Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-28 / 201. szám

HÉTFŐ, 1995. AUG. 28. BELÜGYEINK 3 Az MSZP komolyan veszi A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya szombati ülésén foglalkozott a kormányátalakítással és a koalíció helyzetével kapcsolatos időszerű kérdésekkel. A választmány testületi döntést e témákban nem hozott, ám vitájából kiderült: a koalíció létét és szükségességét a választmány egyetlen tagja sem kérdőjelezi meg, sőt, valamennyien az együttműködés folytatása és mélyítése mellett foglalnak állást. Úgy vélik, komolyan kell venni a szabaddemokraták levelét, amelyben kifejtik ellenvéleményüket a kormányzat átalakításáról és tárgyalni kell a felvetett kérdésekről. Az SZDSZ levelét az MSZP Országos Választmányában senki nem tekinti ultimátumnak, ugyanakkor nyilvánvaló, ha nem sikerül megegyeznie a két pártnak, az a koalíció végét jelenti - hangsúlyozta Vitányi Iván választmányi elnök a testület tanácskozását követő sajtóértekezleten. A szocialista politikus egyúttal bejelentette: a választmány elhatározta, a közeljövőben ismét felveszi a kapcsolatot az SZDSZ Országos Tanácsával, hogy tárgyaljanak az ország súlyos gondjairól, például a költségvetés és az oktatás helyzetéről. Vitányi Iván elmondta: a két hónapos szünet után első ízben összeülő választmányt Csintalan Sándor ügyvezető alelnök és Szekeres Imre frakcióvezető tájékoztatta az elmúlt hetek párttestületi ülésein tárgyalt témákról. Ennek nyomán a választmány politikai vitát folytatott a jelenlegi politikai helyzetről. Az eszmecseréből - a koalíció egyértelmű támogatása mellett - az is kitűnt, hogy a testület úgy látja: gyakran nem sikerült egyensúlyt találni a gazdaság átalakítását, valamint a társadalom működőképes szervezeteinek fennmaradását és erősödését biztosító intézkedések között, s ez a bajok fő forrása. (MTI) • A nagyobb élményt a kerékpártúra jelentette, olyannyira, hogy jövő nyáron lehet, hogy felmennek a Duna eredéséig. E tervük megvalósításához azonban pénz kell, nem is kevés. Hogy azt honnan és mi módon teremtik majd elő, még ők maguk sem tudják. „Spórolni nem nagyon tudunk, talán ha találunk valamilyen alkalmi munkát." Vasárnap Csongrádra mennek, ha jó idő lesz. Hogy mivel? Természetesen hűséges kétkerekűjükkel. Ági ezen a nyáron ismerkedett meg Lászlóval. A Laposon sütette a hasát, amikor a fiú „teljesen véletlenül és váratlanul" megdobta egy labdával. A bocsánatkérés hosszú beszélgetésbe, majd közös mozizásba torkollott. A tizenéves szerelmespár július eleje óta, mondhatni, sülve-főve együtt van. A nyári programok közé tartozott a színház, a mozi, a strand. „ De ha ezek nem lettek volna valami oknál fogva, azt sem bántam volna " mondja Laci, s közben olyan pillantást vet Ágira, amilyet csak a szerelmesek tudnak mívelni a szemükkel. Amikor a hét végi program felől érdeklődöm, mind a ketten mosolyognak. Először kitérnek a válasz elől, majd nagy nehezen elmondják: Áginak hétfőn jönnek vissza a szülei a nyaralásból... a lakás üres... a virágok meg ugye • Visszaszámlálás indul A vakáció utolsó napjai Túl messzire már ne menjünk... (Fotó: Schmidt Andrea) A hegyi biciklizők kedvenc városi útvonalán, a Stefánia sétányon állítottam meg a két gimnazistát, Istvánt és Bélát, akik elmondták: júliusban a Balatonon töltöttek egy hetet barátaikkal, augusztus elején pedig az Őrségben túráztak. Előbbi helyre gépkocsival mentek, utóbbira pedig kerékpárral. magasan vannak, s azokat csak Laci tudja megöntözni. Szép nyelv a szerelmeseké. S milyen kifejező! És láss csudát! A nyolc esztendős Robi már váija az iskolát. Mint mondta, néhány nappal ezelőtt összeveszett a legjobb barátjával, akivel kommandósat játszottak, „mert mindig csak a Balázs akart a kapitány lenni. " Felsővároson majd minden játszóteret becserkészett már; ismeri a csúszdást, a nagy mászókást és azt, ahol focizni lehet. „ Voltam két hetet a nagymamámnál Battonyán. Most is visszamennék, mert ott olyan jó várat építettünk a szomszéd fiúval, de anyukáméknák más dolguk van." Robi unatkozik. Balázs sehol, pedig már kibékülne vele. A csúszdát unja, a mászóka már a könyökén jön ki, a focija meg lyukas... Judit harmadéves lesz, ha sikerül. A Széchenyi téri platánfák alatt üldögélő főiskolás lánnyal vasárnap délelőtt beszélgettem. Arra, hogy milyen volt a nyara, csak legyintett: „ne is kérdezzem", és az algebra könyvre mutatott. „Buta voltam, hogy nyár elején halasztottam a vizsgámat, de megmondom őszintén, nem éreztem magam eléggé felkészültnek. Márpedig én eléggé alapos vagyok." A „húzós" vizsgára való felkészülés, mint mondta, tönkretette az egész nyarát. Júliusban elment ugyan a haverokkal bulizni a Velencei tóhoz, de végig benne bújkált a kisördög. Még a tavasszal tervezték a barátnőjével, hogy augusztusban kimennek egy hétre Görögországba, de a vizsga miatt abból sem lett semmi. A nyár utolsó hónapja ugyanis tanulással telt. Már tele van a feje meg a hócipője, de mindezt magának köszönheti. A hét végén természetesen algebrát tanul. Kikapcsolódásként lehet, hogy elmegy moziba, de semmi több. Sz. C. Sz. • Göncz Árpád is köszöntötte őket Romák országos ünnepe Az országos romanap központi rendezvényét tartották szombaton Szolnokon. E rendezvényt először 1991 augusztusában szervezte meg a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövetség, és azóta augusztus utolsó szombatját a magyarországi cigányság saját ünnepének tekinti. A szolnoki Technika Házában kezdődött program nyitányaként az ország minden tájáról érkezett romákat Göncz Árpád köztársasági elnök levélben köszöntötte. Az államfő többek között azt írta; a cigányság felemelkedését, a célhoz vezető út lépéseit sokan sokféleképpen gondolják, ám a segítő szándék mindenképpen dicséretes. Ma a cigányság egyik égető gondja a tudás és műveltség megszerzése, pusztán iskolázási probléma, azaz tanulással megoldható. Levelében tanácsként azt is megfogalmazta, hogy a romák szeressék és ápolják anyanyelvüket és kultúrájukat. A romanapot megnyitó Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke hangsúlyozta: az előítélettel nehéz együtt élni, nem tudni, meddig bírják, de tesznek ellene. A magyarországi cigányság szervezhető, bizonyítja ezt a kisebbségi önkormányzatok felállása, amely a politikai öntudatra ébredésüket jelenti. A résztvevők ezután a cigányság közügyeiről oktatáspolitikai, foglalkoztatáspolitikai és emberjogi-kisebbségi és vallásügyi szekciókbán tanácskoztak. Az ottani tapasztalatokat megvitatják az OCKÖ politikai testületeiben, majd az elfogadott állásfoglalást a szövetség cselekvési programjának részeként eljuttatják Horn Gyula miniszterelnöknek. Az országos romanap szolnoki rendezvénye a száztagú cigányzenekar és több folklóregyüttes műsorával zárult. (MTI) • László József, a Skandináv Légitársaság magyarországi igazgatója rendkívül energikus ember. Senki sem gondolná, hogy 62 éves, talán ő sem, hiszen arról beszélt, hogy az aktív munka után tanítani szeretne, előadásokat tartani, tanulmányokat készíteni. Nemrégiben szállítmányozási szaktanároknak adott elő egy továbbképzésen a SAS, illetve a skandináv cégek vezetéselméletéről, a hatékony munkáról, korunk változó trendjeiről, igényeiről. Ennek kapcsán tettük fel kérdéseinket. • Ön előadásban a győztes alkalmazottról beszélt. Kik azok, hogy lehet győztes az alkalmazott? - Várható, hogy a piacon a hasonló minőségű áruk és szolgáltatások kínálata, versenye az eddiginél is erősebb lesz, és a megkülönböztetés nagyobb szerepet kap. A versenyben maradást csak olyan vezetés tudja majd biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet a legjobban működjön, és az alkalmateljesft Í. És it kerül monopolhelyzetbe a „győzelmet hozó", magasan kvalifikált, kreatív, önálló munkára, döntésre képes alkalmazott, aki tudásával, tapasztalatával, készségével felette áll versenytársainak. Ha a vezetés nem képes őt a kihívásokra 0 KÉRDÉS Győz az alkalmazott? zottak kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak. És itt László József felkészíteni, maga mellé állítani, elveszett. Ezért lesz szükség a „munkatársról gondoskodó" vezetőre, aki tisztában van azzal, hogy csak akkora hatalma és csak olyan sikere lesz, amilyet munkatársai adnak neki. • Meglehetősen újfajta dolog ez Magyarországon. Milyen folyamatok állnak a háttérben? - Mint annyi minden, ez is az USA-ból indul. De a globalizálódás, a nemzetköziesedés azt vonja maga után, hogy egymástól tanulunk. Természetesen az amerikai ötleteket nem lehet egy az egyben lemásolni, s Éurópában alkalmazni. Kontinensünk polgáreszményét kell képviseljük, s ez azt jelenti, hogy nem a profit az elsődleges szempont, hanem például a biztonság. Persze vannak akadályok. Mi itt sajnáljuk azt a pénzt, ami nincs is. Nem hisznek az emberek az új ötleteknek. De azt, hogy kinek van igaza, a siker dönti el. • Olyan szavakat használt, mint jövőkép, vízió, küldetés. Nem túl misztikusak ezek? - Látnunk kell, hova akarunk eljutni, ez pedig csak ezeknek a fogalmaknak a tiszteletben tartásával lehet. Ha előadást tartok 10-20 embernek, akkor nekem már akkor is megérte, hogyha egyikükben elindítok valamit. Hogyha rávezettem őket arra, hogy további ismeretekre tegyenek szert. Tisztában kell lenni azzal, hogy korunkra a tudás felértékelődik, s annyit érünk, amennyik belülről vagyunk. A. L. Vártam erre a bejelentésre. Sok évvel ezelőtt jutott eszembe a cseresznyefán, hogy kerülget bennünket az Isten áldása. A mostani moníliának akkor még híre se volt, és annyi termett, két fánkhoz nem győztem rabszolgákat - szívességmunkásokat - toborozni. A legundorítóbb féregnek akkoriban az amerikai fehér szövőlepke hernyóját tartottam. Tövig volt képes lerágni a hajtásokat. Együtt szokott érni a cseresznyével. Azt vettem észre, hogy nincsen szövőlepke. Hát nem maga a gyönyörűség? De mi lett vele? Nemes fán gondolatok is teremnek, és nem mind bomlik el, mire leérek, azt találtam ki, a szúnyogirtás lehet a ludas. Akkor még az volt a divat, ha bizonyos főemberek gatyája szélét megcsípte a szúnyog, azonnal ment föl a helikopter, és végigpermetezte a kerti dűlőt is, nemcsak a várost. Az volt ám a jó világ! Kezdett elkámpicsorodni a lelkem. Nem volt bennem pornográfia, hogy a szúnyogról is mások gatyája jusson eszembe, arról meg a tál cseresznye, de ha olyan erős a szúnyogirtó, hogy a legutálatosabb féreg is kipusztul tőle, akkor azt a mérget én a cseresznyével eszem! Meg a családom is. A segítő rabszolgáké is. Elmentem tehát a növényvédő szakemberhez Azt mondta, ilyesmiről szó se lehet. „Be van vizsgálva", a méreg röptében üti le a szúnyogot, és mire leér, el is bomlik. Hittem is, meg nem is. Olvasom az újságban, az idei balatoni angolnapusztulás oka az hogy a szúnyogirtó vegyszer belemosódott a vízbe. Fejben gyönge vagyok. Hogyan mosódhatott bele, ha már évekkel ezelőtt megmondta a növényvédelem szakembere, elbomlik, mire leér? Azt is mondják most, annyira érzékeny a „balatonidegen" hal a szúnyogirtóra, hogy száztonnaszám képes pusztulni tőle. Arra lenne annyira érzékeny, ami már elbomlott? Szilaj hadakozásaimban az is benne szokott lenni, tudja-e valaki, mivé bomlik, ami bomlik? Hátha gyerekeimnek az is árt? Nagy méreg, ha egyszer beleesik a féreg a fejembe, benne is marad. Honnan is mosódhatott bele? A partról. Kismilliószor azt is elmondták már, annyira túlnépesedett szeretett tavunk, szinte körbeültették már törvénytelen házakkal. Az udvaron játszadozó gyerekeket is érhette tehát ugyanaz a méreg, amelyik, lám, mégse bomlott el. Akár a szőlőtáblákkal körülkerített tanyákat? És a kertekben lévő gyümölcsfákat? Csak nem mérgezni akarják a balatoni népeket is? Már megint itt vagyunk a mi cseresznyefáinknál Itt valami nagyon bűzlik, kedves embertársaim! Azelőtt nem győztem hadakozni a rengeteg apró léggyel se. Mind az én két szép szemembe akart beleröpülni, amikor fölültem a biciklire. Mostanában apró légy sincsen. Nem sajnálnám, ha nem biológia lenne az is. Szeretettel várjuk a bejelentett biológiai védekezést. Hátha ott pontosabban lőnek. Hatalmas a szerencsénk, el nem hallgathatom. Üzenem az illetékeseknek, a mi fáinkon angolnák egyelőre még mindig nem döglenek. Ihrw /C/ • A többség végül elfogadta azt a szegediek által ismertetett álláspontot, miszerint a társaságnak politizálnia kell, de a nagypolitikától eltérő eszközökkel. Eszerint a baráti társaság a jövőben fellép minden olyan politikai megnyilvánulás ellen, amely tudatosan szítja a két ország és a két nép közötti feszültséget. Dr. Petrusán György, a fórum elnöke elmondta, hogy a baráti társaságon belül igen különbözőek a vélemények; vannak, akik egyáltalán nem politizálnának, és vannak, akik erőteljesebb politizálásra hajlanának, s sokkal nagyobb szerepet szánnának a kisebbségi kérdésnek. A szegedi fórumon Petrusán György szavai szerint nem az aktuális politikába bekapcsolódni kívánók kaptak prioritást; véleményüket meghallgatták, de a baráti társaság nem ezt kívánja exponálni. A fórum nem bocsátotta vitára, hogy reagáljon-e Ion Iliescu üdvözlő levelére, amelyben a román elnök európai szintűnek nevezte az általánosan kisebbségellenesnek tartott oktatási törvényt - bár ezt a véleményt valószínűleg kevesen osztották a teremben. Petrusán György szerint egy napi politikai vita esetleg fölösleges széthúzást eredményezett volna a baráti társaságon belül. A fórum elnöke ugyanakkor helyesnek tartotta, hogy a társaság felemelje • Befejeződött a magyar-román polgáríórum Politizálni, de nem a napi politikában A véleményük megvolt, de nem kommentálták Iliescu üdvözlő levelét. (Fotó: Karnok Csaba) Ahogy várható volt, a politizálás kérdése központi témája volt a III. Magyar-Román Polgárfórum szombati tanácskozásának. Az eredetileg belső szervezeti kérdések miatt zárttá tett ülés vitája során felmerült, hogy a Magyar-Román Baráti Társaság alapszabályzatában benn maradjon-e a politikamentes megnevezés, s ha igen, mit jelentsen ez a kifejezés. a szavát, ha valamelyik kisebbséget sérelem éri, de ismét aláhúzta, hogy nem kívánnak konkrét napi politikai vitákba bonyolódni. „A román oktatási törvény irányultságáról kell, vagy lehet vitatkozni, de egy politikusi nyilatkozat fölötti vita nem a társaság dolga. Azzal, hogy nem kommentáltuk - mint ahogy egyesek várták - lényegében kifejeztük véleményünket. " A fórum elnöke szerint a szegedi fórum minden bizonnyal a társaság utolsó rendezvénye volt, amelyen szó szerint ismertették a fórumot üdvözlő politikusok táviratait és üzeneteit. A fórum utolsó napján, vasárnap folytatódott a pénteki vita arról, hogy a már deklarált elvek nyomán miként kell konkrétabbá tenni a társaság munkáját. A javaslatok között a testvérvárosi találkozók, a kétnyelvű kiadványok nyomtatása, a művészek találkozója valamint általában a két ország polgárai közötti cseretalálkozók ötletei kapták a legnagyobb hangsúlyt. S. P. s.