Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-05 / 182. szám
2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. AUG. 5. Általános támadás Krajina ellen Augusztus 5. 1298. Hont-Pázmány nembeli János kalocsai érsek vezetésével a főpapok, a maguk, III. András és a bárók pecsétje alatt kiadják a király által összehívott pesti gyűlés végzéseit, melyeket a király és a bárók meghatalmazásával és beleegyezésével a gyűlésen résztvevő főpapok, nemesek, szászok és kunok hoztak. Ezután III. András szövetséget köt Ákos nembeli István országbíróval, Demeter pozsonyi és zólyomi ispánnal, Rátót nembeli Domokos tárnokmesterrel, Aba nembeli Amadéval és Pál komáromi, győri és mosoni ispánnal. 1309. Aba Amadé nádori elmet visel. 1348.1. (Nagy) Lajos 8 évi fegyverszünetet köt Velencével. Velence szárazon és vfzen szabad átvonulást biztosit a magyar hadaknak. 1403. Kanizsai János esztergomi érsek Zárában Angelo Acciainoli pápai követ jelenlétében alkalmi koronával Magyarország királyává koronázza Nápolyi Lászlót. 1494. Zsidóellenes zavargások Nagyszombatban. 1521. II. Lajos ismét megindul Budáról. 1526. II. Lajos a paksi táborban elrendeli, hogy Magyarországon, Erdélyben és a horvát-szlavón-dalmát bánságban minden jobbágy fogjon fegyvert. A rendelet végrehajtásának nincs nyoma. 1719. Szegeden a tanács megállapodást köt a piarista rend képviselőjével a városi plébániai szolgálat átvételéről és egy hatosztályos gimnázium létrehozásáról. 1772. Pétervárott Mária Terézia királynő, II. Katalin cárnő és II. Frigyes porosz király megbízottai aláírják a Lengyelország első felosztásáról szóló megegyezést. A királynő Kelet-Galíciát kapja Lodomériával, mintegy 70 ezer négyzetkilométer, kereken 3 millió lakossal. 1776. Mária Terézia 8 tankerületet állit fel az országban. Horvátország a kilencedik. Az egyes tankerületek élén tanügyi főigazgató és népiskolai tanfelügyelő áll. Felügyeleti joguk valláskülönbség nélkül kiterjed kerületük valamennyi alsó-, középés felsőfokú iskolájára. Felsőbb hatóságuk a Tanulmányi Bizottság. 1849. A császári katonaság Szőregnél legyőzi a Henryk Dembinski főparancsnoksága alatt álló magyar alakulatokat. • Nagy Románia Párt: „Az RMDSZ polgárháborúi gerjeszt Az RMDSZ megpróbál polgárháborús hangulatot gerjeszteni az országban azzal, hogy a román tanügyi törvény kapcsán polgári engedetlenségi akciót kezdeményezett a romániai magyar szülők, tanulók és oktatók között - hangsúlyozta pénteki nyilatkozatában a Nagy Románia Párt. A nyilatkozatot Mitzura Arghezi (a nagy román klasszikus költő, Tudor Arghezi lánya), a páit vezetőségi tagja, a román művelődési minisztérium nemrég kinevezett államtitkára olvasta föl a párt heti sajtóértekezletén. A nyilatkozat nem csupán az RMDSZ tervezett akcióira hivatkozik, hanem a debreceni nagygyűlésre is, amely feszültségeket teremtett a román közéletben és felhívta a figyelmet e „törvénytelen" szervezet működésére. A Nagy Románia Párt nyilatkozata a megfelelő eljárások megtételét kéri a román államtól a romániai magyarság etnikai szervezete ellen. • A támadást a tüzérség pergőtüze vezette be. Az általános támadás 5 órakor indult. Az ENSZ egy órával korábban vette kézhez azt a figyelmeztetést, hogy egy órán belül megkezdődnek az általános támadás hadműveletei. Az ENSZ páncélos harcjárműveket küldött ki, hogy a támadásoknak kitett állásokból visszaszállítsa az ENSZkatonákat és -megfigyelőket. Az ENSZ-állásoktól ugyanis több száz méternyire gránátok csapódtak be. A megtámadott városok között van Gospic és Otacac is. A horvátoknak nyilvánvalóan az a céljuk, hogy a gyalogság előtt tüzérségi támadással tegyék szabaddá az utat. A BBC jelentése szerint reggel Knint fél órán át lőtték, 200-300 gránát csapódott be. A város több Tésze lángokban áll, a hegygerincen füst száll fel. Péntek reggel óta a szerb tüzérség tüzet zúdít az önhatalmúlag kikiáltott Krajinai Köztársasággal szemben húzódó arcvonal mentén minden horvát városra. Ezt a dpa szerint a zágrábi horvát rádió jelentette. Röviddel 7 óra után Dubrovnik dél-dalmáciai kikötővárosban is riadót rendeltek el. A szarajevói rádió jelentése szerint változatlanul tartanak a harcok az északnyugatboszniai Bihács muzulmán etnikai beékelődésében is. A A horvát hadsereg - az ENSZ közlései szerint - péntek hajnalban általános támadást indított a felkelő krajinai szerbek városai ellen. Andrew Leslie ezredes, a Knin térségében állomásozó ENSZ-alakulatok vezérkari főnöke bejelentette: a horvát haderő tüzet nyitott minden nagyobb város, közöttük a horvátországi szerbek knini fellegvára ellen. A Reuter és az AP Zágrábból származó értesülése szerint a horvát hadsereg három támadási irányból tör előre Krajina ellen. m Bevették Petiinját Knin előtt a horvátok boszniai és a horvát szerbek egyesített alakulatai tüzérséggel támadták a boszniai kormányhadsereg állásait Bihácstól északra. A horvát hadsereg egységei péntek délután mindössze két kilométerre álltak Knintől, a szakadár Krajina fővárosától - jelentette az AFP zágrábi forrásokra hivatkozva. A horvát fegyveres erők a reggeli órákban hódították meg a Kninbe vezető útvonal mentén fekvő Drnis városát, és onnan tovább nyomultak előre a krajinai fellegvár irányában. A krajinai katonai hatóságok pénteken utasftást adtak a Zágrábtól 120 kilométerre délre lévő Dvor polgári lakosságának azonnali kilakoltatására - jelentette a krajinai szerbek rádiója. A többségében szerbek lakta Dvor az északnyugat-boszniai muzulmán beékelődés, Bihács tőszomszédságában fekszik. Az ENSZ egyik tisztségviselője Zágrábban közölte: a Bihácsot védő muzulmán hadsereg időről-időre átcsap a szomszédos Dvor térségére, hogy így növelje a krajinai szerbekre nehezedd nyomást. Az ENSZ tisztségviselője szerint a Dvor elleni támadásokat a horvát és a muzulmán hadsereg közösen hajtja végre. Horvát kormányforrások tegnap délutáni bejelentése szerint csapataik bevették Petrinját, az első nagyobb krajinai települést, és Glinához közelednek. Petrinja a Kupa-folyó déli oldalán, Zágrábtól 50-60 kilométerre délkeletre van. • A most többségében szerbek által lakott Krajina (lefordítva határvidéket jelent) sajátos terület Horvátországban. A XVI. században jött létre az osztrák és az oszmán birodalom határán. A Habsburgok főként szerb menekülteket telepítettek le az 50 kilométeres szélességet is elérő sávba, hogy azok a török támadások elől védelmezzék a Habsburg birodalom északibb területeit. E szerb őrparasztok nem a horvát nemességnek, hanem közvetlenül az osztrák császárnak voltak alárendelve. A határterület valaha az Adriai-tengertől Bihácson át a kelet-horvátországi Varasáig húzódott. A XVIII. és XIX. században a török visszavonulás nyomán a katonai határ kitolódott - a Száva mentén Szlavónián és a Bánáton át egészen Erdélyig. E földrajzilag olykor egyKrajina mástól igen távoli területek szerb lakosai 1991 decemberében a szerb-horvát háborúban „Krajinai Szerb Köztársaság" néven kikiáltották saját államukat, amelyet azonban a külföld nem ismer el. Krajinán szűkebb értelemben ma csak a nyugatboszniai határ mentén fekvő. Knin, a „főváros" körüli, az Adria hátországában egészen Zágráb horvát fővárosig nyúló területek értendők. Ez a vidék stratégiai fontosságú Horvátország számára, mivel egyebek közt összeköti Dalmáciát a horvát „anyaországgal". Krajina nyugati vidékeinek Zágráb hajlandó messzemenő autonómiát biztosítani, a szlavóniai Krajina-területeket azonban teljes mértékben be akarják olvasztani a horvát államba. Titkos megállapodások Zágráb és Belgrád között? Horvátország és Szerbia elnökeinek 1991. márciusi karadjordjevói titkos találkozója óta nem szűntek meg a találgatások arról, hogy Franjo Tudjman és Slobodan Milosevics valamiféle megállapodásokat kötött volna egymással. A horvátoknak a krajinai szerbek elleni legújabb fegyveres fellépése kapcsán is felmerül a gyanú, hogy létezett valamiféle titkos információcsere a két nagy ellenfél között, amelynek értelmében Milosevip nem avatkozik be Knin térségének- a .horvátországi szerbek fel-, légvárának - visszafoglalásáért folyó harcokba, viszonzásul pedig megkapja a Vukovar város körüli - 1991 óta szerb megszállás alatt lévő - kelet-horvátországi területeket. A jugoszláviai szerbek egyik radikális-nacionalista vezetője, Vojislav Seselj - éppen eme gyanított megállapodások miatt - pénteken Belgrádban nyíltan árulónak bélyegezte Milosevicset. A dpa jelentésében megjegyzi: tény, hogy Tudjman eleve csak akkor bocsátkozhatott a katonai szempontból nehéz összecsapásokba a Knin körüli szerbekkel, ha Belgrád előzetesen jelezte: nem fog beavatkozni. A Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszlávia hadserege ugyanis sokkal erősebb Horvátországénál. Zágráb számára stratégiai fontosságúak a Knin körüli területek, mivel szétvágják az országot és fenyegetik a dalmát tengerpartot. Nyugati katonai megfigyelők szerint a megszállt Kelet-Horvátország viszont aligha hódftható. vissza, mivel túlságosan hoászúak az utánpótlási útvonalak, és túl erősek az ottani szerbek. Egyes értesülések szerint Belgrád az utóbbi napokban ötezer tartalékost helyezett át a megszállt KeletHorvátországba, elejét veendő a horvátok meglepetéseinek. Állítólag Nisből odairányították az elitalakulatnak számító, hírhedt 63. ejtőernyős-vadász dandárt is. Másfelől Milosevics gazdasági szempontból könnyen lemondhat Knin térségéről. A köves és szegény vidék folyvást Belgrád segítségére szorulna. Kelet-Horvátország ezzel szemben virágzó mezőgazdasággal és olajlelőhelyekkel rendelkező területhez juttatná, továbbá biztosítaná a Duna ellenőrzését is. E logika szerint Horvátország a az Adriai-tenger déli részénél lévő, startégiai fontosságú Prevlaka félszigetről is lemondana, hogy Jugoszlávia jobban védhesse a Kotori-öbölben lévő fő hadikikötőjét. A Zágráb és Belgrád megegyezéséről szóló feltételezéséket támasztja alá az is, hogy a jugoszláv tömegtájékoztatás az utóbbi két napban minden eddiginél élesebben bírálta Miian Marticsot és Radovan Karadzsicsot, a horvátországi és a boszniai szerbek vezetőit, és azt hangsúlyozta: hibáik mérhetetlen károkat okoztak a szerbeknek. Belgrádban utaltak rá: Milosevics csak akkor kényszerülne beavatkozni a Knin körüli harcokba, ha a horvátok tömeges háborús bűncselekményeket követnének el a szerb kisebbséggel szemben. Franjo Tudjman horvát államfő péntek délelőtt fegyverletételre szólította fel a krajinai szerb erőket. Hangsúlyozta, hogy ha eleget tesznek a felhívásnak, akkor büntetlenségben részesülnek. - Ha a krajinai szerb milicisták leteszik a fegyvert, és megadják magukat a horvát hatóságoknak, Zágráb a horvát törvények értelmében közkegyelmet biztosit számukra - hangsúlyozta az elnök az állami televízióban beolvasott és Horvátország egész területén sugárzott üzenetében. - A horvát állam arra kényszerült, hogy katonai lépéseket tegyen a megszállt területeknek az anyaországhoz való visszacsatolására, mivel a békés egyesítésre irányuló minden kísérlet, köztük a csütörtöki genfi tárgyalások, kudarcot vallottak - mondta. 1 háború világvísszhangjából Magyar reagálások közérdekű tudnivalók • A német kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát és aggodalmát a krajinai harcok miatt. A nyilatkozat szerint a konfliktus beláthatatlan következményekkel fenyeget, ezért ismét vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. A kormány felszólította a harcban álló feleket az emberi jogok tiszteletben tartására és a polgári lakosság megkímélésére. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a konfliktus katonai eszközökkel nem oldható meg. Helmut Kohl kancellár sürgős üzenetet intézett Franjo Tudjman horvát elnökhöz, a tárgyalások újrafelvételét sürgetve. Klaus Kinkéi külügyminiszter sajnálkozásának adott hangot, hogy Horvátország megszakította a genfi tárgyalásokat, és katonai intézkedésekre szánta el magát. • Nagy-britannia határozottan elítélte a horvátországi szerb krajinák elleni támadást. London egyben felszólította Zágrábot, hogy haladéktalanul állítsa le a harci cselekményekel, ellenkező esetben a háború további szélesedésétől kell tartni. Nyilvánvaló, hogy a további tárgyalások lehetőségei még nem merültek ki hangsúlyozta a brit külügyi kommüniké. • Élesen elítélte a horvátországi szerb krajinák elleni horvát támadást Andrej Kozirev orosz külügyminiszter azt hangsúlyozva, hogy az ismét felszíthatja a konfliktust a volt Jugoszlávia területén. Kizárólag politikai úton rendezhetőek az egykori Jugoszlávia államai között problémák. A katonai eszközök alkalmazása csak eszkalálja a konliktust, és ez vonatkozik Horvátországra is - jelentette ki az orosz dipolomácia vezetője, aki a Moszkvában tartózkodó indiai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit követően nyilatkozott újságíróknak a horvátországi eseményekről. - Különösképpen tragikus, hogy olyan időszakban került sor az erő alkalmazására Horvátországban, amikor világos politikai megoldás kezdett körvonalazódni - mondta az orosz miniszter a tegnapi genfi megbeszélésekre utalva. • Mély megrendüléssel nyilatkozott Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár és külügyminiszter arról, hogy Horvátország a krajinai szerbek képviselőivel folytatott tárgyalások kudarca után alig néhány órával katonai támadást indított. Ausztria mindig is a békés rendezés mellett szállt síkra - nyilatkozta a politikus és úgy vélekedett, hogy az újkeletú háború oka a nemzetközi konfliktusmegoldó törekvések kudarcában keresendő. A védelmi minisztérium egyelőre nem látja szükségét annak, hogy a hadsereget mozgósítsák, vagy más konkrét intézkedést tegyenek. A hadsereg vezetői gondosan figyelik az eseményeket. Ausztria és Horvátország között azonban afféle „ütközőzónaként" ott van Szlovénia - áll a közleményben. • Clinton amerikai elnök Washingtonban aggodalmát fejezte ki a horvátországi harcok miatt és önmérsékletre szólftotta fel az érdekelt feleket - közölte Mike McCurry fehér házi szóvivő. Az amerikai elnök felszólttta az érintetteket, hogy politikai párbeszéd útján oldják meg a konfliktust. William Perry védelmi miniszter ugyanakkor némileg támogatóan nyilatkozott a horvát offenzíváról. Vélehiénye szerint a támadás célja részben azt volt, hogy véget vessenek a Bihács ellen irányuló szerb támadásoknak. - A horvát kormány nyilvánvalóan már nem tudta tovább tűrni a boszniai és a krajinai szerbek Bihács elleni támadásait és az akció egyik célja ennek megakadályozása volt. Reméljük, hogy ez sikerrel jár. Ugyanakkor felszólítjuk a horvát kormányt, hogy e cél elérését követően ne folytassa az offenzívát - jelentette ki Perry, aki hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja a háború kiszélesedését, márpedig ennek veszélye jelenleg elég nagy • Hervé de Charette francia külügyminiszter csütörtökön a horvát kormány által tervezett újabb offenzfvák miatt úgy döntött, hogy lemondja pénteki zágrábi látogatását és egyenesen visszatér Párizsba. Charette döntéséről értesülve Mate Granics hovát külügyminiszter csütörtökön a kora esti órákban Splitbe utazott, hogy francia kollégájával találkozzon. A spliti repülőtéren folytatott egyórás megbeszélés során a francia diplomácia vezetője közölte: Párizs ellenzi az esetleges horvát támadásokat, mivel „azok a háború logikájába illeszkednének, Franciaország pedig a béke logikájának a híve". Mate Granics elmondta francia kollégájának: országa a boszniai szerbek legutóbbi, Dubrovnik elleni és a krajinai szerbek Károlyváros elleni támadása után döntött úgy, hogy válaszolni fog ezekre. A magyar politikai vezetés megítélése szerint nem jelent közvetlen katonai fenyegetettséget hazánk számára a Horvátországban kirobbant fegyveres konfliktus. Keleti György honvédelmi miniszterelmondta: a tárca és a katonai vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a horvátországi eseményeket és a honvédségnél a szokásos rend szerint működnek a készenléti szolgálatok. • A budapesti Külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy péntek reggel Mate Granics horvát külügyminiszter telefonon felhívta Kovács Lászlót és tájékoztatta őt a megindított horvát katonai akció indítékairól. Kovács László válaszában megismételte azt a magyar álláspontot, hogy a katonai eszközök alkalmazása mindig magában rejti a konfliktus kiszélesedésének veszélyét, ezért Budapest a délszláv válság átfogó, politikai rendezését szorgalmazza. A Külügyminisztérium azt kéri a magyar állampolgároktól, hogy ne utazzanak Horvátországba a katonai események kiújulása és kiterjedésének veszélye miatt. A tárca azt javasolja a Horvátországban tartózkodó magyar állampolgároknak, hogy a hazatéréshez szlovéniai vagy ausztriai útvonalakat vegyenek igénybe. • A magyar-horvát határállomások forgalmát még nem befolyásolta a háború kirobbanása, bár a határőrség arra számít, hogy a tranzitforgalom minden bizonnyal áttevődik a szlovén határszakaszra, a rédicsi határátkelőre - közölte a határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy a határvadász századok folyamatos készenlétben állnak.