Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

KEDD, 1995. SZEPT. 19. Láma - kényelemben a szegedi Vadasparkban. A kecskemétit lelövik? (Fotó: Gyenes Kálmán) • A kecskeméti állatok nem jöhetnek Szegedre Tigrist a majomketrecbe? A kecskeméti állatkert ügye már jónéhány éve húzódik, azonban most érkezett el a végkifejlethez. A városatyák úgy döntöttek, hogy a kurta költségvetés miatt meg kell szüntetni a vadasparkot. Mindössze egy bökkenö akadt: mi legyen az állatokkal? A hazai állatkertek ugyanis megalakították védés dacszövetségüket, miszerint magyar vadaspark nem fog otthont adni egyetlen Kecskemétről kiebrudalt állatnak sem. A felszámolást tehát csak úgy lehet véghezvinni, ha kiirtják az állatokat. A szegedi polgárokat sem hagyta hidegen az ügy, hiszen még tegnap is égett a „Csörög..." vonala. A felháborodáson túl többen javasolták, hogy fogadja be a szegedi Vadaspark az állatokat, hiszen így egy fillér nélkül gyarapodhatna az állomány. Egyházi István, a Vadaspark vezetője természetesen árnyaltabban látja a képet: - Jelen pillanatban is tele vagyunk, hiszen az évek során többször vissza kellett lépnünk, csökkkenteni az állatállományt, hogy a meglévő fajokat a korszerű követelményeknek megfelelően kényelmes körülmények között tarthassuk. Ráadásul a Kecskeméten feleslegessé vált állatok közül egyetlen fajra sincs szükségünk. Az adottságaink sem megfelelőek mondjuk egy tigris befogadására, hiszen ha betennénk a szűk majomketrecbe, ahol jóformán megfordulni sem tud, akkor két hét múlva joggal támadnánk bennünket az állatvédők. Vadasparkokat egyébként jóval költségesebb létrehozni. az állatok helyét kialakítani, mint később az intézményt fenntartani. S ha már a tigrist említettük, akkor szintén beszélhetünk a költségekről. Szegeden néhány évvel ezelőtt már gondoltak arra, hogy néhány „közönségcsalogató" állatot, oroszlánt vagy tigrist is beszereznek, ám gyorsan letettek erről, amikor az élelmezés került szóba. Egy tigris napi szükséglete 6 kiló hús mindezek felett pedig ma már a kényszervágás is ritka mint a fehér holló. Szeged szerencsés helyzetben van, hiszen 40 hektáron terül el a Vadasparkja, Kecskeméten azonban mindössze 2-3 hektárra zsúfolták össze a ketrecvárost, ahol eső után járda híján a látogatók is az állatokkal együtt cuppognak a sárban. A kecskeméti vadak kiirtása egyébként nem is lenne példanélküli eset, mert néhány éve egy kudarcot vallott állatkert alapítási-kísérlet után Tatabányán hajtóvadászatot rendeztek - hogy egy kis bevételt termeljenek. A szóbeszéd szerint Kecskemét legértékesebb jószága egy beszélő holló. Egyházi István azonban megjegyezte, hogy még a fekete madár sem kellene Szegednek, hiszen jelenlegi helyére Kiskunmajsáról került, ahol a mostanihoz hasonlóan botrányos körülmények között ment fuccsba néhány éve a Jonatán Tsz vadasparkja. Baljós jel lehetne a holló, mely tanúk szerint nem is beszél - hanem folyékonyan káromkodik. Takács Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) • Miből derül ki, hogy ennek a tízemeletesnek aljában postahivatal működik? - Erre a kérdésre kell válaszolniuk az elsőéves tanoncoknak is, miközben állnak a postazöld cégtábla alatt a Csongrádi sugárút 108. előtt. Az új, postakürtös embléma nagy múltú cégre utal. - Mi az, hogy „posta"? „vizsgáztatom" most én a szakoktatót, Vég Editet, aki a Kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulóinak mutatja és magyarázza nap mint nap, mitől lesz „posta" a hivatal. - Összekötő kapocs. Az információcserét szolgáló cég - szól a „felelet". - Ezt érzékeltetni tudják a kisteleki iskola tanárai, mert „igazi", gyakorló postások voltak hajdanán. - Kiből lesz „igazi" postás? - fordulok Rácz Sándorné hivatalvezetőhöz, aki nem csak beosztása miatt, hanem az itt eltöltött évtizedek miatt is „tiszt" a postás hierarchiában. - Abból, aki magatartásával kifejezi: az ügyfélért dolgozik. A tanulótól mindig megkérdezem, miért lett postás. A válasz gyakran valamiféle családi befolyásra, elhivatottságra utal. Talán a hivatás családon belüli öröklődése is az oka, hogy a végzősök 90-százaléka a pályán marad. Postásnak lenni biztos, bár nem túl jövedelmező állást jelent. Gondolom, manapság ez is vonzóvá teszi, Posta: kívül és belül. (Fotó: Gyenes Kálmán) „Kisposta": nagy kapocs különösen a nők számára a postaforgalmi szakközépiskolát. A pálya elnőiesedett voltát tükrözik a bérek: egy kezdő postáskisasszony bruttó fizetése 20 ezer, miközben naponta akár több százezer forintot is átpörget ujjai között. Az se semmi, hogy a postán a mozgáskorlátozottak még mostanában is értelmes, teljes értékű munkát találnak. Egy kispostán is annyiféle a feladat! Egy kedves, mosolygó fiatal lány „jobban mutat" a levélfelvétel föliratú ablaknál, mint egy tagbaszakadt marcona férfi. Van is, aki az ablaknál szeret tündökölni, aki könnyedén teremt kapcsolatot az ügyfelekkel, aki csicseregve kérdezgeti a nyugdíjas bácsit, hogy tanácsot adhasson, melyik a legkedvezőbb befektetési mód. Mások inkább a háttérben végzett munkát, mondjuk a rovatolást kedvelik, vagyis a küldemények szétosztása és indítása körül szeretnek tüsténkedni. Kígyóznak a sorok. A hat ablak közül négy előtt húzták el a függönyt. Az egyszerű levél is okozhat izgalmat. Nem a tartalma miatt, hanem azért, mert el kell dönteni: szabványos avagy nem. A 14-15 éves tanonc nézi, nézegeti. Már éppen kérdezne, amikor a mögötte álló hölgy segít dönteni. - Értékről van szó - veszi magára a felelősséget a szakoktató. - Hogyan küldhetek el Kanadába egy magnókazettát? - kérdezi a karon ülő gyermekét csitító, egyre türelmetlenebb kismama. - Ezektől ne kérdezzen semmit! - legyint a mögötte álló férfi. - Ki van írva az ablak mellé: itt tanulók dolgoznak... Persze a hét állandó alkalmazott valamelyike szakszerű választ ad a kismamának és az úrnak is. Panaszra nincs ok. Gépek, nyugta és számlaadó masinák, bankjegy és éremszámláló, digitális levélmérleg, bélyegzőgép áll a postáskisasszonyok szolgálatára. Kell is, mert délutánonként nagy itt a zsufi. A munkahelyekről (akinek még van ilyen) a panelnegyedbe vándorló dolgozók a lakásukhoz közeli postán adják föl a csekkeket és a leveleket. Ehhez a szokásrendhez igazodik a kisposta, mert 10-18 óra között tart nyitva. Legbelül, a legvédettebb zugba húzódott a főpénztár, ahol nagy pénzek forognak, de telefonkártyát, sőt magnókazettát, más hivatalban még harisnyát, desodort is árulnak. Itt a példa: aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Márpedig a postán egyre nagyobb ügyleteket bonyolítunk. Az „ügyféltérben" ácsorgók jó része nem csupán levél vagy távirat, esetleg csomagfeladás miatt áll sorba. Egyre többen veszik igénybe a postafaxot. Az is általános, hogy nem csupán a tartozások kiegyenlítését célzó csekkeket adjuk föl a postán, hanem - akinek van miből - kincstári taka-rékjegyet vásárol, vagy igénybe veszi a három legnagyobb lakossági bank ilyen-olyan szolgáltatását. A járdára kihozott üvegfal megnagyobbította a belső teret. De a kétszeres kapuzaton nehézkes a belépés, különösen babakocsival. A tízemeletes ház földszintjét tagoló oszlopok miatt az ablaksor innenső oldalán szűk a hely, odaát is sasszézni kell. meg az alsó fiókot sem lehet kihúzni. Olyan a postahivatal, amilyen a külvárosi negyed: újszerű, de nyomorúságosan szűk. Ú. I. i napló Ma PEDAGÓGUSOKNAK ingyenes jogi tanácsadást tartanak a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) irodájában, a Kálvária sgt. 14. szám alatt, 15-17 óráig. DOBÓ JÁNOS, a 2l-es választókerület képviselője (Északi városrész) 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában fogadóórát tart. Holnap MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 12.30-17 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás utca). DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. GILA FERENC tanácsnok, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője 17 órától a petőfitelepi művelődési házban fogadóórát tart. 177 orvosdoktor Az orvosegyetemi doktoravatásról szóló tegnapi információnkba sajnálatos hiba csúszott: „elírtuk" a számot. 177 orvosdoktort avattak, nem 117-et, ahogy figyelmetlenül írtuk. A doktoij elöltek közül 23 főt summa cum laude, 123 jelöltet cum laude, 31 főt pedig rite jelzéssel avattak doktorrá, ez testvérek között is - annyi. Mea culpa! Divat adomány Divatbemutatókkal egybekötött jótékonysági koncertet rendeztek a Virág cukrászda teraszán a hét végén. A vendégek a cukrászdában elhelyezett urnákba dobhattak be készpénzt a Szegedi Gyermekekért Alapítványt támogatandó. A várakozáson felüli végösszeg: 89 ezer 712 forint, amit a szegedi Gyermekkórház az intenzív terápiás ellátás körülményeinek javítására kíván felhasználni. A vendégek közül hatan csekket kértek azzal a szándékkal, hogy azon küldenek anyagi támogatást. Az alapítványt támogató akció egyébként nem ért véget, mert a Szervánszky Zoltán által készíttetett 4 pénzgyűjtő urna közül kettő a Virág cukrászdában marad, kettő pedig a szegedi Gyermekkórházba kerül a további adakozások rertiényében. Tapasztalatszerzés a Rókus II. általános iskolában. (Fotó: Gyenes Kálmán) Japánok Szegeden Diákjegy. A szombati SZVSE-Dorozsma NB lilás futballderbi kapcsán olvasónk azt kifogásolta, hogy a mérkőzés rendezői másképp értelmezik a diákjegy fogalmát. Meghirdették ugyanis, hogy a diákoknak 100 forintos kedvezmény dukál, de főiskolai diákigazolványra nem akartak félárú jegyet adni. Mint mondták: az csak 6-14 éves tanulóknak jár. Talán jobb volna a kedvezményes jegyet gyermekjegynek nevezni, mert a diákjegy mást jelent... Piaci zuhany. Sz. Lászlóné mesélte, hogy az új ponyvás megoldás esős időben nem egészen válik be a Mars téri piacon: a két szélsó soron a víz épp a vásárlók nyakába csorog. Olvasónk legutóbb is „pacallá ázott", és, mint mondja, a 12 ezer forint helypénzt fizető árusoknak sem lehet kellemes, hogy a hidegzucsorog a K(«p)))))l) IVNlESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Panek Józseffel oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 0660-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. hany elriasztja a vevőket. Mindenkinek jól jönne valamilyen technikai megoldás. MÁV-információ. A 438-439-ről újszegedi olvasónk vasárnap a MÁV információ telefonszámát hívta. Egész nap. Hol nem vette fel senki, hol pedig foglalt volt a szám, így csak későn, tíz perccel az indulás előtt szerezhetett tudomást egy menetrendváltozásról. Telefonálónk szerint - aki megérteni vélte, hogy miért veszteséges a MÁV - ha már emelik a jegyárakat, a felvilágosítással is törődni kellene. Mozi és kutyák. Gárgyián Mátyás két okból is hívott bennünket. Egyrészt arra kíváncsi, hogy miért adják rendszeresen ugyanazt a filmet két szegedi moziban egyszerre, amikor megfigyelése szerint félház van. Másrészt arra panaszkodott, hogy a Budapesti úton a tejgyár előtt rengeteg a gazdátlan kutya, s az arra járókat szinte üldözik a kóbor ebek. Elismerés. Szegedi olvasónk a Szilánk Bt.-nek mondott köszönetet a péntek délutáni megbízható pontos munkáért. Elveszett. Az utóbbi napokban két rendszámtábla is elveszett: az ATR 385-öt a 437-282-es, a CIR 513-at a 371-32l-es telefonon keresik. Előbbi az Újszegedi híd és a Szabadkai út között, utóbbi Mihálytelek és Deszk között veszhetett el. A 482-258-on egy barna tárcát keresnek, benne budapesti orvos barátjuk irataival (elveszett az Alsó Tiszaparton); a 317-398-on, a Róna utcából pedig ugyancsak barna, nagy alakú pénztárca kerestetik, iratokkal (elveszett a Szilléri sugárút környékén). V. Pné olvasónk azért hívott, mert a Nagyáruház környékén elveszett (vagy ellopták) egy kis mobil telefonkészülék: vállalati tulajdon, már le is tiltatták, vagyis az „új tuladonos" már nem használhatná. A készüléket a 432-425-ön várják. Végül: tegnapi számunkban elveszett címszó alatt egy betűhibát vétettünk, természetesen nem NBC, hanem MBC-kártyát keresnek a 455-650-en. / I A A • Irodabútorok, * konyhabútorok, BÚTORSZALON • ülőgarnitúrák. Szeged. Mars tér „M" pavilon • árnyékolók, T.: 62/321-389.421-368.312-090 • világítástechnika stb. Tapasztalatszerzés céljából huszonkilenc japán pedagógus járja Szeged alsóés középfokú tanintézményeit. Az oktatási és tanulmányi csoport tagjait tegnap reggel dr. Ványai Éva" alpolgármester és Szemők Árpád, az önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottságának elnöke köszöntötte a városháza dísztermében. Utóbbi rövid tájékoztatást adott a magyar iskolarendszerről, ami után a vendégek kisebb ajándékokkal kedveskedtek a házigazdáknak. Szemők Árpád például egy japán diáklány, Eriko Okomoto „Érzések: öröm, düh, szomorúság és kényelem" című míves papírtekercsét kapta ajándékul. A japánok a rendkívül feszített program keretein belül tegnap meglátogattak három általános és egy középiskolát. A Zrínyi Ilona Általános Iskolában egy matematika és egy ének, a Madách Imre Általános Iskolában egy angol és egy testnevelés órán,. míg a Rókus II. sz. Általános Iskolában néptánc-bemutatón vettek részt. Délután a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába látogattak. A mai programban a Textilipari Szakközépiskola, a Deák Ferenc Gimnázium és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark megtekintése szerepel. Szemők Árpádtól megtudtuk: „A szigetországból nem most érkeztek először vendégek. Négy évvel ezelőtt hasonló céllal járt már egy japán oktatási és tanulmányi csoport a városban. " Az elnök tudomása szerint a mostani csoportot az ottani kultuszminisztérium állította össze és küldte Magyarországra. A tizenöt napos tanulmányutat egyébként a Művelődési és Közoktatási Minisztérium koordinálja. Sz. C. Sz. Ki volt Hajnóczy Péter? Kortárs irodalom helyett már csak napjaink irodalmáról beszélhetünk Hajnóczy Péter esetében, hiszen a költő néhány éve már nincs köztünk - bár kora szerint ma is élhetne. A feledés ellen lépett Szerdahelyi Zoltán. amikor megírta „Beszélgetések Hajnóczy Péterről" című könyvét. A neves irodalmárokkal készített interjú-füzér a nyári könyvhétre jelent meg - a rendhagyó könyvbemutatót azonban szeptember 20-án, szerda este 6 órától tartják meg Szegeden, a Tolkien Könyvesházban. Rendhagyó a bemutató, hiszen ezúttal a szerző lesz a házigazda, vendége pedig Szkárosi Endre költő, szerkesztő - akivel Hajnóczy Péterről beszélgetnek.