Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-07 / 183. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. AUG. 7. ...hogy egymáshoz simulhasson több etnikum folklórja - ahhoz türelem, képzelőerő, sok ötlet kell. (Fotó: Karnok Csaba) Kezdjük ezúttal a végén. Az én gyerekkoromban még volt regölés a szülőhazámban, Nyugat-Dunántúlon, így ha Berecz András semmi mást nem csinál a dómszínpadon, mint azt énekli el, hogy „Kelj föl, gazda, kelj föl,/ szállott Isten házadra/ sereged magával,/ vetett asztalával,/ tele poharával./ Rejtököm, régi törvény,/ haj, regő, rejtem,/ azt is megengedte/ a nagy Úristen... - akkor is nyert ügy ez az idei néptáncgála. De vessük le fegyelmezetten a személyes elfogultságokat, s nézzük szigorúan: mi a vonzereje a Kerek egy esztendő... című szabadtéri táncjátéknak? • Mert van vonzereje, ezt a legszigorúbb ítész sem tagadhatja, s nemcsak a közönség reakcióiból lehet kiolvasni, hanem színházszakmai mérőeszközök is nyugodtan bevethetők. A nagy színpadot leszűkítette amennyire nem volt ez zavaró - Zeke Edit a kulisszákkal, így kelt egy impozáns tömeghatás - amelyhez persze mégis többszáz táncos kellett. Diószegi László rendező-koreográfus kellő arányérzékkel komponálta kompakt egésszé koreográfus-kollégái - Foltin Jolán-, Neuwirth Annamária, Zsuráfszky Zoltán, Stoller Antal, Román Sándor - táncait, Berecz András énekeit, a külföldi együttesek bemutatóit. Ez nem könnyű. A táncjáték dramatikus ívét a magyar táncosok által előadott, az évszakokhoz kötődő népszokások és táncok-dalok egymásutánja adta - januártól karácsonyig, téltől télig. Hogy ezekhez zökkenőmentesen kötődhessen a külföldiek eltérő stílusú produkció ója. hogy egymáshoz simulKerek egy esztendő... Néptáncgála a dámszínpadon hasson több etnikum folklórja - ahhoz türelem, képzelőerő, sok ötlet kell. Ritmusos, változatos, erős atmoszférájú, minden érzékszervünket mozgósító hatású játék, zenés táncszínházi előadás kerekedett a Kerek egy esztendőből. A regöléssel rokon, a moldvai csángóknál szokásos hejgetéssel indult a játék: ez a búza élettörténetét a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig elmondó szöveg az újévet köszönti. A tiganescát táncoló fiúk ostordurrogtatása utáni csöndben Berecz András szép szava elérte a lelket: „A jó Márja őrözje magikot!" Eztán a Brassóban kinőtt jegenyefácska énekével igyekeztünk a tavaszba, a maszkos busók vad tánca után a kiszebábu égetésén át jutottunk a gyerekek ellenállhaA tánc öröme tatlan tavaszi táncáig, a Szeged, a Borica és a Százszorszép Gyermekház tagjainak előadásában. Berecz pakulár nótája% a juhbemérés eredményhirdetése, a vetélkedő gazdák fergeteges verbunkja után következett az első rész szép fináléja: kalotaszegi csárdás és szapora. A másodi rész a Szent Iván-napi énekekkel és a tűzugrással már a nyár - illettek ide a külföldiek aratási szokásokat idéző betétszámai. Professzionális csapat a szlovák együttes, de tetszett a románok, székelyek, szerbek, törökök produkciója és a holland facipők is. Az ősz szüreti föl• vonulással köszöntött be a színpadon, eszközös táncokkal, oláhos lezárással - és eljött a regölés ideje. Berecz András volt a játék első számú hatáskeltője, kulcsfigurája. Ellenállhatatlan. Gyönyörűen énekel, csodás szövegejtéssel, mondókát mond átsütő empátiával, úgy közvetíti a népi humort, hogy a fapofák is megelevenednek s nevetnek egyet. Elemi előadói erő árad belőle, lejön a színpadról és betölti a hatalmas nézőteret. Reggeltől estig elhallgatná az ember - és estétől reggelig megint; az egyéni tehetségű, sokoldalú művész minden előadói megnyilvánulásában érezni a tartásos, vonzó személyiséget. A közvetítésével elénk kerülő népművészi szépségek valószínűleg azért mutatják meg magukat teljes odaadással, mert „megérzik" az ő teljes odaadását. Rossa László az évek és táncjátékok során át fejlesztett sajátos átdolgozói-szerzői stílust, zenéi speciálisan ide valók a dómszínpadra; az eredetivel tisztelettel és egyszersmind improvizatív fölénnyel bánó, hatásos muzsikák a Méta és a Hegedős együttes professzionális előadásában szolgálták a táncjátékot. A két gálaest, a pénteki és a szombati, valamint a délutáni tarka utcai táncok sora zárta az idén is kiválóan szervezett, a város hírét-nevét sok országban öregbítő, 15. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivált. Sulyok Erzsébet Avar-szláv temető Befejeződtek a kehidakustányi ásatások, melyek során a régészek újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a IX. században együtt, sőt összeolvadva éltek avar és szláv népek Zala megyében. A településen napvilágra került avarkori leletek annak a kérdésnek a megválaszolását is segítik, hogy az avarok megérték-e a honfoglalás időszakát, és milyen mértékben váltak a magyarság részévé. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai a második avarkori temetőt tárták fel a községben, mind ez ideig azonban még soha nem találkoztunk a két nép . temetkezési szokásainak keveredésével. u Változás a Szabó családban Ferkó rendez Hosszú éveken át - egészen haláláig, 1988-ig László Endre rendezte a mindennapjainkról szóló kis epizódokat, Bandiról, Laciról, Icuról, az ő szüléikről, házastársaikról, gyerekeikről, szomszédaikról - szóval rólunk. Hét esztendőn át Bozó László rendező neve/émjelezte az adásokat. Ám ő idén nyáron hosszabb időre Kanadába utazott, így valakinek sürgősen át kellett vennie a rendezést Méghozzá olyan valakinek, aki jól ismeri a játék stílusát, a szereplő színészek erényeit és rigolyáit egyaránt. Petrik József elejétől fogva játszik a Szabó családban. O Ferkó, a részeges Zsiga fia, "Laci apu" fogadott gyereke, a mindenki által kicsit kényeztetett, szemmel tartott rokon. Immáron egy hónapja ő rendezi a rádióban a Szabó családot. Ha Ferkónak is írtak az aktuális epizódba szerepet, akkor a rendezői székbe Major Anna, a dramaturg ül be helyette, amíg ő mikrofon előtt van.Ok ketten, mármint Petrik József és a dramaturg Major Anna úgy dolgoznak együtt, mint egy összeszokott házaspár. Apró kis morgásokból, félszavakból tudják, egyetért-e a másik az ötletével, vagy éppen hálás a közbeszólásért. Petrik József úgy rendez, hogy nem rendez. A színészek, a stúdió előtt, kezükben az éppen felveendő rész szövegévél jelenésükre várva mormolják a szerepüket. A mikrofonnál már úgy Ha egy esztendőben 52 hét van és az 1883at elosztjuk vele, akkor 36-ot kapunk. Nem számtanóra! A Szabó család. Igen, már az 1883. részt hallhatjuk. mondják - persze olykor belenézve az írott szövegbe mintha éppen akkor és ott velük történne, amiről beszélnek. A rendező alig-alig kapcsol át a technikai helyiségből a stúdióba. Szinte egyhuzamban felveszik a félórás jelenetet. Néha ugyan beszól: - Ne izgulj! Csak nyugodtan... És ez nem vicc. Moór Marianna, Benkő Gyula, Zenthe Ferenc, Mednyánszky Ági, Csurka László, Győri Ilona, és a többiek is, mind, akik már ezervalahányszor bújtak Szabóék bőrébe, minden felvételt új feladatként, új próbatételként élnek át. Petrik József elmondta, azért nem zaklatja a kollégáit holmi rendezői allűrjeivel, mert ő maga is tudja, színészként, hogy ha bíznak az ember szakmai felkészültségében, tehetségében, sokkal többet tud adni, mint amikor feltételezik róla, hogy szüksége van irányításra. Persze, ez nem mindig érvényes, de ennél az összeszokott csapatnál ez a legjobb rendezői módszer. (MTI - Press) Ny. M. Privatizációs számvetés A privatizációs bevételek az év első felében elérték a 26,96 milliárd forintot, miközben a kiadások 28,27 milliárd forintot tettek ki állapítja meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. első fél évről szóló összegzése. A privatizációt az első félév során két szervezet, az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. végezte, tevékenységüket június 1 fiától az ÁPV Rt. vette át. Az év első hat hónapjában értékesítésből és va, gyonhasznosításból 19,8 milliárd forintos privatizáció ós bevétel keletkezett, osztalékból pedig 3,1 milliárd forint folyt be. Egyéb forrásból 3,9 milliárd forint érkezett. Az értékesftéseke'n belül I 8,1 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy volt, 2,7 milliárd forint pedig E-hitel, il*_T5(y c jpivizá kapcsolt rész-«J»ífc5e*és:"A--készpénzés bevételek összesen 15.9 milliárd ferintgt tettek ki. A privatizáció előkészfté„ sére a vagyonkezelő szervezetek összesén 749 millió forintot fordítottak. A vágyónké zelésT költésgek 2,8 . milliárd forintot, a saját mű-Wí költsé'iei 7.5 ,millióidot tettek ki. A reorganizációs feladatok 4 milliárd forintot emésztettek fel. Befektetési alapok, illetve társaságok alapítására 2,1 milliárd forintot kellett költeni, garanciális kiadásokra pedig 1,8 milliárdot. A jogszabályok által meghatározott befizetési kötelezettségek szerint a privatizációs szervezetek a költségvetésbe 990 millió forint osztalékot fizettek be. Az alacsony kamatozású államadósság csökkentésére 2,7 milliárdot kellett fordítani. Az állam vállalkozói vagyona könyv szerinti értéken 1599,9 milliárd forint volt a június 30-ai állapotok szerint. Ennek közel 78 százaléka privatizálható vagyon, ami 1245 milliárd forintot tesz ki könyv szerinti értéken, 21 százalék - 341 milliárd forintnyi - pedig a tartós állami tulajdoni körbe tartozó vagyon. Áliami vállalatokbán testesül még meg további 4,14 milliárd forint, és értékesítésre vár 9,6 milliárd forintnyi, a cégektől elvont vagyonelem. Az ÁPV Rt.hez június 30-án 8 állami vállalat és 732 gazdasági társaság tartozott. (MTI) • Kezdjük egy alapfogalommal: mi tulajdonképpen a prosztata, azaz a dülmirigy. A gesztenyeformájú és -nagyságú ivarszerv a húgyhólyag alatt helyezkedik el, a húgycső kezdeti szakaszát veszi körül. Az ondóváladék ürülését szabályozó mirigy, amely a férfiak változó korában növekedésnek indulhat. Ennek oka az, hogy enyhe hormoneltolódás jön létre a szervezetben, megváltozik a hím és női jellegű hormonok aránya. A normális 30-40 grammról akár 200- 250 grammra is megnőhet a mirigy, összeszorítva a húgycsövet, illetve deformálva az alsó húgyutakat. Eddig nem tapasztalt tünetekre figyelhet föl ilyenkor a beteg: vékonyabb, erőtlenebb sugárban üríti a hólyagját, emiatt az egész folyamat tovább tart. Idővel gyakrabban érzi szúk-" ségét, hogy kimenjen, sőt éjszaka többször is fölébred a vizelési ingerre. A kialvatlan, rosszkedvű betegek többsége már fölkeresi az orvost. Klasszikus eset azonban a tanyán, magányosan élő idős emberé, aki két hónapig is szenved a súlyosabb formától, mikor a vizelet elakad, saját jószántából azonban mégsem fordul orvoshoz. Aki megvárja a teljes vizelési képtelenséget, azt csak katéterrel lehet megszabadítani a feszítő kínoktól, s aligha kerülheti el a műtétet. Fenyegetnek a szövődmények is: a vizeletpangás veseelégtelenséghez, kőképződéshez, gyulladáshoz vezethet. • Ha megnövekszik e düimirígy Szűrővizsgálat - 50-en túli férfiaknak A férfiak prosztata megbetegedése világszerte egyre gyakoribb: a statisztikák szerint az előfordulási arány alapján mindenütt a második, harmadik helyre került. Hazánkban különös gondot jelent, hogy mind a jó, mind pedig a rosszindulatú elváltozást későn ismerik föl, a betegség késői stádiumában kerülnek orvoshoz. Mindez munkakiesést, a kezelés költségeinek növekedését, és a gyógyulás reményének gyöngülését jelenti. A WHO égisze alatt működő Nemzetközi Prosztata Tanács fölkérésére néhány éve megalakult a Magyar Prosztata Kör, amely az idén egy országos szűrési programot indított útjára. Ebben részt vesz a szegedi urológiai klinika is. A betegségről, a korai felismerés jelentőségéről dr. Kiss Attila klinikai főorvossal, megbízott intézetvezetővel beszélgettem. A mirigy bármely részén kialakulhat rosszindulatú, rákos elfajulás is, amely okozhatja ugyanezeket a tüneteket, de panaszmentesség mellett is létre jöhet a betegség. A rendszeres ellenőrzés, a korai fölismerés tehát mindkét esetben fontos. A jóindulatú elváltozás növekedési ütemét, többé-kevésbé igazolt módon, csökkentik bizonyos tartósan szedhető, ám meglehetősen drága gyógyszerek, sőt részben képesek vissza is fejleszteni a mirigyállományt. Olykor tehát a műtét is elkerülhető. Ha mégsem, akkor sem biztos, hogy a hasi operációt választja az orvos. Tíz-tizenöt éve ugyanis már húgycsövön keresztül, endoszkópos műszerrel is el tudják távolítani a megnőtt mirigyet, ha nem túlságosan nagy méretű. Ugyancsak húgycsövön belüli eljárás, amikor melegítés, fagyasztás révén távolítják el a sejteket, hátránya, hogy szövettani eredményhez ilyenkor nem lehet jutni. A rosszindulatú elváltozás korai fölfedezése esetén úgynevezett radikális műtéttel szintén gyógyítható a betegség. A későn fölismert rákon teljes gyógyító műtéttel nem tud úrrá lenni az orvostudomány: ilyenkor kiegészítő gyógykezelést alkalmaznak, amely a betegséget csak részben fejleszti vissza, bizonyos időre. Hogyan befolyásolják a beavatkozások a potenciát? A jóindulatú elváltozások esetén a műtétek következtében lényegében nem változik meg a meglévő nemzőképesség, csak igen kis százalékban csökkenhet. A korai, teljes daganateltávolító műtét után 50-70 százalékban maradhat meg a a férfiak potenciája, az előrehaladott, súlyos esetekben azonban olyan hormonkezelést alkalmaznak,, amely impotenciához vezet. Ezek után minden férfiú szamára világos lehet a tét: mi történik, ha nem figyel a kezdeti jelekre, vagy ha betöltötte 50. évét, nem él a most fölkínált lehetőséggel. A szegedi urológiai klinika, amely egyben kórházi osztály is, várja a szűrésre jelentkező férfiakat. Időpontot lehet egyeztetni telefonon is, a vizsgálatokat kedden és csütörtökön, reggel 7-től 10ig végzik el. Az ingyenes és fájdalommentes szűrés a prosztata végbél felőli tapintásából, laboratóriumi vizelet- és vérvizsgálatból áll, amelynek alapján lehetőség van a daganatos elváltozás korai fölismerésére is. Az áprilistól zajló program egész évben tart Szegeden, tehát továbbra is várja az intézet főként az ötvenen túli férfiak jelentkezését. S egyben azt tanácsolja a főorvos, hogy ez a korosztály és az idősebbek, még ha nincsenek is panaszaik, két-három évente vegyenek részt szűrővizsgálaton. Chikán Ágnes