Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

KEDD, 1995. SZEPT. 19. BELÜGYEINK 3 • Magyarországnak minden szomszéd fontos „Titkos" titkos tárgyalás A marakodó feleken kívül talán már senkit nem érdekel a koalíciás válság legújabb „olvasata". Ellenben, ha már meg­szólaltattuk a „nagyobbat", illendő meghallgatni a „kisebbet" is. Annál is inkább, mert az SZDSZ ügyvivője, Szent-lványi István külügyminisztériumi államtitkárként a történteket, a kormány eddigi teljesítményét külpolitikusként is értelmezheti. 0 Létezik egy koalíciós megállapodás, ennek ellenére folyamatosan a koalíciós pártok közöt­ti vita. Miért? - Eddig minden problé­ma abból keletkezett, hogy valamelyik fél megszegte ezt az egyébként jó megáll­apodást. Ez a legutóbbi vi­ta mindkét pártnak ártott. De elkerülni nem lehetett, mert a koalíciós partner a nyilvánosság fórumait használta föl üzenetek el­helyezésére. Az SZDSZ ál­láspontja: először együtt meg kell vizsgálnunk a kormány több mint egy éves működésének tapasz­talatait, hogy a közösen le­vont következtetéseket együttesen tudjuk képvi­selni. Az SZDSZ kész a végsőkig elmenni, hogy a problémákat elsimítva új­ból a kormányzati teen­dőkre koncentráljon. E tény - érzésem szerint ­megnyugtatja a közvéle­ményt, az országhatáron belül és kívül. 9 Ellenzékiek szerint: a kormányfő , Jelhasznál­ta" az SZDSZ-t és ezt a vitát arra, hogy párton belüli ellenfelével leszá­moljon. - Bizonyos, hogy van egy „pártbelpolitikai" hát­tere is Horn Gyu­la javaslatainak. Úgy érzékelem, két oka is lehett arra, hogy Nagy Sándort bevonja a kormányba. Az egyik, hogy szé­lesebb háttere le­gyen a kormány­zati munkának. A másik az, hogy Nagy Sándor mint rivális jobb. ha a kormányon belül van, mert akkor neki is osztoznia kell a népszerűtlen döntések fele­lősségében. 0 Horn Gyu­la taktikai képességeiről már sokan sokat szóltak. A kormányfő szlovákiai titkos tárgyalásokról is azt kell gondolnunk, hogy sajátos és saját Szent-lványi István. (Fotó: Enyedi Zoltán) érdekeitől vezérelve ké­sőbb fogja elárulni, mi történt? - Kétségtelen, szokatlan forma a titkos megbeszé­lés. Olyan esetekben indo­kolt, amikor a közvéle­mény és a nyilvánosság nyomása már korlátozza a szereplók mozgásterét. Mégis hasznosnak ítélhe­tő, ha elmozdultunk a holt­pontról például a kisebb­ségi és a hágai kérdésben. Ez később fog kiderülni. Ugyanis olyan informális megbeszéléseket folytatott a kormányfő; melyeknek tartalma egészen pontosan nem ismeretes számomra sem. E találkozót tárgyalá­sok fogják követni. Konk­rétum, hogy várható egy kisebbségi vegyesbizott­ság felállítása a két ország között, melynek feladata: az alapszerződés végrehaj­tásának és a kisebbségek helyzetének vizsgálata. 0 Nevezd meg, ki az el­lenséged, s megmon­dom, ki vagy - mondják a bölcsek. A romániai magyarság jövőjéért aggódok nem örülnek, inkább ijedeznek attól, hogy vezető román poli­tikusok „dicsérik" a magyar kormányt és fe­jét... - Szeretnénk a megbéké­lést, a kapcsolatok javítá­sát és bővítését minden szomszédos országgal. E kijelentést hangsúlyozva vette át a külügyek irányí­tását a jelenlegi kormány. Ezért helyeseljük Iliescu elnök kezdeményezésének alapgondolatát. De azt gondoljuk nem elég „béke­jobbot nyújtani", ezt Ro­mániában alá kell támasz­tani olyan intézkedések­kel, melyek stabilizálják, sőt bővítik az ott élő ki­sebbségek jogait. 0 Egy ilyen csöpp hazá­nak, nagyon kell ügyel­nie arra, hogy szomszé­daival (mindegyikkel) jó viszonyban legyen. Horvátbarátnak nevezi a kormányt - például a Munkáspárt elnöke... - Horvátországgal azért alakulnak kedvezően, fő­leg a gazdasági kapcsolata­ink, mert nem áll embargó alatt. Aztán: Horvátorszá­got az egész világon elfo­gadják egyenrangú tárgya­lópartnernek, Szerbiát nem. Ennek ellenére Magyaror­szág egyértelműen arra tö­rekedett, hogy ne értelmez­hesse senki egy irányba el­fogultnak politikáját. Min­dig azt hangsúlyoztuk: ne­künk nagyon fontos mind­két országgal a jó kapcso­lat, nem fogadjuk el egyik féltől sem, hogy választás­ra kényszerítsen minket, mert mindkét ország olyan szomszédunk, ahol magya­rok is élnek... Újszásxi Ilona • Folytatódik a Magda-per Viccbe illő kérdések Az elsőnek meghallga­tott tanú nagyon közel áll ahhoz a jelenleg emberrab­lás alapos gyanújának büntette miatt előzetes le­tartóztatásban lévő muzul­mán férfihoz, aki a Hor­váth-féle gyilkosság után néhány nappal a kecskemé­ti rendőrségen ügyvédje kíséretében bejelentette: Marinko Magda az egyik tettes! Bejelentését egyéb­ként nem követte ováció, mint ismert, Magdát ki sem hallgatták. Ugyanerről be­szélt a tanú is. Érthetetlen­nek tartotta, hogy Marinko Magdát sem akkor, sem ké­sőbb nem idézték be és hallgatták ki tanúként, pe­dig mint elmondta, szoros szálak fűzték a Kecskemé­ten meggyilkolt jugoszláv állampolgárságú Dragutin Kujundzicshoz. Ennek vél­hető okát azonban a bí­ró(ság) nem feszegette... Sem az ügyész! Helyet­tük!!) azonban kísérletet tett erre a másodrendű vád­lott, Tamasi Attila védője, Krajkó Zoltán, de Varga bí­ró úgy vélte, kérdései nem tartoznak szorosan a tárgy­hoz. Pontosabban: töröl­tette a védő kérdéseit, ame­lyek arra vonatkoztak: mit tett a kecskeméti gyilkos­ság után az élettársa, miért, miből feltételezte, illetve következtetett arra, hogy Magdának köze van a hár­masgyilkossághoz, és va­lóban bejelentette-e a kecs­keméti rendőrségen. A tanú részletesen be­szélt a gyilkosság napján, 1993. december 19-én tör­téntekről. Elmondta: a ké­sőbbi áldozatok egyikével, Dragutin Kujundziccsal és barátnőjével, valamint élettársával együtt utaztak Szegedről Kecskemétre. Es­te kilenc óra körül érkeztek az Itália pizzériába, ahon­nan Kujundzics a közben Még több rendőr, még több kamera és még több alig látható biztonsági berendezés - folyo­sói pletyka szerint több ablakot be­deszkáztak - mel­lett tegnap folytató­dott az évtized pe­re, a Marinko-tárgy­alás. Az előzetesen bejelentett váratlan fordulat egyelőre el­maradt. Tegnap négy tanút hallga­tott meg a fővárosi bíróság háromtagú büntetötanácsa. A tanácselnök előzete­sen megállapította: a büntetőtanács, a vád, valamint a vé­delem képviselői változatlan összeál­lításban szerepel­nek. És természete­sen a vádlottak is ugyanazok: Marin­ko Magda, Tamasi Attila, Dobnik Já­nos. felbukkanó Horváth Antal­lal együtt távozott, búcsú­záskor azt mondták, né­hányqserc múlva vissza­jönnek. Mivel záróráig, 11 óráig nem jelentkeztek, ők elindultak megkeresni. Eredménytelenül. Ezért visszamentek Szegedre. Közben többször megpró­bálták Horváthék lakását telefonon felhívni, de ez csak négy óra körül sike­rült, de nem Horváth, ha­nem egy ismeretlen hangú férfi vette fel a kagylót. Hi­ába kérdezték, nem árulta el, hogy kicsoda, sőt, ő akarta megtudni, ki hívta Horváthékat. Majd meg­próbálta őket rávenni, azonnal menjenek Kecske­métre. A tanú délelőtt tudta meg a történteket... Beszélt arról is, hogy Marinko Magda, Dragutin Kujun­dzics és az ő kedvese ­most már férje - jó barátok voltak, ám a kapcsolat ké­sőbb megromlott. Tegnap azért, mint vár­ható volt, történt egy for­dulat. Marinko taktikát váltott. Szakított a bolond­szereppel, nem is kotyo­gott közbe, a kilenc óra után öt perccel kezdődött tárgyaláson több mint egy órát hallgatott, tíz óra hat perckor is csak azért szó­lalt meg, mert a tanács el­nöke megkérdezte tőle: ­Akar-e kérdéseket feltenni a tanúhoz? Persze, hogy akart: azt firtatta, milyen színű farmernadrág volt a tanún a gyilkosság előtt néhány nappal, merre járt Dragutin Kujundzics és a tanú kedvese a gyilkosság előtti napon, valamint lát­ta-e, hogy ő, mármint Mag­da megpofozott egy szü­lész-nőgyógyászt. A bíró­ság elnöke úgy vélte, ezek a kérdések feleslegesek, nem kapcsolódnak szoro­san a tárgyhoz, véleményét osztotta a tanú is, aki egyre ingerültebb hangot ütött meg. A többi tanút rendőrök vezették elő, ugyanis elő­zőleg egyetlen idézésre sem jelentek meg. A három „koronatanú" tisztázta: de­cember 19-én este az Itália pizzériában Horváth Antal ásványvizet ivott, Horváth Antalt nem szerette, ked­velte sógornője, nem is be­szélt vele; a gyilkosság éj­szakáján egy fekete Merce­desből kiszálló férfi odasé­tált ahhoz a házhoz, amely­ben Horváth Antalék lak­tak, és megnyomott egy kapucsengőt. A tárgyalás ma kilenc órakor folytatódik. (OLÁH) Jövőre az államháztartás hiánya nem lehet na­gyobb a GDP 4 százalékánál. Egyúttal nem növe­kedhet az ország külső adósságállománya, a fő feladat a külső fizetőképesség megőrzése marad. Ez behatárolja a központi költségvetés lehetőségeit is az önkormányzatok finanszírozásában. 0 Bokros és Kuncze a pénz forgásáról Mi jvi u önkormányzatoknak? A lényeg nem az, hogy 430 milli­árd forint, vagy 415 milliárd forint jusson vissza a költségvetésen ke­resztül az önkor­mányzatokhoz„ hanem az, hogy az ország mintegy 1,5-2 milliárd dol­láros folyó fizetési mérleghiánnyal el­induljon 1996-ban az egyensúlyőrző, tartós gazdasági növekedés útján ­hangoztatta Bok­ros Lajos pénz­ügyminiszter hét­főn a Budapest Kongresszusi Központban meg­rendezett országos önkormányzati konferencián. Kuncze Gábor belügyminiszter ugyanezen tanács­kozáson kijelentet­te: az önkormány­zatok számára jö­vőre rendelkezés­re álló pénz­összegről, melyet a költségvetés jut­tatna számukra, még nem alakult ki végleges álláspont. A kormánypárti frakciók várható­an új javaslatokkal állnak elő a közel­jövőben, mely a központi költség­vetésen keresztül visszautalt pénz­összeg nagyságára is vonatkozik. (MTI) Olaj a bemondásra mm evés olyan ország van, amelyben annyiféle sze­•m repet játszik a bemondás, mint nálunk. (Ha komolytalan lennék, azt is mondhatnám, azért van ez, mert régi kártyás nemzet vagyunk, s a kártyás játékokhoz hozzátartozik a bemondás. Ezért , já­tékszabályos" a zöldkártya kocsilátatlanbani ki­adása az autószerelők nagy családjában, az ilyen­olyan kedvezményeket ígérő, ám valójában mit sem érő i,klubkártyák"-kal való szédelgés kereskedel­mi körökben, utazási irodáknál... stb. És ezért le­het nálunk mindent „megkártyázni".) Nincs azon­ban kedvem komolytalankodni, mert cseppet sem vicces bemondás adta most kezembe a tollat. Néhány hete bemondták, hogy felemelik a ház­tartási tüzelőolaj árát. Megtették. Aztán bemond­ták, hogy a hto-val fűtők közül a rászorulók kap­hatnak támogatást. Egy újabb bemondás már ar­ról szólt, hogy a szociálisan rászorulók részére e célra hárommilliárd forintot adnak az álam­kasszából. A támogatást az önkormányzatoknál lehet kérni, és azok október 5-étől fizethetik. Bemondta a rádió, a tévé. Kezdik is ennek alap­ján rendesen ostrom alá venni az önkormányzato­kat az olajjal házukat fűtők. Bemondják, ennyi meg ennyi hto-t kell elégetniük. Az önkormányza­toknál pedig „égnek" - ugyanis még nem ismerik a támogatást biztosító rendelet pontos szövegét. Azt még nem mondták be nekik az államigazgatá­siak. S ha nincs rendelet, nincs szabály, követel­ményrendszer, norma, akkor ugyan mi alapján ítélje meg, vagy ne az önkormányzat a támogató forintokat? Teljes a tanácstalanság. Meg a szo­rongás amiatt, hogy a bemondással jelentkezőket nem tudják a polgármesteri hivatalnokok időben és kellően ellenőrizni, valóban olaj-é a fűtési módi náluk, s elég szegények, azazhogy rászorulók-é. jm szorongás jogos: a „támogatott hto"-val való Mm visszaélések szép olajszőke ügyeket és sok­milliárdos állami pénzvesztést „eredményeztek" az utóbbi években. Bemondták - utólag. Aki előre figyelmeztetett az olajutalványokkal való manipu­lálás veszélyeire, azt - jelen sorok íróját is - meg­feddték „pánikkeltésért". Világért nem akarnám, hogy ugyanabba a hibába essünk! Csak jelzem, hogy a késlekedő rendelet következménye rengeteg pluszmunka, pénzvesztés, némi pánik és „megkár­tyázás" lehet. Nem csak úgy bemondom ezt, nem blöffölök. Távol áll tőlem, hogy olajat öntsek a be­mondásra. De jó lenne, ha az illetékesek gyorsan odafigyelnének! • Baranyában Felváltottak a határvadászokat Felváltásukat követően visszatértek eredeti állo­máshelyeikre a dél-bara­nyai határ védelmének megerősítésére augusztus­ban átvezényelt határva­dász alakulatok. A győri, a szombathelyi, a nagykani­zsai és a kiskunhalasi ha­tárőr igazgatóságok nyolc, illetve a pécsi igazgatóság két határvadász századának friss erőkkel felváltott csaknem ezernégyszáz ka­tonáját hétfőn délelőtt Sik­lóson és Magyarbólyban búcsúztatták el. Vala­mennyi határőr katona em­léklapot kapott annak elis­meréséül, hogy feladatát fegyelmezetten teljesítette. Díszmenettel zárult a bú­csúztatás. A határvadászok hamarosan mindannyian több napos szabadságra mehetnek. (MTI) Az előző hét végén a vásárhelyi Bercsényi Mik­lós Gépesített Lövészdan­dár Romániában járt szaka­szának ünnepélyes fogadá­sán vett részt Borsits László nyugállományú altábor­nagy, közigazgatási helyet­tes államtitkár, aki készség­gel válaszolt kérdéseinkre. 0 Személyes tapasztala­tai alapján hogyan érté­keli a vásárhelyi katonák szereplését a romániai hadgyakorlatokon ? - A Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár a feladatokat, amelyeket az elmúlt két hónapban hajtott végre előbb az itt tartózko­dó román szakasszal majd a lugosi békepartnerség gyakorlaton, nagyon ered­ményesen oldotta meg. Megítélésünk szerint azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyeket tavaly szereztek itt. Vásárhelyen, az angol al­egységgel közös kiképzés során, azokat idén már fel tudták használni. Egyben további alapokat teremtet­tek arra, hogy az október­ben Vásárhelyre érkező kérdés • A helyettes államtitkárhoz Milyenek katonai külkapcsolataink? román harckocsiszázaddal végrehajtandó közös lőgya­korlat is emelni fogja a vá­sárhelyi dandár kiképzésé­nek színvonalát. Ez a ro­mán-magyar katonai kap­csolatok ápolását is elősegí­ti. A katonák megismerik egymás, barátságok szület­nek. 0 Úgy tűnik, a romá­nokkal a legjobb a ma­gyar katonai vezefés kapcsolata. Mi a helyzet a többi szomszédos or­szággal? - Jók a kapcsolataink a szlovákokkal, hiszen a na­pokban ott is részt vettek egy békepartnerségi gya­korlaton magyar katonák. Október elején egy hason­lóra megyünk Csehország­ba. Az osztrákokkal hagyo­mányosan jó a viszonyunk, a szlovénnekkel kiépültek a szálak, s Horvátországgal és Szerbiával is megvannak a katonai kapcsolataink. A jelenlegi délszláv helyzet miatt azonban velük nem időszerű közös feladatok végrehajtása. 0 Kuncze Gábor bel­ügyminiszeter úr az előző hét végén elmondta, ne­kik nincsenek hivatalos kapcsolataik sem a szer­bekkel, sem a horvátok­kal. Hogyan tartja a kap­csolatot a Honvédelmi Minisztérium e két or­szággal ? - Működik a légvédelmi Borsits László harcálláspontok közötti összeköttetés a horvátokkal és a szerbekkel is. Kölcsö­nösen tájékoztatjuk egy­mást a légtérben történő eseményekről. Van egy egyezményünk Horvátor­szággal és Szerbiával arról, hogy a határ melletti har­minc kilométeres sávot ka­tonai repülésre egyik fél sem használja. Ezt a gépek nem közelítik meg. Az egyezmény betartását köl­csönösen ellenőrizzük, s ha mégis ilyen történik, akkor az illetékesek felveszik egymással a kapcsolatot. Korom András

Next

/
Thumbnails
Contents