Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

PÉNTEK, 1995. SZEPT. 15. BELÜGYEINK 3 A kormány csütörtöki üléspn megtárgyalta az öt adátörvény­mádosító javaslatot. Az Érdekegyeztető Tanácsban történő megtárgyalásuk után e javaslatokat előreláthatálag szeptem­ber 28-ai ülésén a költségvetési törvénytervezettel együtt vég­legesíti a kabinet - mondta el Kiss Elemér> a Minisztereinoki Hivatal államtitkára a kormányülésről tartott tájékoztatón. A személyi jövedelem­adóról új egységes törvény készül. A legfontosabb változás a nullakulcs eltör­lése, illetve az adójóváírás rendszerének bevezetése, amellyel a bérből és fize­tésből élők élhetnek majd 960 ezer forintos éves bruttó jövedelemig. Az adójóváírás lehetőségét figyelembe veszik majd az adóelőleg-fizetésnél a munkáltatók. A törvényja­vaslat megtartja az adózta­tás elfogadott alapelveit és eszközrendszerét. Azért ké­szült mégis új törvény, mert az elmúlt években a többszöri módosítások mi­att nehézkessé és bonyo­lulttá vált a jogszabály szövege. Jelentős változá­sok lépnek életbe a javas­lat elfogadása esetén az egyéni vállalkozók eseté­ben. A módosítások oka az, hogy a vállalkozók beval­lás szerinti éves átlagjöve­delme az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ezért lép életbe több szigorítás, de a törvényalkotók mérle­gelték azt is, hogy jelentős gazdasági érdekek fűződ­nek az egyéni vállalkozá­sok fejlődéséhez. Némi változtatással fennmarad az átalányadó rendszere. Jövöre szigorodnak az adótörvények Megengedik a vállalko­zóknak is a beruházási célú tartalékolást, és megszűnik az egyéni vállalkozók le­hetősége, hogy a társasági adó hatálya alá átjelentkez­zenek. Egyéves átmenet után a jelenleg a társasági­adó-szabályok szerint adó­zók is kötelesek visszatér­ni a személyi jövedelem­adó keretei közé. Az új tör­vényszöveg módosításo­kat tartalmaz egyes va­gyontárgyak, illetve va­gyoni értékű jog átruházá­sából származó jövedel­mek adóztatásánál is. A nem a munkáltatótól szár­mazó kifizetések után az adóelőleget 40 százalékos kulccsal kell majd levonni. A helyi adók esetében szé­lesedik a törvény által megállapított alsó és felső határ, és megszűnnek a jogszabályban meghatáro­zott kedvezmények. Ezek­ről a jövőben az önkor­mányzatok dönthetnek. A módosítások célja az ön­kormányzatok adóztatási jogának erősítése, saját be­vételeik növelése. A gépjárműadónál a tör­vényjavaslat úgy rendelke­zik, hogy az adó mértékét a jövőben az önkormány­zat képviselőtestülete áll­apttja majd meg a lehetsé­ges keretek között. A január Tjei állapot szerint kell majd fizetni a gépjárműadót, vagyis nem lesz lehetőség az év­közi változtatások hatásá­nak érvényesítésére. Az adótételek alsó és felső ha­tárának emelésére is javas­latot tesz az indítvány. A kőolajszármazékok (üzemanyagok, tüzelőola­jok), a tömény szeszesita­lok, a sör és a cigaretta fo­gyasztási adója átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Ez nem éri el az 1996-ra tervezett infláció mértékét. A tömegközlekedési fo­gyasztói árkiegészítés kis­mértékben csökken. Meg­szűnik a háztartási tüzelő­olaj önálló termékként tör­ténő termelése és fogalma­zása. Ez többek között a visszaélések megakadályo­zását szolgálja. Az általá­nos forgalmiadó esetében az intézkedések növelik az adó alapját és csökkentik az adófizetés megkerülésé­nek lehetőségeit. A módo­sítások a fajlagos forgal­miadó terhelés szintjét változatlanul hagyják. Csak néhány esetben vál­tozik a besorolás, így pél­dául a hírügynökségi tevé­kenység a jövőben elveszti tárgyi adómentességét. A természetes hatóanyagú gyógyászati készítmények a jelenlegi 25 százalék he­lyett a kedvezményes kulcs alá kerülnek. A pa­lackozott tiszta propángázt a kedvezményes, az italok készítésére alkalmas tab­lettákat, porokat a normál áfa-kulcs alá sorolja a ter­vezet. A társasági adónál új be­ruházásösztönző kedvez­mények jelennek meg. A jelentős beruházást megva­lósító exportáló vállalko­zások a kiemelt térségek­ben termék-elóállítással foglalkozó, exportot is megvalósító adóalanyok, kereskedelmi szálláshelyet üzembehelyezó vállalkozá­sok adókedvezményt kap­nak, s változnak a hitelka­mat-kedvezmény feltételei is. A környezetvédelmi tör­vényben előirt céltartalékképzés is adómentességet élvezne. A beruházási kedvezményt a számított adó 50 százalékáig lehet majd igénybe venni. A kormány felhatalmazta az ipari minisztert, hogy ír­ja alá a Formula-1 világbaj­nokság Magyar Nagydíj hosszabb távú, 2001-ig tar­tó megrendezésével kapcso­latos szerződést a Foca Ad­ministration Limited-del. Rendeletben korlátozta a nehéz tehergépkocsik közlekedését a kabinet. A jövő év június elsejétől augusztus 31-ig szomba­ton reggel hét órától vasár­nap este tíz óráig, valamint állami ünnepeken és mun­kaszüneti napokon ugya­nebben az idősávban meg­tiltotta a 7,5 tonna megen­gedett össztömeg feletti kamionok közlekedését. 1997. januárjától az év minden vasárnapjára, álla­mi ünnepére és munkaszü­neti napjára is kiterjesztik a tiltást. Három párl ­a negyedikről A Fidesz-Magyar Polgá­ri Párt, az MDF és a KDNP egyaránt minősíthetetlen­nek, a Házszabályt és az or­szággyűlési játékszabályo­kat sértőnek találta a kis­gazda-frakció keddi parla­menti viselkedését. Szájer József (Fidesz), Szabó Iván (MDF) és Isépy Tamás (KDNP) ismertették azt a - mindhármuk aláírá­sával ellátott - emlékezte­tőt, amely rögzíti a pénteki hatpárti találkozón képvi­selendő közös álláspontju­kat. Eszerint a törvényho­zói munka alapvető feltéte­lének tekintik a törvénye­lőkészítés színvonalának radikális javítását. Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten, Sze­geden, Zalaegerszegen, Kaposvárott az or­szág nagy húsipari cégei ezekben a napok­ban szinte kivétel nélkül emelték, illetve néhány napon belül emelik a termékeik árát. A baromfifeldolgozók vezetői az aszály miatti takarmányár-növekedéssel, il­letve az energiaköltségek emelkedésével, a sertésfeldolgozók pedig az élőállatok árá­nak folyamatos drágulásával indokolják lé­pésüket. A Pick Szeged Rt. az utóbbi fél év­ben kétszer emelt árat: az augusztusihoz ké­pest jelenleg 6,7 százalékkal magasabban kínálják a sertéshúst. A félsertés - tőkehús - eladási ára 370 forint. A fogyasztói árak Szegeden is boltonként változnak. A Pick üzleteiben a csont nélküli sertéscomb kiló­ja 642 forint, ám akad olyan kereskedelmi egység, ahol olcsóbban is hozzá lehet jutni. Kühn András húsigazgató az MTI munka­társának elmondta: miután a kelleténél ke­vesebbet tudnak jelenleg felvásárolni, a szükséges 1800-2000 helyett csak 1400­1500 sertést vágnak naponta. Több sertést remélnek attól, hogy átmenetileg kilónként 5 forinttal megemelték a felvásárlási árat, amit viszont nem hárítanak át a vevőkre. Ugyanakkor a Pick hamarosan emeli a hús­készítményeinek árát, ennek mértékén még dolgoznak. (MTI) Országszerte: húsáremelések A szarvasmarha-, sertésállomány alakulása, és termelői-felvásárlási átlagáraik változása 1159 ezer db' forrt.: KSH, 1W4, 1W5. 117,2 1/51,7 (január­június) 5083 (I. félév) • Mezőgazdaság A fenntartható fejlődés „parancsai17 A csütörtökön Keszthe­lyen megnyílt tudományos tanácskozáson az akadémi­kus a továbbiakban kifej­tette: a fenntartható fejlő­dés lényege, hogy a jelen generációja, a jövő nemze­dékek életesélyének vesz­élyeztetése nélkül elégítse ki szükségleteit. Ehhez pe­dig elengedhetetlen a tár­sadalompolitika és a gaz­daságpolitika teljes verti­kumának összhangba állí­tása. A kérdéskör hazai ag­rárgazdasági vetületét tag­lalva Láng István rámuta­tott: a magyar mezőgazda­ságnak egészséges élelmi­szert és takarmányt előállí­tó, környezetkímélő nem­zetgazdasági ágnak kell lennie, megteremtve a min­denkori gazdálkodó gene­rációk termelési érdekelt­ségét és elősegítve a térsé­gi fejlesztést. A fenntartha­tó fejlődés - hangsúlyozta végül Láng István - nem divatos elmélet, hanem az emberiség megmaradásá­Magyarorszóg nem mondhat le előnyös agrárkörnyezeti po­tenciáljának lehető legésszerűbb haszno­sításáról - a magasfo­kú minőség és a több érték előállításának követelménye mellett azonban mindig szem előtt kell tartani a társadalmi, a ter­mészet- és tájvédelmi érdekek összhangját is - hangsúlyozta Láng István akadémi­kus, elnöki tanácsadó a fenntartható fejlő­dés agrárgazdasagi vonatkozásaival fog­lalkozó konferencián. nak stratégiai programja, amelyet magyar viszonyok között, elszántan kell ele­mezni és adaptálni. Szerdahelyi Péter, az FM államtitkára előadásá­ban leszögezte: mezőgaz­daságunknak az adottsága­inkat tökéletesen kihasz­náló magas hatékonyságú termelés, feldolgozás és ér­tékesítés irányába kell ha­ladnia. Az ide kapcsolódó és már az 1996-os évre vo­natkozó kérdésekkel fog­lalkozva az államtitkár kö­zölte, hogy a mezőgazda­ság bel- és külpiaci telje­sítménynövelése érdeké­ben nagyobb lesz a költ­ségvetési támogatás. Elosztásának alapelve az lesz, hogyan lehet a kevés pénzt is ésszerűbben elosz­tani a fenntartható fejlődés szempontjából. Az állam­titkár elmondta, hogy a költségvetési keret felét az export finanszírozására fordítják, de a legnagyobb váltást a területfejlesztési támogatás 25 százalékos részesedése és az ehhez kapcsolódó „rásegítő" ak­ciók indítása jelenti. Egyötöde vissza nem térí­tendő lesz a fejlesztési tá­mogatásoknak, meghagyva a kamatszubvenciókat. Ugyancsak jelentős pénz­ügyi segítségre számíthat­nak a minőségi termelésre, feldolgozásra és állattar­tásra törekvők, az erdőt te­lepítők és új alapokon tá­mogatják az öntözést, ta­lajjavítást és a meliorációt. (MTI) Horn Gyula fogadta az (IEFA alelnökét Csütörtökön délután parlamenti dolgozószobá­jában udvariassági látoga­táson fogadta Horn Gyula miniszterelnök Egidius Braunt, a Német Labdarúgó Szövetség elnökét, az Eu­rópai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alelnökét. A talál­kozón részt vett Benkő László, az Magyar Labda­rúgó Szövetség elnöke, Mezey György, az MLSZ technikai igazgatója és Szepesi György, az MLSZ elnökségi tagja is. (MTI) Adó/rendsierlválfás? mm incs nap, hogy ne szembesülne a polgár •V újabb és újabb hírekkel arról, hogyan rom­lik majd a helyzete jövőre. Új és új koncepciók ke­rülnek nyilvánosságra arról, hogy az 1996-os költségvetésben miként fogják megnyírni maradék gyapját annak érdekében, hogy növeljék a költség­vetés bevételeit illetve a reálkereseteket négy szá­zalékkal tovább csökkentsék. Bármily bosszantóak is a hírek, az ember hajla­mos lenne a szigorításokat tudomásul venni, hi­szen az országot valóban a csőd széléről kell vala­hogyan visszarángatni. Az azonban nehezen érthe­tő, hogy a csodába csúsznak be rendszeridegen metódusok az új játékszabályokba. Nézzük például az adójóváírás tervezett mecha­nizmusát! (Ez arra lenne hivatott, hogy a személyi jövedelemadó 0 kulcsos sávjának eltörlése után a bérből és fizetésből élők ne járjanak rosszabbul.) A nyilvánosságra került módszer szerint 200 ezer forintos keresetig továbbra sem kell adózni és 960 ezer forintig biztosítana a jóváírási rendszer le­írási, adócsökkentési lehetőséget a bérből élők­nek. Azon fölül viszont nem. (A szisztémát a kor­mány tegnapi ülésén jóváhagyta.) Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy aki 961 ezer forintot ke­res, annak vagy félszázezer forinttal lesz kevesebb az éves nettó jövedelme, mintha egy ezressel keve­sebb szerepelne a fizetési papírján. Mindez annál is inkább bosszantó, mert a ma­gyar adórendszer azért úgy-ahogy ki van találva. Egy-egy jövedelmi sáv átlépése nemigen hoz mél­tánytalanul hátrányos helyzetbe senkit, hiszen a magasabb adókulcsot csak a sávhatár fölötti jöve­delemhányadra kell alkalmazni. De nemcsak ez az egyetlen rendszeridegen jöve­delemcsapolgató tervezet. A családi pótlékot jöve­delemhatárhoz köti januártól a Bokros-csomag. Az elvi rész még méltányolható is lenne, miszerint akinek magasabb a jövedelme, ne kapjon az adófi­zetők pénzéből támogatást. Csakhogy furcsa dol­gokra számíthatnak majd a végrehajtásban az érintettek. Például három vagy több gyermek ese­tén jövedelemtől függetlenül jár továbbra is a csa­ládi pótlék. Azaz a multimilliomos éppúgy meg­kapja, mint a szegény. De az igazán furcsa az lesz, hogy amennyiben egy család egy forinttal átlépi a csaldtagonkénti igencsak csekélyke 17 ezer forin­tos nettó jövedelemhatárt, nem kap egy fillért sem. Vagyis könnyen megtörténhet, hogy egy-két forin­tos többletjövedelemért cserébe évi hetven-százezer forintos bevételtől esik el. Rendszeridegen megoldások a javából. Igazán­diból nem is érti az ember, hogy a csodába mentek keresztül a szakmai reputációjára oly sokat adó Pénzügyminisztériumon. Annál is inkább, mert például a családi pótlék esetében a koalíciós part­ner SZDSZ-nek azért volt egy épeszű javaslata. Mi­szerint ha némi korrekció után a családi pótlékot is bevonnák az adóalapba, teljesülhetne a cél, hogy kevesebb pénz áramoljon ki erre a célra és a magasabb jövedelműek kisebb reálértékű támoga­tást kapjanak. mk z ésszerűnek tűnő javaslatot elvetették. Hogy M4 miért? Arra mindössze két tippem van. Vagy a péemben már ismerték az OECD tegnap nyilvá­nosságra került jelentését Magyarországról. (Ez ugyanis - lévén, hogy ringbe szálltunk az OECD­tagságért - előre vetíti, hogy a családok támogatá­sának kurtításában a mostani csak az első lépés, amelyet újabbak fognak követni.) Vagy csupán ar­ról van szó, hogy a döntés illeszkedik a koalíciós partner bosszantásaként értékelhető lépések folya­matába (lásd Nagy Sándor- vagy Pál László-ügy). Bár a magam részéről inkább az első variánsra tippelek. QiJD MODUL IMI SZENTES-MAKÓ TÉGLAGYÁR TERMÉKEI gyári áron Kisméretű tégla 15,30 Ft/db Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Szentes, József A. u. Tel.: 63/314-011 • Ópusztaszerre is ellátogatnak Japán töke a Dél-Alföldön? Még az is előfordulhat. Ugyanis szeptember 20-án japán delegáció látogat el a Dél-Alföldre, pontosab­ban Ópusztaszerre, ahol megtekintik a Feszty-kör­képet, tájékozódnak a Ma­gyar Világfalu terveiről, a termálenergia hasznosítá­sának lehetőségeiről és ta­pasztalatairól. Ám egyálta­lán mit keresnek it"t a messziről jött vendégek? A háromtagú japán delegá­ció a JALDA tisztségvise­lőiből áll. Ez egy olyan félkormányzati szervezet, amelynek az a feladata, hogy a japán piacot mező­gazdasági termékekkel el­lássa, másrészt pedig se­gítse a fejlődő országok mezőgazdaságát. Nálunk, és általában külföldön, az adott ország mezőgazdasá­gáról anyagokat, adatokat gyűjtenek, melyek alapján átfogó tanulmányokat ké­szítenek, illetve a mező­gazdaság fejlesztését szol­gáló projektek megvalósí­tását támogatják. Nem véletlen tehát, hogy az FM, az MTA Agrár­kutató Intézet Martonvá­sár, az Agrárgazdasági Ku­tató és Informatikai Inté­zet, a Pannon Egyetem, Keszthely, Sárvár Agrár Rt. szintén szerepel a program­jukban. A budapesti nagy­bani piac megtekintése után indulnak Ópuszta­szerre, onnan pedig Szen­tesre az Árpád Szövetkezet­be, ahol dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara el­nöke fogadja a vendégeket. (lukács)

Next

/
Thumbnails
Contents