Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

• Hallószervet pótló műtétek a szegedi klinikán Ha kitárul a csend világának kapuja... • Főiskolai történészkonferencia Honfoglalási emléknapok (Folytatás az 1• oldalról) - Amikor először villant belém a sejtés, hogy talán nem hall a kislányom, két­ségbe estem - emlékezik vissza az egészségügyben dolgozó édesanya. Eleinte nem vettünk észre semmi gyanúsat: Evelin épp úgy fi­gyelt, gőgicsélt, gagyogott, követte szemével mozdula­tainkat, mint más babák. Ké­sőbb föltűnt, hogy a tévé, a környezet zajaira mintha nem reagálna, hangunkra csak akkor figyel, ha szem­ben állunk vele. Mesterséges zajokat keltettünk, ütögettük a székeket, tapsoltunk na­gyokat. Csaknem egy évbe telt, míg rájöttünk: kislá­nyunk nem hall. Ekkor kezdődött a kétség­beesett" szülők kálváriája. A gyermekorvos tanácsára Kecskeméten kivetették a gyermek orrmanduláját. Semmi változás. Pesten, a Heim Pál Gyermekkórház­ban elvégezték a hallásvizs­gálatot: ez volt az első bizo­nyosság. Evelin hallókészü­léket kapott, azzal sem jutot­tak el hozzá a hangok. - Azt kell hogy mond­jam, én még ennyire süket - emberrel, aki ennyire nem hall, nem találoztam - jegy­zi meg a papa, szeretetteljes pillantásokat vetve a pro­fesszori szobában rámoló kislányára. - Amióta eljutot­tunk a logopédusig - hetente kétszer utazunk hozzá Pestre -, sínen vagyunk: azóta Evelin sokat tanult. Már tud szájról olvasni, köszönhető ez édesanyja kitartásának is. Az első szó, melyet másfél hét gyakorlás után kimon­dott: a maci. Azt tanácsol­ták, adjuk a gyereket inté­zetbe. Isten ments! Mi lenne velem nélküle: a fiam nem volt ilyen ragaszkodó, kislá­nyom csüng rajtam, olyan apás... A műtét technikájáról, Evelin kilátásairól Czigner professzort kérdezem. - A Cochlear implantá­ció, azaz egy bizonyos halló­szervet pótló készülék beül­tetése csaknem 30 évvel ez­előtt kifejlesztett orvosi eljá­rás a súlyosan nagyothallók és a részben siketek gyógy­kezelésére. Az első többcsa­tornás, bőrön keresztüli imp­lantációt 1978-ban, Mel­boume-ben végezték, s azóta mintegy 13 ezer ember szá­mára váltak hallhatóvá a vi­lág hangjai. # A siket emberek élet­minőségének javíthatósá­ga ez esetben nem csu­pán a műtéti eljárásnak, az orvosi beavatkozás si­kerének köszönhető, ha­nem más tudományágak, a műszaki szakemberek eredményeinek is. - Természetesen. A coch­leáról, a fülcsigáról elneve­zett implantációs készülék olyan elektronikai berende­zés, amely a teljesen siketek számára nyújt segítséget. Működésének lényege: egy beültetett elektróda a halló­ideg számára közvetíti azo-L kat az elektromos jeleket, amelyeket egészséges em­berben a csiga állít elő a hangokból. Egy külső, kompakt púderdoboz nagy­ságú műszer pedig elektro­mos jelekké alakítja a beszé­det, a zajokat, és a bőrön át a beültetett egységbe közve­títi ezeket. A műtét után pár héttel a beültetett elektródát és ezt a kis külső készüléket összekapcsoljuk, és az egyénre hangolva üzembe helyezzük a berendezést. • Ez meglehetős fizikai, lelki megterhelést jelent­het annak, aki életében nem hallott hangot, nem használta ezt az érzék­szervét. - Még az orvos sem tudja megélni, mit hallhat az ilyen beteg. Elképzelésünk is csak a hallásukat később elvesz­tettek műtét utáni beszámo­lói alapján van. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy foko­zatosan vezessük át a páci­enst a csend világából ebbe a zajosba. Ez a hallás egyéb­ként különbözik a hagyomá­nyostól. A betegnek meg kell tanulnia, hogyan hasz­nálja és interpretálja az ész­lelt hangokat. Van, aki egy­ből hall, de van, akinél ez hosszadalmas rehabilitációs folyamat után következik be. • Az eddigi tapasztala­tok alapján Evelin mire számíthat? - Az implantátum beülte­tése azok számára hozza a legjobb eredményt, akik már tudtak beszélni hallásuk el­veszítése előtt, és azoknak a siketen született kisgyerme­keknek a szülei bizakodhat­nak, akiket a beszédtanulás előtt vagy ahhoz közeli kor­ban műtenek meg. A cég Európában beültetett három­ezredik készüléke egy öté­ves moráviai kislányé, aki két éve vesztette el hallását, s az idén tavasszal operálták meg. A műtét előtt semmit nem hallott, beszédkészsége fokozatosan hanyatlott. Most egyből reagál a han­gokra, arra is, amikor kété­ves öccse fölsír. A kislány egy intenzív rehabilitációs programban vesz részt, be­szédterápiás és audiológiai szakemberek segítségével tanulja, hogyan ismerje föl agya a hangokat. Valószínű, hasonlóan hosszadalmas, tanárok, logopédusok által irányított tanulási folyamat vár Evelinre is. • És akkor valóban ké­pes lesz érteni és utánoz­ni a beszédet? - A cég jóvoltából, a program elindítása előtt jó­magam Nottinghamben lát­tam, Jóri József tanár úr és dr. Kiss J. Géza orvosi fizi­kus pedig Freiburgban győ­ződhetett meg az eljárás si­keréről. Ez az egyetlen ér­zékszervünk, amely ezidáig pótolható. Jelenleg ez a 22 csatornás készülék a legfej­lettebb, amely a legfinomab­ban képes fölbontani a be­szédhangokat. Magunk is ta­pasztaltuk, hogy a beszédet érzékelik a műtött betegek, képesek telefonon kommu­nikálni, sőt van, aki a zenét is élvezi a beültetett műszer segítségével. Bízunk benne, hogy ha hoszadalmas tanu­lás, gyakorlás árán is, Eve­linre is ilyen jövő vár. • Miben reménykedhet­nek a sorstársak? A sze­gedi decentrum hány műtétet vállal, és ki állja a költségeket? - A budapesti klinikán és a Heim Pál Gyermekkórház­ban az elmúlt tíz évben már végeztek cochleáris implan­tációt, ez a 22 csatornás ké­szülék azonban, amely Eve­lint segíti a hallásban, Ma­gyarországon a második ilyen beültetett berendezés. A cég vállalta, hogy a szege­di klinikán kialakított első magyar decentrumot fölsze­reli, az első beteg műtétjé­nek teljes költségét, amely 5 millió forint, fedezi. A to­vábbiakban helyt áll a tb: ez az egyetlen fiil-orr-gégészeti implantátum, amely fölke­rült a listára. Úgy gondoljuk: évente 8-10 műtétet tudunk vállalni. Tegnap délután érdeklőd­tünk a klinikán Evelin hogy­léte felől. Czigner pro­fesszortól megtudtuk: a há­romórás műtét sikerült, a kislány éppen akkor ébrede­zett. Hogy tetszik-e majd ne­ki a csend világának kitárt kapuján betóduló zajos élet? Ha alkalmunk lesz rá, egy­szer majd azt is megbeszél­jük. Vele. Chikán Ágnes A Honfoglalási Emlék­napok programja: Szeptember 27.: 9.00­12.00 Nyulassy Ágnes - A konferencia megnyitója; Berta Árpád - A magyar törzsszövetség nevei; Tóth Sándor - A honfoglalás sza­kaszai; Szegfű László - A Kárpát-medence keresztény­sége a IX-XI. században; di­ákreferátumok. 14.00­16.30.: László Gyula mun­káiból készült kiállítás meg­nyitója; László Gyula törté­nelmi „szemináriuma"; Ba­kay Kornél - Régészeti lele­teink a honfoglalás korából; diákreferátumok. 18.00 órá­tól táncház; meghívott ven­dég Berecz András népdalé­nekes.. Szeptember 28.: 9.00­12.30 Dúcz László - „Kö­zöttünk élő Turulmadár"; Kassai Lajos - A könnyűlo­vasság és a lovasíjászat használata; Papa Gábor - Az elnövényesedés problémája a honfoglaláskori művészet­ben. 14.00-16.30 Cey-bert Róbert Gyula - Étkezési szokásaink a honfoglalás idején; Szántai Lajos - A honfoglalás szellemi külde­tése; diákreferátumok; Gal­góczi László - „Latiatuc fe­leym..." (nyelvünk és nyelv­használatunk az Árpád-kor­Az Idősek Világnapja al­kalmából immár 5. éve rend­szeresen köszöntik a nyugdí­jasokat Üllésen. A Művelő­dési Házban ma este 6 óra­A honfoglalás 1 1 00. évfordulója emlékére történettu­dományi konferencia kezdődik ma a Ju­hász Gyula Tanár­képző Főiskola Tör­ténettudományi Tan­székének rendezésé­ben. A kétnapos ülésszak után p főis­kolai tanszék Opusz­taszeren szervez a honfoglaláshoz kap­csolódó bemutató programokat. ban; Püspöki Nagy Péter ­Árpád fejedelem birtokado­mányai a kisebb katonai ve­zetők szállásbirtokai és falu­alapításai fényében; Hidán Csaba - A honfoglalás fegy­verei és a kalandozások. Szeptember 29.: 11.00­től lovasíjász bemutató: Kas­sai Lajos, Csappentő Attila, Dömös János; szablya- és fokosvfvás: Hidán Csaba. Kézműves műhelyek: Hor­váth Zsolt, Szászi Balázs ne­mezelés, Dömös János ko­rongozás, Cey-bert Róbert Gyula gasztronómiai bemu­tató, Gyifkó Zsolt szíjgyár­tás, Csépi Attila bőrdíszmű­ves műhely, valamint vásári komédia a hallgatók előadá­sában. kor tartják ezt az ünnepsé­get, amelynek vendége ezút­tal Tóth József, az MSZOSZ Csongrád megyei képvisele­tének vezetője. Üllésen ünnepelnek Csókolja már meg végre valaki Csipkerózsikát! Országunk és városunk méltán elismert építésze azzal tisztelt meg, hogy két napilapban is megszólí­tott. Nem vitatkozott velem, csak megszólított, utal­va egy velem a városmarketing témajában készült interjúra. Nehezen tudtam eldönteni, hogy miként reagáljak, dolgozata ugyanis olyan, mint egy diplo­máciai tárgyalás záró kommünikéje. A benne foglalt állítások kioltják egymást, így az előző önkormány­zati ciklus során politikusként is sikeres szerző állás­pontja, mondanivalója végig rejtve marad. írásának más értékei van­nak. Nem tudom, vajon szán­dékosan teszi-e, de szórakoz­tat. Anekdotázva idézi Móra Ferenc „Mikor máglyát rak­tunk Szekfű Gyulának" című novelláját, és olyan szóké­pekkel kápráztat el, hogy no. (Nem tehetek róla, de vizuá­lis típus vagyok, és elképzel­tem a szabadtéri régi nézőte­rét, amint éppen megbecste­leníti a Dóm teret.) Borvendég Béla ha nem is mesterien, de legalább gyak­ran használja az irónia fegy­verét. Megkapja a magáét mindenki: a bukott pártállam, az egykori szegedi tanácsi vezetés, a jelenlegi közgyű­lés, a szegedi várostervezés­ben érintett építész szakma, a jobb sorsra érdemes Szegedi Városszépítő Egyesület (melynek én is választmányi tagja vagyok, horribile dictu még büszke is vagyok rá), a városlakók úgy általában, na meg persze szegény vásár­igazgató is mint a városmar­keting (egyik) felelőse. Azt hiszem, hogy aki ilyen sok /f Újszeged frekventált helyén, a Forrás Szállóval szemben 14 lakásos társasházi lakások leköthetők, üzlethelyiség­lehetőséggel. V Érd.: 62421-431 y/ irányba osztogat döféseket, az nagyon magányos, és bi­zonyára maga is sok szúrást kapott már. Ez persze csak feltételezés. Ami tény: én nem szúrtam. Nos, ha már hiányoltam Borvendég úr álláspontját, nem szeretnék adós maradni a magaméval. Azokkal értek egyet, akik szerint Magyaror­szág többet adott a világnak, mint sok más nagyobb és sze­rencsésebb sorsú ország, Sze­ged pedig értékeit és lehetősé­geit tekintve hazánk és talán Közép-Kelet Európa kiemel­kedő jelentőségű városa. Ép­pen ideje, hogy értékeit és le­hetőségeit egységes városar­culattá szervezzük, és a város­marketing módszereivel úgy­mond „kivigyük a világpiac­ra". Ezért elismerés jár a vá­ros közgyűlésének és polgár­mesterének, amiért felvállal­ták, hogy elindftják ezt a fo­lyamatot, ami több évre való munkát fog adni a város jó néhány szakmai műhelyének és tudós személyiségének. Azt, hogy ennétó íi szerteága­Délmaqyarcrszáq Hirdetésfelvétel SZEGED, STEFflNIfi 10., SfiJTóHfiZ REGGEL r-Töt ESTE 7-IG! zó munkának a lehetőségek (elsősorban anyagi lehetősé­gek) szerinti koordinálását ép­pen a város tulajdonában lévő Szegedi Nemzetközi Vásár Kft.-re bízták, lehet vitatni. Azt azonban nem érdemes, hogy a koordinációra szükség van. Munkatársaimmal (de­hogy merem én mégegyszer a „kreatív menedzser" szakkife­jezést használni) azon fárado­zunk, hogy igazoljuk a döntés helyességét. Lemondok a tetszhalott ki­fejezésről is. Legyen Borven­dég Bélának igaza, városunk nem tetszhalott, csak Csipke­rózsika százéves álmát alussza. (Nem tudom ugyan, mi a különbség a két kifeje­zés között, hacsak az nem, hogy az övé még „blikkfan­gosabb", mint az enyém.) Megegyeztünk tehát, hogy városunk Csipkerózsika. Az élet azonban bonyolultabbá vált, egy királyfi ma már nem elég. Ezért - ha nem tűnik szerénytelenségnek - szeret­nék az egyik királyfi lenni, akinek a csókja talán feléb­reszti. Bár nem lehetek biztos a sikerben, én mindenesetre elkezdem csókolgatni, aztán majd meglátjuk. Borvendég úr írását pedig - miután nin­csen okom mást feltételezni róla, mint jószándékot - je­lentkezésnek fogom fel. Isten hozta a fedélzeten a csókos ajkú királyfik között. mi, esztétikai szempontok­nak egyaránt eleget kell ten­nie. Ha ma valaki tudja ­fgy Bakonyi Gábor -, hogy a tévéje Panasonic, akkor il­lik tisztában lennie, milyen márkát képvisel az irodabú­tora. Amennyiben ad arra, hogy a világmárkák jelen le­gyenek az irodájában, akkor Bakonyi Gábor, a FAL­CO-Sopron Irodabútor Kft. igazgatója tegnap, kedden délelőtt a bemutatótermek gyöngyszemének nevezte az Elektrometall Kft. má­jusban átadott Brüsszeli körúti kiállító centrumát. Mondta ezt abból az alka­lomból, hogy Magyarország legnagyobb irodabútorgyár­tója, a FALCO két hétig reprezentatív kiállítás for­májában ajánlja a környék vásárlóinak a cég termékei­nek teljes skáláját. Az ügyvezető igazgató szerint az irodabútor ma slá­gercikk, de nem azért, mert az ágazatot felkapta egy át­meneti ideig tartó divathul­lám. A magyarázat az, hogy az emberek a régebben „má­sodik otthonnak" nevezett munkahelyen egyre több időt töltenek el, s annak többféle funkciót is ki kell elégítenie, praktikus, kényel­Az újonnan megnyílt Ijiura Parfümériában szeretettel várja Önt Papp Gyöngyi kozmetikus, smink Európa-bajnokság II. helyezettje 1995. szeptember 28-án du. 16-18 óráig a svájci JTJVENA cég ingyenes sminkbemutatójára. Individuális bőranalízis! Üzletünkben megtalálhatók még a legjelentősebb | XlQJlKQ- luxuskozmetikai márkák is. 1 Cím: Szeged, Fekete sas u. 25. FALCO - két héten át meg kell tanulnia a FALCO nevet. A FALCO jogelődje az 1956-ban alapított Faforgács Feldolgozó Vállalat, amely 1992-ben a FALCO Rt. egy­személyes kft.-jévé alakult. Majd 1994-ben kizárólagos irodabútor profillal a német Schaerf AG százszázalékos »A kiállítás ide­I je alatt a kiál­I ' lított bútorok 10% árenged­ményel vásá­rolhatók, vala­mint a kiállítás ideje alatt FALCO búto­rokra felvett rendelésekre 10% enged­ményt adunk! tulajdonába került, s az anya­cég 4 millió márkás beruhá­zást hajtott végre Sopronban. A cég 1994-ben 550 millió forintos éves forgalmat ért el 172 dolgozójával. Az export a teljes forgalom 10 százalé­kát teszi ki. Tavaly év végén újabb fordulat következett be a soproniak életében: a hol­land Samas lett a Schaerf AG többségi részvényese (a két csoport együttes évi for­galma 1,1 milliárd márka). A FALCO-val tehát egy világcég jelent meg Szege­den - tette hozzá dr. Illés Tóth István, az Elektrome­tall üzletközpont üzletágve­zetője. A szegedi kft. a leg­nagyobb a FALCO vidéki üzleti partnerei közül: 30 millió forintot forgalmaz. (*) 1 w ii IllIP­A j? D T l? M R F P I 0 ... < f) .. t (l aj A. ; L ÍÍ A; JJ 4\ A j v ~ v' SZUPER EL0 TELEFON BULI Dr. Katona András * SZÓRAKOZÁS * RAHDEUÚ " TALÁLKOZÁS ^EGYSZERRE 14 TELEFONÁLÓVAL CSEVEGHETSZ KIADÓ 50 nm irodának, üzletnek alkalmas helyiségek. Szeged, Csongrádi sgt. 63. alatt. Érdeklődni: a helyszínen, vagy 485-055 telefonon, munkaidőben. VONAL 00-1-809-474-1950 00-1 -809-537-0694 I EZ NEM RÖGZÍTETT ÜZENET. ÉLÓ VONAL FELNŐTTEKNEK. Csak 65 Ft./1/« perc I KISKUNHALASI AJTÓ ELIT, CAMDEN n THERWOOLIN ES TOPLAN HŐ ÉS HANGSZIGETELŐK MOZAIKLAP 20x20, 25x25 SZÜRKE ÉS SZÍNES D E X I 0 N POLCRENDSZER BETONACÉL 6-14 nm -15% -10% -5% -5% 89 Ft/Kg Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents