Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-26 / 226. szám

SS^cS^EK-i'í? TTFriirTi KEDD, 1995. SZEPT. 26. BELÜGYEINK 3 A közgyógyellátási lista módosulásáról már megje­lent, a másik változásról a napokban várható a mi­niszteri rendelet - tájékoz­tatta az újságírókat hétfőn Kelemen Attiláné, a Népjó­léti Minisztérium gyógy­szerészeti osztályának ve­zetője. A 800-900 készítményt tartalmazó közgyógyellá­tási gyógyszerlistáról el­sősorban azok a patikasze­rek kerültek le - például az antibiotikumok közül -, amelyek ára meghaladta a lista átlagár-színvonalát. A közgyógyellátottak számá­ra térítésmentesen rendel­hető gyógyszerkör a minő­séget tekintve nem lesz rosszabb - hangsúlyozta az osztályvezető -, mivel minden hatástani csoport­ban jócskán maradt még hatásos és jó készítmény. A vény nélkül is beszerez­hető, de receptre 40, illetve 70 százalékban támogatott, körülbelül 90 patikaszer Negyvenöt készítménnyel szűkül október l-jén a köz­gyógyellátási igazolványra térítésmentesen kiváltható patikaszerek köre. Ugyancsak ettől az időponttól meg­szűnik annak a mintegy kilencven gyógyszernek a tb­támogatása, amely vény nélkül is beszerezhető> de re­ceptre 40; illetve 70 százalékos támogatást élvezett. • Megtakarításról beszélnek... Szűkül a közgyógyellátási gyógyszerek köre viszont kivétel nélkül térí­téskötelessé vált. Kelemen Attiláné ezek közül egyet­len készítményt sem kí­vánt megnevezni, ám az egészségbiztosító által még májusban kiadott, Változások a gyógyszerek árában... című kiadványból kiderül, hogy az érintett körbe tartozik például a Canesten kenőcs, a Di­aphyllin tabletta, az Irga­mid szemkenőcs, a Paxira­sol. A népjóléti miniszter ál­tal jóváhagyott intézkedé­seket - mint ismeretes - az egészségbiztosítási alap hiányának mérséklése ér­dekében kezdeményezte a biztosító. A 40-70 százalé­kos támogatás megvonása a vény nélkül is beszerez­hető készítmények esetén várhatóan 300-400 millió, míg a közgyógyellátási lista „ritkítása" 250-300 millió forint megtakarítást hozhat az év hátralévő ré­szében. A közgyógyellátá­si igazolványok felhaszná­lásában szeptember l-jén bevezetett szigorításokkal emellett további mintegy 700-800 millió forintot szeretne megspórolni az idén a tb. (MTI) ÉT kontra állani A munkaadók és a mun­kavállalók egyaránt eluta­sították az egységes mun­kaerőpiaci alap létrehozá­sát az Érdekegyeztető Ta­nács munkaerőpiaci bizott­ságának hétfői ülésén. A munkaadók szerint az ál­lamnak ki kell vonulnia a foglalkoztatáspolitika fi­nanszírozásából, de ezzel együtt a munkaerőpiaci alapok felhasználásába sem kellene beleszólnia. Ezt a munkavállalók is el­fogadhatónak tartották. A kormányzati oldal szerint azonban szükséges az egy­séges alap, és attól sem tudnak eltekinteni, hogy az alap feletti rendelkezési jog a munkaügyi miniszter kezében legyen. (MTI) A mórahalmiak szeptem­ber 22-24-ig az erdélyi Csíkszentmárton 12 fős küldöttségét látták vendé­gül. A kapcsolatfelvételt a két település a Móra Ferenc Altalános Iskolája kezde­ményezte, s e szakmai kap­csolat révén került meg­szervezésre a hétvégi talál­kozó. Mórahalom képviselő­testülete a múlt vasárnap ünnepi testületi ülésen is­Leendő testvérvárosok: Márahalom - Csíkszentmárton merkedett az erdélyi telepü­lés jelenével és jövőbeli terveivel. Gergely András, Csíkszentmárton éí Nógrá­di Zoltán, Mórahalom pol­gármestere megállapodás­tervezetben rögzítette az együttműködés lehetősége­it. Fő hangsúlyt a két tele­pülés lakóinak közvetlen, személyes kapcsolatfelvéte­lére tehető, melynek kerete­in belül rendszeres szakmai és civil csoportok látogat­nak a testvértelepülésre. A jelenlévő vállalkozók elő­revetítették az esetleges gazdasági kapcsolatokat is, amely főleg a turisztika, a gyermek- és gyógyüdülte­tésben valósulhat meg. A képviselő-testület tagjai élénken érdeklődtek a romániai önkormányzati rendszerről, annak műkö­dési tapasztalatairól. Az együttműködés konkrét lé­péseit évente akcióterv foglalja magába. • Ópusztaszeri ötletgazda Siratófal-e a Megmaradás Fala? Aki a közelmúltban Ópusztaszeren'járt, külö­nös építményre lehetett fi­gyelmes a nemzeti emlék­park parkolójával szem­ben: a Megmaradás Falára. Ami a szó szoros értelmé­ben egy fal, rajta táblák, a táblákon nevek. Az alkotás megmozgatja az ember fan­táziáját, hiszen falakat ­különböző célokkal ­mindig is épített az embe­riség. Hogy mit „keres" Őpusztaszeren a Megmara­dás Fala, arra a kérdésre az ötletgazda Sz. Lukács Imre, a Dél-Alföldi Média Kft. ügyvezető igazgatója vála­szol. • A Dél-Alföldi Média Kft.-t eddig úgy ismerte a közvélemény, mint a jövő évi Szeri Expo fő­szervezőjét. Mi az ösz­szefüggés egy vásár és egy siratófal jellegű al­kotás között? - Az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark mellett, közvetlenül a fő­bejárat előtt, az odavezető út bal oldalán a kft. saját tulajdonú földterületekkel rendelkezik. Ezekkel a hek­tárokkal nagyszabású ter­veink vannak, ugyanis itt szeretnénk felépíteni a Ma­gyar Világfalut, egy 15-20 éves fejlesztési ciklusban gondolkodva. Ennek az el­képzelésnek csak egy ki­sebb projektje a Szeri Ex­po, amelyet 1996. július 2. és augusztus 22. között rendezünk meg, valamint a Megmaradás Fala. • Milyen lesz a Magyar Világfalu? - A Magyar Világfalu ­amely vendég- és tájháza­kat, szállodákat, épület­együtteseket, vármegyehá­zát, faluházat, kereskedel­mi központot foglal magá­ban első létesítménye a Megmaradás Fala. Pontos­sabban annak is csak része látható egyelőre, hiszen a falat tovább fogjuk építe­ni. Maga a fal az Attila, Is­ten ostora nevet viselő fő­bejárat két kapuszárny ár­nyaként szerepel a terve­ken, amelyeken 37 X 22 centiméteres gránitlapokat helyezünk el. A lapot ­amit mi téglajegynek hí­vunk - bárki megvásárol­hatja és rávésetheti a ne­vét. Aki megrendeli a grá­nitlapot, az egyben tulaj­donosa is a falnak. A tég­lajegyeket számozva, szi­gorúan a jelentkezés sor­rendjében adjuk ki, de az első tizet fenntartjuk olyan közjogi méltósá­goknak, mint például Göncz Árpád. Idén 160 gránitkockát helyezünk el a falon, s jövőre építjük tovább. Ez a fal lesz Euró­pa legnagyobb egybefüg­gő „reklámfelülete", amit élő és holt magyar szemé­lyek nevei dicsőítenek ­ha valakinek úgy tetszik jobban, akkor siratófal gyanánt s már két év múlva nagyobb látvá­nyosság lesz, mint a Feszty-körkép. • Fenyeget-e