Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-14 / 216. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. SZEPT. 14. • Támogatásra váró polgárőrök Lejárt a „bébidenokrácia* ideje Farkas György. (Fotó: Karnok Csaba) BELÜGYEINK 3 Lebukott a dízelcsempész Sikertörténet H allgatom a rádióban a híreket, lelkileg kellő­képp fölkészülve a várható katasztrófasoro­zat önkárosítás nélküli befogadására. Míg rámo­lok a konyhában, a hasznos cselekvés tudata, az, hogy ezúttal igen gazdaságosan kihozott vacsorát teszek enyéim asztalára, s hogy van mit odatenni, némiképp oldja az ilyenkor egyébként borúlátó hangulatomat. így van ez: amíg az ember nem a saját bőrén érzi a bajokat, amíg nem ő vagy szeret­tei tartózkodnak a piactéren, ahol robbantanak, nem az ő szomszédságában pusztít a földrengés vagy terrorizmus, nem őt fenyegeti a munkanélkü­liség, túlteszi magát a bajokon. Ez egyébként okos önvédelmi reflex: segít a túlélésben. Hát még, ha valami jó hírről értesül az ember az éteren át! Úgy szomjazunk már valami effélére, mint aszály után a kitikkadt föld. És akkor megüti fülemet a bemondó szárnyaló, optimista hangja, amint valami sikertörténetet említ. Sikertörténet, itt, nálunk? Nem hiszek a fülemnek. A Fradi leg­utóbbi győzelme előtt és utáti ujjongó magyar em­bert én nem láttam-hallottam. S akkor, ahogy job­ban odafigyelek, kiderül: újabb kölcsönfölvéte­lünknek szól az öröm. Nemzetközi befektetőkörök arra érdemesítettek bennünket, hogy megadták a lehetőséget: újabb 200 millió dollárral növeljük adósságunkat. Megáll a kezemben a fakanál: bugyuta házi­asszony ne akarjon közgazdász lenni. Kavargassa csak a rántást, és örüljön, hogy ég a láng a gáztűz­helyén, van lisztje meg olaja, s feltétje is a kelká­poszta főzelékhez, igaz, szépséghiba: mindez, egyelőre nem kölcsönből. Szülei, nagyszülei erköl­csi intelmei, úgy látszik, mára elavultak, tartozni valakinek nem szégyen, mi több: erény. Van benne valami, persze csak ha országnyi tar­tozásokról van szó, mert ha én nem fizetem a vil­lanyszámlát, kikapcsolják a villanyomat. Azt mondják az okosok: jó üzlet kölcsöket fölvenni: nincs a földkerekségnek egyetlen országa, amely el ne adósodott volna. Siketörténetünk ebből a szem­pontból valóban párját ritkítja: külső tartozá­sunk megközelíti a 32 milliárdot, idei költségveté­sünk egyharmada ezek kamataira megy el. Több pénzzel tartozunk jótevőinknek, mint amennyi nemzeti össztermékünk értéke. Kár már a gőzért is, ne hajszoljuk ennyire a sikereket, hiszen máris el­sők vagyunk a világon az egy főre eső adósságál­lomány tekintetében. Biztos első helyünket nem ve­szélyeztettük volna, ha nem építjük föl Bős-Nagy­maroson azt, amit most lebontunk, 300 km. autó­pálya árán. S világcsúcstartók vagyunk abban is, talán csupán Peruval a nyomunkban, hogy ekkora adósságteher mellett juszt se kérünk adósság­könnyítést. Haladékot, hogy hálóra is fussa, amellyel végre halat foghatunk. Annyit, hogy ne csak a fazekunkba, hanem a piacra is jusson belő­le. £ nélkül kétes értékű ez a sikertörténet. Mert há­ziasszonyi logikával is eljutunk odáig: vala­mennyien ott vagyunk az adósok listáján, még ha saját keresetből is vesszük a rántásnak valót. A Bokros-csomagban személyre lebontva ki-ki fizeti a ráeső tartozást, kamatostól, a kölcsönök ügyé­ben legvétlenebb, s a legvédtelenebb rétegek is. A többi ország azonban - éppen a lakosság ilyen el­szegényedése árán - nem kért az efféle sikerből. Csí/ik-ov j^^Sm SZENTES-MAKÓ jy^y^S TÉGLAGYÁR Y ^ TERMÉKEI gyári áron MODUL BAU Kisméretű tégla 15,30 Ft/db Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Tel.: 63/314-011 A polgárőrök tevékeny­ségét, szerepét hazánk la­kosságának zöme alig is­meri, ám ezen nemigen le­het csodálkozni, hiszen a települések döntő többsé­gében még nem jöttek létre ilyen önkéntes szervezetek, és ahol működnek, ott sem hivalkodóan, inkább csendben teszik a dolgu­kat. Ezért is ragadtuk meg az alkalmat, hogy az Orszá­gos Polgárőr Szövetség tit­kárával, Farkas Györggyel - megyénkben tett látoga­tásakor - a szövetség eddi­gi munkájáról és jövőjéről beszélgessünk. • Mióta és milyen cél­lal működnek polgár­őrök Magyarországon ? - Az 1990-es rendszer­váltás után egy űr keletke­zett azzal, hogy akkor már - kizárólag politikai okok miatt - nem volt kívánatos az önkéntes rendőri szerve­zet tevékenysége. Ugyan­akkor a lakosság érezte: mivel a rendőrség személyi és tárgyi feltételei nem ja­vultak megfelelő mérték­ben, a közbiztonság védel­me érdekében szükség van a civilek közreműködésére, így a lelkesebb emberek összefogtak, és életre hív­ták az önkéntességen ala­puló, a politikai pártoktól • Adócsalók, figyelem! Pitti A fantom­légek számláiról A rejtett gazdaság elleni fellépést a harmincszázalé­kos - nemzetközi viszony­latban is túlzott - mértéke .mellett aggasztó növekedé­si tendenciája is sürgeti ­hangoztatta Pitti Zoltán, az APEH elnöke, a Vám- és Pénzügyőrség vezetője szerdán Pécsett, az ott ren­dezett országos munkaügyi konferencián tartott előadá­sában. A feketegazdaság nagy veszélye, hogy vonzó­vá teheti hazánkat a „nem­kívánatos külföldi tőke" számára, márpedig nemzeti érdekünk, hogy az egyéb­ként is nehéz helyzetben lé­vő magyar gazdaság esélye­it ne rontsa tovább az ille­gális áruk forgalma. Az adó­hatóság e helyzetben arra törekszik, hogy szűkítse a legális és az illegális gazda­ság kapcsolódási lehetősé­geit. E feladat megoldása sajátos módszerek alkalma­zását is megköveteli - han­goztatta Pitti Zoltán, majd arról szólott, hogy például a valódi költségeket és tel­jesítményeket nem létezők­kel keverő fantomcégek fik­tív számláinak kiszűrése során azok ellen is fel kell lépni, akik ilyen módon próbálnak költséget elszá­molni. A személyi jövedelem­adó tervezett módosításai­nak - köztük a nullakulcs megszüntetésének és az al­kalmazottakat érintő adójó­váírásnak - a köztehervise­lés aránytalanságainak eny­hítése a célja. Az egy főre jutó közterhek nem emel­kednek lényegesen, és arra törekedtek, hogy a hét év során történt huszonegy változtatás hatására bekö­vetkezett fogalmi zavarokat is tisztázzák - mondta Pitti Zoltán. A társasági adó har­minchatról tizennyolc szá­zalékra csökken, s számot­tevően változik e kör költ­ségelszámolási rendszere is. Azt remélik, hogy javuló adózási fegyelem mellett a csökkentett kulccsal is be­folyik annyi adó, mint a ko­rábbival. Ha beigazolódik ez a várakozás, a közteher­viselés más területein is megfontolandó a kulcsok csökkentése - mondta az APEH elnöke. (MTI) független és fegyvertelen polgárőr szervezeteket. # Információink sze­rint, és ezt támasztják alá a Csongrád megyei tapasztalatok is, na­gyon sok még az olyan település, ahol nincs polgárőrség. - Valóban így van. Az or­szág 3100 önkormányzatá­hoz viszonyítva tagszerve­zeteink száma kicsi, hiszen mindössze 710 alakult ed­dig, 27 ezer regisztrált tag­gal. El kell azonban monda­nom, hogy ez a megye nincs igazán rossz helyzetben, sőt az országos átlagot megha­ladó szervezettséggel büsz­kélkedhet, és tagjai sorában még országgyűlési képvise­lő is van. Ugyanakkor akad olyan megye, ahol eddig egyetlen polgárőrséget sem hoztak létre. Márpedig a la­kóhelyi közbiztonság és a vagyon védelmében, azaz általában a bűnmegelőzés­ben fontos szerepet tölthet­nek be szövetségünk járőrö­ző tagjai. Bár Dower és Nagylak messzire van egymástól, a kábítószerre specializáló­dott angol vámosok mégis e déli határátkelőt nézték ki maguknak tapasztalatszer­zés céljából. Túl azon, hogy a magyar és az angol szak­emberek között már koráb­ban jó kapcsolat alakult ki, a szigetország hivatalnokai rendőri jelentésekből, a hír­szolgálatok információiból és újságcikkekből értesül­tek arról, hogy Nagylakon gyakran buknak le kábító­szer-csempészek. Az itteni munkát tanulmányozandó, hét vámos érkezett tegnap Nagylakra, akiket VVentzel Ágoston százados, a nagyla­ki vámhivatal parancsnoka köszöntött, s néhány alap­vető információt osztott meg a vendégekkel. így pél­dául elmondta azt is, hogy egyre nagyobb mértékben részesülnek a belföldiek az országon átmenő drogforga­lomból. Rendszeresen derí­tenek fel kábítószer-csem­pészeket, s új vonásként megfigyelték azt is, hogy a kamionról inkább a gépko­csiforgalomra terelődött a A múlt hét végén adták át a Tisza menti Zenta városá­ban a Magyar Házat, amely helyet ad a Magyarok Világ­szövetsége jugoszláviai csoportjának. Az avatóün­nepségen jelen volt két sze­gedi önkormányzati képvi­selő is: Balogh László, az MDF városi szervezetének elnöke és a MVSZ Csongrád megyei elnöke, valamint dr. Mécs László, az MDF me­gyei szervetének elnöke, a szegedi önkormányzat ki­sebbségi tanácsnoka. Haza­térésük után Balogh Lász­lót kérdeztük a zentai össze­jövetelről. • A Magyar Ház avató­ján jeles külhoni szemé­lyiségek is megjelentek. A többi között ott volt Dobos László, szlováki­ai magyar író, a Magya­rok Világszövetségének alelnöke. Bizonyára időszerű, a magyarság sorsát érintő kérdések is napirendre kerültek... • Mi lehet a magyará­zata annak, hogy szer­veződésüket nem igény­lik eléggé a helyhatósá­gok? - Véleményem szerint a felismerés hiánya. Nem vet­nek számot azzal, hogy az önkormányzati törvény fel­adatul szabja számukra a közbiztonságról való gon­doskodást is. Ezen kötele­zettségüknek 20-40 tagú csempészet. Az állampolgár­ságot illetően szintén el­mozdulás történt: míg ed­dig elsősorban törökök jut­tattak illegálisan drogot az ország területére, most már jóval több nációról mond­ható ez el. Wentzel Ágoston az an­gol kollégáknak „örömhír­rel" is szolgált: néhány tö­rök kamiont tartogatott szá­mukra. Az angolok - miu­- Igen, az ünnepi alka­lom - Zenta napja, a zentai csata évfordulója - sok em­bert összehozott. A vajdasá­gi magyarság jelenlegi igen nehéz helyzetéről folytatot­tunk eszmecserét. Ezzel kapcsolatban a betelepíté­sekről, az autonómia kérdé­séről, a magyar kormány ak­tuális kédésekben elfoglalt szerepéről esett szó. • Mi hangzott el a be­telepítésekkel kapcso­latban? - Ki kell, hogy mond­juk: ez az ötödik betelepí­tési hullám a Délvidéken. Először a Tiranon után, az 1920-as években, majd a második világháború befe­jezésekor, a harmadik Tito polgárőrséggel, kisebb költségteherrel tehetnének eleget, mint egy rendőr al­kalmazásának finanszírozá­sával. Ugyanis míg az előb­bire évente 500 ezer forint elegendő, addig az utóbbi­ra 1 milliónál többet kell fordítani. Arra pedig napja­inkban már nem lehet szá­mítani, ami 1990-9l-ben a „bébidemokrácia" idején még esetleg természetesnek r tán a szükséges eszközöket magukhoz vették - előbb megnézték, hogy a magyar csapat hogyan dolgozik. Kívülálló számára talán fur­csának tűntek a szakszerű mozdulatok, de a vámosok­tól megtudtuk, hogy azt kell keresni, ami furcsa, ami elüt a szokásostól. Ami az angolokat illeti, bizonyára meglepődött az a török ka­mionos, akit a csoport uralma alatt folyamatosan, a negyedik az 199l-es há­ború kitörése idején, az ötödik pedig most napja­inkban. Ez az öt hullám több, mint 1 millió szerbet hozott a Vajdaságba, s ez­zel radikálisan megváltoz­tatta az etnikai összetételt. - Milyen számok hang­zottak el a legújabb kolo­nizációval kapcsolatban? - Százezres nagyságren­dű volt a betelepülők szá­ma. A becslések szerint 120-130 ezer szerb érkezett a Krajinából. Meggyőződé­sem, hogy ez is igen élesen befolyásolja az etnikai egyensúlyt. • Zenta néhány évvel ez­előtt még szinte tiszta tűnt, nevezetesen: akkor lelkesedésből többet vál­laltak az emberek, mint mostanában. A családok anyagi helyzete ugyanis egyre kevésbé bírja el pél­dául a járőrözés üzemanya­gigényének fedezését. Sze­rencsére ezt a jelenlegi kor­mány is belátta, így az OPSZ évek óta először most kapott komoly össze­gű központi támogatást. Gondot okoz viszont szá­munkra az, hogy megyei szövetségeink - feltehető­en az illetékesek figyelmet­lensége miatt - még min­dig csak régiónként közö­sen pályázhatnak a támoga­tás elnyerésére, és ez bizo­nyos szervezeteink eseté­ben az igénylők sorából történő kirekesztést jelenti. A rendőrség pedig bár szá­mít a polgárőrök együtt­működésére, a törvényi előírások értelmében pénz­beni segítséget nem nyújt­hat a polgárőrségnek. En­nek ellenére igyekszik tá­mogatni a munkánkat, úgy, hogy a közös akciók alkal­mával ők viszik a helyszín­re a polgárőröket, valamint térítésmentesen szerveznek tagságunknak szakmai to­vábbképzéseket. N. Rácz Judit egyik tagja törökül fagga­tott. A sofőr valószínűleg nem gondolta, hogy angol vámossal fog találkozni a magyar-román határon, azt pedig még kevésbé, hogy törökül szól majd hozzá. Míg a fentiek lejátszód­tak és a két nemzet vámosai tanultak egymástól, a sze­mélygépkocsik beléptetésé­nél értékes rakományra bukkantak a vámosok. Egy román furgon vezetője azt mondotta, hogy üres az au­tó, s ettől vált gyanússá. A feltevés beigazolódott: a kocsi aljára felszerelt tar­tályban, valamint fém- és műanyag kannákban, illet­ve kétliteres kóláspalack­ban összesen körülbelül 300 liter gázolajat fedeztek fel. Tehát az angolok ezek­ben a napokban tovább ta­nulmányozzák a magyar vámszolgálat működését, közben azonban cseppet sem lankad a vámosok fi­gyelme. Arató László ról, hogy Magyarország ré­széről kellő figyelemmel követik a Jugoszláviában zajló eseményeket. Meg­nyugtató volt számukra az is, hogy az anyaország po­litikusai egyetértettek ve­lük: a jelenlegi politikai helyzet alkalmas lehet egy új autonómia-terv kidolgo­zására. (MTI) magyar népességű tele­pülés volt. Most mi a helyzet a Tisza parti vá­rosban ? - Ide alig száz szerb tele­pes érkezett. Ennek egyet­len oka van: Zenta polgár­mestere és képviselőtestü­lete határozottan, kemé­nyen kiállt a betelepítés el­len. Ahol egyébként ezt a magyar közösségek képe­sek voltak megtenni, ott a betelepítések nem voltak olyan tragikusak. Ezzel kapcsolatosan tette szóvá szinte mindegyik felszóla­ló, hogy ha a magyar kül­ügyi kormányzat határozat­tabban képviselte volna a magyar ügyet, vagyis fel­szólalt volna a betelepíté­sek ellen, akkor jóval ki­sebb baj érte volna a délvi­déki településeket. • Magyarán: késleke­dett a kormány a reagá­lással? - Nem csak késeleke­dett, hanem amit tett, az is kevés volt. A vajdaságiak úgy érzik, hogy nagyon ke­vés az, amit a magyar kor­mány ezen a téren tett és tesz. Határozottabb választ várnak a kormányzatunk­tól, annál inkább, mert a magyar kormány kezében nagyon erős ütőkártya van: Szerbia csak Magyarorszá­gon keresztül tud bárhova eljutni, itt vezetnek a kom­munikációs vonalai. • Koszovó esetében a világ felemelte szavát. - Igen, Koszovó példá­ján keresztül lehetne legin­kább érzékeltetni, hogy mennyire odafigyel ­egyes esetekben - a nem­zetközi közvélemény. Oda mindössze 600 családot te­lepített be a szerb hatóság, Törökország, & USA, Albá­nia és még néhány ország azonnal erélyesen tiltako­zott a több, mint 2 milliós albán etnikum „veszélyez­tetése,, ürügyén... Összeha­sonlításképpen: Vajdaság­ban mintegy 300 ezer ma­gyar él, a betelepített szer­bek száma pedig meghalad­ja a 100 ezret! • Bizonyára szó volt az erőszakos lakásfogla­lásokról is. - A belgrádi Magyar Nagykövetség jelenlévő képviselője szerint eddig 40 olyan esetről tudnak, amikor önkényes betelepí­tés történt Vajdaságban a magyarok kárára. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül olyan házakról volt szó, amelyek tulajdonosai huzamosabb ideje külföldi munkavállaláson tartóz­kodtak. K. F. Vajdasági magyar polgármesterek Budapesten Nem csak beszélgettünk, hanem szót is értettünk ­így értékelték magyaror­szági látogatásukat azok a vajdasági magyar polgár­mesterek, akiket szerdán Budapesten fogadott Göncz Árpád köztársasági elnök. Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke, Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtit­kára és Lábody László cím­zetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón a vajdasági vendégek el­mondták: tárgyalásaik so­rán megbizonyosodtak ar­A betelepítésekről (is) tárgyaltak Zentán Balogh László képviselő tétlenséggel vádolja a kormányt Meglepődött a török kamionos, akit az angol vámos törökül faggatott. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents