Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-06 / 209. szám

SZERDA, 1995. SZEPT. 6. BELÜGYEINK 3 Csak a jéghegy csúcsát látjuk - egyeztek meg a szakemberek tegnap, kedden a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának elnökségi ülésén, amikor a feketegazdasággal kapcsolatos konzultációt próbálták meg lezárni. A jéghegy csúcsán különben a Cserepes sor, vagy az utca árusai állnak, de nem ők vágják zsebre a milliárdokat. Igy hát nem a Cserepes soron kell keresgélni a feketagazdaság nagyhalait. Akik lebuknak, azok a kishalak, Így mind a mai napig csak megbecsülni lehet, mekkora pénzek forognak a feketegazdaságban. Egyes számítások szerint ezek az összegek 300-400 milliárd forintra rúgnak, tehát amennyiben hirtelen előkerülnének, az államháztartásnak attól a pillanattól kezdve semmi gondja sem lenne. Roth Imre, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztálya vezetőjének állítása szerint az olajmaffia-perben 53 emberre legfeljebb 1,6 milliárdos adócsalást lehet rábizonyítani. A rendőr alezredes mondta azt is, hogy az egész feketegazdaság ellen Csongrád megyében 20 nyomozó „küzd", miután kormányhatározat értelmében „megerősítették" az állományt. Korábban még ennyien se voltak. A feketegazdasággal kapcsolatban az az alapvető probléma - mondta Roth Imre -, hogy kordában lehet tartani, de nem lehet felszámolni. A kordában tartáshoz viszont jogszabályok kellenek. A nagy jövedelmeket például meg kell tudni adóztatni, a lakosság adómoráljában pedig nagy változásoknak kell bekövetkezniük. Amíg mindenki szemrebbenés nélkül elfogadja, hogy a szolgáltató f I Ellenőrzés - a javából. (Fotó: Schmidt Andrea) • Feketegazdaságról a kamaránál • Nem a Cserepes bezárása a megoldás A jéghegy csúcsát látjuk vagy a kereskedő nem ad nyugtát, nem vethet semmit a hatóság szemére. Ványai László, az Apeh Csongrád megyei igazgatója is enyhének tartja a jelenleg kiróható büntetéseket. Sok jogszabály akadályozza az adóhivatalt az ellenőrzések során. Amenynyiben pedig bírósági szakaszba jut egy ügy, három évig is elhúzódhat. Idén az országban megszervezett nagy akciók idején 1300 alkalommal ellenőriztek az apehesek, s a vizsgálatok 70 százaléka hiányosságokat állapított meg. A kirótt mulasztási bírság összege 60 millió forint volt. Kifejezetten pesszimista volt a tegnapi konzultáción résztvevő Csaplár Gábor. a KISOSZ elnöke. Szerinte 2-3 éven belül nem várható áttörés. A feketegazdaság majd akkor szorul háttérbe, ha javul az ország gazdasági helyzete és csökken a munkanélküliség. Rovó István, a Vám- és Pénzügyőrség Békés és Csongrád megyei parancsnokságának helyettes vezetője szerint a feketegazdaság visszaszorításával kapcsolatban legalább 250-300 jogszabályt kellene összhangba hozni. Ráadásul emberekre lenne szükség, hogy minden autó csomagtartójába belenézzenek. Idén az első félévben ezen a határszakaszon összesen 1230 úgynevezett jogszabályt sértő cselekmény fordult elő, 1 milliárd 60 millió forint „értékben". Az elkövetők románok, jugoszlávok, magyarok, oroszok, ukránok, lengyelek (egy felmérés szerint nem volt köztük egy darab német, francia, svéd és dán állampolgár sem!). A kamarai tanácskozáson fölvetődött: egy ilyen gazdasági önkormányzat, mint a CSMKIK, tehet annyit, hogy kizárja a tagok sorából a tisztességtelen vállalkozókat. Például eléggé tisztességtelen dolog, ha valaki felszámolja a vállalkozását, új céget alapít, miközben nem egyenlítette ki a tartozásait. Továbbá a kamaránál is feltűnő lehet, ha egy nem létező telephely címére 60-70 jugoszláv vállalkozó jelenti be magát... Fekete Klára • „Vészharangot jöttem kongatni!" Veszélyben a vajdasági magyarok! Egy katona, aki fél... Öregasszony, aki ölni tudna... Gyermek, aki koravén. A délvidéki háborútól űzött ezrek arcát, sorsát tárja a világ elé eM. Soós György fotóalbuma és a Szegedi Ifjúsági Házban megrendezett Menekültek II. című fotókiállítása. A fekete-fehér képek tragikus kordokumentumok - mondta a fotókról tegnap a kiállítást megnyitó dr. Jungbert Béta, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatója. A világ - ha a szükségesnél lassabban is. de - tud a délszláv háborúról, figyel Szarajevóra és Koszóvóra. De érzéketlennek mutatkozik a Vajdaságban dúló „csöndes fojtogatás", a magyarság elleni „etnikai fegyver" bevetése, az erőszakos és tudatos szerb betelepítések következményei iránt. így látják ezt a vajdasági magyarok képviselői. A krajinai szerbek menekültáradata ellepte Szerbiát, de nem egyenletesen. Mintegy százezernyi szerbet irányítottak a Vajdaságba. A kolonizáció megdöbbentő tényéről adott A Menekültek II. című fotókiállítás megnyitója után a vajdasági magyarok kongatták meg a vészharangot: a szerbek tömeges betelepítése megváltoztatja az etnikai arányokat. (Fotó: Schmidt Andrea) kor minden magyar érezze, hogy egy tagja, a vajdasági része végveszélyben van, amiért kiáltani kell!" - mondta a sajtótájékoztatón kezét tördelve Kabók István. Ugyanis egyre jobban kirajzolódik a szerb hatóság tudatos, átgondolt betelepívalós képet Kabók István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Tanácsának tagja, a nyugat-bácskai szervezet elnöke és Kudlik Gábor, a VMDK sz-abadkai vezetője. „Vészharangot jöttem kongatni. Ha létezik nemzettest, aktési terve, melynek következménye a magyarság marginalizálása, elsorvasztása, végső esetben elúzetése. A régiek mellé most tízezrével (rányitják az új „menekülteket" azokba a nyugat-bácskai falvakba, ahol a magyarság szórványban él. A VMDK bizonyítani tudja, hogy az új jövevényeket nem a horvátok űzték el, hanem saját vezéreik ösztönzésére vagy parancsára keltek útra. Magyarok házáról és a bácskai falvakról készült fotók csábították vándorútra ezeket a szerbeket. Ezért foglalják el erőszakosan a magyarok tulajdonában lévő házakat. A VMDK röplapot osztogat, hogy a magyarok ismerjék jogaikat és tennivalójukat. A szabadkaiak kényszerítették az önkormányzatot, hogy határozatban rögzítse: községi ingatlant menekülteknek nem adnak át. De mindez kevés. Az aggasztó jelenségről akarták tájékoztatni a pártok szegedi képviselőit, az itteni jeles közéleti személyiségeket a VMDK képviselői. A segélykiáltásra csupán a szegedi és a megyei önkormányzat vezetői, illetve az MDF, a MIÉP és az Erdély Kör képviselői nyitották ki fülüket és szivüket... Pedig a reményvesztett bácskai magyarok várják a segítséget. A nemzettest többi részétől. Ú. I. Vita a nemzeti jelképekről Az Országgyűlés megkezdte a nemzeti jelképekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ez többek között előírja, hogy magánszemélyek milyen esetekben használhatják a zászlót és a elmert. A kormányzat elképzelései szerint a címert csupán az államot megtesítö szervek használhatják automatikusan, az egyéb gazdasági szervezetek viszont nem, mivel ezzel ők jogtalan előnyökhöz juthatnának. Az állampolgárok azonban - nemzeti érzéseik kifejezésére a jövőben is korlátozás nélkül használhatnák a zászlót és a elmert - mondta Vastagh Pál igazságügyminiszter. A képviselők tárgyaltak a felsőoktatás fejlesztéséről is. Ellenzéki vélemény szerint a programot törvényben kellene megfogalmazni, míg a kormánypártok szerint erre elegendő az országgyűlési határozat is. (MTI) C^okaknak kedves kolléganőm hozta tavasszal a tD harcos optimizmussal megtöltött hírt: idén vége lesz az aszálynak! Kicsit úgy hangzott, mint az évek óta mindig beígért jóslat: kimászunk a csávából. Időközben kiderült, se az aszálynak nem lett vége, se az évtizedek óta ígérgetett föllendülés nem következett be. Ha a kettő ennyire egybevág, köze lehet egymáshoz. A mi kertünk a tavaszi jóslat ellenére hajszálra olyan, mint tizenvalahány éve minden nyár végén. Annyi a repedés a földjén, ha egybe beledugnám az öntözőcső végét, Szeged minden víztornya kiszikkadna. Nagyobb baj is van. Alagutat túrt magának a vakond, és ennek se látni a végét. Kézzel-lábbal tömöm el a járatokat, hogy jusson valami a növénynek is. Nem jó, ha a földalatti Magyarországnak ekkora hálózata van. Ha már összekapcsolódott a kettő, nézzük meg a másikat is. Gazdaságunk is tele van repedésekkel, a legbüszkébb bukszákat is kiszikkasztja. Másokét meg kidagasztja. Nem nagyon járnak már másért külföldre honatyáink, mint dollárokat koldulni. (Lehet, hogy szerencsénk van: kezdenek nem adni.) De mintha vakodjáratok is lennének, mert már locsolni se akarnak. Valahol szökik a víz. Rákapcsol a mindenkori pénzügyminiszter, még többet akar bele nyomatni. Honnan veszi? Tőlem, tőled, tőle. Amíg mindnyájan ki nem szikkadunk. rj mlítődik ugyan, hogy a vakondjáratokat kell3 lene eltömni. Azelőtt az volt a baj, hogy mindent maga alá akart kaparni az állam, és nagy kegyesen szétosztani, de annyira fejre állt tőle az ország, azt nem győzzük nyögni. Kiépültek a titkos járatok, és elszöktek a dollárok. Lépten-nyomon azt látom mégis, furfangos ésszel erre szeretnék megint csavarni a kormány kerekét. Ide nekem minden adót, mondja megint a bajuszos miniszter állam bácsi képében. Ha megint beleönti a nagy tésztaszürőbe, ezer ágon illan el. És ráadás is van, ne felejtsük: a vakondjárat. Pedig de egyszerű lenne betömni! Mondják is a receptet unásig. Még ki se ejtik, hogy a feketegazdaságot kellene megszüntetni, máris jön a kontra: az tart el bennünket! Ma olyan világot élünk, mindennek az ellenkezője is igaz, nem történik tehát semmi. Csak a fene nagy fejőgép felejtődik bekapcsolva mindig, és akárhogyan rúgkapálunk is, bennünket tovább fejnek. Még több adót, még több adót! Hová lesz az a rengeteg adó? Meg az ilyenolyan megszorítás? Csak nem a leépítés viszi el? Hány egészségügyi intézményt szüntetnek meg mostanában? Ki tudná számon tartani? És hány kórházi ággyal lesz kevesebb? Hány iskolával? Hány tanárral? Olcsón mi már megszüntetni se tudunk semmit? Csak betegből nem akar kevesebb lenni. ajd hozunk táppenzellőröket! Szakállas rémség. Ha már magánkézbe került majdnem minden, akkor minek kell még külön az ásatag ellenőr? Hogy egy lukkal több legyen a tésztaszűrőn? Itt ólálkodik a munkanélküliség a kertek alatt, mindenki attól fél, elúszik az állása. Erre kellene még külön zsandár? Kemény külön pénzekért? Hová lett az a sok, amit eddig befizettünk? Sokan tudják: soha ennyi nagyon okos szélhámosunk nem volt, amennyi most van. Állami szintre emelkedve is. És egyik se vájja ki a másiknak a szemét, de mindnek megduzzad a zsebe. Ez a legnagyobb vakondtúrás, amit alagútnak is mondanak a földalatti Magyarországon. Ezt kellene eltömni végre. , r^ , t ŰS\' JAMINA MINTABOLT MEGRENDELHETŐ A^^yiV Körös J6 falazóblokk 20db/nml.o. 97.50 El/db ff > Körös .10 20 db/nm 1.0. 81.25 Ft/dblO/kg •••• 10/49 válaszfallap lüdb/nml.o. 67.50 Ft/db unnil Rflll FB60/19béléseleni 95.- Ft/db inVHUL Hn« 8 rakiaptö| ingyenes házhoz szállítás! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes. Jözsef A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022. Tel : 63/314-01 1 Vágási Kálmán maradt a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetője. A posztra hárman jelentkeztek. A pályázók közül csak Vágási Kálmán volt szegedi. A héttagú bíráló bizottság az eddigi szerkesztőségvezetőt találta a legalkalmasabbnak. A régi-új stúdióvezetővel a hétfői döntés után beszélgettünk. • Tudomásom szerint eddig háromszor pályázta meg a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetői posztját. Mind a háromszor ön nyert. Melyik volt a legnehezebb megmérettetés, és miért? - Helyesbítenem kell, csak kétszer pályáztam. Éppen húsz esztendővel ezelőtt, 1975-ben Szolnokon kerültem az újságírói pályára. Ott voltam gyakornok, pályakezdő újságíró és a többi. Rá öt évre lettem a szerkesztőség vezető-helyettese, majd később vezetője. 1988-ban határozott időtartamra bíztak meg a szegedi szerkesztőség vezetésével. Három évvel később kiírtak egy pályázatot, s a három jelentkező közül engem választott a bizottság. Ezután határozatlan időre kineveztek stúdióvezetőnek. Most úgy gondolta a Magyar Rádió vezetése, hogy pályázatot ír ki a •szerkesztőség vezetői tisztekre, nemcsak Szegeden, hanem Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és kérdés • A régi-új stúdióvezetőhöz „Remélem, innen megyek nyugdíjba" Szolnokon is. Most is hárman adtuk be a pályázatot. Megmondom őszintén, ebben az átmeneti időszakban, a méditörvény elfogadása előtt, nehezebb volt a megmérettetés, mint három évvel ezelőtt. Tudni kell, hogy rengeteg változás lesz a Magyar Rádió, illetve a rádiósok, így a szegedi munkatársak életében is. Itt van például a konkurencia a nyakunkon... • Ez lenne a második kérdésem. Különböző magánrádiók kaptak és kapnak frekvenciát a térségben. Ennek ismeretében milyen tervei vannak a stúdió jövőjét illetően? Milyen jellegű műsorpolitikát szeVágási Kálmán retne megvalósítani? Marad-e például a Rádió Partiscum a körzeti stúdió műsoridejében ? - Az biztos: a magánrádiók beindulása miatt nagyon kemény versenyhelyzet alakult ki a piacon. Eddig naponta 9 óra 5 perc volt az adásidőnk. Ez az idő bővül egy órával. Ebből mind közszolgálati műsor. Nem lesz kereskedelmi műsorunk. Félreértés ne essék, a Rádió Partiscum nem szűnik meg, csak átalakul. Reggel hattól kilencig adunk közszolgálati, zenés hírműsort, és lehetőséget kaptunk arra, hogy ezt a Rádió Partiscum finanszírozza úgy, hogy e hónaptól kezdve elindíthatunk egy három órás délutáni szórakoztató jellegű közszolgálati műsort. így tehát a kereskedelmi műsor tulajdonképpen átalakul, s bővül egy órával. A nemzetiségi műsorok maradnak napi négy óra hosszában. • Véleménye szerint mivel nyert a pályázaton? - Ez nehéz kérdés, mert a másik két pályamunkát nem láttam. Hogy mivel nyertem? Nem tudom. Talán... Nekem van egy óriási előnyöm és hátrányom. Az, hogy húsz éve vagyok rádiós, előny is és hátrány is egyben. Nagyon sok mindent át- és megéltem. Arra a kérdésre, hogy képes vagyok-e negyvennégy éves koromban megújulni, azt mondtam: igen. Erre tettem fel az életemet. Nekem az első munkahelyem a Magyar Rádió volt, s remélem, hogy innen is megyek majd nyugdíjba. Sz. C. Sz.