Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-22 / 196. szám

9 2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. AUG. 22. Augusztus 22. m Francia atomkísérlet Szigorúan ellenőrzött atoll 1232. IX. Gergely pá­pa biztosftja II. Andrást, hogy a Szentszék enged­élye nélkül senki sem kö­zösíthető ki. 1436. IV. Jenő pápa megbízza Marchiai Jakab olasz ferences szerzetest, a boszniai rendtartomány vikáriusát a Dél-Magyar­országon elterjedt huszi­tizmus kiirtásával. Az ül­dözött husziták egy része Moldvába menekül, köz­tük a bibliafordító Tamás pap és Újlaki Bálint plé­bános. 1444. A törökök a vá­radi béke értelmében át­adják Brankovics György despotának Szendrő vá­rát, majd a többi szerbiai várat is. Brankovics en­nek fejében átengedi Hu­nyadi János erdélyi vajdá­nak a már július 3-án zá­logbirtokként lekötött ma­gyarországi birtokokat. 1468. III. Frigyes né­met-római császár a né­met fejedelmeket felszó­lítja, hogy adjanak segít­séget a török ellen I. Má­tyásnak a „kereszténység főkapitányának". 1471. Mátyás király adó- és vámmentességet biztosít a szegedieknek péterváradi szőleik után, egyben négy dénár szüre­telőpénz Fizetésére kötele­zi őket. 1528. A szegediek az őket fenyegető törökökkel egyezségre lépnek. 1777. Mária Terézia kiadja az oktatásügy átfo­gó szabályozásáról szóló rendeletét. 1919. A katolikus püs­pöki kar konferenciája. (Elhatározza, hogy a poli­tikai erők közül a keresz­tényszociális pártot támo­gatja.) - Horthy Miklós főve­zér elrendeli az ország idegen hadsereg által meg nem szállt részein 5 kato­nai kerületi parancsnok­ság szervezését. 1942. Feketehalmy­Czeidner Ferenc altábor­nagyot, a szegedi hadtest parancsnokát felmentik beosztásából, és nyugdíj­ba küldik a januári bács­kai vérengzés miatt. 1962. Merénykísérlet De Gaulle ellen. 1973. Nixon bejelenti, hogy Rogers külügymi­niszter szeptember 3-i hatállyal beadta lemondá­sát. Utóda Henry Kissin­ger. Bombay ezentúl: Mumbaí Bombay az indiaiak szá­mára felhőkarcolókat és filmcsillagokat jelent - a nyugatiak a nyomor és a zsúfoltság városának tartják. A név azonban rövidesen nem jelent már semmit. A 12 millió lakosú nyüzsgő metropolisnak, India pénz­ügyi fővárosának és a világ harmadik legnagyobb film­ipari központjának nevét ugyanis hivatalosan Mum­baira változtatták. A hindu istennő nevének kiválasztása a nemzeti büsz­keséget jelzi és azokra az időkre emlékeztet, amikor India még nem állt a brit hó­dítók uralma alatt. Vannak azonban, akik a város koz­mopolita jellegének meggy­alázását látják a névváltozta­tásban és a muzulmán ki­sebbség arculcsapásának te­kintik azt. A névváltoztatást egy hin­du jobboldali párt rendelte el, amely márciusban győ­zött a Maharashtra államban (amelynek területén Bombay fekszik) tartott választáso­kon. A párt egyébként több más város nevének megvál­toztatására is készül az állam területén. Magának Bom­bay nak hatóságai 1974 óta három ízben is a névváltoz­tatás mellett foglaltak állást, de most először történt, hogy az állam kormánya fgy hatá­rozott. • A francia haditengerészet már felkészült arra, hogy tá­vol tartsa az atomkísérletek felújítása ellen tiltakozó nemzetközi békeflotillát a robbantások terepéül szolgá­ló Mururoa atolltól. A ko­rallsziget körüli 12 tengeri mérföld (mintegy 22 km) su­garú kör tiltott zóna, őrizetét 15 hajó látja el: két helikop­terrel is felszerelt fregatt, há­rom P400 típusú torpedó­romboló, egy csendórségi romboló, hat vontatóhajó, valamint egy nagy teljesít­ményű nyílt tengeri vontató­hajó, egy műszaki támogató hajó, s egy könnyű átszálló hajó. Egy ötven tagú osztag Zodiac típusú motoros gumi­csónakkal szintén az armada részét alkotja. Az szigeten egy ezred ál­lomásozik. A lagúna bejára­tát bójákra erősített acélká­bellel zárták el. A hadihajók azt a parancsot kapták, hogy tartóztassák fel a tilalmi öve­zet határánál a hívatlan láto­gatókat. A katonák attól fél­nek, hogy egy esetleges inci­dens megint nagy nyilvános­ságot kap, mint az július 10­én történt a Greenpeace zászlóshajójával, a Rainbow Warrior hajójával. A nem­zetközi környezetvédő szer­vezet három úton lévő hajó­ja, a Véga, a Rainbow War­rior és a Greenpeace közül az utóbbi egy helikoptert is visz a fedélzetén, amit a ha­tóságok különösen aggasztó­nak találnak. Egy helikoptert aligha le­het majd megakadályozni abban, hogy időnként bere­püljön a tilalmi zónába, s a világ szeme láttára egy transzparenst húzzon maga után. Az ökologista szerve­zet felkészült a tengeri médi­acsatára, a hajóin lévő be­Pokolgép robbant hét­főn reggel egy izraeli au­tóbuszban Jeruzsálemben, öt utas meghalt, százan megsebesültek - közölte az izraeli rendőrség. A robbantást egy öngyilkos merénylő idézte elő. A busz hátsó részében elhelyezett robbanószer­kezet akkor lépett műkö­désbe, amikor a jármű Észak-Jeruzsálemben, az egyik legnagyobb közép­iskola előtt haladt el reg­rendezések révén a világ egyenes adásban kísérheti fi­gyelemmel a békeflotta tün­tetését. A Greenpeace három ha­jóján kívül mintegy tucat ha­jó, zömében vitorlás vágott neki a tengeri útnak. Köztük van a wellingtoni hatóságok által kibérelt „Kui" óceánku­tató hajó, valamint egy-egy 22 méter hosszú katamarán (vaka) a Cook-szigetekről. mmmmmmmmmmmmmammmmammm gel nyolc órakor, a csúcs­forgalom kellős közepén. A busz mögött haladó másik autóbuszban is ko­moly károkat okozott a robbanás. A merényletre alig egy nappal azután került sor, hogy az izraeli hatóságok feloldották a Gáza-övezet zárlatát. A határt éppen az esetleges öngyilkos me­rényletektől tartva zárták le az izraeli hatóságok tíz nappal korábban. Pokolgépes merénylet Jeruzsálemben A robbanószerkezet a csúcsforgalom kellős közepén lépett működésbe. (MTI Telefotó) A budapesti Soros Alapítvány és a varsói Báthory István Alapítvány támoga­tásával egy közép-európai együttműködési program keretében a Délmagyar­ország munkatársa a lengyelországi Poznan Glos Wielkopolski című napilap­jának vendége volt. Lengyelországban szerzett tapasztalatait az alábbiakban m Lengyel pillanatképek (1.) A gyógyhatású zloty Érzi az ember, hogy nagyobb országban jár. A lengyel búzatáblák terjedelme beláthatatlan, a len­gyel erdők öregen és szabadon élnek s nem kimért rendben álldogálnak a vasúti töltések mentén. A len­gyel írók négyszer annyi ember között találnak el a négyszer több kevesekhez. A lengyel újságokból több van, és több fogy. Városból is több van, és Len­gyelországban nem ismerik a kis országok főváros­mániáját. Ha néni Varsó, akkor Krakkó; ha nem Gdansk, akkor Poznan, vagy Wroclaw, vagy Lodz, Gdynia, Szczecin, Luhlin. Ezt a töbhközpontúságot Magyarország abban az időben mondhatta utoljára magáénak, amikor Kolozsvárt és Pozsonyt, netán Bécset is városai közé számíthatta. Szlovák vélemények '68-ról osztja meg önökkel. • A lengyelek négyszer annyian élnek Lengyelor­szágban, mint a magyarok Magyarországon - s a hatá­ron kívül is 10 millió lengyel él. Az ottani nyilvánosság nemrég fedezte fel, hogy a környező országok, valamint Amerika és Ausztrália len­gyel népességén kívül Ka­zahsztánban mintegy 100­150 ezer honfitársuk él a második világháború óta; olyan lengyel férfiak, akik katonaként kerültek a Kaspi beltenger partjára, s csak egy részük tudott Iránon keresz­tül az angolokhoz csatlakoz­va megmenekülni Sztálin vendégszeretetétől. A többi­ek ott telepedtek le, asszonyt választottak, s a második fé­lig-lengyel generáció már szinte teljesen beleilleszke­dett a kazah-szovjet környe­zetbe. Lengyelország elnökvá­lasztásra készül, és ilyenkor jó adu a távolba szakadt honfitársak megsegítésének ügye. Politikusok nyilatkoz­tak, újságok cikkeztek, hogy lehetséges-e a kazahsztáni lengyelek hazatelepítése. Ha jól tudom, egy kísérle­ti telepttőakció már le is zaj­lott; újságíró barátom mesél­te: egyik hazahozott lengyel beszélt neki arról, hogy rosszul érzi magát az euró­pai városban. A helybéli orosz piacra (a lengyelorszá­gi „lengyel piacok" neve: orosz piac) jár ki oroszokkal s másféle szovjet népekkel találkozni. Az elekció dátumát még nem (rták ki, de a poznani belvárosban már több hely­ütt megjelentek a délutáni hőségben ingyen üdítőitallal csalogató aláírásgyűjtő stan­dok. Pár fiatal üldögélt körü­löttük; a járókelők semmi ér­deklődést nem mutattak az elnökjelöltek iránt. Egyetlen stand körül találtam népe­sebb csoportot: éppen ingye­nes Chopin vodkával kínál­ták a nem éppen szilaj politi­kai támogatókat - azokat persze, akik az aláíráson már túlestek. A választáson kü­lönben 28 jelölt indul, s kö­zülük 4-5 több-kevesebb es­éllyel. Azt mondják, amelyi­kük esélyes, az inkább pilla­natnyilag elfoglalt pozíciója, mint népszerűsége miatt az; így elsősorban Walesa, a je­lenlegi elnök, de szóba jöhet még a lengyel nemzeti bank elnöknője, vagy az elmúlt években nagy (és előnyös) társadalmi ismertséget szer­zett lengyel ombudsman, az állampolgári panaszokat ki­vizsgáló parlamenti tisztvi­selő. Mindegyikük egyfor­mán kihasználja a pozíciója adta előnyöket, Walesa pél­dául elnöki minőségében szabályos választási körutakat tesz, olyan meghívásokat is elfo­gadva, amilyenekre addig „nem futotta idejéből". A magyar ember idegei­nek gyógyhatású az új zloty­val fizetni. Tíz űj zlotyból el lehet végezni a napi bevásár­lást, s egy kiló kenyér nem is háromhatvanba, hanem alig több mint fél zlotyba kerül. Csak akkor jön zavarba a tá­jékozatlan, amikor egy sár­gaközepú ötös fémpénzből visszakap egy tízezres meg jópár ezres bankót, számlái­hatatlanul sok pöcögő apró­pénz kíséretében és kiderül, hogy a régi ezresek annyit érnek, mint az új egyforin­tosnál nem nagyobb 10 groszys pityke. A zlotybe­váltás, amelynek során a régi lengyel pénzből négy nullát vágtak le, még két évig tart, addig együtt használják a ré­gi és az új zlotyt. Azt mond­ják, a nullátlanításnak a makrogazdasági folyamatok­ra semmi hatása nem volt. A lengyel gazdaság, jórészt an­nak következtében, hogy az ország a nemzeti adósságál­lomány egy részét sikeresen átütemeztette, jó növekedést mutat, az infláció mértéke pedig, amelyet a lengyel kormány az év végére ugyanakkorának jósolt, mint Magyarországon a magyar, szemben a mienkkel, előre­láthatólag meg is marad a 25 százalék körül. A lengyel pénz mindenesetre még erő­södött is (1 zloty 1,7 német márkát ér). A munkanélküli­ség átlagosan 15-17 százalé­kos, s ez éppúgy régiónként változó, mint itthon, azzal a különbséggel, hogy Len­gyelországban jókora régiók vannak; a Katowice környé­ki bányaiparra alapozott ne­hézipari vidéken igen nagy gondok vannak, míg Poz­nanban, ahol - Szegedhez hasonlóan - nincs nehézipar, a foglalkoztatás is, az élet­minőség is lényegesen jobb, mint másutt. Poznan Lengyelország harmadik legnagyobb váro­sa, Wielkopolski tartomány székhelye, a történelmi len­gyel állam és a lengyel egy­ház alapításának helyszíne. Három Szegednyi város, 600 ezer lakossal, félúton Varsó és Berlin kö­zött, Lengyelország szívé­ben. A terület és a város az 1918-20-as lengyel függet­lenségi felkelés előtt hosszú ideig német fennhatóság alatt állt. Poznan történelmi városnegyedeit is németek építették, ennélfogva a vá­roskép teljesen különbözik az oroszos Varsótól és a kö­zép-európai Krakkótól. La­kói hol arra büszkék, hogy a város a német gondosság nyomát őrzi, hol meg arra, hogy elűzték e németeket. Gyűlölködés már nincs, sőt, a poznaniak közül feltűnően sokan beszélik a német nyel­vet. (Fontosabb helyeken be­szélnek még angolul is, ez­zel szemben franciául, ame­lyet hagyományosnak gon­dolna az ember, még a szál­lodában se tudnak.) Poznant igazi polgárvárosnak tartják lakói, és még ez a cívis men­talitás is német eredetű: ta­karékosak és pontosak, a vá­ros rendezett, a közlekedés megbízható, a környék me­zőgazdasági kultúrája maga­san felülmúlja az egész Len­gyelországét. Az emberek tartózkodóak, előzékenyek és segítőkészek. Az utcákon emberek járnak, nem egymást taposó tömeg. Mondják, a poznaniak talán túlságosan is a békés, rend­szerető ügyködést kedvelik, s csak nehezen bújnak ki a bőrükből. A nyolcvanas évek elejének nagy sztrájkjá­ban Gdansktól Wroclawig minden város részt vett már, mire Poznan is csatlakozott; egy helybéli adoma szerint az 1918-as felkelésben, miu­tán a város többi részét el­foglalták a németektől, a poznaniaknak csak azért nem sikerült bejutniuk az ál­lomásba - mert nem volt pe­ronjegyük. A lengyeleket is megsanyargató század azért Poznant sem kímélte: a má­sodik világháború Varsóhoz hasonlóan a teljes óvárost le­rombolta, az egyetemi téren Adam Mickiewicz hatalmas szobra mellett álló két még hatalmasabb kőkereszten pe­dig a későbbi nehéz éveknek csak a számát írják már egy­más alá: 1956, 1970, 1976, 1980, 1981. (Folytatjuk.) Panak Sándor Az emberiség fontosabb, mint a hatalom - nyilatkozta a szlovák rádiónak az 1968­as szovjet intervenció kap­csán Vladimír Meciar szlo­vák kormányfő. A miniszter­elnök hangsúlyozta, hogy még abban az időben is min­denki szabadon választha­tott. „Volt, aki azt mondta, hajtsunk fejet a hatalom előtt, és akkor jobb lesz. Aki megtette, annak jobb is volt egy ideig" - vélte Meciar. A kormányfő szerint 1968 és a mai események között lehetetlen párhuzamot keres­ni. Azok közül, akik nem akarták Jakesék és Husákék rendszerét, Meciar szerint 1989 után sokan nem tudták, mit akarnak, és ekkor derült ki, hogy az értelmiség csak keresi önmagát. - 1968 belügy volt, nem­zetközi visszhanggal ­mondta Meciar. - A mai vál­tozások globálisak, minden változik, és mi keressük a helyünket - tette hozzá, fi­gyelmeztetve hallgatóit, hogy soha meg nem ismétel­hető társadalmi mozgások alkotó tényezői lehetnek. Az 1968-as csehszlováki­ai invázióban részt vevő ma­gyar csapatokat úgy tájékoz­tatták, hogy a magyar ki­sebbség képviselőinek támo­gatását élvezhetik - írta a kormányhoz közel állónak tartott Slovenská republika pozsonyi napilap hétfői szá­ma. Hozzáfűzte, hogy az ak­kori pozsonyi magyar főkon­zulátus a külügyminisztéri­umba küldött jelentésekben félretájékoztatott, fokozódó nacionalista veszélyről tudó­sított és olyan jelentéseket küldött haza, amelyek sze­rint „nemcsak a magyar ki­sebbséget, de a cseheket és más kisebbségeket is el­nyomják". A lap szerint a Szlovákiá­ban bevetett magyar katonai erő összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a szlováknál, s csak a harckocsizók száma volt egyensúlyban. A ma­gyar hadosztály - a lap sze­rint - azt a feladatot kapta, hogy nagyjából 10 ezer né­gyezetkilométernyi területet foglaljon el, amelynek hatá­ra a lap által használt város­nevek szerint körülbelül a nyelvhatárt jelenti. RÓKUSI TUZEP CASABELLA KFT. Aouggaoszílaas 5B1]-0gg 2 RÉGI T1PU8Í) BRAMAC TET0C8EREPEK É8 TARTOZÉKAI A BETON TÉRBURKOLÓK KISKUNHALASI. 1 n% AJTÓK ÉS ABLAKOK • V BAJAI AJTÓK ÉS ABLAKOK 38 Ft/db -6% JAMINA CSABAI É8 HOLLAND CSEH FENYŐFŰRÉSZÁRUK: I CSEREPEK 25 mm-es 4 - 6 m-es 50 mm-es 4 - 6 m-es gerenda 4 - 6 m-es 29.800.- Ft/m3 36.200.- Ft/m3 35.400.- Ft/m3 RÓKUSI tó, 6724 Szeged, Szatymaziu. 2. Tel: 62/476-876 Fax: 62/476-669

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents