Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-22 / 196. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. AUG. 22. • Forródrót a román és a magyar A labda most Bukarestben pattog • „Közös" költségen Göncz, Ion és Gál reggelije • A közös kiképzésen részt vevő román alegység katonái megismerkedtek a magyar fegyverekkel, fegyverrendszerekkel, alaki fogásokkal; részt vettek egy békefenntartói feladatokat begyakorló kiképzésen, és szakasz- valamint rajkötelékben éleslövészetet hajtottak végre a dóci lőtéren. Szabadidejükben meglátogatták Mártélyt, Ópusztaszert, jártak Budapesten, vasárnap pedig a többségében románok által lakott Méhkerékre kirándultak. A közös kiképzést záró tegnapi ünnepségen előbb Csorba Mihály dandártábornok köszöntötte a közös munkában részt vett román és magyar katonákat. Mint elmondta, az együttes kiképzés jó eredménnyel végződött, a dóci lövészeten pedig 80 százalékos, vagyis jó eredmény született. Keleti György honvédelmi miniszter kijelentette: a Bercsényi dandár e közös kiképzés lebonyolításával új lapját nyitotta meg a magyar honvédség történelemkönyvének, hiszen egy olyan együttes munkában vettek részt a vásárhelyi katonák, mely minőségi javulási eredményez a két ország közötti általános politikai kapcsolatok terén is. A miniszter arra kérte a búcsúzó románokat: vigyék el a hfrt, miszerint a magyar honvédség elsősorban az ország védelmére készül, kész és képes megvédeni hazáját, rendelkezik az ehhez szükséges technikai eszközökkel és feltételekkel. A hamarosan Romániába utazó vásárhelyi katonáktól pedig azt kérte, tisztességgel teljesítsék feladataikat, mutassák meg, hogy honvédségünk kiképzett, jól felkészült katonákból áll. Ezt követően Nicolae Dinca alezredes, a román kontingens parancsnoka megköszönte a Bercsényi dandár katonáinak a szíves vendéglátást, majd Kőhegyi András vásárhelyi alpolgármester mondott búcsúztató beszédet. Ezután a közös kiképzésben kiemelkedő munkát végzett román és magyar katonákat jutalmazták meg: végül átadták a románoknak a Bercsényi dandár különleges ajándékát is. Ez egy nyolchetes ónémet juhász kutyakölyök, egy őrkutya-jelölt, melyet a román szakasz nagy ovációval fogadott. Az ünnepség utáni sajtótájékoztatón Keleti György elmondta: a román és a magyar honvédelmi tárcák kapcsolata az utóbbi időszakban látványosan javult, minisztersége óta nyolc ízben találkozott román kollégájával. Közösen állították össze azt a 15 pontos együttműködési megállapodást, amelynek egyik pontja ez a kiképzés volt. Ezután a vásárhelyi katonák először egy kiképzésen, majd pedig egy Partnerség-gyakorlaton vesznek részt Romániában, később pedig a dunai flottilla tisztjei utaznak Romániába. Az együttműködés ugyanakkor abban is megnyilvánul, hogy az illetékes magyar levéltárak a romániai kárpótlás során szükségessé vált dokumentumokat átadják. Hamarosan újabb megbeszélésre is sor kerül a két honvédelmi miniszter között, ez alkalomból várhatóan szóba kerül a két fegyveres erő látszámcsökkentési folyamatának esetleges összehangolása, valamint a két miniszter között élő forródrót vonal kiépítése is. Ez utóbbi ügyben - mivel amerikai segítséggel készülne el a vonal - már egyeztettek William Perry amerikai védelmi miniszterrel is. A honvédség belső technikai közlönye, a Honvédségi Szemle pedig a közeljövőben magyarul és románul is megjelenik, és ez is nagyban hozzájárul a kapcsolatok erősödéséhez. A NATO-hoz való csatlakozás érdekében - tájékoztatta a jelenlévőket Keleti hamarosan nemzetközi tendert Írnak ki a magyar honvédség rádióhálózatának korszerűsítésére, és hamarosan megnyitja kapuit Budapesten az a békepartnerségi kiképző központ, ahol nemcsak a magyar, hanem a más országokból érkezett katonatisztek is elsajátíthatják a legfontosabb európai idegen nyelveket. Egy román újságíró kérdésére válaszolva Keleti György leszögezte: nem tartja kívánatosnak, hogy a kelet-európai országok körében versenyfutás induljon meg a NATOtagságért; ugyanakkor úgy vélte, hogy a NATO nem fog olyan országokat tagjai sorába fogadni, melyek nem tisztázták kapcsolataikat. A katonai kapcsolatok kiszélesedése után a politikai kapcsolatoknak is rendeződniük kell. Keleti György elmondta: hisz abban, hogy belátható időn belül megszületik a román-magyar alapszerződés. Az ezzel kapcsolatos akadályokról azonban legutóbb Bukarestben beszéltek. A honvédelmi miniszter kijelentette: a magyar vezetés sokat tett az alapszerződés érdekében, úgyhogy a labda most Bukarestben pattog. Bakos András Együtt reggelizett hétfőn Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben. A kötetlen megbeszélést Horn Gyula kezdeményezte, hogy az ország három legmagasabb közjogi méltósága a jövőben heti rendszerességgel, formalitások nélkül beszélhesse meg az őket foglalkoztató aktuális politikai kérdéseket. Kovács András István, a Miniszterelnöki Sajtóiroda munkatársa elmondta, hogy a hétfői reggeli 70 percig tartott, s a szendvicsek elfogyasztása közben elsősorban a szeptemberben újrainduló törvényhozói munka legfontosabb teendőiről volt szó. A rendszeres összejöveteleknek nem lesz házigazdája, (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap délelőtt már a hajóállomáson volt az uszály, s szerelték szét a berendezést. Bácskai Tamás, a Fénypont Stúdió képviseletében elmondta, hogy az összerakás három napot vett igénybe. Azt azonban már sokkal nehezebb kideríteni, hogy vajon hány rakétát lőttek ki. Körülbelül négyszázra tehető az önálló nagy kaliberű lövések száma, és volt három olyan, mely összesen háromszáz lövedéket tartalmazott. A pontonról való fellövés nagyon újszerű Magyarországon. Budapesten először idén történt meg, s tudomásunk szerint az országban a tavalyi szegedi tűzijáték volt az első ilyen vállalkozás. Több szempontból is előnyös ez. Egyrészt a műsor halad a közönség előtt, s ezzel testkozelibb is a pirotechnika, mintha a túlpartról lőnék fel. Másrészt a vízre ugró és óriási sikert aratott bombát igazán csak a annak ellenére, hogy a szendvicsek ára felváltva terheli majd a Miniszterelnöki Hivatal, a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Országgyűlés Hivatala számláját. A hétfő reggelenkénti találkozókról - részben éppen azok kötetlen jellege miatt - nem várható tájékoztatás. Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője azt emelte ki, hogy a személyes konzultáció eddig is folyamatos volt a három vezető politikus között, az újdonságot az időpont rendszeressége és a találkozók teljességgel kötetlen jellege adja. Elmondta: Göncz Árpád jó gyakorlatnak tartja a közös reggelit, s azt nem kívánja felhasználni arra, hogy napi politikai ügyekben befolyásolja partnereit. folyó közepéről érdemes indítani. S amit mi nem is vehettünk észre, kiderült Bácskai Tamás szavaiból. Az esőzések egyáltalán nem tettek jót a produkciónak, mert nagy volt a víz fölött a relatív páratartalom, alig láttak valamit a pontonról. Természetesen a technikusok speciális védőfelszerelésben dolgoztak: lángálló ruha, a legjobb minőségű védőszemüvegek, védősisakok, fültokok, védőkesztyű volt rajtuk. A műsor összeállításáról annyit, hogy a megrendelő, Hajdú László a Papagáj Markét nevében, egy zenét adott át, s erre kellett komponálni a látványt. Egyáltalán nem volt könnyű, mert volt olyan rakéta is, mely nyolc másodpercig ment felfelé, mintegy 4-500 méter magasan robbant, s 200 méter átmérőjű gömböt alkotott. De ezzel már a közönség is tisztában van. A. L. A vásárhelyiek nem véglegesen búcsúztak vendégeiktől, hamarosan viszonozzák a látogatást • Tűzijáték - a kulisszák mögött Testközeli pirotechnika • A finnugor népek együttműködéséért Komik Szegeden A Szovjetunióban is bekövetkezett rendszerváltozás során sok új állam alakult. Ezek közé tartozik a Komi Köztársaság, melynek népe finnugor eredetű. A finnugor népek összetartozásuk bizonyítására nemzetközi szervezetet hoztak létre, melynek természetesen tagja Magyarország, hasonlóan Finnországhoz, Észtországhoz és az Orosz Föderáció finnugor eredetű tagállamaihoz. A napokban Szeged városának vendége volt egy kéttagú komi küldöttség, akik részint ifjúsági, részint pedig a kulturális kapcsolatokat igyekezték elmélyíteni. A delegációt Botka László MSZP-s országgyűlési képviselő kalauzolta, aki egyben a Magyar-Finnugor Baráti Tagozat elnöke. Botka képviselő elmondása szerint nagyon fontos a magyar állam és a finnugor népek közötti baráti viszony. Úgy véli, hogy ez a baráti viszony a közös kulturális eredet miatt már létezik. Ugyanakkor ezeket a kapcsolatokat a diplomácia kényes szabályai szerint kell rendezni, hiszen rossz fényt vetne az országra, ha Moszkvát megkerülnénk. A komi-kapcsolat célja, hogy tovább fejlődjön a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció közötti együttműködés. A komi fél részéről Nyina Nyeszterova, aki hazájában az ifjúsági ügyek felelőse elmondta, hogy a rendszerváltozás után egyre inkább élénkül a politikai élet. A közelmúltig kevésbé sikerült ifjúsági szervezetekkel érintkezésbe lépniük, de nemrég a Baloldali Ifjúsági Társasággal felvették a kapcsolatot. A komi küldöttség másik tagja Tatyána Nishimbaeva kijelentette, hogy az őket fogadó vendégszeretet bizonyttja a két nép közötti vértestvérséget. A találkozón egyebek mellett szó volt a komi és a szegedi egyetemek közötti kapcsolatfelvételről, kulturális és gazdasági együttműködésről és az ifjúsági szervezetek közös programjáról. A delegációt a délutáni órák-, ban fogadta Szalay István, Szeged polgármestere is. A.L. • Azzal kell kezdenem, hogy magam sem vagyok az adósságfelmondás híve, mindaddig, amíg megfelelő feltételek mellett meg tudunk a hitelezőinkkel állapodni! Ugyanakkor élesen szemben állok mindazokkal, akik a kérdés felvetését is rémülettel fogadják, a felvetőket demagógoknak bélyegzik. Ellenérveik helytállóságával és erkölcsi megítélésével azonban foglalkozni kell. Első ellenvetésük az, hogy ma már két okból nem jöhet szóba adósságkezelésünk feltételeinek felülvizsgálata: - Egyrészt „ma már nem olyan kedvező a politikai helyzet, mint a rendszerváltás kezdetén, a vasfüggöny lebontásakor volt." - Másrészt „akkor még a hiteleink nagy része mögött az érintett nyugati államok garanciája volt, most a japán háziasszonyoknak kellene azt mondanunk, hogy nem fizetünk. Ugye, ez nem engedhető meg?" A rossz hitelek sorsa Az első ellenvetést azért nem fogadom el, mert az adósságot lelkesen fizetők régebben sem voltak egészen kisfiúk a magyar gazdaságpolitikában, mégis csak most mondják, hogy akkor lehetett volna, de most már nem. Ezt az „akkor még lehetett volna, de most nem" érvet csak olyanoknak van erkölcsi joguk felhozni, akik akkor is szóba hozták. A második ellenvetés egyrészt nem igaz, másrészt erkölcstelen. Nem igaz, hogy a mi nemfizetésünk következtében akárcsak egyetlen japán háziasszonynak is elveszne a pénze! A rossz hiteleket a világ nagy pénzintézeteinek kellene leírniuk, akiknek bőven van miből. A sok rossz hitelük között a mienk nem lenne lényeges a mérlegük szempontjából. Nemhogy egyetlen japán háziasszony, de egyetlen pénzintézet sem menne tönkre abban, hogy mi nem fizetünk! Legfeljebb nem örülnének neki. Nézzük csak a tényeket: a) A világ gazdasági félperifériáiban, elsősorban a latin-amerikai és a volt szocialista országokban 2.000 milliárd külföldi adósság dollár gyúlt össze. Ennek a mi adósságunk csak 1,5 százaléka. A nagy hitelezők hitelei között talán sehol nem éri el az 5 százalékot a mi részesedésünk, az átlagos nagy pénzintézetek hiteleiből tehát csak század százalékokban számolható. Nem a mi adósságunk felmondása volna a számukra a baj, hanam az, hogy ez arra világítaná rá, hogy a 2.000 milliárdos állomány szinte egésze rossz hitel, amit egy bank jó mérlegében le kellene Írni. Mi ugyanis nemcsak kicsik vagyunk a 2.000 milliárdos kintlévőségükön belül, hanem annak 95 százaléka a mienkénél is rosszabb adósság. A mi tárgyaló pozíciónk azért erős a hitelezőkkel, mindenek előtt a Valutaalappal és a Világbankkal szemben, mert számukra nem az volna a tragikus, ha mi nem fizetnénk, hanem az, hogy akkor kiderülne, hogy még a legjobbak egyike sem fizetőképes. Akkor mit mondjanak a többi hitelükről? Az adósságrendezésünkről meginduló tárgyalásokon ezért nem ők, hanem mi volnánk az erősebb pozícióban, tehát nem szolgai alázatra, hanem a saját pozíciónkat reálisan értékelő határozott álláspontunk képviseletére volna szükség. b) Hála az egész fejlett világot is uraló egyoldalú monetáris politikának, a nekünk hitelező bankoknak és pénzintézeteknek nem is a fenti 2.000 milliárd dolláros rossz hitel a fő gondjuk, hanem az utóbbi évben nagyon megszaporodott rossz hazai hitelek. Ne a japánokat féltsük! Ha a mindenáron fizetni akaró hazai szakértők a japán háziasszonyokra hivatkoznak, akkor én a japán bankok helyzetét idézem. Ezeknek a pénzügyminiszterük közlése szerint 570 milliárd dollár rossz hazai hitelük van. A nemzetközi szakértők szerint ez alábecsült szám, és epésen azt fűzik hozzá, hogy a jövő tavaszai már 800 milliárdot fognak elismerni. A japán háziasszonyoknak tehát nem attól kell félniük, hogy a bankjaik rossz hiteleiből legfeljebb egy százalékot kitevő magyar hitelről derül ki. hogy rossz. De nemcsak ettől nincs okuk a félelemre, de még attól sem, hogy a hazai rossz hitelek miatt az ő betétjük, vagy kötvényük elveszik. A japán gazdaság ereje és a kormányuk felelőssége 100 százalékos garanciát jelent arra, hogy minden kisember pénze biztosítva legyen. Biztosítva van ez még nálunk is, ahol a bankoknak fajlagosan sokkal több a rossz hitelük, ahol sokkal gyengébb a gazdaság egésze, ahol a kormánynak a lakosság pénzéért való felelőssége nem annyira szilárd. Ha nálunk nincs semmi okuk a betéteseknek, az államkötvény tulajdonosoknak a félelemre, mennyivel kevesebb oka van erre a japán kisembereknek! őket tehát ne a mi pénzügyi szakértőink védjék meg. Aránytalan teherviselés A magyar adósságrendezéssel szemben - véleményem szerint - a japán háziasszonyok érdekeire hivatkozni vagy teljes szakmai tájékozatlanság, vagy demagógia, vagy erkölcsi hiba. Az utóbbit akarom bizonyítani azok felé, akik az első kettőt nem vállalják magukra. A magyar adósságról nemcsak el lehetne, de el is kell mondani, hogy az a magyar nép egészét sújtó teher, amit sajnos aránytalan mértékben éppen a lakosság szegényebb kétharmada visel. Mint láttuk: ezt egyáltalán nem lehet elmondani a japán, illetve más tőkés országok lakosságáról. (MTI Press) Kopátsy Sándor A lugosiak örültek az őrkutyajelöltnek. (Fotó: Gyenes Kálmán)