Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-09 / 212. szám

SZOMBAT, 1995. SZEPT. 9. BELÜGYEINK 3 Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark körüli - már eddig is sok vihart kavaró - események sora ösztönözte arra Lehmann Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét és Fritz Péter országgyűlési képviselőt, hogy Baja Ferenc környezetvédelmi minisztert tegnapi Csongrád megyei, pontosabban vásárhelyi látogatását felhasználva - az emlékparkba invitálják egy rövid eszmecserére. A miniszter kíséretében ott volt még Major Tibor, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója is. Lehmann István és Fritz Péter röviden szólt az Ópusztaszeren tervezett millecentenáriumi emlékünnepségekről, a vitás földtulajdon-viszony okról, a közhasznú társaság létrehozásáról. Ez utóbbi kapcsán Lehmann István kiemelte: az önkormányzat szeretné, ha a KHT tevékenységébe bekapcsolódna a pénzügyi, a környezetvédelmi és a művelődésügyi tárca is, majd Simon Erzsébet, a park vezetője az emlékhely költségigényéről tájékoztatta a vendéget. A miniszter mindezekre reagálva elmondta: Véleménye szerint nem lehet akadálya a jövő évre terve-, • Miniszterjárás Ópusztaszeren Baja: földet vissza nem adunk! Fritz Péter, Major Tibor, Baja Ferenc és Lehmann István Simon Erzsébet vezetésével a Fesztykörképet is megtekintette. (Fotó: Gyenes Kálmán) zett megemlékezéseknek. A kormányzat ugyan nem tudja felvállalni az ünnepségek finanszírozását, csak támogatást képes adni. Ő az Ópusztaszerre vonatkozó - a millecentenáriummal kapcsolatos - elképzeléseket mindenképpen jónak és feltétlenül megválj síthatónak véli, ezért ífíaga is közbenjár annak érdekében, hogy az Országgyűlés 1996 augusztusában például ott tartson kihelyezett ülést, amelyre a minisztérium elkészíti majd az emlékhelyekre vonatkozó törvényjavaslatot is. Ugyanakkor Baja Ferenc hangsúlyozta: az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, és általában az emlékhelyek esetében nem azok múzeumi, mint inkább természetvédelmi értékeit tekinti fontosnak, ezért semmiképpen sem támogatja az ópusztaszeri önkormányzatnak a - jelenleg természetvédelmi oltalom alatt álló - területre vonatkozó, tulajdoni igényét. Véleménye szerint azt azért kell állami kézben tartani, hogy később se kerülhessen külföldi tulajdonba. Az emlékpark közhasznú társaságkénti működtetését a miniszter a keletkező bevételek „visszaforgatása" miatt igen előnyösnek nevezte. Amenynyiben pedig a minisztérium szakemberei a KHT egyéb tevékenységi körét is elfogadhatónak ítélik, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a minisztérium is belépjen a társaságba. A készülő területfejlesztési törvényről az Alföld, pontosabban régiónk hátrányai kapcsán esett szó. A miniszter azonban rámutatott arra: a törvény nem tehet különbséget Budapest, a Dunántúl, vagy éppen az elmaradott országrészek javára. Ám az Országos Területfejlesztési Tanács már mérlegelheti, hogy melyik országrésznek, megyének javasol majd több pénzt. Ez ugyan a Parlamentben kőkemény vitákat szül majd, mégis ebbe az irányba kell haladni. Persze ehhez előbb el kell fogadtatni az Országgyűléssel a területfejlesztési törvényt, amely szeptember 21-én kerül a honatyák elé. Természetesen ennek során is számolni lehet a koalíción belüli viták fellángolására. A vélhetően szükségessé váló kompromisszumban azonban a tárca feltétlenül el szeretné érni, hogy a törvény tartalmazza a területfejlesztési tanácsokra és a megyei rendezési tervekre vonatkozó részeket, és akkor az még mindenki számára elfogadható lehet. N. Rácz Judit A keresetek reálértékvesztése eléri a 10 százalékot. A havi bruttó átlagkereset az első fél évben 32 485 forint volt. Az ágazati kereseti arányok lényegesen nem módosultak, a növekedés 937 százalék között szóródik. (Legkisebb az oktatás, legnagyobb a pénzügyi ágazatban.) A keresetekre is igaz, hogy a 300 fó alatti szervezetek stabilabbak, itt a keresetnövekedés mértéke 24 százalékos, míg a 300 fő felettieknél csupán 17 százalék. A fizikai foglalkozásúak keresetnövekménye meghaladta a szellemiekét, bár keresetük abszolút értéke lényegesen elmarad attól. Országos információk alapján a lakosság összes (bruttó) megtakarítása emelkedett. A forintleértékelések hatásának kiszűrésével azonban egész más a helyzet, mert enélkül az ez évi megtakarítás 27 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál. A főbb megtakarítási formák közül • Csongrád megye: 32,5 ezer forint bruttó • Csak a forintleértékeléssel nőtt a megtakarítás Minden ötödik lakosra jut személygépkocsi az I. fél évben a tavalyinál nagyobb mértékben csak a devizabetétek - forintban kifejezett - állománya nőtt a forintleértékelés következtében. A többi megtakarítási formában az ez évi növekedés kisebb az 1994. I. félévinél. Az értékpapírok állományán belül a pénzintézeti értékpapíroknál a tavalyit meghaladó a növekedés, ez azonban nem ellensúlyozta azt, hogy a nem pénzintézeti értékpapíroknál a növekmény az egy évvel azelőttinek körülbelül felét érte el. Az első fél évben átadott 350 új lakás közel egyötödével több az előző év hasonló időszakáénál. A növekedés azonban a megyében nem általános, folytatódik az épftéA teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresetének reálértéke az 1994. évi emelkedést követően az idén ismét csökkent. A reálkeresetek visszaeséséhez - ami a második negyedévben nagyobb volt, mint az első három hónapban - mind a bérnövekedés lassulása, mind az áremelkedés gyorsulása hozzájárult. sek rendkívül erőteljes területi koncentrálódása. Az idén eddig épült új lakások több mint nytolctizedét a megye városaiban vették használatba, ezen belül is mintegy hattizedét Szegeden. Az építtetők döntően természetes személyek, és új önkormányzati lakást ez évben sem adtak át. A lakosság életkörülményeit, életszínvonalát a személygépkocsi és a telefonhálózat kiépítettsége nagyban befolyásolja, az ellátottság mutatójának nagysága minősíti a térség jövedelmi viszonyait. A személygépkocsi-állomány 1994. év végén közel 86 ezer darab volt, ami azt jelenti, hogy a megye minden ezer lakosából közel 200 rendelkezik személygépkocsival. Az állomány 1993-hoz képest az országosnál valamivel nagyobb arányban, 6 százalékkal bővült. A járműállomány átlagéletkora igen magas, és az országos átlagnál is kedvezőtlenebb, közel 12 év. Legnagyobb számban még mindig a kelet-európai országok által gyártott gépkocsik közlekednek. A távbeszélő főközpontok állomás-befogadóképessége gyakorlatilag 1992 óta nem változott. A 81 ezres kapacitás azonban 1994 végére csaknem 90 százalékban vált lekötötté az 1992. évi 58 százalékkal szemben. A távbeszélő-készülékre várakozók száma meghaladja a 34 ezret. Pálfalvi Zsoltné KSH i II. Vatikáni Zsinat, amely elindította a katoZrü likus egyházat az aggiornamento, a korszerűsödés útján, éppen idén októberben lesz harminc éve, hogy kihirdette a dokumentumot, amelynek puszta idézése revelációként hatott a napokban a zsinagógában s az elmúlt hét keresztény-zsidó közös vallásos rendezvényein. A keresztény-zsidó viszonyt tisztázó dokumentum kérdése kezdetben „Az egyház a mai világban" című zsinati konstitúció megalkotásakor vetődött fel, amelyben a zsinat Róma más vallásokhoz fűződő viszonyát próbálta megfogalmazni. Nyilvánvaló lett, szemben a középkori egyház óla alig változó korábbi elképzeléssel, amely szinte csak a kereszténység kontra pogányság fogalmát használta, hogy ez a viszony más- és másféle; s mint kiderült plusz sajátosságokat is tartogat. Jellemző módon 1962-ben a készülő dokumentumnak híre ment, s a feszült arab-izraeli politikai helyzetben az arabok a zsidó állam elismeréseként értelmezték (Izrael államot csak pár éve ismerte el a Vatikán) azt, amit a katolikus egyház önfeltárásként készített elő. A tervezet végül egy szélesebb keretben, a II. Vatikáni Zsinat egyik legjellemzőbb dokumentumában, az ökumenizmusról szóló dekrétum fejezeteként került a zsinat elé. A zsinat megtárgyalta és még kétszer is újabb módosításokat határozott el (miközben az arab tiltakozások egyre erősödtek), mire végül 1965. október 28-án elfogadta az iratot. A Nostra aetate kezdetű dokumentum alaptalannak tekint egy bizonyos bibliai idézetből kiinduló vádat, miszerint a zsidó nép közösen felelős Jézus haláláért, vagy ahogyan a középkori egyház nevezte: az „istengyilkosságért". Ugyanez a dokumentum mondja ki, hogy az egyház mélyen sajnálja mindazt a gyűlöletet és üldöztetést, amit a zsidó nép elszenvedett, és elítéli az antiszemitizmus mindenféle megnyilatkozását, ám ebben nem politikai szándék vezeti, hanem vallásos érzés, ugyanaz amellyel elítél minden gyűlöletet és üldözést, bárki ellen irányuljon is az. Ide tartozik az is, hogy a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 30. évfordulóján, 1992 októberében, Róma kiadta „A katolikus egyház katekizmusa" című dokumentumát (magyar fordításban tavaly jelent meg), amely lényegében a katolikus hitoktatás „alaptantervének" felel meg; ez az irat már a hitoktatás szintjén tisztázni kívánja a katolikus vallás nézeteit a zsidó váltásról, s javasolja, hogy - szemben a „történelmi" gyakorlattal - elsősorban a kettőt összekötő közös örökségről essék szó. katolikus egyház ezzel a két dokumentummal több évszázados teológiai és erkölcsi problémát oldott meg. A maga részéről ugyanakkor felszámolta az antiszemitizmus elvi vallási alapját s ezzel hozzájárult egy társadalmi probléma részleges megoldásához. A teljes megoldáshoz majd az jut közelebb, aki megfejti: a harminc éves dokumentum fogadtatása, miért nem ért már újdonság-korszakán túlra? A ?* Jq'r • Megyei iroda a cigányoknak A viszály megoldása: minden törzsből egy képviseli Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat közgyűlésének javaslata nyomán hamarosan minden megyében megalakul a helyi cigány önkormányzatok koordinációs irodája, melynek munkatársai információ-átadással, kapcsolattartással, valamint pályázati és sajtófigyeléssel foglalkoznak majd - tájékoztatta lapunk makói tudósttóját tegnap Károlyi Sándor, aki a megyei kisebbségi önkormányzatokat képviseli az országos testület közgyűlésében. Az apátfalvi kisebbségi politikus elmondta: az iroda létrehozásának körülményeiről a jövő héten csütörtökön Apátfalván tárgyal a megyében tevékenykedő cigány önkormányzatok vezetőivel. A megbeszélésre az érintett települések polgármesterei is meghívást kapnak. A csütörtöki ülésen szóba kerül majd a szegedi cigány önkormányzat létrehozásának lehetősége is. Károlyi Sándor azon kérdésünkre, hogyan lehet problémamentesen megszervezni e cigány testületet, kijelentette: az a legjobb, ha egy cigánytestületbe min••• den törzs delegál egy embert. Az a tapasztalat ugyanis, hogy az ilyen összetételű önkormányzatok hatákonyabban tudnak működni, mint azok, melyek „családi alapon" szerveződnek. Károlyi, mint kérdésünkre elmondta, megdöbbenve konstatálta a Phralipe nevű szervezet országos vezetősége körül kirobbant botrányt. - Ez egy jellegzetesen budapesti cigányvita; a vidéki kisebbségi önkormányzatok többségére azonban az ilyen ügyek hál' Istennek nem jellemzőek. Sajnos, a vidéki testületek pozitív tevékenysége nem olyan látványos, mint az Osztojkán-ügy mondta Károlyi, majd szólt az apátfalvi tervekről is. Eszerint hamarosan megkezdi tevékenységét a faluban a cigány anyák klubja, ahol egy védőnő babaápolással és higiániával kapcsolatos tanácsokkal látja el a kisgyermekes anyákat. A tolerancia-napokat pedig, melyeket több intézmény is támogat, a tervek szerint megyeszerte sokhelyütt megrendezik. B. A. Az ország biztonsága honvédelmi értelemben - hónapok óta romlik. Közép-Európa instabilitásához járul hozzá Magyarország a honvédség létszámának egyoldalú, drasztikus csökkentésével - jelentette ki Póda Jenő országgyűlési képviselő (MDF), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus álláspontja azért is figyelmet érdemel, mert a jövő héten a NATO-központba látogat, s tárgyalásain erről a problémakörről lesz szó. Egy korszerűbb, ütőképesebb hadsereg létrehozása a deklarált célja a honvédség átalakítását előíró júliusi országgyűlési határozatnak. Ám a végrehajtás a honvédelmi kérdések megítélésében eddig létező halpárti konszenzust felborltja. Kivételt csupán a NATO-hoz való csatlakozás jelent - mondta a politikus. A hidegháború utolsó éveiben kötött CFE-egyezmény kiegyensúlyozta a közép-kelet-európai katonai erőket. Azzal, hogy Magyarország most durván alámegy az akkor megszabott kvótáknak, biztonsági vákuumot teremt. Amit az is fokoz, hogy a magyar külpolitika lagymatag és eredménytelen. A felderítési és egyéb technikai feltételekben sem lett az ígéreteknek megfelelő, lényeges javulás. E hiányok következményeit itt, a délvidéken különösen érezzük. A honvédelmi bizottság legutóbbi, múlt heti ülésén ezért kérte Póda képviselő a honvédelmi minisztertől, hogy itt ahhoz hasonló intézkedéseket vezessenek be, mint Dél-Baranyában. A miniszter megígérte, hogy e térségben lesz katonai eróátcsoportosítás. A honvédség átalakításnak nevezett leépítése következtében a tisztikar már nem bízik miniszterében. Ez a bizalomvesztés szubjektív oka a hadsereg gyengülő hadrafoghatóságának - véli Póda Jenő. A honvédségi létszámcsökkentés a harcra fogható, vidéki alakulatokat gyengíti. A belső arányok változása is kedvezőtlen irányú: miközben nő a tábornokok száma, csökken a hadsereg létszáma. Míg 1990-ben 1300-1400főre jutott egy tábornok, addig most 700-800-ra. Tehát a vízfej, az „íróasztal-katonák" száma nő, a hadra fogható katonák száma csökken. Ha ilyen körülmények között a honvédelmi miniszter nem tud legalább 80-85 milliárd forint költségvetést a tárcának biztosítani, akkor kritikus szint alá kerülhet az ország védelmi képessége. Ebben az esetben - vonta le a következtetést Póda Jenő honatya - Keleti Györgynek el kell gondolkodnia lemondásán. Újszászi • Figyelmeztető lövések a kisteleki úton „Útonállóknak nézte" a rendőröket A megyei rendőr-főkapitányság munkatársai civilben, civilnek tűnő autóból figyelték D. G.-t. aki egy lopott Audi 80as volánjánál ült. Az Ópusztaszer-Kistelek közötti országúton haladtak, amikor a kövelett személy leállt az út szélére. Ekkor az egyik nyomozó kiszállt, és a már ecsetelt módon felszólította D. G.-t, hogy igazolja magát. A férfi rálépett a gázpedálra, elhúzta a csíkot. A rendőr egy figyelmeztető lövést adott le a levegőbe, majd társával nyomába eredtek az audisnak. Az üldözött ugyancsak taHonnan lehet azt tudni, hogy valóban rendőr akar-e bennünket megállítani az országúton? Mert villogó kék és sárga lámpa is vásárolható az üzletekben, a leszerelt rendőröktől akár egyenruha is beszerezhető, az új igazolvány pedig olyan apró mint egy névjegykártya. Az más kérdés, ha egy átlagállampolgárt megszólítanak: - Állj, rendőrség, a törvény nevében felszólítom, igazolja magát! akkor az bizony engedelmeskedik. Ha viszont többmilliós lopott kocsival a feneke alatt száguldozik az illető, akkor hajlamos rá, hogy a civilruhás rendőrt álcár útonállónak gondolja... posta a gázpedált, az egyik kanyarban egy fának sodródott. Kiugrott a kocsiból és befutott egy bokros területre. Ekkor újabb felszólítás és újabb figyelmeztető lövés következett, az utóbbi hatására a férfi megállt és feltette a kezét. Őrizetbe vétele után a rendőrség előzetes letartóztatásra tett javaslatot, amelyet az ügyészség továbbított a szegedi bíróságra. Az indokok között szerepelt, hogy az illető nagy értékű lopott gépjárművet vezetett, a felszólításnak nem engedelmeskedett. D. G. azzal védekezett, hogy országúti rablónak gondolta az autója felé közeledő civilruhás férfit, és különösen akkor ijedt meg, amikor annak kezében meglát"ta a pisztolyt. Egyébként pedig fogalma sem volt, hogy kié a kocsi, ő csak baráti szívességből vitte volna egyik helyről a másikra. A bíróság úgy (télte meg, hogy valóban nem volt egyértelmű, rendőrök intézkednek, ezért az előzetes letartóztatás iránti kérelmet elutasította. Nehéz lenne belelátni D. G. fejébe, valóban országúti rablónak hitte-e a nyomozókat. Mindenesetre ügyesen érvelt. Az eljárást természetesen folytatják ellene, ám az fgy jóval döcögősebb. V. F. S.