Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

SZOMBAT, 1995. SZEPT. 16. BELÜGYEINK 3 A miniszterelnök által megjelölt összes témában megállapodás született a kisgazdák kivonulása után ötpártivá alakult megbeszélésen - jelentette be Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pénteken a mintegy két és fél órás, eredetileg hatpártinak tervezett tárgyalást követően. A felek egyetértettek abban, hogy a törvényhozás gyorsítása érdekében a kormánynak fontos feladata a törvényelőkészítés javítása, valamint abban is, hogy az országgyűlési vitákban elsőbbséget élvezzenek a gazdasági jellegű előteijesztések. Megállapodtak, hogy a médiatörvény előkészítésére létrehozandó hatpárti bizottság október 16-ig megvizsgálja a beter• Hat-, majd ötpárti egyeztetés Kivonultak a kisgazdák jesztett javaslattal kapcsolatos koncepcionális kérdéseket. A személyi szám alkalmazásának megszűnésével kapcsolatos tennivalókat a kormány belügyének tekintik, azzal, hogy az Alkotmánybíróság döntései mind az Országgyűlés, mind a kabinet számára kötelezőek. Úgy döntöttek, hogy a kormány jogalkotási körének szélesítését az Országgyűlés alkotmányelőkészitó bizottsága vizsgálja meg. A médiákban hazudozás folyik a Független Kisgazdapárt ellen, az FKGP pedig lehetőséget sem kap arra, hogy a rágalmakra reagálhasson. Ezért a párt Országos Elnöksége péntek reggeli ülésén úgy döntött, hogy mindaddig, amíg ez a helyzet nem változik, nem tárgyalnak a miniszterelnökkel és kormányával, hiszen a kormány felügyeli a médiákat - jelentette ki Torgyán József pártelnök rögtönzött sajtótájékoztatóján azután, hogy a kisgazdák küldöttsége - Lányi Zsolt és Homoki János elhagyta a hatpártinak indult egyeztető tárgyalások színhelyét. Torgyán József név szerint bírálta a televízió egyes műsorait, amelyek úgymond anélkül gyalázták az FKGP elnökét, hogy a kisgazdák is szót kaphattak volna. Kijutott a bírálatokból a napilapoknak is. A pártelnök elmondta azt is: a Magyar Nemzet támogatásának megvonása ügyében még pénteken Suchman Tamás privatizációs miniszterhez fordul az FKGP. A továbbiakban kitért Szabó Tamás egykori privatizációs miniszternek a privatizációs eseti bizottság tagjai közül történt keddi, parlamenti kiszavazásának ügyére. Úgy vélte: az elmúlt évek privatizációs ügyeiben Szabó Tamás tevékenységét is vizsgálni kell. Az FKGP azonban azt vallja, hogy senki önmaga tevékenységét ne ellenőrizze - mondta. Végül bejelentette: bizalmi kérdésként fogja javasolni, hogy az FKGP ne vegyen részt a privatizációs ellenőrző bizottság munkájában, ha annak Szabó Tamás is tagja lesz. (MTI) Tehervonattal ütközött Két halottja és több sebesültje van annak a vasúti szerencsétlenségnek, amely péntek reggel törtfnt a burgenlandi Kismarton (Eisenstadt) közelében a Győr-Sopron-Ebenfurt Társaság vasútvonalán. Szárazvám (Müllendorf) és Lajtaújfalu (Neufeld an der Leitha) között a Bécs és Kismarton között közlekedő gyorsvonat valószínűleg emberi mulasztás miatt - belerohant egy tehervonatba. A személyvonat mozdonyvezetője és egy vasúti alkalmazott nem élte túl a balesetet,' „Hamisító" katonatisztek Menetlevelek hamisítása és gépjárművek jogtalan igénybevétele miatt öt különböző beosztású katonatiszt ellen nyújtott be vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészség. Az ügyészség három alezredest és két századost folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádol. A nyomozás adatai szerint az elsőrendű vádlott, K. L. Ferenc alezredes 1994-ben három szolgálati járművet összesen 14 ezer 700 kilométeren keresztül jogtalanul vett igénybe, és ezzel több mint 270 ezer forint vagyoni hátrányt okozott a honvédségnek. A bűnügy további vádlottjai még egy honvédségi közalkalmazott és két tartalékállományba helyezett honvéd. A vádirat szerint a járművek menetlevelein valótlan úticélok szerepeltek, amelyeket a vádlott tisztek mint gépjármúparancsnokok aláírásaikkal valósnak igazoltak. A katonai ügyészség a bűncselekmények elkövetését a vádlottak részbeni beismerő vallomásaival, tanúvallomásokkal, szakértői véleménnyel, valamint egyéb okiratokkal kívánja bizonyítani a bíróság előtt. (MTI) A szükségesnél 20 ezerrel több, azaz 70 ezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Igazság és Elet Pártja népi kezdeményezése során - jelentette be Csurka István pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy a MIÉP az energia- és gázszolgáltatás, illetve az olajipar tervezett privatizácója ellen indított aláírásgyűjtést a nyár elején. Az összegyűlt íveket hétfőn az Országházban adják át Kóródi Máriának, az Országgyűlés alelnökének. A törvény értelmében ha valamely ügyben legalább 50 • Népi kezdeményezés az energiaipar privatizációja ellen Csurkáék 70 ezer aláírása ezer aláírás összegyűlik, a parlament köteles napirendjére tűzni a kérdés megtárgyalását - húzta alá Csurka. A MIÉP elnöke az Alkotmánybíróság újabb, a Bokros-csomaggal kapcsolatos határozataira célozva feltette a kérdést: ennyi kudarc után mikor vonja le a kormány a szükséges konzekvenciákat? A Horn Gyula miniszterelnök által kezdeményezett hatpárti tárgyalásról Csurka úgy vélekedett, hogy a „koalíciós vitában súlyos vereséget szenvedett" kormányfő ezzel a gesztussal mindössze „támasztékot" kíván szerezni magának. A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy a MIÉP október 22-én kormányellenes tüntetést rendez Budapesten. (MTI) AZ ARANYÁGI KFT. (volt Romon Téglagyár) Hódmezővásárhely, Tanyag 1314. MEGKEZDTE A JÓMINÖSÉGÜ, TÖMÖR FALAZÓTÉGLA ÉRTÉKESÍTÉSÉT Házhoz szállítást az ország minden részére kedvezményesen vállaljuk. Forgalmazunk még cementet, sódert, orosházi homokot, marosi homokot, mészhidrátot. Megrendelését telefonon is elfogadjuk a 62/346-096-os telefonon. A költségvetés hiánya Minimális mértékben növekedett a költségvetés hiánya augusztusban. A nyolchavi deficit 206,2 milliárd forintot tesz ki - jelentették be a Pénzügyminisztérium pénteki sajtótájékoztatóján. Az év nyolcadik hónapjában már privatizációs bevétel is érkezett a költségvetésbe. Ilyen címén 9 milliárd forint növelte a bevételeket. A tervezetthez képest azonban mintegy 91 milliárd forint a privatizációs bevételek elmaradása. így a központi költségvetés augusztus végi hiánya 50,2 milliárd forinttal haladja meg a pótköltségvetésről szóló törvényben előirányzottat. Túlságosan is nagy a kereslet jelenleg a burgonya iránt. Ennek hatására az ára is viszonylag magas a piacokon. A 40 forintot meghaladó, az 50 forintot közelítő árak kifejezetten irreálisak a Burgonya Terméktanács elnöke, Somos Miklós szerint. A szakember kifejtette: pillanatnyilag nincsenek pontos adatok arról, hogy mennyi burgonya is termett az országban. A hozzáértők azonban úgy becsülik, hogy a termés mindenképpen fedezi a hazai szükségletet. Az előzetes számítások szerint Indokolatlan árak mintegy 800 ezer tonna szántóföldi burgonyát takarítanak be majd a termelők, és ehhez jön még a kiskertekben termelt mennyiség, amelynek nagysága teljességgel ismeretlen. Pontosabb adatok birtokába a terméktanács csak október elején jut majd. Annak elkerülésére, hogy nagyobb hiány alakulhasson ki, jelenleg nem engedélyezik a burgonya kivitelét az országból. A terméktanács 25-30 forintos kilogrammonkénti termelői árat tart reálisnak. Esetlegesen a költségnövekedéseket is figyelembe véve ez 35 forint is lehet, de ennél magasabb ár már nem lenne indokolt. Somos Miklós úgy ítéli meg, hogy a jövő tavasszal nem lesz hiánycikk a burgonya, és ára is a múlt évinél alacsonyabb lesz mintegy 60 forint körül alakul majd kilogrammonként. (MTI) 4 visszasírt háziunk mw íváncsi lennék pénzügyminiszterünk otthonára. M\. Bizonyára szigorú rendben fekszenek a számsorokat tartalmazó iratok az íróasztalán. Elegánsnak és végtelenül praktikusnak képzelem el a Bokros-lakást. Olyannak, mint él maga. Azután arra is kíváncsi lennék, vajon állami otthonban, vagy maga által vásárolt lakásban lakik-e? Gyanítom, az utóbbiban. Nemcsak azért, mert ma már csak bankári fizetésből lehet lakást vásárolni, hanem azért is, mert néhány nappal ezelőtt, szegedi látogatása kapcsán, igencsak kiszakadtak az indulatok Bokros úrból, amikor az állami lakásokról esett szó. A miniszter szerint megengedhetetlen egy társadalomban, hogy sokmilliós nemzeti ajándékokat osztogassunk családoknak. Szerinte a bagóért eladott egykori tanácsi lakások mi másnak is számítanának, mint ajándéknak? Régen ezzel (is) fizetett a hatalom saját klientúrájának: belvárosi, olcsó bérlakással. De itt van mindjárt a másik véglet: aki nem spórolt, szórakozott, élt, és csak arra „vigyázott", hogy jövedelme ne haladja meg a kívánatosat, az kaphatott egy panelt, és félmilliós nemzeti ajándékhoz jutott. Az alakulófélben lévő középosztály igyekezett többet dolgozni, magasabb jövedelmet elérni, s már kihullott a szociális rostán - neki magának kellett otthont teremtenie. Széthullóban a társadalom, s ezt leginkább a lakáspiacon lehet most tettenérni. Pedig ha valami, akkor az otthonteremtés össze kellene hogy kovácsoljon egy országot. Érdekes, de igaz: ma hazánkban több lakás van, mint ahány család él. Már hallom is, ki-ki felszisszen a foga között ezt hallva. Akad persze, akinek tíz lakása is van, s akadnak sokan, akiknek egy se. Ostoba gondolat - hurcoljuk magunkkal még az állami gondoskodás éveiből -, hogy csak az építkezéseket kell támogatni. A lakásvásárlást nem. Akinek futja, hogy továbblépjen egy nagyobb lakásba, az csak gürizze ki magának! Csak éppen arról feledkezünk meg, hogy megszűnt a piacon a lakásmobilitás, nem ürülnek ki a panelek, mert onnan így nincs kiút. Elfelejtjük, hogy a fiataloknak sincs hol életet kezdeni. Nálunk ma nyomortelepet és luxusvillákat kifizetődő építeni! Ezekre van kereslet és pénz. H

ogyan csinálják a világ más országaiban? Ausztriában például úgy, hogy a fiatalok bérelnek maguknak egy lakást, amikor összeköltöznek. Azután spórolnak, s aki bankba teszi a pénzét, kap hozzá legalább annyi állami segítséget, és ,felsőbb osztályba" léphet - beköltözhet egy saját társasházba. Később kezdődik a gyűjtögetés elölről, s negyvenévesen beköltözhetnek egy takaros magánházba. Nálunk viszont legfeljebb „nyereségvágyból" építkeznek ma az emberek: hirdetések tömkelege bizonyítja, tucatjával szedik ki az emberek a félresikerült szocpol-kedvezmény , jövedelmét" azokból a társasházakból, amelyekbe be sem költöznek. A fiatalok többségének viszont reménye sincs, a másfeles panel is csak álom. A legnagyobb társadalmi igazságtalanság ma a lakáspiacon dúl. Egyesek milliókat vágnak zsebre állami segédlettel, közben a most indulóknak semmi sem jut. Ha nem változtatunk gyorsan, előbb-utóbb a háziurakat is visszasírjuk. OlA Mégsem jön Budapestre a három, Jugoszláviában letartóztatott halálosztó! Nagy kár. Ugyanis Iván Sinkovics, Bozsidar Miljanity és Alexander Sekarity a magyarországi Magda-per koronatanúja lehetett volna. A Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa eayébként szeptember 25-én, 26én és 27-én tervezte a meghallgatásukat. Vallomásuk (per)döntő lehetett volna! Távolmaradásuknak, legalábbis azt állítják, kizárólag a pénz az oka. Néhány ezer forint, illetve dinár! • Hétfőn folytatódik Magda Makinka pere Otthon marodnak a jugoszláv koronatanúk A Fővárosi Bíróság háromtagú, Vargha Zoltán elnök vezette büntetőtanácsa, az ügyész, valamint Magda mellett valószínűleg még sokan várták, hogy Sinkovics, Miljanity és Sekarity Budapesten megi#métlik-e azokat a vallomásait, amelyeket a Marinko Magda-ügyben Szabadkán már többször is elmondtak. Az említettek nem zárkóztak el véglegesen a „segítségnyújtás" elől, kijelentették, ha a magyar ítészek megkeresik őket Szabadkán, beszélnek. Mint megírtuk: a délvidéki gyilkosságsorozat három, Jugoszláviában letartóztatott vádlottja bizonyos garanciák mellett - vállalta, hogy tanúskodnak a Magda-perben. 4 magyar hatóságok teljesítették kérésüket, hozzájárultak ahhoz is, hogy jugoszláv rendőrök - is őrizhessék őket, és hogy Magyarországon nem emelnek vádat ellenük. Hogy akkor ki, vagy mi hiúsította meg a budapesti kiruccanásukat? A pénz! A szabadkai bíróság elnöke ugyanis bejelentette, hogy a jugoszláv igazságügy nem vállalja ügyvédeik magyarországi tartózkodásának költségeit. Védőik nélkül pedig a vádlottak nem tesznek egy lépést sem. Ami érthető. Persze nem kizárt, hogy a döntés hátterében más áll. Amin egyáltalán nem csodálkoznánk. Úgy véljük, sokan kíváncsiak, mit mondanának Magda társai, ha mégis eljönnének és korábbi vallomásukon nem változtatnának. A következő sorokban a Szabadkai Kerületi Bíróság büntetőtanácsa előtt tett vallomásaik egy része olvasható: Ivan Sinkovics, a Cigány a Marinko Magda-per harmadrendű vádlottja. 1954ben született Szabadkán. Vállalkozó. Arkan szabadcsapataiban, előzőleg pedig a Jugoszláv Néphadseregben harcolt, túszejtésre képezték ki. 1994. január 27-én vették őrizetbe. Ő volt az összekötő Magda és társai között, őfuvarozta a halálbrigád tagjait Belgrádból Csikériáig, vagyis a zöldhatárig. Sinkovics juttatta rendőrkézre a halálbrigádot. Marinko Magdát is az ő vallomása alapján vették őrizetbe a magyar rendőrök! Kihallgatásának ötödik napján „kiborult" Azt mondta, felfedi a gyilkosságok valós okait. Kijelentette, hogy a kivégzések hátterében politika, illegális fegyverkereskedelem, Magyarországon lapuló usztasafőnökök elfogása, Jugoszláviába történő átlopása, Izraelből Magyarországon keresztül érkezett, fegyverek állnak. Ő tudja alátámasztani azt a magyar vádat is, amely szerint Magda végzett a szegedi cukrászcsaláddal, Z. Nagyikkal. Új vallomását hallgatva többen megjegyeztek: ezzel saját halálos ítéletét is aláírta. Alekszander Szekarity, becenevén Széki, Szekira 1971 február 18-án született Belgrádban. Szerb nemzetiségű, nőtlen, egyetemista. Katona 1989-90-ben volt, Tuzla városában képezték ki. Zseni, 138-as IQ-j-ja van. 1994. február 4-én vették őrizetbe. Ott volt Kecskeméten, amikor is három személyt végeztek ki. Szekarity ugyanazt állította a gyilkosságok hátteréről, mint Sinkovics. Többször megismételte, hogy az áldozatokat Magda ölte meg. Bozsidar Miljanity, a Magda-per hatodrendű vádlottja. 1969. január 31-én született Belgrádban. Szerb nemzetiségű jugoszláv állampolgár. Munkanélküli. Több mint két évig, 1991 novemberétől harcolt, főleg Boszniában. Kiváló orvlövész. 1994. február 2-án este fél 7-kor vették őrizetbe. Úgy tudta, hogy a délvidéki áldozatok Horvátországgal illegális fegyverkereskedelmet bonyolító, és az üzleten gyorsan meggazdagodó magyar állampolgárok. Részt vett 1994. január 4-én Orosházán Némethné Márton Edit, valamint január 25-én az Agatity házaspár és a Petrity család kivégzésében. Összesen hat személy meggyilkolásában asszisztált. Részletesen beszélt az akciók előkészületeiről, hol jöttek át Magyarországra, hol vették magukhoz a fegyvereket, bilincseket, álarcokat. Azt állította, hogy orosházi szerepe a gyermekek őrzése volt, de látta, hogyan kínozza, vallatja, gyilkolja meg Magda az áldozatot. Bozsidár Miljanity még két elkezdett, de félbehagyott akciót is megemlített, amelyek szintén január 4-én éjjel történtek. Állítása szerint Magda megpróbált bemenni két szegedi házba, az egyik halyszínen fegyvert is használt, agyonlőtt egy kutyát, végül tovább állt.Szabadkán szakértők meghallgatásával folytatódott a tárgyalás. Akik egyébként nem változtattak korábbi álláspontjukon, határozottan állítják, hogy a nyomok egyértelműen bizonyítják: tavaly a halálosztókat tartóztatták le, nem másokat. Ami eddig sem volt kérdéses. Oláh