Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

2. 1995. augusztus 14. • Röplabdázni csak alázattal lehet • „A csillogás nem az én műfajom" ' Szabó Kálmán: „Kupagyőztes csapat tagja még nem voltam" A röplabdarajongók népes tábora várta, hogy a nyári szünetet követően kik kezdik el a munkát a bajnok és kupagyőztes Medikémia Szeged színeiben a BEK küzdelmekre és az Interliga szereplésre. Nos, az első edzésre kilátogató érdeklődők majdnem szenzáció nélkül maradtak, de hogy ez nem követke­zett be, arról két sportember gondoskodott. Polgár Gábor, népszerű nevén „Pogácsa" bejelentette, hogy a jövőben „száműzi" életéből a röplabdát s felcseréli az üzleti élettel. A másik bejelentést maga Nyári Sándor tette, s közölte, hogy a csapat nem gyengült az átigazolási időszakban, sőt a 214-szeres váloga­tott Szabó Kálmán (Bp. Vasas-Rémia) leigazolásával erősödött. Aki rendszeres látogatója volt a bajnoki és kupamér­kőzéseknek jól tudja, hogy a Vasasból csak „két" emberre kellett figyelni Schildkrau­téknak, ez pedig nem volt más, mint Smoguljev és a kiismerhetetlenül röplabdázó Szabó Kálmán. Rendszerint a Szeged akkor mehetett biz­tosra, ha egyikőjük rossz na­pot fogott ki. De erre ritkán volt példa. • Kálmán! Köszö­nöm, hogy tegeződhe­tünk, de engedd meg, hogy megkérdezhessem: meddig még? - Ertem a célzást. Igen, harminchat éves elmúltam, de azt ne hidd, hogy elfelej­tettem röplabdázni. Huszon­öt év a pályán sok olyan for­télyra megtanított, amely hasznára válhat a bajnokcsa­patnak. Különben az epizód­szerepek milyensége is emelheti az előadás színvon­alát. 0 Szeretném,-ha be­mutatnád magad a szege­di közönségnek. - Szolnokon születtem 1959-ben. Már 11 éves ko­romban a helyi Titász kö­lyökc'sapatában emelgettem a labdát. 1976-ban kerültem a Bp. Honvédba, ahol olim­piai kerettag lettem. Vala­mennyi korosztályos váloga­tottban szerepeltem, de még húszéves sem voltam, ami­kor a piros-fehér színekben Szeretem az epizódszerepeket is... (Fotó: Gyenes Kálmán) országos bajnoki címet ün­nepelhettem. Négy évet pro­fiskodtam Törökországban, ami roppant tanulságos volt számomra, közben 214-szer ölthettem magamra a meggypiros címeres mezt. Három éve Angyalföldön keresem a kenyérrevalót, s éppen barátkoztam a vissza­vonulás gondolatával, ami­korjött Szegedről a felkérés. 0 Mi volt Nyári Sán­dor edző ajánlatában a csábító? - A mestert már kiskorom óta ismerem. Ő is Szolnok­ról érkezett a napfény váro­sába, s olyat vitt véghez, amely nem minden edzőnek adatik meg vidéken. Egy plusz egyéves szerződést kö­töttünk, korrekt feltételek mellett. Ő számít játékomra, tapasztalatomra, s úgy ér­zem, ilyen fiatal átlagéletko­rú csapatnál egy „öregre" szükség van. Már most ígér­hetem, játékomon nem fog tükröződni az éveim száma, s tarsolyomból még ráadásul hiányzik egy magyar kupa­győzelem. 0 Budapest az csak a főváros! Mit szóltak is­merőseid, volt játékostár­said, családod eme dön­tésedhez? - Én egy magyar bajnok és kupagyőztes csapathoz igazoltam, erre valószínűleg mindenki büszke lenne. Én vállaltam a kihívást, mások véleménye pedig csak annyi­ra érdekel, ameddig nem sér­tő, s nem közösségellenes. A két családom, s a feleségem hiányzik, de telefonon min­dennap beszélünk, s a hétvé­gét mindig négyesben töltjük. 0 Mikor láthatunk a pályán medikémiás sze­relésben? - A kemény alapozást csak a jövő hét végén szakít­juk meg a Fesztivál Kupán való indulással, melyre már hét csapat nevezett, köztük a teljes magyar élvonal, vala­mint jelezt^részvételét egy jugoszláv csapat és a magyar ifiválogatott is. Itt szeretnék átesni a kötelező „tűzke­resztségen". Kíváncsi voltam Nyári Sándor véleményére is, ezért a mestert arról faggattam, hogy mi indokolta Szabó Kálmán leigazolását a baj­nokcsapathoz. - Azt hiszem, aki látta őt játszani, akár szurkoló vagy szakember, mindenki tudja, hogy egy rendkívül nagy tu­dású és tapasztalt játékost is­merhetett meg benne. A röp­labda ABC-je a kisujjában van. Nemzetközileg elismer­ten tud nyitást fogadni, me­zőnymunkája bámulatos, s a hálónál sem jön zavarba. Emberi tartása, sokszoros válogatottsága csak jó példá­val hathat fiatal csapatomra a kritikus percekben. Igaz, hogy 36 esztendős, de egy játékost sohasem a kora mi­nősíti, hanem a játéktudása. Meggyőződésem, hogy Sza­bó Kálmán a legjobb tíz ma­gyar röplabdás között van, s hogy a Szeged leigazolta azt jelenti, hogy vele tovább erősödtek soraink... BOKOR BÉLA Természetesen nemcsak sikerről, hanem sikerekről kell beszélnünk, hiszen a DAC tagjai nemcsak mint versenyzők, de mint rende­zők is szépen szerepeltek. Nem kis dolog manapság ugyanis vitorlázórepülőver­senyt rendezni, mutatja ezt az is, hogy idén a Nemzeti Bajnokság mellett csupán Szegeden volt területi ver­seny. Podolcsák Andrásnak, a szegedi reptér vezetőjének azonban az egyik szeme sír, a másik nevet: - Természetes, hogy nem hagyjuk veszni ezt a sport­berkekben országszerte híres versenyt, de azért szomorú­an tapasztaltam, hogy amfg a mi a kéthetes viadalunkat a városházán mindössze 150 ezer forinttal támogatták, ad­dig a néhány napos kajak­kenu vb-re több mint 50 mil­lió forintot adnak. Három éve mi is szerettünk volna vitorlázórepülő EB-t rendez­ni - mely végülis a jugo­szláv légtérzárlat miatt hiú­sult meg -, az önkormányzat akkor 1,5 millió ígért, amit azonnal vissza is vettek, mi­kor megtudták, hogy füstbe ment a verseny. Az Alföld Kupán egyébként minden klubtag társadalmi munká­ban dolgozik, s még a ver­senybíróknak sem fizettünk. Az anyagi nehézségek el­lenére egybéként vitathatat­lanul sikeres volt az idei Al­föld Kupa. Naponta hatvan pilóta vágott neki a távok­nak, közülük többen érkez­tek Ausztriából és Németor­szágból, akik egyébként már visszatérő vendégeknek szá­mítanak. A viszonylag gyen­ge időjárás eleinte a techni­kásabb és óvatosabb ver­senyzőknek kedvezett, ké­sőbb azonban megjöttek a kedvezőbb légtömegek, s már hosszabb távokat is ki lehetett írni. A versenyen egymás után rendeztek ki­lenc futamot - ami ritkaság­nak számít a sportágban —, a múlt héten szerdán és csü­törtökön pihenő napot tartot­tak, majd pénteken utoljára­szálltak fel a gépek. A me­teorológus jó időt jósolt, így • Véget ért az Alföld Kupa Szegedi bajnok a dobogón! 9 a A szegedi csapat (balról jobbra): Dékány Ferenc, dr. Nagy Sándor, Farkas Imre, Tamás Ferenc, Tóth Béla, Szabó József; guggol Molnár Géza csapatkapitány és Tornyai Jószef (a képről hiányzik Szabó Péter). Fotó: Gyenes Kálmán Nemzeti Bajnokságon is má­Szép szegedi sikerrel zárult a két hétig tartó Al- sodik lett. föld Vitorlázórepülő Bajnokság. Az Alföld Kupa is 0 itthon maradt, dr. Nagy Sándor, a Délvidéki Aero •Alföld Vitorlázórepülő Club szakosztályvezetője nyerte meg ugyanis a stan- Bajnokság végeredménye: dard kategória futamait. Standard: l.dr. Nagy — Sándor (DAC) Discus; 2. Verebélyi Zoltán (MÁV) Jantar Std. 2.; 3. Körmendi László (Őcsény) PIK 20 D; 4. Szabó Péter (DAC) Jantar Std. 2.... 7. Tornyai József (DAC) Std. Cirrus... 14. Far kas Imre (DAC) Std. Cirrus Szabad: 1. Balássy Sán­dor (Dunaferr) Jantar 2B; 2. Móczán János (MALÉV) Jantar 2B; 3. Virágh József (MALÉV) Jantar 2B... 5. Szabó József (DAC) Jantar 2B... 9. Tóth Béla (DAC) Jantar 2B Club: 1. Laboré Attila (MALÉV) Cobra; 2. Török László (Caesar-Csepel) Cob­ra; 3. Bóna Zoltán (DRT­Csepel) Cobra... 9. Tamás Ferenc (DAC) Pirat... 18. Dékány Ferenc (DAC) IS-29 TAKÁCS VIKTOR 300 és 500 kilométeres távot kaptak a géposztályok. Szombaton délelőtt már az ünnepélyes díjkiosztóra gyülekeztek a versenyzők, s a krónikásnak rögtön feltűnt a szegedi csapat jókedve. Volt is miért örülniük, hi­szen a bajnoki cím mellé be­gyűjtöttek még két negyedik helyezést is. - A tegnapi nap kissé rizi­kós volt, mert bedőltem egy cirrusnak, eldobtam a vizet, s aztán jöttek a 3-4 méterek - meséli már a díjkiosztó előtt mosolyogva dr. Nagy Sándor, a standard kategória győztese szerencsére azonban az előző futamok­ban akkora előnyre tettem szert, hogy nem hiányoztak az így elvesztett pontok. A mögöttem végzettek egyéb­ként a verseny elején „dob­ták el" magukat hozzám ha­sonlóán. Ha valaki nem értette vol­na, akkor most fordítunk: a „cirrus" egy a pilótákat nem sok jóval kecsegtető felhő neve, a „víz" a szárnyakba töltött s a gyorsabb előrehal­adást szolgáló vízballasztot jelenti, míg a „3-4" méterek az igencsak kellemes emel­kedést biztosító termikeket takaiják. A szegedi bajnok eredmé­nyének értékét növeli, hogy a standard kategóriában volt a legnépesebb és legerősebb a mezőny - 23-an indultak itt és dr. Nagy Sándor olyan pilóták előtt végzett, mint Verebélyi Zoltán, aki a • Bundesliga és reklám fi hirdetőoszlop sporthagyatéka Szombaton beindult a pontvadászat a német első osztályban, s a televízió jóvoltából az elkövetkező hetekben, hónapokban mi is láthatjuk majd a Bun­desliga mérkőzéseinek összefoglalóit. Közben a rek­lámokat. De nem csak az élőben látható hirdetése­ket, hanem a stadionokban elhelyezett reklámokat is. Erről, valamint az úgynevezett szegélyreklámok hatásáról szói - a német Sports live magazin alapján - az alábbi összeállításunk. Először 1854-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a pla­kátreklám egy hirdetőoszlo­pon. Ennek az egykori hirde­tőoszlopnak az utódja az úgynevezett szegélyreklám, amely nélkül napjainkban már elképzelhetetlen a pro­fisport. Á stadionok lelátó előtti részén figyelhetjük meg ezeket, s manapság már szinte közelharc dúl a „/élő­helyekért", azért, hogy egy­egy cégnak minél jobb he­lyen és minél többször jelen­jen meg a szegélyreklámja... Az utóbbi tíz évben ez a reklámfajta óriási biznisszé vált. A Bundesligában játszó csapatok tulajdonosai a sta­dionokban felállított reklám­felületekért egyre nagyobb, már-már a szemtelenséggel határos, árakat kérnek. Hogy ezt mivel magyarázzák? A tévénézők számának növe­kedésével! „A reklám egyre gyakrabban tűnik fel a kép­ernyőn, mert egyes sporte­redményekről két-három al­kalommal is beszámolnak a stúdiók", mondja egy rek­lámszakember, aki nyilván érdekelt is abban, hogy a cé­gek minél több hirdetést he­lyezzenek el a stadionoknak erre a célra készített „szegé­lyein". Különben csupa olcsóság a stadinok reklámfelülete: a német fudballsadionokban ­a Bayern München olimpiai szentélyét kivéve - egész évre szóló bérletet lehet vál­tani egy-egy hétméteres sze­gélyre, mindössze 100 ezer márkás áron! A szakembe­rek szerint azonban nem mindig eléggé hatásosak ezek a reklámok. Ezt a felt­vést azzal magyarázzák, hogy a kamera gyakran olyan gyorsan pásztázza vé­gig a szelvényt (a labda helyzetváltoztatásának meg­felelően), hogy a néző fel sem ismeri a hirdetett áru, vagy szolgáltatás nevét, ar­ról nem is beszélve, hogy így szinte lehetetlen megje­gyezni egy-egy márkanevet. Mások viszont azt állítják, hogy a pálya szélén való „pepecselés" idején a reklá­mok kiválóan olvashatók, s ha egy játékost az oldalvonal mellett ápolnak és a kamera hosszabb ideig azt a hely­színt mutatja, akkor szinte „ingyen" produkálják a hir­detést... Éppen ezért azt mondják a szakemberek, hogy a szegélyreklámok ál­tal olyan termékeket, vagy szolgáltatásokat érdemes népszerűsíteni, amelyek már ismertek, csak sulykolni kell a közönségbe... Nem lakhat azonban min­denki Münchenben, Bre­menben, Dortmundban, vagy Frakfurtban. A kisebb városok hirdetőinek is helyet kell kapniuk valahol, s ez a valahol, mint lehetőség, leg­inkább a másod- vagy har­madosztályban jelentkezik. Itt hosszabb ideig jelenhet­nek meg a szelvényfelülete­ken, s a tehetősebb cégek ezt ki is használják: 5-6 helyen is reklámozzák áruikat és szolgáltatásaikat! Ha pedig csapatuk bejut a Bundesligá­ba, akkor ott vásárolnak meg nagyobb felületet. Érdekes taktikai megoldás, sok váltakozó részéről: őrzi, hogy a város csapata a gyen­gébbek között foglal majd helyek ezért a kapuk mögötti reklámfelületeket kéri, mert ott sokat tartózkodik a labda és így gyakran látható a szlogen...Mindenesetre ez is jobb megoldás, mint az, hogy félmilliót fizessen az ember a Bayern München­A bajnok Borussia Dortmund kispadja: kiváló reklámfelület, hiszen Ottmar HitzfeW edző sokszor megjelenik a képernyőn nek az egy szezonos szerző­désért, amiért másott „csak százezret kell fizetni! Van a német reklámbiz­niszben egy úgynevezett DSR (Deutsche Stadte Rek­lame) cég Németországban. A vállalkozás két fajta ársávot javasol a hirdetőknek: a fel­vételről közvetített meccsek­nél a gólvonalnál elhelyzeke­dő reklámfelületeket, az élő közvetítéseknél pedig az ol­dalvonalnál kapható felüle­tet. Logikus. A gond csak az, hogy előre kell tudnia a hir­detőnek is, hogy melyik mér­kőzés megy élőben és me­lyikről készül összefoglaló. Summa summárum: a fo­cimeccsek óriási teret nyúj­tanak a reklámbiznisznek. Ezért is találták ki az úgyne­vezett „ütemes" reklámot, ami 30 másodperces megje­lenést biztosít egy-egy cég­nek. Erre persze sok variáci­ót dolgoztak ki, de mind­egyik arra irányul, hogy a le­hető legjobb időben és ter­mészetesen helyen is, jelen legyen a képernyőn... Van egy másik változat is a „szelvényreklámnak": a követítések során az azonos mérkőzésről továbbított ké­pen egy-egy városban más­más szlogen jelenik mega képernyőn, miközben a egyik cspat - mondjuk ­feledten ünnepli a találatot Ez azonban - egyelőre ­nálunk még a jövő zenéje Ezért csak később foglalko­zunk vele. K.F.

Next

/
Thumbnails
Contents