az a ve­szély, hogy a Magyar Világfalu és az Ópusz­taszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark majd egymással verseng a tu­risták kegyeiért? - Inkább kiszolgálni szeretnénk az emlékparkot, s egymással összhangban, egymást kiegészítve tevé­kenykedni. Magyarságké­pünk nem Árpád és a Dél­alföldi skanzen, a miénk Attilánál kezdődik és nap­jainkig tart. Idén a rendezé­si terveknek megfelelően még felépül a Magyar Vi­lágfalu parkolója, s jövőre a Szeri Expóhoz nélkülöz­hetetlen létesítmények ké­szülnek el. A világfalu alapkövét különben idén augusztus 19-én helyeztük el. A területet már most ki­adhatnánk sátoros rendez­vényeknek, lakókocsik­nak, de nem akarjuk apró­pénzre váltani és esetleg lejáratni a nagyszabású ter­veket. Fekete Klára Mindezt Kopcsik István, a PSZ érdekvédelmi titkára jelentette ki hétfőn Tatabá­nyán, egy szakszervezeti fórumon. Mondanivalóját így folytatta: a pedagógus­társadalomnak égnek áll a haja, amikor kormányta­gok is azzal hárítják el az ilyen és hasonló kéréseket, hogy kérjenek emelést vagy másirányú támoga­tást az iskolák fenntartói­tól. Ez utóbbiak zöme még ma is az önkormányzatok. A 3200 önkormányzat egy­tizede lehetőségeihez ké­pest minden segítséget megad az iskoláknak. To­vábbi 5-600 már kevésbé • érzi ezt kötelességének vagy feladatának. A többi, tehát a nagyobb hányad vagy nem törődik ezzel a kérdéssel, vagy anyagiak hiányában csak a legszük­ségesebb feltételeket tudja biztosítani. Az elbocsátott pedagógusok béréből sem lehet rendezni az állásban maradtak bérét, mert a költ­• Huszonöt százalékos béremelést követelnek Hetven iskolán lakat fityeg N agyon várom már, hogy október legyen! Velem együtt bizonyára sokan számolgatják: hányat kell még aludni a következő hónapig, pontosabban a következő fizetésig. Mert a szeptember legalább két hónapot ér, ha a kiadások listáját nézzük! Elkezdő­dött az iskola, beindult a pénztárca-apasztó gépezet. A nagyobbnak, az egyetemistának spéci körzőkészlet kell, a középsőnek, a kisiskolásnak pacsni. Ez a mai lecke - a szülőknek. Először is meg kell tanulni, miből áll, mely célt szolgál a csőtoll és körzőkészlet. Aztán kalkulálni, e nem várt kiadást hogyan egyenlítjük ki, mivel a bevéte­li oldalt záró összeg egyre csak olvadozik. A követke­ző feladvány: a pacsni. Ami nem kötelező, de jó, ha van. Márpedig ha ezt mondják, akkor kell a pacsni. A tornaórán a kislányok hetente egyszer pacsniban bil­legnek-balettoznak. A családi költségvetés újabb mó­dosítása, a cipőnyuvasztó boltról boltra járkálás után a mai házi feladat kész. E szülői igyekezet talán elfedi vagy feledteti, amit a legnagyobb és a középső is tud, mert a szomszéd pad­sorban ülő szuperszereléséből látni: arra a srácra öt­ször többet költenek ősei. Ami nekünk áldozat és erő­feszítés, annak könnyedén leperkált belépő. Mert ha pénz van, diploma is lesz. Az bizonyos. De ha csak ész van, a diploma még nem biztos. Ezt a legnagyobb érti, a középsőnek még nem mondjuk. Arról egyikkel sem beszélünk, hogy hiába az ész és a törekvés, hiába a körzőkészlet és a pacsni, végzés után munkát tán nem is találnak. Szóba se hozzuk, hogy a kormány szétveri az oktatást, mert egyre kevesebbet költ arra, amire most a legtöbbet kéne. F gyelőre álljuk a sarat. A gyerekek tanulnak, mi fi­zetünk. Lelkiismeretünk nyugodt. Igaz, a kamra üres. És nagyon várjuk a következő hónap elejét. így tervezgetni se igen tudunk. Csak koncentrálunk. Arra, hogy a harmadik, a legkisebb is megkapja majd azt, amit a legnagyobbnak és a középsőnek nyújtani aka­runk: a tanulás lehetőségét. A lehető legjobb iskolák­ban, a lehető legtovább. Nálunk ez a családi vállalko­zás. A távoli jövőre - hisz' annyira bizonytalan ­igyekszünk nem gondolni. Mert titkon reméljük, ami­ről a gyerekeinknek nem beszélünk, be sem következik. Af A pedagógusok jelenleg az 1992-es Dérszinten állnak. Egy kétgyermekes pedagógus-házas­pár jövedelme alig valamivel több, mint a létminimum. A Pe­dagógusok Szak­szervezete emiatt követel egységesen 25 százalékos bérlö­megemelést. Ameny­nyiben november vegéig nem teljesül ezen elvárásuk, ak­kor egynapos orszá­gos figyelmeztető sztrájkot tartanak. ségvetés elvonja az így megmaradó összeget. Az országban egyébként 120 iskola léte forgott veszély­ben, s közülük 70-et már bezártak. Az egyetemisták és a fő­iskolások hétfőn kezdő­dött tüntetéssorozatával Kopcsik István egyetért, s támogatja azt. A tandíj ugyanis - indokolta ­minden ellenkező állítás­sal szemben igenis csök­kenti az esélyegyenlősé­get. Jogos annak kritizálá­sa is, hogy a befizetett összegek nem maradnak a tanintézetekben, hanem a költségvetésbe kerülnek idén. A jelzések szerint máris vannak olyan fiata­lok, akik a tandíj bevezeté­se, valamint a jegyzetek és a kollégiumi díjak drágu­lása miatt nem kezdték el, illetve nem folytatták fel­sőfokú tanulmányaikat. (MTI) • Millecentenáríumi ünnepségek • Programajánlat az Interneten? A terv: 785 millió Az 1996-os millecente­náriumi ünnepségek koor­dinálásával megbízott em­lékbizottság komoly siker­nek tartja, hogy a jövő évi költségvetési tervezetbe bekerült az az összeg, ame­lyet az emlékbizottság ja­vasolt. Amennyiben a költ­ségvetési javaslatot a par­iáment is jóváhagyja, 785 millió forintot fordíthat­nak állami forrásból a ren­dezvényekre. Mindezt De­me Péter, a Honfoglalás 1100 Évfordulója Emlék­bizottság titkárságvezetője mondta hétfőn Budapes­ten, a Magyar Reklámszö­vetség klubnapján. Deme Péter úgy véli, hogy a pénzből magas színvonalú rendezvénye­ket tarthatnak, és megfele­lő hazai és külföldi marke­tingmunkát végezhetnek. A titkárság vezetője ar­ról is szólt, hogy jövő év elejére szeretnék, ha a kül­földi turisták is kézbe ve­hetnék az emlékbizottság programajánlatát. A prog­ramajánlatot tervezik be­kapcsolni az Internet nem­zetközi számítógépes háló­zatba. (MTI) Bár Csongrád megyéről szerencsére nem mondha­tó el, hogy akár idősza­konként is különböző ka­tasztrófák sújtják, illetve azok következményeivel számolni kellene, de en­nek lehetőségét mégsem szabad teljes mértékig fi­gyelmen kívül hagyni. A baleseti, természeti vagy egyéb típusi* vészhelyze­tekben pedig szakszerű, gyors intézkedésekre van szükség, amelynek során fontos szerepet kap a pol­gári'védelem állománya. Korondi Csaba ezredest, megyei polgári védelmi parancsnokot éppen ezért a napirenden lévő, a szer­vezetet érintő legaktuáli­sabb kérdésekről faggat­tuk. 9 Az Országos Tűzol­tóparancsnokság égi­sze alatt működő pol­gári védelem az eszten­dő végére ismét önálló szervezetként dolgozik majd. Mi tette indokolt­tá a korábbi gyakorlat visszaállítását? - Még 1989-ben az El­nöki Tanács döntött úgy, hogy az 1963 óta a Hon­védelmi Minisztérium alá­rendeltségében tevékeny­kedő polgári védelem ke­rüljön át a BM hatásköré­be. Erre 1990. július 1-jé­kérdés • A polgári védelem parancsnokához Fel lehet-e készülni a katasztrófákra? vei került sor, annak el­lenére, hogy ez az akkori honvédelmi törvény bizo­nyos kitételeivel ellenté­tes volt. Két év múlva azonban kormányrende­let, majd a '93-as új hon­védelmi törvény foglal­kozott a polgári védelem feladataival. Még ugyan­ebben az esztendőben megszüntették a Polgári Védelem Országos Pa­rancsnokságát, és ezzel egyidejűleg megbízták a Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságát a tűz- és polgári védelem egységes irányításával. Ez azonban senkinek sem volt jó, ezért '94-ben a tűzoltó­szövetség - és csatlako­zott hozzá a polgári véde­lem is - az Álkotmánybí­rósághoz fordult a két szervezet ismételt szétvá­lasztása érdekében. A bí­rókból álló grémium idén tavasszal meg is semmisí­tette az erről szóló kor­mányhatározatot és egyéb, ehhez kötődő jog­szabályokat. • Hogyan alakul a to­vábbiakban a polgári védelem „sorsa"? - Ehhez belügyminisz­tériumi döntésre .volt szükség, amely július vé­gén került nyilvánosság­ra. Eszerint: december 31­ig kell szétválasztani az összevont parancsnoksá­got, és 1996-tól már mindkét testület önálló, országos irányító szerv vezetésével látja el felada­tát. Addigra azonban a Korondi Csaba ezredes Parlamentnek el kell fo­gadnia az új tűzvédelmi és katasztrófaelhárítási törvényt. Sőt, tudomásom szerint a honatyák elé egy olyan törvényjavaslat ke­rül, amely nemcsak a ka­tasztrófaelhárítást, hanem azzal együtt a polgári vé­delem kérdéseit is szabá­lyozná, amit mi nagyon fontosnak és jónak tar­tunk. • Szűkebb hazánkat, Csongrád megyét te­kintve, a polgári véde­lem kikre tud támasz­kodni most, amikor a nagyvállalatok zöme kisebb egységekre hul­lott szét? - Ez valóban nehézsé­get okoz nekünk, mivel a polgári védelem lételeme a megfelelő kapcsolat­rendszer kiépítése annak érdekében, hogy szükség esetén biztosítani tudja a megfelelő, segíteni tudó embereket, gépeket, esz­közöket, anyagokat. Ezenkívül az utóbbiak használatának irányítása is ránk hárul. A jelenlegi önkormányzati törvény ugyan - háborús vagy ka­tasztrófahelyzetekben - a polgármestereket félru­házta intézkedési joggal, de erre őket is nekiink kell felkészíteni. Éppen a közelmúltban tartottunk számukra egy egész na­pos képzést, hogy ha kell, parancsnokként, felelős­séggel tudjanak életbe léptetni különleges rend­szabályokat is. Hiszen a polgári védelem kataszt­rófa esetén elsősorban egyfajta összekötő ka­pocsként kell hogy mű­ködjön majd a társadalom gazdasági, szellemi kapa­citásaival a mentéskár csökkentése érdekében, mert súlyos probléma esetén a tűzoltóság és a mentők erre egyedül nem képesek. N. Rácz Judit

Next

/
Thumbnails
Contents