Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-19 / 194. szám

8 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. AUG. 19. Csongrád Megyei Közgyűlés alkotói díjai A társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturális és művészeti élet területén kimagasló eredményeket elérő alkotókat, kiemelkedő jeletőségű alkotásokat ismer el a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díja, melyet augusztus 20-án, az ópusztaszeri történeti emlékparkban rendezett ünnepségen adnak át. Idén a megyéhez kötődő teljesítmények közül három magánszemélyt és két közösséget tüntetnek ki alkotói díjjal. Szucsán András • A JATE Természettudományi Karán 1957-ben szerezte meg képesítését. Rövid ideig a szegvári és egy csongrádi általános iskolában oktatott, majd 1960-tól a Batsányi János Gimnázium tanára. A Batsányi János Gimnáziumban eltöltött 35 éves oktató-nevelő munkájával a nevelőtestület meghatározó tagjává vált. Eredményes tevékenységének bizonyítékai azok a tanítványok, akik a tőle kapott irányítással, sok szép eredménnyel gazdagították az iskola hírnevét. Tanulói fizikából országos versenyeken számtafizika-matematika szakos középiskolai tanár, Csongrád lan helyezést, díjazást értek el, sőt a diákolimpiákra is kijutottak. Kiemelkedő szakmai felkészültsége meleg gyermekszeretettel, nyugodtsággal, humorérzékkel párosul - (gy diákjai körében, szigorúsága ellenére is, nagy tiszteletnek, megbecsülésnek örvend. Alkotó egyéniség, aki tapasztalatait, újításait tudományos értekezésekben is megjelentette, továbbképzéseken, konferenciákon szívesen átadta. Munkája révén kollégái körében is tiszteletnek örvend, sőt más iskolák nevelői is szívesen fordulnak hozzá tanácsért. 1973-tól 1978-ig igazgatóhelyettesként, 1978tól 1990-ig a fizika tantárgy szaktanácsadójaként végzett kiemelkedő tevékenységet. Munkájáért több alkalommal kitüntetést és jutalmat kapott. 1989-ben Mikola-díjban részesült. rópa-bajnok elmek és dobogós helyezések birtokosa. Dr. Tóth Gyula évtizedek óta rendkívül magas szintű edzői és sportszervezői tevékenységével jelentős sikereket ért el a Csongrád megyei vízilabdasport fejlesztésében, hírnevének fokozásában. Az utánpótlásnevelésben kiemelkedő eredményeket ért el. Nemcsak Csongrád megyében, hanem az egész országban meghonosította a női vízilabda szakágat, olyan sikerrel, hogy a Szentesi Vízilabda Csapat 1995-ben a bajnokcsapatok Európa Kupájában bronzérmet szerzett, és az erre a csapatra épülő (öt sztenderd játékos) magyar női vízilabda válogatott világbajnokságot nyert. Kitüntetés a műszaki dandárnál Tegnap ünnepi állománygyűlést tartottak a Török Ignác laktanyában, a Magyar Honvédség 60. Szeged Műszaki Dandáránál. Ezen a Tiszti Szolgálati Jel I. fokozatát Balázsa István alezredes és Éder Róbert őrnagy, II. fokozatát Darók József ezredes, Tóth Kornél őrnagy. Csépi László százados, 111. fokozatát pedig Lázár János, Mészáros Antal, Antal László és Pávay József főhadnagyok kapták. A Tiszthelyettesi Szolgálati Jel II. fokozatát Nagy József törzszászlósnak, III. fokozatát pedig Kiss Kornél törzszászlósnak adományozták. Rajtuk kívül még tíz katona kapott jutalmat. Lobogózzuk fel a házakat! A polgármesteri hivatal kéri Szeged polgárait és az intézményeket, hogy az ünnepre, augusztus 20-ra lobogózzák fel Szeged házait, intézményeit. Közigazgatási szakemberek kitüntetése Göncz Árpád köztársasági elnök augusztus 20-a, államalapító Szent István király ünnepe alkalmából kitüntetéseket adományozott a megyében működő, kiemelkedő színvonalú munkát végző köztisztviselőknek. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült dr. Tari Jánosné, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője és Szentandrási Lajosné dr., a Szeged Megyei Jogú Város polgármesteri hivatalának csoportvezetője. A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitünetésben részesült dr. Seres Katalin, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal főtanácsosa. A kitüntetéseket dr. Gábor Erzsébet hivatalvezető tegnap adta át. Szentandrási Lajosné dr. kitüntetésénéle átadására - nyugdíjbavonulására tekintettel - a Szegedi Polgármesteri Hivatalban került sor. Szeged Táncegyüttes A több évtizedes sikeres múltra visszatekintő Szeged Táncegyüttes nemzeti kultúránk, népművészetünk hagyományainak ápolásában pótolhatatlan, értékmegőrző szerepre vállalkozott, és tett szert hazai és nemzetközi hírnévre. Az 1955-ben alakult együttesnek már több mint 400 tagja van, s az eltelt időszak alatt munkássága alapján elnyerte az összes olyan kitüntetést, mely Magyarországon egy amatőr együttesnek adható. A próbatermi munkák mellett rendszeres néprajzi gyűjtést is végeznek. A Szeged Táncegyüttes különféle csoportjainak repertoárjában mindig középponti szerepet kaptak az erdélyi, azon belül is a kalotaszegi, széki, mezőségi táncok, de előszeretettel mutatnak be dél-alföldi táncokat is. Az együttes 1988 óta rendszeres szervezője a Szegedi Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozóknak, amely a Szegedi Nyár fesztiválprogram színvonalas, visszatérő eseménye. A néptánctalálkozó indulásától kezdve a népek békés együttélése, a nemzetek néptánckultúrájának közvetítése jegyében teljesíti hivatását. 1993 őszén a Kárpátmedence folklórjának követeiként többek között Belgiumban és Japánban tartottak nagy tetszést arató fellépéseket. 1995-ben, idén ünneplik fennállásuk 40. évfordulóját. Dr. Günther Béla Dr. Tóth Gyula vízilabda-mesteredző, Szentes Jelenleg körzeti hatósági állatorvosként tevékenykedik Szentes külterületén. Munkája mellett a vízilabda területén szerzett kiemelkedő érdemeket és hírnevet a szentesi vízilabdasportnak. Korábban majd' húsz éven át aktív játékos volt, csaknem 60 alkalommal volt A, B vagy utánpótlás válogatott. Két évben vízilabda gólkirály lett. Mind játékosként. mind edzőként világ- és Eu• A Csongrád Megyei Közgyűlés, illetve jogelődje, a Csongrád Megyei Tanács VB alkalmazásában 1962 óta dolgozott, mindvégig valamilyen szintű vezető beosztásban. Legutóbb 1991től 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig Csongrád Megye Közgyűlése főjegyzőjeként. Munkája mellett 1979-től tevékenyen részt vesz a közigazgatásban dolgozó szakemberek képzésében, 1986tól a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Tagja a Magyar KözigazgaCsongrád megye nyugalmazott főjegyzője tási Kamara Országos Elnökségének és a Magyar Jogászegylet megyei elnökségének. Munkaköréből eredő és önként vállalt munkáját mély szakmai meggyőződéssel és elkötelezettséggel végezte és végzi. Szakmai felkészültsége és munkateljesítménye átlagon felüli. Három és fél évtizedes, közigazgatásban végzett szakszerű és magas színvonalú munkájából kiemelkedett az utolsó négy év: a tanácsrendszerből az önkormányzati rendszerbe történő átmenet testületi és hivatali levezénylése, a törvényesség mindenekelőtti betartása és betartatása, amely nélkül sem a megyei közgyűlés, sem annak bizottságai, vagy hivatala nem működhetett volna. FONO" Néptáncegyüttes, Illés Üllés községben már közel 30 éves múltra tekint vissza a néptáncoktatás. A jelenlegi „FONÓ" Néptáncegyüttes 1977-ben alakult a helyi Áfész, az általános iskola és a Déryné Művelődési Ház összefogásával. Az akkor már neves néptáncpedagógus, Nagy Albert vette kezébe a művészeti vezetést. A kitartó munka eredményeként 1980-ban, az első minősítésen ezüst fokozatot kapott a „FONÓ", és országosan ismert együttessé vált. Az azóta eltelt évek számos elismerése mutatja a szakmai fejlődést országon belüli fesztiválokról, illetve határainkon túliakról. Felsorolva néhányat, a teljesség igénye nélkül: 1980-ban Nívó-díj, 1983-ban arany, majd 1985ben ismét arany fokozatú minősítés, két kiváló együttesi cím, 1983-ban, illetve 1990ben. Jelenleg már öt csoport működik, körülbelül 150 fővel, ami mutatja, hogy az utánpótlás kinevelésére nagy hangsúlyt fektetnek. Már óvodás korban különböző népi játékokon keresztül próbálják a kicsik a magyar néptánc alapjait elsajátítani. így folyamatosan juthattak el évek során a legbonyolultabb erdélyi dialektikus táncok megismeréséig. A táncos képzés mellett néhány éve teret kapott a zenészek oktatása is az általános iskolában. A két forma párhuzamos működtetésével talán biztosítható az, hogy a környék egyik meghatározó együttese folyamatosan működni tudjon hosszű távon is. • Államalapító Szent István király és az állami ünnep tiszteletére - mint ahogy már megszoktuk - kétnapos programmal, szélesre tárt kapukkal vátja a vendégeket az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A bevált helyszíneken és programokkal legalább 2030 ezer embert várnak az emlékparkba. A lovaspályán augusztus 19-én 11 órakor kezdődnek a lovasjátékok. Az emlékmű melletti színpadon citerások, majd a „Molnár Dixi" zenél. Ópusztaszer a földosztás jelképe is, így hát ennél elképzelni se lehet jobb helyszint a pártok agrárvitájának, ami szombaton 15 órakor, az emlékmű melletti színpadon. Pásztói András, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága alelnökének megnyitójával kezdődik. Előtte, 13 órakor a Magyar paraszt, merre mégy? kérdésre válaszolnak az agrárfórum résztvevői, többek között dr. Szerdahe-" lyi Péter közigazgatási államtitkár és dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Az ezen programok iránt érdeklődők valószínűleg megjelennek 10 órakor, az emlékpark bejárata mellett a Magyar Világfalu alapkőletételén, a Kun kopjafa avatásán és a Megmaradás Falának építésén, az ökumenikus istentiszteleten is. Az állami ünnepen, Ópusztaszeren, a községi templomban 8 órakor szentmise kezdődik, majd az emlékpark Erdei templománál, 9 órakor ökumenikus igehirdetés lesz. Az Árpád-emlékműnél fél 10-től Szentes Város Fúvószenekara ad térzenét. Az augusztus 20-i ünnepi nagygyűlésen 10 órától Horn Gyula miniszterelnök mond beszédet. Ezt követően adják át a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját, majd megszegik az új kenyeret. Á szórakozásról három helyszínen gondoskodnak. Az Árpád-emlékmű mellett, a színpadon a Maros Táncegyüttes bemutatóját, a skótdudás zenekar felvonulását és műsorát, a Bohócok zenés, vidám játékát, egy majorette csoport felvonulását, a citerezenekarok versenyét, a Gőzerő együttes koncertjét élvezheti a közönség. A skanzenben délután az Erdélyi fúvószenekar és a Csili-Csali bábegyüttes lép föl. A lovaspályán 9 órától a Bercsényi Lovasszakosztály kocsihajtó és díjugrató versenyt, csikós-bemutatót rendez, majd a Puszta tízes lesz látható. A parlamenti pártok (kivéve a Fideszt), továbbá az Agrárszövetség is sátrat állít, s különböző programokkal várják a híveket és szimpatizánsokat. Példaként említjük, hogy az MSZP sátrában Horn Gyulán kívül Csintalan Sándor, a párt ügyvezető alelnöke, de Szűrös Mátyás és más országgyűlési képviselők megjelenésére is számítanak. A Független Kisgazdapárt sátránál pedig II órakor Torgyán József szónokol. Az emlékparkba látogatók jó közérzetét 26 büfé, mintegy 600 személy munkája szolgálja. A vásárban 27 népi iparművész és mesterember kínálja portékáit, 100 vásározó és mutatványos állítja föl sátrát. Ópusztaszer megközelítését könnyíti meg, hogy a MÁV Szegedig 50 százalékos kedvezményt ad azoknak, akik az emlékpark főbejáratánál lebélyegeztetik menetjegyüket. Á Volán a szegedi vasútállomástól és a Mars téri buszpályaudvarról, illetve a megye nagyobb településeinek központjából céljáratokat, továbbá Szegedtől sűrített járatokat indít. Az autóbuszokon minden kedvezményt igénybe vehetnek az arra jogosultak, az „átlagos" utasoknak pedig a 1 ópusztaszeri járatokon 20 százalékos kedvezményt ad a Volán. Az első busz Ópusztaszerre Siegedről 7 órakor, az utolsó Opusztaszerről Szegedre 19 óra 15 perckor indul. A megye távolabbi településeire 17 órakor indul az utolsó autóbuszjárat. A rendezvény egyetlen, már most érzékelhető szépséghibája, hogy a Fesztykörkép, illetve a próbaüzem időszakát élő épület „technikai okok miatt" augusztus 19-én és 20-án zárva lesz.