Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

Kuna a kapuban, Fodor pedig a mezőnyben a magyar válogatott erősségei voltak. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Réthi J. Attila jelenti Atlantából Háromezer bánatos amerikai... A világkupa döntőjében is az olaszokat fogták ki a magyar pólósok A tudósítás a szegedi Centrum Áruház, a Cenzor Bróker Kft., a Bounty Pub, a mórahalmi Bounty Szabadidő Központ, a Dorozsmai Húsker Kft., a Fá­ni Sport, a Managers Kft,, a Moltech ékszíj- és gör­gőslanc-kereskedes, a TUV-RAH ATI, a Morton's Idegenforgalmi Kft. és Horváth László rúzsai alkat­rész-felújító támogatásával készült. A pénteki szabadnap ­legalább két dolog miatt ­sokáig emlékezetes marad a magyar vízilabda-válogatott szegedi kiválósága, a 19 esz­tendősen már „életműnek" is elfogadható éremgyűjte­ménnyel rendelkező Fodor Rajmund számára. Először is: Rajmi fényképe hatmil­liónál is több példányban je­lent meg a USA Today-ben. Aggódásra semmi ok, hiszen derék pólósunk fotója nem az Interpool körözési listáját tette szemléletesebbé, csu­pán arról van szó, hogy a Vi­lágkupáról szóló, féloldalas tudósításokat a tengerentú­lon is illusztrálni szokták va­lamivel, illetve valakivel. A másik, már korántsem ennyire kellemes Fodor­sztori: a VK első napján 38 fok fölött lázzal birkózó já­tékos lábán Pavlik doktor felfedezett egy jókora furun­kulust. Szerencsére nem kel­lett szikéhez nyúlni, mivel a kelés - a bombaerős gyógy­szerek hatására - önként visszahúzódott. Ha már a bombáknál tar­tunk, nos, a szombatra ígért spanyol-horvát meccsen nem történt semmi „robba­násszerű". Nem is történhe­tett, hisz' a FIN A első hiva­talos tájékoztatójával ellen­tétben, az A-csoportban azo­nos pontszámmal végzett csapatoknál az egymás ellen elért eredmény mégiscsak nagyobb súllyal esett latba, mint a gólkülönbség. Ennek megfelelően a spanyol együt­tesnek a göröggel, a horvát­nak pedig a hollanddal kel­lett találkoznia. A tét már ezeken a mérkőzéseken sem volt kicsi, mivel a győztesek vasárnap a biztos olimpiai részvételt érő, 5-6. helyet oszthatták el maguk között, míg a szomorú vesztesek csak a 7-8. helyért marakod­hattak. Az „örömtelibb" program természetesen a spanyoloknak (5-3-ra verték Hellasz fiait), és a horvátok­nak (9-7-es diadal a mély­földi válogatott ellen) jutott. A négy nagy közül szom­baton elsőként az olasz és az orosz csapat szállt vízbe, hogy eldöntse, másnap me­lyikük küzdhet az arany-, il­letve melyikük a bronzére­mért. A fokozatosan belelen­dülő itáliaiak nem akármi­lyen izgalmak közepette 6-5-re nyerni tudtak; más kérdés, hogy az oroszok ka­pitánya, ^Cabanov az ered­ményt egy számunkra sem ismeretlen bíró, bizonyos Zseljko Klarics nyakába varrta... És jött a várva-várt ameri­kai-magyar párharc, amely­re háromezer szurkoló volt kíváncsi. (A „háromezere­gyedik", egy Florida szélén élő, Budapestről elszárma­zott egyetemi tanár öt órát autózott, hogy láthassa a mi­einket.) A lelkes nézősereg kez­detben kizárólag magyar gó­lokban gyönyörködhetett: Dala és Benedek találata után Fodor pompás átadását Varga húzta a házigazdák kapujába (0-3). Az amerika­iak csak Kásás bombáját kö­vetően, a második negyed végén lepték meg Kószt, igaz, akkor kétszer is (2-4). A harmadik játékrészben McNair is ránk ijesztett (3-4), ám Tóth L. és Németh H. hamar „visszalőtt" (3-6). Humbert és Barnhart pilla­natok alatt ismét szorossá tette a meccset (5-6), de Fo­dor kapufás ejtése után Be­nedek sem hibázott, míg Tóth F. a legutolsó másod­percben is nagyszerűen cél­zott (5-8). Az utolsó ne­gyedben Vincze büntetőből, Benedek pedig előbb egy megúszást „lezárva", majd Fodor újabb álompasszát ér­tékesítve talált a kapuba. Ro­usseau válasza - költői túl­zással élve - már senkit sem érdekelt (6-11). Horkai György szövet­ségi kapitány: - Megint sok gólt lőttünk, és keveset kap­tunk. Persze, tudom jól, az olaszok elleni döntő.minden eddigi mérkőzésünknél nehe­zebb lesz. Vissza akarunk vágni a bécsi Eb fináléjában elszenvedett vereségért. Egyesült Államok­Magyarország 6—11 (0-3, 2-1, 3—4, 1-3) Georgia Tech Aquatic Center, 3000 néző. Vezette: Fernandez (spanyol), Sou­melidis (görög). Egyesült Államok: Dup­lanty - KREDELL 1, Keely, HUMBERT 2, Laster, Barn­hart 1, McNair 1, Rousseau 1, Arroyo, Toring, Kopp, Everist. Szövetségi kapi­tány: Richárd Corso. Magyarország: Kósz ­Tóth F. 1, VARGA 1, BE­NEDEK 4, Dala 1, Vincze 1, NÉMETH 1, FODOR, Ká­sás 1, Monostori, Gyöngyö­si, Tóth L. 1. Szövetségi ka­pitány: Horkai György. A 7-8. helyért lejátszott mérkőzésen: Hollandia-Gö­rögország 13-8. (A világku­pa vasárnap, késő este véget ért döntőjéről lapunk címol­dalán olvashatnak.) Kóstolgassak Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt ál­lítom, a magyar focinak igenis van jövője. Akik kiláto­gattak tegnap délelőtt az újszegedi Kisstadionba, meggyőződhettek arról, hogy utánpótlás-nevelésünk jó úton halad. A második Florin Kupa szervezői gonoskod­tak arról, hogy közel 100 tizenéves önfeledt játékában gyönyörködhessünk. A győztes szarvasiak például kitűnő csapatjátékukkal ragadtatták el a nézőket, de még az utolsó helyezett Békéscsabának sincs szégyelnivalója, mert mezőnymunkájuk a legszebb reményekre jogosítja a viharsarki egyesületek edzőit. S akkor még nem beszél­tünk a Szálai focisuliról, ahol évek óta tudatos játékos­képzés folyik, négy korosztályban. Azok a srácok, akik egy kihagyott helyzet után vagy egy rossz passzt követően sírni tudnak, s bocsánatot kérnek jétékostársaiktál, még nem vesztek el a szegedi labdarúgás feneketlen süllyesz­tőjében. Ezért köszönet jár Szalai Istvánnak, aki kézben tartja Csongrád megye „utánpótlás bázisát", s megfelelő szponzorok segítségével - jelen esetben a Florin Rt. - lehe­tőséget biztosit az évközi megmérettetésekre. Azt már csak én jegyzem meg: a szakemberek közül egyet fedeztem fel a közönség soraiban... Dehát ezt már megszoktuk. A bánkó­dás helyett inkább ízlelgessük az új neveket: Pécsek, Hegye­si, BalL.. B. B. • Kézilabda NB I. • Szerdán Debrecenben játszik a Pick Szeged Csak győzelem éi más semmi Pick Szeged-Hort SE 27-22 Pécsek, Hegyesi, Báli... a neveket: után igen nehéz valamiféle összegzést írni. Ha azt a vé­leményt vetem papírra, hogy a Pick Szeged csak „félgőz­zel" játszott, akkor nem já­rok messze az igazságtól. Ugyanakkor az is tény, hogy a Hort SE igen szerény ké­pességű együttes, s legyőzé­séhez ennyi is elég volt. Skaliczki László: - Hu­szonöt percig parádésan ját­szott a csapat. Aztán érthe­tetlen volt számomra, hogy a játékvezetők miért nem állí­tották le a vendégcsapatot a durvaságban. Sajnos, a játé­kosaim belementek az adok­kapokba, sőt Hímért és For­gácsot még naggyá is tették. Pick Szeged-Hort SE 27-22 (13-8) Pick Szeged: Fekete R. ­OSZLÁNCZI 9 (3), Grőber. Borsodi, MEZEI 5, BAR­TÓK 3, Dobos L. 1. Csere: Dobos J. (kapus), Bajusz 4, Brajdics 2, Csavar, Radovics 3. Edző: Skaliczki László. Hort SE: Sárkány - Sza­bó L„ FORGÁCS 10 (2), HÍMER 6, Kovács 1, Kö­kény 2, Gróf 2. Csere: Kri­zsán (kapus), Fekete G., Markó 1, Lovber, Nagy. Edző: Győrfi János. Kiállítás: 2, ill. 2 perc. Hétméteresek: 6/6, ill. 2/2. S.J. • A Szegedi Szurkolók Egyesülete megfelelő számú jelentkező esetén különbuszt indít a Deb­recen-Pick Szeged baj­noki kézilabda-mérkő­zésre. Részvételi díj: 700 forint, tagoknak 600. In­dulás: szeptember 20-án, szerdán, 12 órakor a Szeged Étterem elöl. A Pick Szeged-Hort SE NB l-es férfi kézilabda-mér­kőzés előtt Dobozi Iván, a hazaiak technikai vezetője arról beszélt, hogy pénteken megnézte Skaliczki edzővel a Győr-Debrecen összecsa­pást, amely igen sok furcsa­ságot hozott. A vendégek majdnem meglepetést okoz­tak, s olyannak tűnt az egész találkozó, mintha lassított felvételt néztek volna. Szerencsére a Pick Sze­ged magas fordulatszámon kezdte a Hort elleni bajnoki találkozóját. Egyrészt nem kellett sokáig várni az első gólra, mert a vendégcsapat két hibája két hazai találatot hozott. Aztán a beharango­zott bemutatkozás is elég ha­mar bekövetkezett, mert az 5. percben a szegedi színek­ben először pályára lépett Brajdics Dalibor, a sokszo­ros jugoszláv válogatott átlö­vő is. A balkezes játékosnak az első kísérlete még nem járt eredménnyel, de az első góljára sem kellett sokat vár­ni. A 10. percben 4—1 volt a Szeged előnye. A biztos ve­zetés tudatában aztán kien­gedtek Bartókék, könnyel­műsködtek, többször is a ka­pust találták el, vagy a kapu­fát forgácsolták. Még sze­rencse, hogy a vendégek sem jeleskedtek a helyzetki­használás terén - igaz, a két csapat között volt vagy 30 centi különbség. Az „üresjá­ratot" követően megrázta magát a hazai gárda, s a 25. percre 12-4 lett az állás. A félidő finisét azonban áten­gedték a Tisza-partiak, mert a vendégek négy góljára Oszláncziék csak eggyel tudtak válaszolni. A második játékrész ele­jén csapnivalóan játszott a Pick, s ennek az eredménye lett, hogy a 38. percre 14-12 lett az eredmény. Ez azon­ban csak a nézők bosszantá­sára volt jó, mert megrázták magukat a hazai játékosok, s rögtön öt gól lett az előnyük. A játékrész hátralévő idejé­ben még kétszer ismétlődött meg a kiengedés és a talál­kozó komolyan vevése, de végül a félidőben kialakult öt gólos különbség megma­radt a két csapat között. Ez volt az a mérkőzés ami Bartók háromszor hálót rezegtetett.. (Fotó: Karnok Csaba) • Röplabda Ezüstérem Szabadkáról Szabadkán a helyi klub, a Spartacus 50 éves fennállására rendeztek női nemzetközi tornát. A négy jugoszláv gárda mellett részt vett a viadalon az SZDRE együttese is. Ducsai Géza edző tanít­ványai nem vallottak szégyent, úgy lettek másodi­kak az erős mezőnyben, hogy a CZ Beograd csa­patát is legyőzték. Eredményeik. Spartacus Subotica-SZDRE 3-0, Zrenja­nin-SZDRE 1-3, Obiücs Beograd-SZDRE 2-3, CZ Beograd-SZDRE 2-3. A tornát a házigazdák nyerték, megelőzve az SZDRE-t és a CZ Beogradot. Marénások köszöntése Van egy „csapat", amely az újszegedi Sportuszodában té­len és nyáron hajnalonta ­csak úgy hobbiból, az egész­séget őrzendő - rendszeresen úszik. Nem alakítottak sem baráti kört, sem egyletet, ám mégis együvé tartoznak. Ez a társaság élőben láthatja és tapsztalhatja, mennyit güriz­nek a murénások, hány kilo­métert ró le naponta például a világ- és Európa-bajnok, Sa­vanya Norbert. A sportot kedvelő, a telje­sítmény mögött rejlő munkát becsülni és értékelni tudó tör­zsúszó gárdához tartozók ta­valy összedugták a fejüket és elhatározták - minden ver­senyidény végén, így ősz kez­detén - csinálnak egy kis „bu­lit" a kiváló eredményeket el­érő búvárúszóknak. A Jobba Miklós által verbuvált team ­Sándor Péter, a Hotel Forrás igazgatója, dr. Dóczy István, a Délmagyarországi Sört Érté­kesítő Kft. igazgatója, dr. Márton István rendőr alezre­des, dr. Varró Vince egyetemi tanár, dr. Tandari János ügy­véd, dr. Eszergomi Mihály vá­rosi sportigazgató, Balassa Já­nos, a Muréna Búvárklub el­nöke - szombaton délelőtt az újszegedi Sportcsarnok külön­termében köszöntötte és látta vendégül Gyémánt Imre mes­teredzőt, Savanya Norbert, Bozsó Bea és Révész Judit versenyzőket. A baráti hangu­latú összejövetelen ott volt dr. Szalay István polgármester is, aki keresetlen szavakkal mél­tatta a szegedi búvárúszók vi­lágraszóló sikereit. A hangulatos fogadáson a meghívottak - a sportolók és vezetőik - kötetelenül beszél­getve elevenítették fel a verse­nyek emlékezetes mozzanata­it, mondták el Norbiék, ho­gyan, milyen lemondások, gyötrődések árán érték, érik el eredményeiket, GY.E. • Kick-box Tóth bajnok Egy hete Tökölön a semi-contact legjobbjai csatáztak a bajnoki aranyért, ezen a hétvégén pe­dig a light-contact menőin volt a sor, akik Szarva­son adtak egymásnak randevút. A szegedi versenyzők közül kettőnek sikerült a dobogóra feljutnia. A Combat SC versenyzője, a 69 kg-ban induló Tóth István remek küzdelemben lett magyar bajnok. De ez nem volt meglepetés, hiszen Szabó Gábor tanítványa a sportág egyik klasszisa. A 10 kg-mal nehezebbeknél Perneki (Szegedi Tigers SE) a harmadik helyen végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents