Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-04 / 181. szám

• Köztisztviselők és kö­zalkalmazottak. A 319­198-ról egy pedagógus hív­ta fel rá a figyelmet, hogy óriási különbség van a kö­zalkalmazott és a köztiszt­viselő között. (Tegnap a Csörögben arról írtunk, hogy a városházán dolgozó „közalkalmazottak" mennyi jutalmat kapnak a beszedett adóból.) Az előbbiek anya­gi megbecsülése nem egy kategóriában van a közal­kalmazottakéval. A hölgy szerint fillérre el kellene számoltatni az apparátust, hogy mire is fordltja az adóból befolyt összeget. Bizonyára hasznosabbra is lehetne, mint egymás jutal­mazgatása... • Befűtötték. A nyár kö­zepén a Szetáv ugyancsak befűtött jónéhány szegedi családnak. Puskásék (a 477- 822-ről) átutalási számlájáról az elmúlt he­tekben 13 ezer forintot emelt le a Szetáv. Az összeg jogossága, mértéke ellenőrizhetetlen, másrészt érthetetlen, hogy az azonos CSOROG A (((<?»))))))) WESTEL Közérdekű problémáikról, észrevé­teleikről ügyeletes munkatársunk, V. Fekete Sándor várja hívásaikat a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 10 óra között, va­sárnap pedig 14-től 15 óráig. Felhív­juk olvasóink figyelmét, hogy Szeged­ről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont című ro­vatunk számára, kérjük, ugyanitt tu­dassák velünk. nagyságú, légterű otthonok fűtésére miért számláznak eltérő összeget. A fűtésdíj rengeteg családnak ad okot a .Tejfájásra". • Egy idősebb hölgy az odesszai lakótelepről, a 436-136-ról azt kéri, hogy a buszok - trolik - első lép­csőjét úgy alakítsák át. hogy a sofőr felőli oldalon, az első ajtónál a mozgássér­riiltek is könnyedén feljut­hassanak a járműre... • Koszi. Bózsóné. a 320-408­ról köszönetét fejezte ki a közlekedési vállalat közön­ségkapcsolatokat ápoló iro­dájának. Elmondta, hogy ö és lánya is megvette az unokának az augusztusi bérletet. Amit remélni sem mert: az irodában visszafi­zették a fölösleges bérlet árát. Nem akart hinni a sze­mének, fülének. Olyannyira meghatotta az esemény, hogy ezek után a Stefánián lévő játszótéren elveszítette a fehér műanyagtartón, ka­rabineren fityegő kulcscso­móját, amelyet a már emlí­tett telefonszámon nagyon visszavárnak. • Bababaj. Szabó Zoltán­ná (383-759) csemetéjét ba­bakocsiban tologatja mos­tanság. Pontosabban: tolo­gatná, de - a nóta szövegét idézve - eltörött a kocsi ke­reke. Nem tudni, hogy Sze­geden hol szerezhetők be alkatrészek e nagyon fontos járműhöz. Aki tudja a vá­laszt, az ne csak Szabónét, hanem a Csörögöt is értesít­se, hogy az olvasókkal megoszthassuk az informá­ciót. • Röviden. Aki meglelte Szeged és Forráskút között az ESU- 510-es rendszám­táblát, az legyen olyan ked­ves és hívja Lajkó Mihály­nét a 473-233-on. Gyula (csak így. családnév nélkül jelentkezett be Gyula) üzeni a közlekedési vállalatnak, hogy jobban is felkészülhe­tett volna a híd lezárásából adódó közlekedési változá­sokra, mivel a tájékoztatás a nullával egyenlő. Egy in­gerült női hang tudatta a szerkesztőséggel, hogy a szegedi színháznak a Csongrádi sugárút elején van egy raktára, amely pat­kányfészek, burjánzik ott a vadkeneder, tán tenni kéne valamit - javasolta. Másik hölgy ragadott kagylót, hogy a tegnapi Csörögben megjelent panaszhoz hozzá tegye a magáét. Vagyis: a kóbor kutyák nem csupán Sziksóson riogatják az ott élő embereket, hanem Új­szegeden is, ahol a négylá­búak vidáman garázdálkod­hatnak. A státuszszimbó­lum blökik lazán közleked­nek a derékig érő kerítések fölött. A hamis kutyák mi­att kénytelenek utcákat ke­rülni a harapásuktól, félők. KORUTIBUTORHAZ VÁSÁRLÁSKOR HASZNÁLT BÚTORÁT BESZÁMÍTJUK! Viszonteladókat is kiszolgálunk. Londoni krt. 3., a kenderbolt mellett mmmmmmmmmmmmi • Embargoszeges Temesváron Még egy benzinét Jóideje folyik az embargó megsértése Románia részé­ről Jugoszlávia irányában ­állapították meg nemrég az ENSZ felügyelői, s figyel­meztették rá a román kül­ügyminisztériumot. Ez derül ki a The New York Times vasárnapi számában megje­lent romániai beszámolóból, amelynek szerzői adatokkal alátámasztva elmondják, hogy az utóbbi időben a mind sűrűbbé váló Temes­vár-Belgrád repülőjárat uta­sok helyett gyakorlatilag plusz üzemanyagot szállított, ami három MIG-repülőgép, illetve 3 harci helikopter tankjainak feltöltésére ele­gendő. Annak ellenére, hogy az ENSZ már május folyamán intézkedett, hogy Románia véget vessen ennek a gyakorlatnak, a szóban for­gó járat heti két út helyett már hármat tesz meg. Nem arról van szó, hogy magán­személyek, bizonyos vállal­kozók áthágják a tiltást, ha­nem hogy a román állam tudtával és közvetlen fele­lősségével történik a Bán­ságban „embargózásnak" nevezett cselekedet. Ehhez még hozzájárul az az iszo­nyú benzinmennyiség (napi 2500 tonna csak egyetlen földi határátkelőn), mely fé­ligmeddig a román vámszer­vek tudtával kel át a haláron. A Duna menti halászfalu, Pescan. amely a román ben­zincsempészet egyik fészke, gyakorlatilag annyi benzint tárol, mint a bukaresti ben­zinkutak együttesen (MTI) PÉNTEK, 1995. AUG. 4. A VÁROS 5 Byulay Énén megyés püspök levele Hirosima és Nagaszaki neve ötven éve az egész vi­lágon ismert. Igen drága volt ennek az ismertségnek ára. II. János Pál pápa így jellemezte ezeket: „egye­dül e két városnak jutott az a szomorú sors, hogy a minden emberi elképzelést felülmúló pusztító erő ta­núja legyen." Az atombombától szenvedett nép katolikus hívei­nek vezetői, a Japán Katolikus Püspök Kar tagjai a napokban így írtak: „Mi, Japán püspökei, az atomha­talmakhoz fordulunk és kimondjuk: az atomfegyver embertelen és gonosz. Követeljük, hogy a lehető leg­gyorsabban állítsák le a nukleáris kísérleteket és sem­misítsék meg a fegyvereket." Nehéz lenne felsoroni, hogy e fegyver puszíltásá- ! nak megtapasztalása óta, ötven év alatt hány újabbat, még puszlUóbbat, kísérleteztek ki és gyártottak le. Azt sem lenne egyszerű számba venni, hogy földünkön hány kisebb-nagyobb háború robbant ki azóta. És igen szomorú szám lenne, ha a harcokban elesettek nevét gyüjtenénk össze. S az sem volna élvezetes ol­vasmány, ha megírnák ezen elhunytak családjában hány árva, özvegy, magára maradt szülő nem csak si­ratta őket, hanem hogy mennyivel nehezebbé vált to­vábbi életük folyása. Pénz, olaj, hatalom, zsarnokság, politikai számUgatás, gazdasági befolyás megőrzése­növelése, pártérdek, kizsákmányolás, ezek közül áll valamenyik, mint ok e háborúk indítékaként. A ma­gyar határok közelében is ropognak a fegyverek s ma is halnak meg emberek, mert más nemzetiségűek, vagy más nyelven beszélnek. Szeretet vagy gyűlölet, segítőkészség vagy önzés, türelem vagy ütésre emelt ököl. Az első választása emberi élet és legalább viszonylagos boldogság, a má­sik félelem, rettegés, kegyetlenség, pusztítás, pusztu­lás. Az első kultúra, fejlődés, kibontakozás, a másik zsarolás, tönkremenés, emberségünk feladása. Kisember és nagyúr, polgár és politikus, király és elnök, katona és hadvezér mikor érti meg és éli amit Krisztus tanított: „Szeresd felebarátodat, mint önma­gadat!" Csak ez hozhatja meg, hogy fölösleges lesz az atombomba, hidrogénbomba, rakéta és tank. A szere­tet megvalósítása hozhatja csak meg, hogy végre há­ború nélküli világ, félelemmentes élet köszöntsön ránk. Emlékezzünk vissza Hirosimára, Nagaszakira, az elmúlt ötven évre, tiltakozzunk minden háború ellen és imádkozzunk a teljes békéért az egész földön. Szeged, 1995. augusztus 3. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök • Nehéz napja volt tegnap Bálint Erzsébetnek, a Toledo Sister Cities International (Toledói Testvérvárosi Iroda) igazgatóhelyettesének: több mint húsz politikussal, üzlet­emberrel, kultúrintézmény­vezetővel, a külföldi kapcsod­latok iránt érdeklődő polgár­ral találkozott Szegeden. így a többi között megbeszélést folytatott Lehmann Istvánnal. a megyei közgyűlés elnöké­vel, Pászti Tóth Gyula alel­nökkel és dr. Tóth Attila mű­vészeti tanácsossal, dr. Sza­lay Istvánnal, Szeged polgár­mesterével és dr. Ványai Éva alpolgármesterrel, majd Var­ga Beáta külügyi referens je­lenlétében tárgyalt Veress Já­nos csanyteleki és Kecskemé­ti János ópusztaszeri polgár­mesterrel, dr. Katona And­rással, a Vásár- és Piacigaz­gatóság igazgatójával. Szigeti Károllyal,a közoktatási és közművelődési iroda új veze­tőjével, dr. Gogolák Zoltán­nal. a Protokoll Szövetség Csongrád megyei titkárával, Bóna Judit grafikusnővel, Karsai Zsuzsannával, a Zon­ta Klub elnökével és mások­kal. Bálint Erzsébet e „tekinté­lyes" munkafeladat elvégzése után a Délmagyarország kér­désére elmondta, hogy tárgy­alásait igen eredményesnek tekinti és a jövőt illetően is derűlátó, hiszen azok a célki­tűzések, amelyeket a csak­• Toledói vendég a véroshézén Testvérvárosi kapcsolatok és Bálint Ezsébet dr. Szalay István és dr. Ványai Éva társaságában a tegnapi városházi fogadáson. (Fotó: Nagy László) nem öt évvel ezelőtt aláírt testvérvárosi szerződésben az Ohio állambeli Toledo és Szeged felvázoltak, egyre in­kább megvalósulni látsza­nak... Konkrét példa a tavalyi Szegedi Nemzetközi "Vásáron kiállított két amerikai Jeep­kocsi, melyek már gazdára is találtak. A toledói iroda igaz­gatóhelyettese kijelentette: nagy örömére szolgál, hogy dr. Szalay István polgármes­ter is a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének szükségessé­gét hangsúlyozta. Ennek ér­dekében kell összehangolt, igen szervezett munkát vé­gezniük az elkövetkező idő­szakban. A tegnapi tárgyalá­sok azonban meggyőzték őt kél leep arról, hogy ezeknek az elvá­rásoknak is reális alapjuk van és bizakodva tekintenek az együttműködés kiszélesítésé­re. Bálint Erzsébet tárgyalá­saival kapcsolatban elmond­ta, hogy idén már nem jön létre a Csongrád megye és az amerikai Lucas megye test­vérszerződési aláírása, ám er­re feltételezhetően a jövő év elején, március 15-i nemzeti ünnepünkön sort kerítenek, s erre az alkalomra várják az amerikai testvérvárosba a megye és Szeged város köz­gyűlésének elnökét is. A toledói vendég külön hangsúlyozta, hogy köszöne­tét fejezi ki a Délmagyaror­szág szerkesztőségének, ami­ért ilyen következetesen fel­karolta a testvérvárosi együtt­működés fejlesztésének ügyét, és külön örömének adott hangot, hogy tegnap es­te Szegeden megalakult a To­ledó-Szeged Baráti Kör, amely a két város kapcsolatá­nak további elmélyítését hi­vatott előmozdítani. K. F. Az ég adta, az ég elvette. „Másnapos" jég, és kéretlenül leszüretelt paprika a Monostori házaspar kezében. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Rizikós hátér Bokáig ért a jég Forréskúton • Ebben a tartós kánikulában napok alatt elillan a nyári zá­porként lehullott csapadék. Az elmúlt hónapokban tiszte­séggel esett az eső, de au­gusztus elejére már nagyon kívánták a vizet a növények. A kukorica, napraforgó s né­hány zöldségféle helyenként már mutatták a szárazság je­gyeit. A napokban itt-ott fel­bukkant égi áldás azonban nem mindenütt okozott örö­met. Forráskút határában jár­va, tegnap reggel, a kicsipké­zett, felhasogatott kukorica­levelek láttán álltunk meg gépkocsinkkal. Semmi két­ség jég gyepálta'el. Időköz­ben az úton mellénk kereke­zett egy idevalósi asszony, Monostori Dávidné. A nyári szállásként használt tanyáról a faluba igyekezett, szétnézni a portán, hogy ott is olyan cudar idők jártak-e, mint a balástyai út melletti birtokon. - Szerdán estefelé olyan fehér sűrűség támadt rank. amilyet 75 éves létemre még nem láttam. Mikor kimerész­kedtem a házból, bokáig érő jégben gázolhattam. Öt hold földünk van, szerencsére a nagyobbik részén árpát ter­melt a fiam. annak már nem eshetett bántódása. A föld mélyedéseiben még reggel is találtunk jeget. Azok a buta tyúkjaim még örültek is neki. azzal hűtötték magukat, most is teli a begyük. A dinnyét sajnálom legjobban, inda nél­kül maradt. Betértünk a tanyára, ahol Dávid bácsi mutogatta végig, mi kárt tett a kis kukoricá­sukban, a szőlőben és a konyhakertben a váratlan raj­taütés. A támadás irányáról is érdeklődtünk, hogy merre ke­ressünk még kárvallottakat. A kézjelek nem voltak egyér­telműek. hozzátette: Oroszor­szág felől. így céloztuk meg Gyuris Ferencék tanyáját, ahol apa, fia és a segítségek a saras földből épp a krumplit szed­ték föl. Itt uborka, paprika, szőlő, arpa utáni sárgarépa, s a fiatal barackos és almás volt a kárvallott. - Letarolt indák közül vi­gyorognak a dinnyék, pedig a barack helyett akartunk belő­lük árulni. Azt már a fagy elvitte, a jég csak a leveleket tudta megritkítani. Az almá­ból jörvóre várunk komo­lyabb termést, most az elsza­kadt kötözéseket kell pótol­nunk. Ha délután nem esik az eső. megpermetezzük a sző­lőt. mert a sérült szemek na­gyon hajlamosak a betegség­re. A váratlan csapások ellen nincs védelem. Talán a bizto­sítás lehetne az, de nagyon drágának találják a termelők, inkább vállalják a rizikót. Szomorkodnak, beletörődve évődnek egy kicsit, aztán te­szik a dolgukat. Készíteni kell a piacra krumplit, meg azt, amit még meghagyott mellette a termeszet. T. Sx. I.

Next

/
Thumbnails
Contents