „cseme­gét" kínálnak? - A programunkat, amit a november 11-i ünnepsé­günkön hozunk nyilvá­nosságra. Jóval a választá­sok előtt fedjük föl lapja­inkat. Arra számítunk, hogy egyesek szétcincál­ják, mások ellopják a mi pártunk programját. Igaz, nekünk most vannak, de egy év múlva is lesznek jó ötleteink... • A Kisgazdapárt kap­kodhatja a fejét, körü­lötte a parlamenti pár­tok ilyen-olyan tartal­Szabó János A kisgazdák kilóg­nak a sorból. A rena­szerváltozásos időszak óta különböző emblé­májú és beállítottságú politikusok hangsúlyoz­ták, nyomták meg a mondat végét: „kiveve a kisgazdakkal"... A Magyar Demokrata Fó­rumon belül - úgy tűnik - erősödik azok hang­ja, akik együttműkö­dés-pártiak, a kisgaz­dák esetében is. Ez az „üzenete" annak, hogy az MDF szegedi szerve­zete fórumra hívta a FKGP országos főtitká­rát, dr. Szabó Jánost, akivel sajtótájékozta­tón „beszélgettünk". mú szövetségeket köt­nek. A végén a kisgaz­dák még egyedül ma­radnak! - Nem biztos, hogy lesz Polgári Szövetség. Ha meg­születik a másik három el­lenzéki párt vezetői közöt­ti megállapodás, akkor kö­vetkezik a tagság, mert ez olyan fajsúlyú kérdés, hogy széles körben meg kell vitatni. A KDNP elnö­ke szerint messze még a végső formája a Polgári Szövetségnek! A keresz­ténydemokraták elképzelé­se az, hogy ennek a szövet­ségnek legyen tagja mind a négy ellenzéki párt. • Az FKGP kész az MDF egészével szövet­kezni? - Pártunk elnöke már sokszor elmondta, kikkel nem tudja elképzelni az együttműködést. Persze a politika nem ismer ..lehe­tetlent". Az a vélemé­nyünk, hogy az MDF-nek meg kellene újulnia... • A Kisgazdapárt veze­tői mit gondolnak egy négyesfogatról? - A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesüle­tet azért hoztuk létre, hogy megnyerjük a választáso­kat. A választójogi törvény alapján fogjuk eldönteni, hogy a második forduló­ban kikkel kötünk szövet­séget. A Csongrád megyei találkozók is azt a célt szolgálják, hogy más pár­tokból is megismerjünk személyeket, elképzelése­ket. Minden nemzeti erőnek célszerű együttműködni, mert csak ebben az esetben lehetséges, hogy a követ­kező választásokon a győ­zelmi arányunk meghalad­ja a kétharmadot. • Miért lényeges szem­pont a „nagyarányú" győzelem ? - Mert- a sarkalatos tör­vények időtállósága csak így biztosítható. Lényegi kérdés, hogy olyan jogsza­bályok szülessenek, me­lyek állják az idő és az Al­kotmánybíróság próbáját. Ú. I.

Next

/
Thumbnails
Contents