Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-12 / 188. szám

SZOMBAT, 1995. AUG. 12. BELÜGYEINK 3 A MOL RT NAGYNYOMÁSÚ KŐOLAJ- ES, GAZVEZETEK HALOZATA • A Mol-dolgozók nem fenyegetőznek, de: „Kibányásszak" törvényes jogaikat A Mol dolgozóit képvise­lő reprezentatív szakszerve­zetek ragaszkodnak a tör­vényben biztosított rész­vényvásárlási kedvezmé­nyekhez. Árfolyamértéken 6,9 milliárd forint értékű Mol-részvényt szerezhetne meg ennek alapján a 16 ezer 500 dolgozó. Ehhez 1,7 mil­liárd forintot kellene befizet­niük, és 5,2 milliárd forintos kedvezményt vehetnének igénybe. Kudela József, a Mol Bányász Szakszervezet elnöke elmondta: a Suchman Tamás privatizációs minisz­terrel keddre tervezett talál­kozón nem hajlandók a tör­vényben garantált kedvez­ményeknél kevesebbel meg­elégedni. Ahhoz, hogy e kedvezményeket megkap­hassák, legalább 10 százalé­kos részvénycsomagot kelle­ne elkülöníteni dolgozói tu­lajdonszerzésre. Az eddig közzétett információk sze­rint viszont a privatizációs miniszter 3 százalékos cso­magot szán erre a célra. Ku­dela József hangsúlyozta: megállapodást kívánnak köt­ni arról, hogy a Mol Rt.-nél érvényes - az országosan kötelezőnél magasabb - 17 ezer 600 forintos minimál­bérrel kalkulált, 315 ezer fo­rintos kedvezményt vehetik igénybe dolgozóik a munka­vállalói részvény vásárlása­kor. A 315 ezer forintos ked­vezménnyel Igy átlagosan 420 ezer forint árfolyamérté­kű részvényeket vehetnének a dolgozók. A kedvezmény ugyanis a névérték 90 száza­lékára adható, a Mol-részvé­nyek viszont a tőzsdén kívül 120 százalékon kerülnek for­galomba. Arról hajlandók tárgyalni, hogy hasonló ked­vezményekkel törzsrész­vényt vásárolhassanak a dol­gozók, a munkavállalói rész­tulajdonosi programot (MRP-t) viszont nem tartják célszerűnek. Megállapodásra kívánnak jutni abban is, hogy mikor és milyen feltételek mellett ke­rülhetnek szabad értékesítés­re az így megszerezhető részvények. Kudela József még a látszatát is kerülni kí­vánta annak, hogy fenyege­tőznének, de leszögezte: ná­luk nincs sztrájk esetére elő­írt úgynevezett elégséges szolgáltatás. Csupán a sze­mély- és vagyonvédelem el­veit kell figyelembe venni­ük. Elvileg tehát sztrájkot kezdeményezhetnek a gáz-, illetve olajkitermelésnél, és ­szállításnál, a kereskedelem­ben, vagy akár adminisztra­tív területen. Már az is jelen­tős kiesés lehet a költségve­tésnek, ha az adminisztratív dolgozók sztrájkja miatt kés­nek átutalásaik. Sztrájkot nem hirdettek, még csak a sztrájkbizottság megalakítá­sát helyezték kilátásba, mert számítanak arra, hogy jövó héten sikerül megegyezniük a privatizációs miniszterrel. (MTI) • Az MDF véleménye a találkozóról Parlamenti menetrend A Magyar Demokrata Fó­rum azért nem adott még vá­laszt a miniszterelnök kezde­ményezésére, miszerint az ellenzéki pártok elnökeivel és frakcióvezetőivel egyez­tetni kívánja az őszi törvény­hozási menetrendet, a parla­menti munkát, valamint az alkotmányozási folyamatot, mert a megvitatandó témákat túl általánosnak tartja. Ezt Szabó Iván, az MDF parla­menti képviselőcsoportjának vezetője közölte pénteken. Hozzátette: a fórum vezetői­nek aggálya nem a minisz­terelnöknek szól, hanem a korábbi gyakorlatnak, voltak már ugyanis ilyen megbe­szélések, amelyek nem ve­zettek sehova, de hónapokig hivatkozási alap volt a koalí­ció számára. Ezért Szabó Iván úgy véli, hogy a Horn Gyulával folytatandó tár­gyalás részleteit is tisztázni kell, mielőtt az MDF elnök­sége állást foglal ebben a kérdésben. Horn Gyula a másik há­rom ellenzéki párt vezetóivel is külön szándékozik tár­gyalni. A KDNP, az FKGP és a Fidesz a meghívást elfo­gadta. • Családi pótlék, közgyógyellátás Szigorításokkal a visszaélések ellen A Népjóléti Minisz­térium elképzelése sze­rint a családi pótlék új rendszere csak jövő év január l-jével lépne hatályba, de az erről szóló rendeletet már októberben kihirdet­nék. A tárca ezen elő­terjesztése, valamint a közgy ügyellátásról és a táppénz-ellenőrzésről szóló rendelet-tervezet várhatóan heteken be­lül a kormány elé ke­rül - mondta egy pén­teki, budapesti háttér­beszélgetésen Pankucsi Márta, a Népjóléti Mi­nisztérium szóvivője. A tárca tervei szerint a családipótlék-rendszer a ko­rábban elfogadottaknak megfelelően változna a jövő évtől, azaz az ellátás csak akkor járna, ha a csa­lád jövedelme, illetve va­gyona nem lépi túl a jogsza­bályban rögzített összegha­tárt. A jogosultságról - az elképzelések szerint - no­vember 15-ig igénylőlapon kell majd nyilatkozni. Nem kizárt azonban, hogy az ed­dig „forgalomba hozott" igénylőlapok helyett a mi­nisztérium újakat készíttet ­mondta a szóvivő. A köz­gyógyellátásról, illetve a táppénz-ellenőrzésről szóló rendelet-tervezetekkel kap­csolatban Pankucsi Márta hangsúlyozta: szó sincs ar­ról, hogy az intézkedésekkel a tárca a valóban rászoruló­kat, a betegeket akarja sújta­ni. A szigorítások célja ehe­lyett a visszaélések megaka­dályozása, amelyekről konk­rét adatok nincsenek, ugyan a tapasztalatok sajnos erre utalnak. Nyilvánvalóan sok táppénzes dolgozik például betegállománya idején a fe­ketegazdaságban, és több olyan közgyógyellátott is van, aki nemcsak saját ma­ga, de rokonai, ismerősei számára is irat fel és vált ki medicinát a közgyógyellátá­si igazolványra. Áz újonnan kiadott igazolványok magas száma sem elégséges ma­gyarázat ugyanis arra, hogy a januári 862 millió forint­hoz képest májusban már 1 milliárd 222 millió forintos kiadást jelentett a tb-nek a közgyógyellátottak gyógy­szertámogatása. Mindezek ellenére a rendelkezések nem a betegeket, hanem az orvosokat szankcionálják majd. Ha ugyanis egy orvos a jövőben súlyosan megsérti a keresőképtelenség megáll­apítására vonatkozó szabá­lyokat, a biztosító megvon­hatja tőle a táppénzbe vételi jogot, és szintén súlyos kö­vetkezményekkel számolhat az a doktor, aki sorozatosan visszaél a közgyógyellátási igazolvány nyújtotta elő­nyökkel. (MTI) • Lapunk hétfői számában egy vitaindítónak is tekint­hető írást közöltünk. Arról szóltunk, hogy Szegednek nincs meg az a képe, amely egy nyugati nagyvárost jelle­mez. Nincsenek olyan tera­szok, kerthelyiségek, melyek színesebbé, érdekesebbé és vonzóbbá tennék Szegedet az idelátogatók számára. Az trással kapcsolatban többen is megkeresték szerkesztősé­günket. Közöttük Szecska Sándor, a Csirke Étterem tu­jaldonosa, aki teljes mérték­ben egyetértett a leírtakkal, ugyanakkor saját tapasztala­tait, meglátásait is megosz­totta velünk. Szecska úr is is működtet egy teraszt az étterem előtt, öt asztallal, a vendéglőben pedig szerdánként népes kö­zönség elótt country-klubot tartott fent. Ez utóbbi azon­ban már nincs, mivel rend­szeresen feljelentették őt a lakók. A következő indo­kokkal: csapkodják a taxiaj­tót és hangosan fütyül a sza­• Cikkünk visszhangja u Teraszok, városkép, szomszédok Fütyülhet-e Szecska úr szakácsa? kács. Az önkormányzat nem volt rest: zajszintet mértek, s hangosnak találták az étter­met, bár Szecska Sándorék műszere egészen más, ala­csonyabb értéket mutatott. Kiadták a határozatot: 10 órakor be kell zárniuk... Ami a teraszokat illeti, Szecska úr szerint sokkal több kellene. Nekik öt aszta­luk áll kint, nem is frekven­tált helyeken vannak, mégis, gyakran előfordul, hogy bent üres az étterem, kint pedig minden asztal foglalt. Egy ilyen teraszon, friss levegőn lehet csendben beszélgetni, nézni az ellenkező nemű já­rókelőket, autókról vitatkoz­ni, vagy éppen rádiótelefo­nálni. „Ez a város nem tudja felmérni az idegenforgalom jelentőségét" - mondja a tu­lajdonos, s hozzáteszi: „A belvárosban mozgás, nyüzs­gés kell, civilizált zajokra van szükség. Sajnos, a váro­satyák között sincs olyan, aki szószólója lenne ennek az ügynek, s a vállalkozók sem tudnak szembeszállni az önkormányzattal és a szom­szédokkal." (arató) ZD za t | zt hiszem, az emberek ki tudnak egyezni, csak előbb okot adnak egymásnak arra, hogy egyez­kedniük legyen szükséges. Még a breton Quimper vá­ros alkalmazottai is egyezségre jutottak végül munka­adójukkal, pedig Csongrád testvérmegyéjének. Finis­tére-nek a fővárosában nem kisebb volt a tét, mint az, hogy az egyik gyár munkásai szabadon mehetnek-e az illemhelyre. A gyár vezetése tudniillik azzal a szi­gorú szabállyal állt elő, hogy az említett szükséget csak napi két rögzített időpontban lehessen elvégezni, lévén az alkalmazottak túl sok (munka)időt pazarol­nak el a vécén. A pazarló érintettek azzal vádolták az igazgatóságot, hogy fizetésemelést ígértek néhány dolgozónak, ha tanúsítják, hogy rájuk bizony csak a megadott időben szokott törni tf szükség, soha más­kor. Megosztottság, sztrájk lett a dologból és az egész ország rajtuk szórakozott már, amikor sikerült meg­egyezni abban, hogy ezután is nyitva marad a vécé, a dolgozók viszont nem viszik túlzásba. Nehéz volt, de megegyeztek. Az ilyesféle dolgok tit­ka mindig abban áll, hogy a legnépszerűílenebb intéz­kedéseknek is legyenek haszonélvezői, akik megfelelő nyilvánosságot kapnak. Innen kezdve már nem az egész cirkusz elindítója, hanem a haszonélvező kerül konfliktusba a hátrányt szenvedőkkel Amikor a Bok­ros-csomag napvilágot látott, heteken keresztül a gyáriparosok dicséreteit hallgattuk a Híradóból, de igazat adtak a MAV-nak is és úgy tűnik, a kultuszmi­nisper is örök tévedhetetlenégre van ítélve. Amikor pedig először hallani lehetett az önkormányzatok adó­elvonásáról, már a kiszivárogtatás első fázisában ott szerepelt a megosztás mézesmadzagja is. Kevesebb marad helyben, de többet és biposabban adunk majd az oktatás és az egészségügy normatív támogatására ­mondták. S íme, az első, aki az elhúzott mézesmadzag után nyúlt, az egyik haszonélvezésre kiszemelt szerve­zet, a Pedagógusok Szakszervezete volt. Mondhat­nánk: a PSZ főtitkárasszonya az ördögnek is eladná az autonóm önkormányzatiság elvét, hogy az oktatás helyzetét és a pedagógusok álláshelyeit biztosítsa. ryi i mást tehetne, hiszen ap kockáztatja, hogy a ALI mézesmadzagot legközelebb majd másnak húzzak el, s akkor késő lesz küzdenie az iskolapiaco­sítás ellen. Megvan tehát a haszonélvező, az önkor­mányzatok tiltakoznak, s nem vitás, hogy a kormány­zati politikusaink hamarosan igazságospó kívülálló szerepében fognak tetszelegni Vagyis csak kinyilik majd az a bizonyos ajtó. El­végre nekik is szükségük van. Ránk. • A szakértők által „a köze­pesnél valamivel jobb minő­ségűnek" (télt hamis ötezer forintosok bukkantak fel Hajdú-Bihar és Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében. Az első gyanús bankje­gyek Hajdúnánáson tűntek fel, majd nem sokkal később egy szabolcsi település kocs­májában akart három fiata­lember ugyanilyen hamisít­vánnyal fizetni. Óket a rend­őrség elfogta, s a lakhelyü­kön tartott házkutatás során Hamis ötezresek újabb hamis bankjegyek ke­rültek elő. Az eddig mintegy 100 ezer forint értékben le­foglalt ötezreseket ellátták fémszállal, de tapintásuk si­ma, méretük az eredetinél 1 milliméterrel szélesebb és hosszabb. A rendőrség egye­lőre nem tudja, hol készültek a hamisítványok. Ideiglenes határátkelők Ideiglenes határátkelőket nyitnak a hétvégén a ma­gyar-horvát, illetve a ma­gyar-szlovén határon. A ma­gyar-horvát határon Vízvár és Ferdinandovac között au­gusztus 12-én hét órától este kilenc óráig vízi átkelő nyí­lik a két ország állampolgá­rai számára, amit motorcsó­nak-közlekedéssel lehet igénybe venni. A magyar­szlovén határon, a Kétvölgy­Kerkafő (Cepinci) határátke­lőhely augusztus 12-én reg­gel kilenc órától este kilenc óráig gyalogosan, kerékpár­ra], motorkerékpárral és sze­mélygépkocsival egyaránt igénybe vehető. • A felújítás után a szegedi belvárosi híd a városé lesz. A régi és az új tulajdonos ­az állam és az önkormány­zat - közösen állja a már megkezdődött munkálatok költségeit. Két hete zárták le a hidat. Tegnap szakmai fórumot tartottak Szegeden a közúti igazgatóságon, ahol a témában Jójárt János, hfdszakági főmérnök tartott előadást. • Mi indokolta, hogy a felújítás éppen most le­gyen, ne pedig 4-5 esz­tendő múlva? - A szerkezet '47-48-ban épült, azóta néhányszor fes­tették, mázolták, volt útbur­kolatcsere is rajta 12 évvel ezelőtt, de ekkora objek­tumnál legalább 10 évente ildomos egy nagyobb javí­tást, ellenőrzést megejteni ­mondta a főmérnök. - Ezek meg is történtek, de mosta­nára a szerkezet olyan álla­potba került, hogy nagyobb 0 KÉRDÉS • A hídszakági főmérnökhöz Fél „áteresz" fél évig lélegzetű felújításra van szüksége. Szerencsére a pil­lérekkel, az acél vázakkal, tartókkal nincs különösebb gond. Viszont a korrozóió dolgozik, ha most nem avatkozunk be, akkor ezek a károk lassan a teherhordó szerkezeteket is megrongál­ták volna. • A felújítás címszó alatt mi minden törté­nik a régi Tisza-híddal? - Lecserélik a terhet hor­dó pálya burkolatát és szi­getelését. Itt nem lehet úgy rárakni az előzőre, mint a közutak esetében. A gya­logjárdák rendkívül sokat károsodtak az idők során, azokat el kell bontani és újakat építeni helyettük. Ki­cserélik a víznyelőket, és a híd mozgása miatt beépített hézagokat. A teljes acél­szerkezetet újra mázolják, ez mintegy 30 ezer négy­zetméteres felületet jelent. Csak az átvonó mázolás több tízmilliós munkát, költséget jelent. A korábbi­akban mindig csak a me­derhídhoz és az ártéri híd­hoz tudtak hozzányúlni, most van lehetőség arra, hogy a felüljárók, az 1880­l Jójárt János as maradványok, hídfők, terméskő felületek javítását is elvégezzék, mert ez utób­biak 100 évvel ezelőtti áll­apotokat mutatnak. • Miért vesz ilyen hosszú időt, másfél évet igénybe a munka? - Eleve úgy terveztük, hogy a felújítás idején is meg kell oldani a tömeg­közlekedés átjutását a hí­don. Ez az építés technoló­giájára, ütemezésére is ki­hatással van. Tehát a félpá­lyás forgalmat fenntartjuk. Körülbelül három hónap szükséges ily módon az egyik félpálya, majd újabb három hónap a másik felú­jításához. A forgalmat csu­pán fél évig akaijuk zavar­ni, nem pedig másfélig. No­vember végéig az egyik fél­pályán lesznek munkálatok, téli időszakra pedig vissza­állítjuk a kétirányú forgal­mat, de azt nem ígérem, hogy újra mehetnek ekkor az autók. De ez várospoliti­kai döntés kérdése. Február végén kezdődik a második ütem, amely június végéig tart. Természetesen a mázo­lás és egyéb munkák to­vább folytatódnak majd, a mostani szerződés szerint szeptember 30-ra fejeződ­nek be. ¥. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents