Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

HÉTFŐ, 1995. SZEPT. 18. BELÜGYEINK 3 Hcavi „negyven" fixszel ••• A havi átlagkereset nominál- és reálértékének változása (1995) Va (az elázó év azonos időszakának )40r 120 100 80 60 40 20 százalékában) I30J "v^SSíí* Forrós: KSH, 1995. 117,A I. negyedév II. negyedév I. félév A Magyar Szocialista Párt Baloldali Tömörülés platformja szerint a kormánynak megoldást kell találnia a szociális problémákra. Szombati országos tanácskozásukon elvi nyilatkozatot fogadtak el, amely alapján konkrét progra­mot dolgoznak ki. Ebben megfogalmazzák egyebei: között azt is, hogy a nagytőke elszámoltatására van szükség. • „Cooperative Light' NATO-hadgyakorlat lesz hazánkban Berlin, Prága, Szarajevó H a egyszer vége lesz ennek az átkozott hábo­rúnak, akkor Szarajevó olyan hely lesz, mint volt annak idején Nyugat-Berlin. A fallal, szöges­drótokkal, orosz és kelet-német katonákkal körül­zárt és szigorúan védett városrész oázis volt a nagy német „szocitengerben". Az Európa Center második világháborúban lebombázott csonka templománál annyiféle-fajta nép gyűlt össze estén­ként, hogy öröm volt nézni. Itt nem számított bőr­szín, vallás, nyelvtudás. Nem számított, ki hogyan hordja a haját, ki milyen ruhát visel. A bőrdzsekis, lila hajú, tarajos punkok például együtt énekeltek a turbános török zenészekkel, a bakancsos skien­headek meg a rásta frizurás jamaikaiakkal paro­láztak. Emitt francia pantomimes, amott angol al­ternatív színház tartott előadást. A tér zöld gyepén irániak vertek sátrat, s tartottak többnapos, éh­ségsztrájkkal egybekötött politikai demonstráci­ót. Nyugat-Berlin Európa kulturális központjává nőtte ki magát az idők során. Aztán lebontották a falat meg a szögesdrótokat, az oroszok hazamen­tek, és megszűnt a hely varázsa... A világ ifjú polgárai - amerikaiak, nyugat- és közép-kelet európaiak, afrikaiak és ázsiaiak - a kilencvenes évek elején Prágát választották szék­helyül. Bohémiában, Hrabal és Havel városában szőtték tovább bohém terveiket. Utcai muzsikálá­sukkal, kávézóikkal, könyves boltjaikkal, irodal­mi és színházi estjeikkel tették szlnéssé és vonzóvá a cseh fővárost. A nyüzsgés természetesen odacsal­ta az üzletembereket is, akik nem sajnálták a pénzt - szállodákat, éttermeket, áruházakat, szalonokat nyitottak. Prága befogadó város lett, s ezt a bohé­meknek és művészlelkeknek köszönheti. Aztán el­telt öt év. S akik színt és hangulatot vittek a Ká­roly-hldra és környékére, már nem érzik jól magu­kat. Mennének tovább... M z „előőrs", a bátrabbak meg is érkeztek a szétlőtt és szétbombázott Szarajevóba, ahol színházat, galériát, mozit, kávézót csináltak a semmiből. Pincékben játszanak, vetítenek, állíta­nak ki képeket. Fotóriporter barátom szerint - aki többször járt már a blokád alatt tartott bosnyák fővárosban - olyan kulturális élet van „az ezred­végi Európa üres strandján" (copyright V. L.), mint sehol másutt. Mint mondja: blokád, fizikai szenvedés és megaláztatás ide vagy oda, az ott élők elhatározták, utat adnak a szellemnek. Képzeljék el, mi lesz ebben a városban, ha egy­szer véget ér ez az átkozott háború. SZENTES-MAKÓ /^Bv^ TÉGLAGYÁR Y * ^ TERMÉKEI gyári áront MODUL BAU Kisméretű tégla 15,30 Ft/db Szeged, Csongrádi sgt. 27. . Tel.: 62/474-481, 62/491-022, . : 11-092 Szentes, József A. u. 24. Tel.: 63/314-011 Az Alkot­mánybíróság sem most, sem máskor nem mond véle­ményt a csütörtö­ki kormánynyilat­kozatról - jelen­tette ki Kilényi Géza alkotmány­bíró, a siófoki jegyzőkonferen­cia szombati zá­rónapján. Mint fogalmazott: „egyrészt azért nem, mert ezt a tartalmi színvona­lat nem tudjuk kö­vetni. Leginkább azonban azért nem, mert mi pontosan tudjuk, • Jegyzőkonferencia Az alkotmánybírák nem „nyilatkoznak" hogyan működik a demokratikus jogállam, és ezen belül meddig ter­jednek a mi jogo­sítványaink. Ad­dig semmiképpen nem, hogy nyilat­kozatban minősít­sük a Magyar Köztársaság kor­mányának tevé­kenységét, és in­telmeket fogal­mazzunk meg" ­szögezte le. Ezt követően a szek­cióvezetők össze­gezték az előző napi konzultáción elhangzottakat. Közös állásfogla­lásukat eljuttatják az Országgyűlés elnökéhez, a Par­lament és a kor­mányzat illetéke­seihez. • Belügyminiszteri szemle Baranyában Mellényt kapnak a határőrök ...sem könnyen viccel az ember - forgathatnánk ki a békebeli nótát, hiszen a statisztikusok szerint ­akik maguk is igencsak „alul" fizetettek - 35 ezer forint nettót visz haza az átlagmagyar. Az elmúlt hó­napokban ugyan több mint 15 százalékkal nőttek az átlagbérek, a több mint 27 százalékos infláció elle­nére mégis jelentősen csök­kent a fix havi vásárlóérté­ke. Nem is csoda - grafiko­nunk oszlopai is ezt erősí­tik -, folyamatosan csök­ken pénzünk értéke. Az ol­ló a bevétel és a kényszerű napi kiadások között egyre szélesebbre nyílik. A kormány, az infláció letörése és a kicsúcsosodó költségvetési hiány miatt minden eszközzel igyek­szik visszafogni a kerese­tek növelését. Hivatalos szándék szerint 8-10 száza­iékos reáljövedelem-csök­Lobbyzni fog az MVSZ A Magyarok Világszö­vetsége az eddiginél mar­kánsabban kívánja képvisel­ni az erdélyi magyarság ér­dekeit, különös tekintettel a nemrégiben elfogadott ro­mán oktatási törvénnyel kapcsolatos ellenvélemé­nyére. Ennek érdekében a nemzetközi szervezeteknél is lobbyzni fog - jelentették ki a szervezet vezetői szom­bati sajtótájékoztatójukon, amelyen a pénteken megtar­tott elnökségi ülés témáit is­mertették. Sütő András tisz­teletbeli elnök hangsúlyozta: a román oktatási törvény oly kihívást jelent a szövetség életében, arra irányítja a fi­gyelmet, hogy koordináló szerepet kell betöltenie a magyar közösségek között, az eddiginél dinamikusab­ban képviselve érdekeiket. kenést kell elszenvednünk az idén ahhoz, hogy műkö­dőképes maradjon a sok esetben még mindig gaval­lérosan költekező állami A platform ugyanis mél­tányolja a tőke profitszer­ző érdekeit, azonban úgy véli, annak szociális téren nagyobb kötelezettséget kellene vállalnia. Balogh Sándor, a tömörülés elnöke elmondta: az elvi nyilatko­zatot az MSZP novemberi kongresszusán tárják a tag­ság elé. Bíznak abban, hogy a szociális biztonsá­got előtérbe helyező esz­mei álláspont szimpatizán­sokra talál majd a pártban. Balogh Sándor hangsú­lyozta: a platform elfogad­ja, hogy a tulajdonváltásra szükség volt Magyarorszá­gon, és a kapitalizmus léte­ző valóság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szo­cialistáknak menedzselni­ük kellene a folyamatot. A tőkésekkel kompromisszu­mot kell kötni: hagyni kell, hogy elérjék számítá­saikat, azonban tudomá­sukra kell hozni, vannak szociális kötelezettségeik büdzsé. A hivatalos elkép­zeléseket persze nem könnyű megvalósítani olyan helyzetben, ahol a gazdaság jelentős része át­is. Az elnök felhívta a fi­gyelmet: a második világ­háború a nemzeti vagyon 30 százalékát pusztította el, a rendszerváltással pe­dig 20-25 százalékkal csökkent a vagyon. Ez veti Elkészült a forgatókönyve az októberi nagyszabású, magyarországi NATO-béke­partnerségi hadgyakorlatnak. A Honvédelmi Minisztéri­um tájékoztatatása szerint a manővereken mintegy 350 külföldi és 1200 magyar ka­tona vesz részt. A „Coope­rative Light" (Együttműködő Fény) fedőnevű törzsvezeté­si gyakorlatot október 16. és 20. között Újdörögd térségé­ben tartják. A manővereket közösen tervezi a magyar, a német és a brit hadsereg. Rajtuk kívül a NATO Part­nerség a békéért programjá­nak szellemében bekapcso­lódnak a gyakorlatba az Egyesült Államok, Francia­ország, Románia, Hollandia, Finnország, Belgium, Len­gyelország és Észtország törzsei. Megfigyelőként csaknem egy tucat ország A határőrség megfelelő­en felkészült feladatainak ellátására - összegezte a belügyminiszter a szerbek ellenőrizte horvát terület­tel érintkező dél-baranyai határvidék védelmének megerősítésére odavezé­nyelt alakulatoknál tett szombati látogatásának ta­pasztalatait. Kuncze Gábor a Magyarbólyban és Iván­dárdán állomásozó határ­vadász zászlóaljakat szem­lélte meg, amelyeket az or­szág távolabbi határőr igazgatóságaitól átcsopor­tosított századokkal együtt hamarosan friss erőkkel váltanak fel. A ha­tárvadászok harci-techni­kai bemutatójának megte­fordult a magánszférába. Legfeljebb pénzügyi esz­közökkel lehet facsarni még egyet, hogy a bér ne áramoljon ki. Á privát vi­lág viszont más mércével mér: a munkát meg kell fi­zetni, tudják a tulajdono­sok. A valóságban - a közterhek emelkedése mi­att - nem könnyű megfe­lelni a racionális elveknek. Lassan oda jutunk, hogy az egykor híresen olcsó ma­gyar munkaerő a legdrá­gábbak egyik lesz a világ­piacon. Aki tudna, az sem vásá­rol - bizonyítják a megta­karításokról szóló statisz­tikák. Inkább felhalmoz, spórol, mert nem tudni, mit hoz a holnap. A belföldi kereslet jelentős csökkené­se azonban ott is rontja a bérszínvonalat, ahol pedig volna esély a kitörésre. A vállalkozások vevő híján csődbe mennek, a kereslet tovább csökken. A mókuskerék elindult, mi pedig akarva-akaratla­nul beleülünk. r. g. fel a nagytőke elszámolta­tásának szükségességét. A tömörülés a termelő tőke támogatása mellett foglal állást, és úgy véli, a priva­tizáció során befolyásolni lehet a tulajdonhoz jutó­képviselője lesz jelen. A gyakorlatot angol nyelven vezetik, és a kapcsolattartás is a NATO-követelmények alapján történik, az össze­szoktatás érdekében. A ma­nővereken egy kitalált hely­zetet gyakorolnak, mégpedig azt, hogy két szomszédos or­szág történelmi gyökerű nemzetiségi konfliktusának kiszélesedését miként lehet az ENSZ békefenntartó erők bevetésével megakadályoz­ni. Az ENSZ erők feladatai között szerepel a tűzszünet kintése után a belügymi­niszter elismerését és kö­szönetét fejezte ki a kato­náknak helytállásukért, és ezredessé léptette elő Dsu­pin Ottó alezredest, a tér­ségbe vezényelt határvadá­szok siklósi viszonylati parancsnokát, valamint Vá­rni Pál alezredest, a pécsi határőr-igazgatóság he­lyettes vezetőjét. A főtisz­teknek új rendfokozatukat Horn Gyula Svájcba látogat Magyarország és Svájc több évszázados közös tör­ténelmében egyedülálló eseményre kerül sor jövő csütörtökön és pénteken: Horn Gyula személyében előszőr tesz hivatalos láto­gatást az európai gazdasági nagyhatalomnak számító kis alpesi országban ma­gyar miniszterelnök. Érde­kes egybeesés, hogy a kor­mányfő a magyar-svájci diplomáciai kapcsolatok felvételének pár nap híján (1920. október 9.) 75. év­fordulóján tesz eleget a Svájci Államszövetség Szövetségi Tanácsa (a kor­mány) meghívásának. A magyar delegáció összetétele utal a tervezett programra: Kósáné Kovács Magda munkaügyi minisz­ter előreláthatólag Bernben aláírja a gyakornokok cse­réjéről szóló egyezményt. kat, hogy termelő beruhá­zásokat hajtsanak végre. Az elnök a szociális jut­tatások változása kapcsán hangoztatta: tudomásul kell venni, hogy alanyi jo­gon nem lehet biztosítani az egészségügyi és szociál­is ellátásokat, az oktatást. Azonban az arra rászoruló­kat segíteni kell, így te­remtve meg az esélyegyen­lőséget. A platform a kormánytól eltérő álláspontot képvisel egyebek mellett a NATO­csatlakozás kérdésében. Aggályának ad hangot a csatlakozásról, mivel úgy véli, ezzel elvesznek szá­munkra a határon túli ma­gyar kisebbségek. (MTI) betartatása az ütközőövezet­ben és az övezet külső hatá­rainak megfigyelése, vala­mint részvétel a hadifoglyok cseréjében, és a kitelepítet­tek hazatérésének elősegíté­sében. A békepartnerségi gya­korlaton csapatok egyáltalán nem vesznek részt. Vala­mennyi résztvevő fegyverte­lenül érkezik a Bakonyba. A gyakorlaton csak tervek, in­tézkedések készülnek, ame­lyeket adott esetben végre­hajtásra kiadnának. Nováky Balázs altábor­nagy, a határőrség orszá­gos parancsnoka adta át, aki több őrnagyot alezre­dessé, egy főhadnagyot pe­dig századossá léptetett elő. Kuncze Gábor újságírók kérdéseire hangsúlyozta: elegendőnek tartja a dél­baranyai határvidék védel­mére odavezényelt fegyve­res erőket, s azok mindad­dig a térségben maradnak, amíg a kelet-szlavóniai fe­szültség indokolja azt. Bár a határon túli térséget elle­nőrző szerbekkel hazánk­nak nincs hivatalos diplo­máciai kapcsolata, megfe­lelő csatornákon azonban informálódik az ottani helyzetről is. A megnyug­tató mindenki számára az lenne, ha a konfliktust po­litikai eszközökkel olda­nák meg, s nem a fegyverek döntenék el a vitákat ­mondta a belügyminiszter. Arról is tájékoztatott, hogy még az idén felszerelik a határőröket - az orosz adósság törlesztéseként ér­kező - páncélmellények­kel, éjjellátó eszközökkel. Továbbá elmondta: a határ­őrség az ideivel azonos mértékű fejlesztési forráso­kat kap jövőre is. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője bejelentette: a közeljövőben korszerűbb - fokozottab védelmet, na­gyobb mozgékonyságot és tűzerőt biztosító - jármű­vekkel váltják fel a kiöre­gedett páncélozott szállító harcjárműveket. (MTI) • Kereszténydemokraták tiltakoznak Diszkrimináció a kárpótlásban? Alkotmánysértőnek és diszkriminatívnak tartja a kárpótlási törvénynek a kormány által beterjesztett módosítását a KDNP Orszá­gos Elnöksége, mivel a ja­vaslat nem tekinti kárpót­lásra jogosultnak a II. vi­lágháború után munka­szolgálatot teljesttett sze­mélyeket - jelentette ki Hasznos Miklós ország­gyűlési képviselő, a testü­let szombati ülésének szü­netében tartott sajtótájé­koztatón. Az elnökség nyi­latkozatban is tiltakozik a baloldali diktatúra áldoza­tainak hátrányos megkü­lönböztetése, a Rákosi­rendszerben 1951 és 1956 között munkaszolgálatra hurcoltak kárpótlásból va­ló kizárása ellen. Követe­lik: ezen a téren 1939 és 1989 között minden poli­tikai sérelem essen azonos elbírálás alá. A testület kemény sza­vakkal marasztalta el a kor­mánynak az Alkotmánybí­róság döntésével kapcsola­tos nyilatkozatát - közölte Füzessy Tibor ügyvezető elnök. Példátlannak tart­ják, hogy a kabinet hivata­losan állást foglaljon az al­kotmánybírák ítéletével szemben. Füzessy leszö­gezte: amennyiben a kor­mányzat kétségbe vo^ja azt a kötelezettségét, hogy mozgástere csak az alkot­mányosság határáig terjed, akkor kérdéses, hogy foly­tathatóak-e az ellenzékkel megkezdett megbeszélései. A KDNP Országos Elnöksé­gének nyilatkozata úgy fo­galmaz: a párt a jövőben csak akkor vesz részt a mi­niszterelnök által kezde­ményezett tárgyalásokon, ha a kormány nem támadja többet az alkotmányos alapintézményeket. Füzessy beszámolt a tes­tületnek a pénteki ötpárti tárgyalásokkal kapcsola­tos véleményéről is. El­mondta: jóváhagyták a ke­reszténydemokrata kül­döttségnek a megbeszélé­sen képviselt álláspontját, és különösen fontosnak ítélték a médiatörvény elő­készítéséről, valamint a társadalmi szervezetek in­gatlanügyeinek rendezésé­ről született megállapo­dást. Ugyanakkor hangsú­lyozta: továbbra sem te­kintik megfelelő tárgyalási alapnak a kabinet által ko­rábban beteijesztett média­törvény-javaslatot, mivel qk teljesen más koncepció alapján képzelik el a jog­szabályt. (MTI) • Az MSZP baloldali platformja szerint Kompromisszum kell a tökésekkel

Next

/
Thumbnails
Contents