Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

SZERDA, 1995. AUG. 9. A VÁROS 5 Vörösmarty nekiment a Balatonnak m dolgokban - többnyire - sorsszerűséget látni ki­tt sebb fajta ízléstelenség. Erre persze mindig rá­játszik valami, olyanok a hírek, hogy „megmondhat­tam volna". Vegyük például a két magyar hajót a tengeren. Az egyik magyar hajónak a Bermuda-szigetek környékén van dolga. Balatonnak hívják. Meghibásodik a Bala­ton a Bermudáknál Ez még nem csoda, ott szokott is baja lenni mindennek, kerülik is a vízibiciklisek. Be­döglik a Balaton motorja, az iránytűje meg a föld közzéppontja felé mutat. A kapitány nem habozik a tengeren, segítségül hívja a másik magyar hajói. Jön is a Vörösmarty. Am a Bermudáknál vagyunk. A mentésbe becsúszik egy kis hiba. Vörösmarty neki­megy a Balatonnak ebben a melegben. Karamboloz­nak. A sok magyar hajó nem fér el a tengeren, azok­ból kettő egymásnak rohan. A két hajó adj király ka­tonát játszik. Nem elviccelni a szigorú feltételeket. A két kapitány egymásnak mutogat a hídról, a levegő fölizzik• a Balaton legénysége Vörösmarty-t szidja, a Vörösmarty-sok a Balatont ócsárolják. A hírszolgála­tok az eset helyiértékén törik a fejüket, hogyan okoz­hat a segítségre siető magyar még nagyobb bajt a má­sik magyar hajónak? Erről mindenki hallgat. Egy grúz filmben láttam, hogy úgy hozták le a falu bo­londját a fáról, hogy kötelet dobtak neki, „szorítsd erősen", aztán lerántották. A hírek szerint Vörösmarty folytathatta útját, te­szem azt, amíg egy másik magyar hajóval nem talál­kozik. Persze tudom, el vagyunk szokva a tengertől, van helyette más, ami a szánkig ér. Podmaniczky Szilárd • Szegedi bauMax Hetedik, de nem törpe Az osztrák bauMax cég '92-ben lépett ma­gyar földre, afltikor Kecskeméten megépítette építőipari áruházát. A próbavásárlás jól sike­rülhetett, hisz Érden és Csepelen is megnyitották üzletüket. Az áruháznyi­tás igazi dömpingje azon­ban az idei év, amikor öt új helyszínen - köztük Szegeden - jelennek meg. E nem épp kedvező gaz­dasági helyzetben, 1995­hen 3 milliárd forintnyi beruházással gazdagítják a hazai kereskedelem pa­lettáját. A húsz éves múltra vissza­tekintő osztrák magánvállako­zás magyarországi kereskedel­mi vezetőjétől, Josef Wagner­től a mai. szegedi áruháznyitás előtti sajtótájékoztatón meg­tudtuk, hogy Ausztriában 70 üzletükkel a lakás építés, -szé­pltés és barkácsolás egyik leg­nagyobb kereskedelmi cégé­nek vallhatják magukat. Keleti terjeszkedésükhöz '92-ben érezték kedvezőnek a széljá­rást. Magyarországon a szege­di üzletük immár a hetedik, de Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában is nyitottak. Szándékuk, hogy pár éven be­lül minden közepes magyar városban megjelenik a bau­Max. Az igényes választékban egyre nagyobb teret szentel­nek a hazai termékeknek, je­lenleg 30 százalékos arányig jutottak el. Lehetőségeiket be­határolja1? hogy szállítóiktól nem csak minőséget, hanem pontos határidőt, azonnali szállítási készséget is megkí­vánnak. A lambéria választé­kuk például pont emiatt áll ki­zárólag import beszerzésből. A kereskedelmi kultúra termé­szetes elemének tekintik a szaktanácsadást és az olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint például faáruk méretre vágása, vagy a pénzvisszafize­tési- és a megrendelt árukra vonatkozó árgarancia. Magyar fülnek az már szinte hihetet­lennek hangzik, hogy a biz­tonságot jelentő rátartással megvásárolt építési kellékek­ből megmaradt felesleget visszavásárolják. A Dorozs­mai úti bauMaxban sem kí­vánnak e bevált gyakorlattól eltérni. T. Sz. I. • Ismerkedjünk meg Czakó Irén történetével! Úgy hatá­rozott egykor magában, hogy ő bizony sarkára áll és megmutatja: egy volt állami gondozott fiatal is boldogul­hat az életben, nem törvény­szerű a lecsúszás. Spórolt pénzéből, támogatásokból és kölcsönökből sikerült meg­szereznie másfél szobás la­kását. Igaz, panel, de kit ér­dekel ez, nagy dolog az ön­álló otthon. A lakás megvolt, ezután másik dédelgetett álmát akarta megvalósítani, elutaz­ni Spanyolországba. Apránként kuporgatta össze a rávalát. Ám az indulás előtti na­pokban becsapott a menny­kő: a Petya Tours főnöke, Grósz Péter közölte vele, hogy elmarad az út, mivel nincs autóbusz. Talán, ha gyorsan tudna kölcsönözni valakitől 400 ezer forintot, akkor mégis csak elindulhat­na a csoport - gondolkodott hangosan az irodavezető. Czakó Irén a vendéglátás­ban dolgozott, összehozta „Petyát" egy arab fiatalem­berrel, aki hajlandó volt az összeget kölcsönözni öt hó­napra, 450 ezer forint kamat­tmmmnhnmnmmmmwmnhmmmhmmmí Egy esztendeje már írtunk lapunkban Czakó Irén hihetetlen kálváriájáról, aki hiszékenysége, segíteni akarása miatt elvesztette otthonát, saját lakásából úgy kivágták, hogy azt tanítani lehetne. Azóta is tart kétségbeesett rohangálása, igazságkeresése, hogy adják neki vissza, ami az övé. Ami apropót ad az eset felmelegítéséhez az az, hogy a szegedi bíróságon született egy ítélet az ügyben, igaz, még nem jogerős. m A Petya Tours felfalta az utas lakását Czakó Irén vesszőfutása tal. (Ezt hívják uzsorának.) Viszont fedezetet kért. Mi­vel Grósz nevén nem szere­pelt ingatlan, megkérte Cza­kó Irént, hogy lakását ajánlja már fel, természetesen for­maság az egész - hangsú­lyozta, hiszen a kölcsönt ő fizeti vissza. Erre úri becs­szavát adja. Mit ad Isten? A nő belement a játékba. A 400 ezret megkapta Grósz úr, irány Spanyolor­szág. A baj csak akkor kez­dődött, amikor vészesen kö­zeledett a visszafizetés ha­MA KÖZÉLETI NAPLÓ DR. VANYAI EVA alpol­gármester. a 18-as számú vá­lasztókerület képviselője fog­adóórát tart 15—16.30 óráig a polgármesteri hivatal ügyfél­szolgálatán (Széchenyi tér 11.). DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi ta­nácsadást tart Szegeden, a Szilá­gyi u. 2. II. em. 204-es szobában. HOLNAP s JOGSEGÉLYSZOLGÁLA­TI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged. Eszperan­tó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad fel­világosítást a munkavállalók, munkanélküliek, pályákezdők és nyugdíjasok részére. Szakértők Fodornál Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter meghívá­sára az MSZP és az SZDSZ or­szággyűlési frakcióinak kulturá­lis és gazdasági szakértői ked­den megbeszélést folytattak a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumban. Az eseményt kö­vetően kiadott sajtóközlemény szerint a megbeszélésen az MSZP-frakció jelenlévő tagjai tájékoztatták az SZDSZ-frakció tagjait, valamint a művelődési és közoktatási minisztert és an­nak munkatársait arról, hogy az MSZP-frakció előző napi elnök­ségi ülése mely pontokon és mi­lyen formában biztosította támo­gatásáról az MKM-nek a kultúra finanszírozására vonatkozó ja­vaslatait (az úgynevezett 12 pontot). A megbeszélés célja az volt. hogy a jövő évi költségvetési és adótörvényekben a kultúra fi­nanszírozásával kapcsolatban a koalíciós pártok által egysége­sen támogatott javaslat alakul­jon ki. A résztvevők megálla­podtak abban, hogy a megbeszé­lések eredményeként az MKM két napon belül írásos összefog­lalót készít a koalíciós pártok ál­tal egységesen támogatott javas­latokról, és azok néhány alterna­tív megoldásáról. Az elkészült összefoglalót a résztvevőkkel történt egyeztetés után az MKM saját javaslata­ként kezeli a tárcaközi egyezte­téseken, és a kormány jövő heti ülését követően újabb koalíciós megbeszélésre kerül sor az MKM-ben. (MTI) tárideje, minek lejárta előtt az irodavezető közölte a be­palizott Irénnel, hogy legna­gyobb sajnálatára, nincs pénze, befuccsolt a vállalko­zása, nem tud fizetni. - A lakásomhoz foggal­körömmel ragaszkodtam, emiatt újabb őrültséget csi­náltam - mondta Czakó Irén. - Elmentem egy ingatlan­közvetítőhöz, aki kölcsönnel is foglakozik. Keresett ne­kem egy befektetőt, akitől „felvettem" 400 ezer forintot a lakásomra. Ebből viszont csak 240 ezret fizettek ki, amelyet Grósz Péter vett fel, s továbbította a kölcsönadó­nak. Ő levonta a tartozásból, viszont a késedelem miatt Kulturális Tanácsadó Testület alakult A kulturális, közművelő­dési és sportbizottság rövid­del megalakulása után Kul­turális Tanácsadó Testület létrehozását határozta el, s megválasztotta annak tagjait. A tanácsadó testület a na­pokban megtartotta alakuló ülését. A testület tagjai: dr. Apró Ferenc ügyvéd, hely­történész, dr. Gyémánt Csil­la főiskolai adjunktus, Ko­vács Mihály felsővárosi plé­bános, Szabó G. László, a Feszty-alapítvány titkára és Tandi Lajos újságíró. Az alakuló ülésen megtárgyal­ták a testület feladatait, mű­ködési rendjét, az együttmű­ködés feltételeit. A kulturá­lis, közművelődési és sport­bizottság ősszel alakltja meg a kulturális önkormányzatát, melynek tagjait a különböző művészeti közgyűjteményi, oktatási és társadalmi szer­vezetek delegálják. • Rottweilerek. Gömöri Anett 5 éves, bal hátsó lá­bára sánta rottweilerét keresi. A jószág csemetéjével, egy 3 hónapos boxer-rottweiler kö­lyökkel tűnt el Szatymazról. A megtaláló a 06-60-383­573-as, illetve a 492-449-es számon jelentkezhet. • Kulcs. Vörös Lászlóné a Széchenyi téri totózóból te-' lefonált, s elmondta, hogy szombaton 11 óra körül egy autókulcsot felejtett valaki náluk. A tulajdonos átvehe­ti azt a totózóban. • Kutyabaj. A Csongrádi sgt. 74. szám alól hívott minket T. S.-né, s elpana­szolta, hogy a fiatalok és a taxisok egyfolytában szekí­rozzák, ugattatják a kóbor kutyákat, s nem hagyják pi­henni a lakókat. • Elvesztek, meglettek. Molnár Istvánná (Sólyom u. 13.) szürke bőr bukszáját hagyta el hétfőn este nyolc óra körül. Kéri a megtalá­lót, juttassa el hozzá a tár­cát. Egy horgászigazol­(((<f>)))))))) VINIESTEL Közérdekű problémáikkal, észrevéte­leikkel kapcsolatban ügyeletes munka­társunk, Árató László várja hívásaikat munkanapokon 8 és 10 óra között, va­sárnap pedig 14-tűl 15 óráig. Rádiótele­fonunk száma: 06-60-327-784. Felhív­juk olvasóink figyelmét, hogy Szeged­ről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rova­tunk számára, kérjük, ugyanitt tudas­sák velünk. ványt keresnek a 312-416­os számról, mely a Vedres utca - Zrínyi utca - Bol­dogasszony sgt. útvonalon esett ki gazdája zsebéből. Nagy András a Guttenberg utcai PET Klubban őriz egy fehér, 1,5 éves magyar agár-szerű kan ebet, fején barna folttal. Szintén egy kutyus várja gazdáját az Algyői úton, a kőolajkutató portáján. Egy barátságos, fiatal németjuhász kanról van szó, mely után érdek­lődni a 471-071/62-358-as számon lehet. A 377-060­ről telefonáltak, s egy elve­szett deréktáskát keresnek, melyben többek között egy útlevél is van. Kérik a meg­találót, az okmányban lévő címen jutalom ellenében je­lentkezzen. A 488-040-es számon egy dioptriás nap­szemüveg gazdája várja a megtaláló jelentkezését. A napszemüveg a Centrum Áruház környékén veszett el. • Benzintolvajok. A Jó­zsef Attila sgt. 142-ből tele­fonált egy úr, s saját kárán okulva jó tanáccsal szolgált a Trabant-tulajdonosoknak. Nevezetesen: ne álljanak orral a sövény felé, mert ki­lopják a benzint, ahogy tör­tént vele is és több autóstár­sával is. • Babakocsikerék. Múlt héten is Irtunk már róla, de a probléma nem oldódott meg: babakocsikerék kerestetik, hiszen sokak számára meg­oldhatatlan gond ennek hiá­nya. • Cipősokk. Németh Já­nosné (325-251) a Nagyáru­házban lévő cipőjavítósokra panaszkodott, akik nem voltak hajlandók egyik ma­gas sarkú cipőjének sarkát megjavítani - csak mind­kettőt, beleértve a jót is. • Lapos. A 317-313-ról egy hölgy felháborodva me­sélte, hogy a Lapos környé­ki lakóházakban lehetetlen pihenni, mert a partról foly­matosan jön a zaj, a motorbő­gés, a tam-tam-zene. Hiába tiltakoztak már Írásban is a polgármesteri hivatalnál, a képviselőjüknél, ígéreteken kívül semmi sem kaptak. • Telefontéma. Egy, a Ró­mai körúton lakó olvasónk tudatta velünk, hogy a Ci­pőgyár előtti telefonfülke már egy hónapja használha­tatlan, szét van szedve a kagylója, így az arra lakók nem tudnak onnan telefo­nálni. KORUTI BUTORHAZ VÁSÁRLÁSKOR HASZNÁLT BÚTORÁT BESZÁMÍTJUK! Viszonteladókat is kiszolgálunk. Londoni krt. 3., a kenderbolt mellett újabb 680 ezer forintot kö­vetelt, ezt újabb szerződés­ben rögzítettük, természete­sen ügyvédi asszisztencia mellett. Mielőtt azonban en­nek a törlesztési határideje lejárt volna, megjelent a la­kásomon a kölcsönző és szó szerint kidobott onnan, mondván, ez az övé és elad­ja. Tán el is adta, de végül is ő használta, használja a mai napig. Azóta egy esztendő telt el, Czakó Irén albérletben la­kott, amelynek a díját Grósz Péter fizette. Eddig. Augusz­tustól azonban nem, (gy köl­töznie kellene. Hová? ő a sajátjába szeretne, vissza. Ezt már egy bírósági ítélet is biztosítaná neki, csakhogy peres felei fellebbeztek. Mit mond ki a szegedi bí­róság ítélete? Azt, hogy az ügyben kötött valamennyi kölcsönszerződés érvényte­len. Továbbá: kötelezi a má­sodrendű alperest, Sztív Ró­bertet, hogy Czakó Irén la­kását kiürítve, rendbehozva adja át. Persze: nem adta át, mint már említettük. A per a másodfokú bíróságon folyta­tódik. Czakó Irén pedig, ahe­lyett, hogy egykori saját la­kásában elmélkedne a tör­téntek tanulságán, albérlet után futkos. Maga is elis­merte: - Hatalmas hülyesé­get csináltam. De úgy érzem, már eleget bűnhődtem. Majd kiderül. V. Fekete Sándor rhmmhhmmh • Tudományos érdekességek Kalevala és Kutyanyak Harmincötödik számával jelentkezett a közelmúltban a József Attila Tudományegye­tem folyóirata, a nagymúltú Néprajz és Nyelvtudomány. Mikola Tibor szerkesztette kö­tetének anyagát - dokumentál­va a tudományos publikációk mai jellemzőit, a hosszú nyomdai átfutást, s az anyagi korlátozottságot - 1993-94­ben, illetve még régebben kelt dolgozatok alkotják. (Innen ta­lán a recenzensnek az az érzé­se, hogy a szerzők többségétől hallott, olvasott már az itt kö­zölteket meghaladó, értéke­sebb, frisebb munkákat is...) A kiadvány nagyobb részé­ben nyelvtudományi értekezé­sek kaptak helyet. A nyolc ta­nulmány a nyelvészkedés szé­les skálájáról ad hangokat, több szakterület újabb kutatási irányzatait, polémiáit, eredmé­nyeit mutatja fel. Dolovai Do­rottya például a vogul nyelv műveltető szerkezeteiről érte­kezik, Vecsernyés Ildikó az er­za-mordvin szórendről, Mi­chael Katzschman az északi szamojéd nyelvek tagadó igéi­ről. Hajdú Péter - Liisa Ru­mohr-Norio - Viljos Tervonen egy érdekes tudománytörténeti dokumentumot tesz közzé, Budenz Józsefnek a Kalevalá­ról szóló kéziratát, egy kisérő tanulmánnyal. Zsigri Gyula a magyar mássalhangzó kapcso­latokat vizsgálja dolgozatá­ban, Németh T. Enikő diskur­zuselemzésre vállalkozik. Forgács Tamás pedig a mo­dern nyelvészeti irányzatok vizsgálati módszereihez szol­gáltat adalékot. Szabó József professzor olvasmányos köz­leménye Tiszasziget földrajzi neveivel foglalkozik. A néprajzi actarészben a szegedi egyetemi tanszék két munkatársa szabadszállási kutatásairól számol be: Barna Gábor a pásztorélet folklórjá­hoz, Bellon Tibor a gazdálko­dás jellemzéséhez szolgáltat érdekes, értékes adatokat dol­gozatával. Juhász Antal tan­székvezető professzor Kutya­nyak (Egy tanyasor települése és közösségi élete) című tudo­mányos értekezéséből az Ópusztaszer-közeli tanyavilá­got ismerhetjük meg, szemlé­letes képet kapva a Kis-Zer népéletéről. A Szemle rovatban Velcsov Mártonné ajánlja figyelmünk­be Szeged város tanácsának első jegyzőkönyvét (1717­1723-ból), amit Bratinka Jó­zsef és Szigeti Ferenc dolgoz­tak fel, s adtak ki, mint érde­kes hely- és jogtörténeti, nyelv- és művelódéstörténeti közkincset. Forgács Tamás a Fekete László féle Magyar ki­ejtési szótár-ról (Bp. 1992.) közöl bírálatot. Szabó Magdolna ORIASI • • •• G0R0GDINNYEVASAR A Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ üzleteiben! A nyár legolcsóbb gyümölcsét is mindenkor méltányos áron kínálja Önnek a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents