Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. SZEPT. 20. Március 12-én bejelentette a kormány: ez év szeptemberétől egységesen havi kétezer forintos alaptandíjat kötelesek fizetni a felsőoktatási intézményekben tanulók. Rá tíz napra többezer egyetemista és főiskolás tüntetett ország­szerte. Az egyik szegedi szónok azt mondta a Dugonics téri demonstráción, hogy „addig mennek az utcára, amíg nem lesz megegyezésen alapuló> új döntés: csakis 1996­tál és csakis a felsőoktatás céljaira fizetnek tandíjat; ad­dig és másra egy fillért sem". • Tanulópénz a felsőoktatásban Utcára vonulnak a diákok > Befejeződtek a magyar-IMF tárgyalások leértékelés, visszafogott keresetek Megegyezés azóta sem született. Jövő héten ismét utcán lesznek a diákok. A tandíjról és a felsőokta­tási intézmények hallgatói­nak nyújtható juttatásokról szóló kormányrendelet július végi megjelenése után a HÖ­KOSZ (Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szö­vetsége) elnöksége meg­kezdte végeláthatatlan tárgy­alási sorozatát. Különböző pártokkal, valamint ifjúsági­és szakszervezetekkel egyeztetett. A kultuszmi­nisztérium képviselőivel szinte naponta cseréltek esz­mét. Mindeközben javasol­tak, követeltek, kritikát írtak, Alkotmánybírósághoz for­dultak, határidőt szabtak. Fodor Gábornak többször je­lezték: elfogadhatatlannak tartják a tandíjrendeletet, és A magyar lakosság több mint húsz százaléka házgyá­ri, paneles épületekben él. Számukra ez egyáltalán nem jelent olyan elkeserítő életvi­szonyokat, mint azt egyes, a témával foglalkozó szocioló­gusok állítják. Sőt, a házgyá­ri épületekben élők kimon­dottan kedvelik is ezt az életformát - mondta több­éves felméréseire, vizsgála­taira hivatkozva Holló Csaba építész, az Építéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese Miskolcon, a házgyári laká­sok jövőjével foglalkozó konferencián. A tanácskozáson és az azt követő lakossági fórumon a szakértők egyaránt hangsú­lyozták, hogy a vizsgálat szerint a paneles lakások akár több száz évre is kultu­rált életkörülményeket bizto­síthatnak, s az eddig lefoly­tatott igen alapos műszeres vizsgálatok sem jeleztek olyan körülményeket, ame­lyek veszélyeztetnék e laká­sok fennmaradását. Ez vo­natkozik a paneles épületek legérzékenyebb pontjara, a hegesztéssel összekötött ré­szekre is. kérik annak mielőbbi módo­sítását. Mint mondták: elfo­gadnák a tandíjat, ha az va­lóban pluszpénzeket juttatna a felsőoktatás részére, plusz­férőhelyeket teremtene, és javítaná az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Erről azonban szó sincs. Az állam ebben az évben körülbelül egymilliárd forint bevételt vár a tandíjakból, mely összeget a költségvetési hi­ány pótlására fordítanak. Ezt rögzítették a stabilizációs törvénycsomagban. Ezen változtatni aligha lehet. Fi­zetni tehát kell, egységesen, Ma az országban kétmil­lió házgyári technológiával épült lakásban félmillió em­ber él. A többségüknek a mai gazdasági viszonyok közepette ele-ve nincs lehe­tősége más lakások megvé­telére, s nem is foglalkoztat­ja őket e gondolat, mert na­gyobb hányaduk kimondot­tan ragaszkodik a paneles épületek kényelméhez. A mai vizsgálatok szerint mini­málisan még 80 esztendeig biztonsággal számíthatnak is erre. Növelni kellene viszont a lakóterüket, amire kettő, vagy három lakás összevo­nása révén adódna lehető­ség. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy 10-20 évenként a paneles épületekben sem ke­rülhető el a víz-, a gáz- és az elektromos vezetékek szinte teljes cseréje. Ez viszont, mint hangsúlyozták, elvisel­hetetlen anyagi terheket je­lent azok számára, akik ilyen lakásokat vásároltak. Ezért fontos, hogy valamilyen for­mában hosszú távú hitelt kaphassanak erre a célra. (MTI) tanulmányi átlagtól függetle­nül, kétezer forintot. Fizet a jó és rossz tanuló, a gazdag és szegény diák. Aki nem tud vagy nem akar, az fe­gyelmileg felelősségre von­ható, és végső esetben elbo­csátható az alma materből. Kedvező hitelkonstukció ­amiből a hallgatók finanszí­rozhatnák tanulmányaik költségét - egyelőre nincs. Van viszont limit. A ren­delet szerint ugyanis az alap­tandíj fizetése alól a diákok húsz százaléka kaphat szoci­ális vagy tanulmányi alapon mentességet. A kedvezmé­Gyorsíróból lett újságíró, majd több rangos lap vezető szerkesztője dr. Lőkös Zol­tán, aki tegnap este a Hungá­ria Szálló közéleti fórumá­nak vendége volt. A beszél­getés irányát dr. Lévay End­re ügyvédnek, az est ház­igazdájának kérdései befo­lyásolták. A tudatosság és a vélet­lenszerűség összejátszása, hogy a fiatal gyorsíróból az 1944-ben elsőként újjászüle­tó magyarországi lap, a Dél­magyarország újságírója lett. Az akkori koalíciós időszak­ban gomba módra szaporodó újságok között is unikumnak számított a jelentős múltú „Délmagyar" - szólt elis­merően a szegedi napilapról dr. Lőkös Zoltán. A szer­kesztőségi munka lépcsőfo­kain felfelé lépegető újság­írót 1952-ben „ellenségnek" kiáltották ki, s utcára tették. „Fájdalmas időszak" után, 1957-ben visszahívták, majd 1960-ban a Délmagyaror­• Ha valami épül a város­ban, a játékból nem igazán lehet kihagyni a műszaki irodát. Ezért aztán a pol­gármesteri hivatalnak a leggyakrabban emlegetett „részlegét" vezeti. - Igen, ez valószínű, főleg úgy, hogy augusztustól az építési hatósági ügyek is ide tartoznak, ez 6-7 ezer ügyi­ratot jelent - válaszolta Nagypál Miklós. - Termé­szetesen azonnal „emleget­nek" bennünket, ha valaki véletlenül nem kap valamire engedélyt, mert nem kaphat a szabályok értelmében. Százból egy ilyen ügyfél akad. az azonnal tücsküt-bo­garat kiabál ránk. • A műszaki irodához milyen ügyekkel kopog­tatnak a szegediek? - Nagy csomag az építé­sügyi hatósági munka, ezen kívül hozzánk tartozik a vá­rosüzemeltetés ellenőrzése, koordinálása. Hatalmas terü: let a vízügy, a közműveket tulajdonba kapta az önkor­mányzat, így akad bőven tennivaló ezen a téren is. Az ügyiratok mellett rágós fala­tok az előterjesztések, ame­lyeket a műszaki iroda ké­szít. Például olyan nagy té­mákban, mint a szennyvíz­nyezettek körét melybe be­letartozhatnak a köztársasági ösztöndíjasok, doktorandu­szok és demonstrátorok is ­a hónap végéig kell megha­tározniuk az intézmények­nek. Nincs viszont alapjuttatás. Eltörölték ugyanis az alanyi jogon járó 2-2500 forintot, amit eleddig a hallgatói nor­matívából osztottak. A kor­mányrendelet értelmében a hallgatói juttatásokat pályá­zati úton, egyéni elbírálás alapján ítéli majd oda az in­tézmény. A támogatásokról és a diákok által fizetendő szág főszerkesztőjének ne­vezték ki. A napi életről, reálisan, minél többet elmondani - ez volt a szegedi újság új veze­tőjének célja. Ehhez az is hozzá tartozott, hogy ,,kinyi­totta a kapukat", azaz Lőkös szegedi lapja a legfontosabb országos eseményekről, illet­ve a szegediek országos tel­jesítményeiről is beszámolt. „Nagy csapatjáték eredmé­nye" az akkori Délmagyar­ország. Mégis: eljött az a pil­lanat, amikor csábítóbbnak tűnt a Magyar Hírlap alapítá­sában főszerkesztő helyettes­ként részt venni. Ezért aztán dr. Lőkös Zoltán a fővárosba költözött. De - mint mondta - ő a mai napig „Budapesten lakó szegedi". Több jelentős vállalkozás után jelenleg a legolvasottabb, „hetente egy­tisztító, vagy a csatornaháló­zat bővítése. Nem szeren­csés dolog: kissé keveredik a hatósági munka és a gazda­sági, de ez a feladatunk. • Irodavezetői pályáza­tában milyen új elképze­léseket vázolt fel a továb­biakra? - Itt csak egyet lehet ten­ni, még szervezettebben dol­gozni - magyarázta Nagypál Miklós. - A hatósági mun­kánál például vigig kell mennie a létrán egy előadó­nak, hogy profi ügyintézővé váljon. Kisujjában legyen díjakról szóló szabályzatot 1996. január 31-ig kell ki­dolgozniuk az intézményi ta­nácsoknak. Ebben tisztázni kell a támogatások jogcíme­it, az odaítélés szempontjait, eljárási szabályait és a fize­tendő díjak összegét. A kormányrendeletben szereplő kiegészítő tandíj ­ami az alaptandíj négyszere­se lehet - vonatkozásában nemrégiben írtak alá egy ajánlást az MKM, a Rektori és Főigazgatói Konferancia, valamint a HÖKOSZ képvi­selői. Ebben kérik az intéz­ményeket, hogy a kiegészítő tandíjtól a teljes 1995-96-os tanévben tekintsenek el. A szakemberek szerint az aján­lás nem nyújt garanciát. Ha az intézmények gazdasági­lag rászorulnak a jövőben ­szednek kiegészítő tandíjat. A hallgatók szerint Horn Gyula ígérete sem - misze­rint jövőre nem emelik az alaptandíj mértékét - élet­biztosítás. A HÖKOSZ erre vonatkozóan írásos garanciát kér a kormánytól. Hogy fizetnek-e majd ta­nulópénzt a diákok vagy sem, az még a jövő titka. Mindenesetre a HÖKOSZ döntött arról, hogy amíg nem egyeznek meg a kor­mánnyal, arra szólítják fel a hallgatókat, ne fizessenek tandíjat. Sz. C. Sz. szer megjelenő napilap", a Vasárnapi Hírek főszerkesz­tője. Szerkesztőként szinte semmit sem változott: sze­rinte ma is az a legfontosabb, hogy vezetésével tárgyila­gos, információ gazdag újság szülessen. Az újságcsinálás keretei hazánkban kialakultak. Saj­tószabadságról beszélni csakis a laptulajdonosok ese­tében lehet, mert - szegedie­sen szólva -: aki fizet, az pö­työgtet... Az újságírók ér­dekképviselete gyenge - véli a mai magyar média „nagy öregje". Az újságírást ennek ellenére ma is sokan csillogó szakmának tartják. Ez csak látszat - mondja dr. Lőkös Zoltán mert az újságírás: hivatás, az újságírás: élet­forma. Ú.I. minden, ami a szakmához tartozik. • Nem sajnálja, hogy az építész mérnökből félig hivatalnok lett? - Én, kvázi, főmérnöki szerepet töltök be - mondta az irodavezető. - Egy-egy olyan program, mint a har­madik körút építése volt, na­gyon megnehezíti a minden­napi munkát, de aztán öröm is van benne. Tíz éven ke­resztül nem tudtuk elhitetni az illetékesekkel, hogy na­gyon kell ez a városnak. A sokrétű feladatkörhöz azért a (Folytatás az 1. oldalról.) A valutaalap delegációja elismeréssel vette tudomá­sul, hogy a stabilizációs cso­mag több területen érezteti kedvező hatását a makrogaz­daságban. Az előre meghir­detett csúszó leértékelés kö­vetkezetes érvényesítése, a keresetek visszafogott emel­kedése és a költségvetési hi­ány növekedési ütemének mérséklődése következeté­ben jelentősen javult a ma­gyar gazdaság jövedelmező­sége és nemzetközi verseny­képessége. Mivel ez párosul a kedvező világpiaci környe­zeti feltételekkel, így to­vábbra is biztatóak a növe­kedési kilátások. A második félévre javult a fizetési mérleg helyzete is. Lefékeződött a hiány növe­kedése, a mérleg folyó téte­leinek romlása. Ennek elle­nére az eladósodás folyama­ta még mindig nem állt meg. A PM szerint a valutaalap delegációja egyetért a kor­mánynak azzal a szándéká­val, hogy jövőre meg kell ál­Ellenezte a munkaügyi igazolólap, a munkavállalói igazolvány, illetve a munka­ügyi%napló bevezetését a munkaadói oldal az Érdek­egyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának keddi ülésén. Inkább azt szorgalmazták, hogy korsze­rűsített formában ismét mun­kakönyv kövesse a dolgozók munkahelyváltozásait. Az érdekegyeztető fórum munkavállalói oldala elfo­gadta a nyilvántartást kor­fejlesztések, a tervezeteté­sek, a tervel lenőrzések, kivi­telezés-ellenőrzések is hoz­zátartoznak. Ez pedig kemé­nyen a szakmát jelenti. Ez tartja bennünk a lelket. Ter­mészetesen az ember a si­kerélményért is hajt. • Nyolc éve vezeti az osz­tályt, az irodát. Az elmúlt időszakból mit tart nagy eredménynek, amely Sze­geden megvalósult? - Ebben az időszakban túl nagy beruházások nem vol­tak, a harmadik körutat már említettem. Ami végül is nagy eredmény: belefogtunk egy csatornaépítés önerős, társulati formában történő megvalósításához. Ez jelen­tős lépés volt, mert kimoz­dult a holtpontról a csatorna­fejlesztés, 2800 ingatlant be­kötöttünk. • Mi az, amivel adós a város önmagának? - Úgy érzem, lemarad­tunk a kerékpárút építésé­lítani a külső adósságállo­mány növekedését, kedve­zőbb fizetésimérleg-egyen­legre van szükség, és ezzel összhangban javítani kell a költségvetés pozícióját. Ez azonban csak úgy lehetsé­ges, ha további érdemi lépé­sek történnek az államház­tartás kiadásainak csökken­tésére, és ezen belül elsősor­ban a társadalombiztosítás rendszerének átalakítására. Az államháztartás reformjá­nak fontos eleme a kincstár létrehozása. A delegáció nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy a kormány pri­vatizációs programja mara­déktalanul megvalósuljon. A tájékoztatás szerint a valutaalap delegációja az ál­lamháztartási reformra vo­natkozó elképzelésekkel, va­lamint a kormány hároméves gazdasági programjának cél­jaival általánosságban egye­tértett. A tárgyalások nem zárultak le, azok a Nemzet­közi Valutaalap és a Világ­bank éves közgyűlésén, ok­tóberben Washingtonban to­vább folytatódnak. (MTI) szerűsítő kormányzati javas­latot, de elképzelhetőnek tar­tották a mfmkaköílyv intéz­ményének visszaállítását is. A kormányzati oldal azzal érvelt: a munkakönyv visszaállítása, az országos nyilvántartás, igen sokba ke­rülne. Ugyanakkor a munka­könyvvel korábban is sokan visszaéltek, voltak, akik több munkakönyvet is kiváltottak, illetve hamisították ezt a do­kumentumot. (MTI) Nagypál Miklós (Fotó: Schmidt Andrea) ben. Csak akkor tudjuk a szegedieket nyeregbe ültetni. Jia utat is biztosítunk hozzá. Olyan parkolási rendszert gondolunk bevezetni, amely mindenkinek a megelégedé­sére szolgál majd és a város bevétele is meglesz belőle. • Milyen vezetői szellem­ben óhajtja irámyítani a műszaki irodát? - Minden ügyefelet egy­formán kezelünk - szögezte le Nagypál Miklós. - Meg­szűnt, hogy úgynevezett „ki­járó emberek" kopogjanak és az ügy gyorsabb elintézé­sét kérjék. Ne járjon senki a hatóság nyakára. Igyekszünk határidőn beiül, gyorsan, szakszerűen dolgozni. V. Fekete Sándor GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK VEZETŐI, FIGYELEM! A munkáltató által nyújtott természetbeni étkezési hozzájárulás továbbra is személyijövedelemadó- és tb-járulékmentes. Ennek legpraktikusabb eszköze Szegeden a SZETIKETT étkezési jegy, amit már több mint 270 gazdálkodó szervezet használt. - Felhasználható: 55 élelmiszerboltban és diszkontban 30 vendéglátóhelyen Kérjen tájékoztatást a SZETIKETT KFT. irodájában. Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12.1. emelet, vagy a 324-240 telefonon. Pénztár nyitva tartás: munkanapokon 8-14 óráig Azok a cégek, amelyek dolgozóikra is gondolnak, SZETIKETT-et használnak! • Az a bizonyos húsz százalék A házgyári lakások jövője O Lőkös főszerkesztő: A „Délmagyar" unikum • A műszaki iroda régi-új vezetője Profi ügyintézők kellenek Nagypál Miklós a műszaki iroda régi-új ve­zetője lassan harminc éve dolgozik a városhá­zán. A tervosztálynál kezdett, később ennek egyik csoportjából lett a beruházási vállalat, '86-ig ott tevékenykedett, majd az építési és közlekedési osztályt vezette. Gyakorlatilag az első lakótelepi kapavágástól az utolsóig jelen volt minden csatorna-, épületáadásnál. Kilence­dik éve ugyan abban az irodában dolgozik. • Legyén vagy ne legyen? Vita a munkakönyv intézményéről

Next

/
Thumbnails
Contents