Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-07 / 157. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. JÚL. 7. (Folytatás az 1. oldalról) Az ottjártunkkor is gyengén füstölgő szemétteleppel kapcsolatban Darázs Sándor polgármester először az utóbbi hónapok fejleményeit sorolja: - A sándorfalvi képviselő-testület idén márciusi ülésén tárgyalta a szemétszállítással és elhelyezéssel kapcsolatos jegyzői beszámolót, és úgy döntött, idén augusztus 31-ig kikéri ezzel kapcsolatban a lakosság véleményét. Április l-jén az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség telefonon jelezte, hogy kigyulladt a szeméttelep. Április 4én levelet írtam az ÁTIKÖFE-nek, amelyben kértem őket, segítsenek abban, hogyan lehetne a településen keletkezett szilárd hulladékot elhelyezni. A május 30-i képviselő-testületi ülésen tárgyaltunk a település fejlesztéséről, ekkor már szererepelt az elképzelések között a szeméttelep bezárása, a konténerek kivonása a közterületekről, és a kukás vagy a zsákos szemétszállítás bevezetése, és a költségek áthárítása a lakosságra. Június 22-én a késő esti órákban telefonon értesítettek, hogy ég a szeméttelepünk. Másnap kijött Major Tibor, az ATIKÖFE igazgatója a szegedi tűzoltóparancsnokkal, aki a felmérést követően közölte, hogy veszélytelen környezetben, a szeméttelep közepén 30 négyzetméternyi területen 2,5 méter magasságban 75 köbméternyi háztartási szemét izzik. Méjg azon a napon kijöttek az ANTSZ szegedi intézetének munkatársai is, akik köteleztek a füst megszüntetésére. Június 24-én intézkedésemre a szatymazi önkéntes tűzoltók megszüntették a füstölgést, • Precedensértékű büntetés Időzített személMa Sándor falván A polgármester a szeméttelepen. (Fotó: Karnok Csaba) ugyanezen a napon az ATIKOFE székhelyén egy jegyzőkönyv készült, amely tartalmazza, hogy dr. Fehér László sándorfalvi lakos június 22-én 20 óra 45 perckor telefonon jelentette be, hogy ég a szeméttelep. Az ATIKÖFE a tűzoltóság adatai alapján megállapította, hogy 35 ezer 250 kilogramm szemét égett, s ezért az önkormányzatra engedély nélküli hulladékégetés miatt kilogrammonként 100 forint, azaz 3,525 millió forint légszennyezési bírságot szabott ki. A bírság 70 százalékát a Központi Környezetvédelmi Alapnak, 30 százalékát a sándorfalvi polgármesteri hivatal költségvetési számlájára kell befizetni. A képviselőt-testület június 29-i ülésén azonnali hatállyal bezárta a szeméttelepet, a szemétszállítással kapcsolatban július 27-re közmeghallgatást hirHáztáji gondolatok Nincs ember, aki könyvkiadásunk, utóbbi években végbement katasztrofális változásait előre sejthette volna. Annyira örültek írók és kiadók, hogy a diktatúraszabta láncaikat levethetik végre, észre se vették, hogy éppen a szabad szólás és a szabad kiadás révén elszabadult a pokol. Többször följajdultunk már ezeken a hasábokon is: bugyi, gatya és krimi kell a dolgozóknak! Az igazi irodalmat csak közelítő műveknek is hátat fordított a nyájas olvasó. Az optimisták reménykedtek: majdcsak kimúlik ez is. Igazuk lett, az a pornográfia se kell már annyira, és az a krimi se. De változatlanul nem kelendőbb az irodalom se. Pénzük sincsen rá az embereknek. Annyi pénzük, amennyibe ma egy komolyabb könyv kerülne. Ilyen körülmények között ajánlom én éppen olvasásra Tamás István naplóját? Pedig ajánlom. Tíz év háztáji gondolatait vetette papirosra. Éppen annak a tíz évnek a naplója ez, amelyikben többek között a föntebb elsóhajtott irodalomvesztés lezajlott. És mennyi minden még! Emlékiratok divatosak voltak az utóbbi éveket megelőző időkben, de itt nem emlékiratról van szó. Sajátos nézőpontú ember sajátos környezetből - Badacsonytomajról - nézi a világot akkor is, ha Pesten jár a szerkesztőségben, és akkor is, ha fülheggyel csíp el valamit a világból rádióban-tévében. Minden, ami eljut hozzá, speciális hangszereléssel átalakul. Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozó készül, négyezer újságíró várja. Tamás szerint egy is elég lenne. Lech Walesa tiltakozik a lengyel állambiztonsági hatóságnál, hogy lehallgatják telefonját. Orvosokhoz kezd járni a szerző. Múlik rajtunk az idő. Mi lett a rendszerből? Félig diktatúra, félig zsibvásár. Tíz éven át, havonta néha kétszer, néha kilencszer, néha ennél is többször, amikor ingerenciája támad megjegyezni valamit. Csernobil. Sebaj, ihaj-csuhaj, ha a hatalom és a párt megmarad! A románok kifogástalanul viselkednek: semmit nem közölnek a katasztrófáról. Időközben elmaradnak a dátumokból a napok, aztán a hónapok is fogynak. A könyv végefelé: „Elhűlve... olvasom, hogy Koreában tízméteres koporsót készítettek Kim Ir Szennek, a meghalt kommunista vezérnek. Tízméteres koporsó! Hát mit akar abban csinálni?" Pár mondattal később: „Egyhangú autóút alatt megközelítő pontossággal összeszámoltam: ilyen-olyan kifogásokkal vagy anélkül körülbelül ezer értekezletre nem mentem el. És mit veszítettem?" (A veszprémi Új Horizont kiadása.) H.D. detett, valamint utasított engem, hogy tárgyaljak szemétszállítást végző cégekkel. A bírság ellen természetesen fellebbezést nyújtunk be, arra hivatkozva, hogy a költségvetésünket nagyon megterhelné a kifizetése. Célszerűbb lenne, ha ez a pénz ittmaradna az önkormányzatnál, mert ebből legalább a szeméttelep takarását meg tudnánk oldani. • Miért hagyták eddig fajulni a dolgot? - Az önkormányzat 1984től kereste a megoldást, de Sándorfalva közigazgatási területén belül nem találtunk megfelelő területet. Külterületünk egyik fele a tájvédelmi körzetbe esik, a másik fele pedig zárt kertes vagy sűrűn lakott tanyás térség. így a szakhatósági elvárásoknak megfelelő szeméttelepet nem tudunk kialakítani. De ha tudnánk, akkor sem lenne egyszerű feladat, hiszen a 200 milliós költségvetésünk több mint 90 százalékát működtetési célra kell fordítanunk, és egy szeméttelep több tízmillió forintba kerülne. • Akkor is kell lennie valamilyen megoldásnak... - Egy vállalkozónak kellene átadni a szemétszállítást, aki a sándorfalvi úton működő szegedi szeméttelepre szállíthatná el a lakossági hulladékot. Az önkormányzat természetesen nem tudja finanszírozni ennek a költségeit, ezért a képviselőt-testületnek el kell döntenie, hogyan hárítja át ezt a lakosságra. Az ügyről Major Tibort, az ATIKÖFE igazgatóját is megkérdeztük, aki úgy tudja, ez volt az első eset az országban, hogy egy önkormányzatot azért büntettek meg, mert égett a szeméttelepe. így precedens értékű lesz a sándorfalvi szemétügy. A vizsgálatot többszöri állampolgári bejelentésre indították. A büntetés mértékét a jogszabályban előírtak szerint állapították meg, hiszen a környezetvédelmi felügyelőknek nem feladata a költségkihatások vizsgálata. Major Tibor szerint az önkormányzatnak kötelessége lett volna, hogy gondoskodjon a szeméttelep állandó őrzéséről, és ezzel meg lehetett volna akadályozni, hogy akár öngyulladás, akár gyújtogatás miatt hosszabb ideig égjen, tovább szennyezve ezzel a környezetet. Telefonon megkérdeztünk a szeméttelepre vezető Rózsa utca lakói közül is néhányat. Szerintük az önkormányzat a felelős, már régen meg kellett volna oldania a szemét megfelelő elhelyezését. Az évek során többször tettek bejelentést a községházán, de ott azt válaszolták, nem tudnak mit tenni. Többek szerint a választások előtt mindegyik képviselőjelölt programjában szerepelt, hogy fellép a szabálytalanul működő telep megszüntetéséért. Több mint fél év telt el, közben semmi sem történt. A környék kutyái és macskái gyakran daganatos betegségekben hullanak el, rengeteg a patkány és az egér, amelyek fertőzéseket terjeszthetnek. Iszonyú a bűz, ha pedig begyullad a szemét, napokig füstben van a környék. A sándorfalviak a bírságot nem tartják helyesnek, hiszen az sem segít megoldani a problémát. Úgy vélik, az önkormányzatnak sürgősen lépnie kell az ügyben, mert rövidesen a környező erdőket és az útszéli árkokat árasztja majd el a hulladék. A szegedi központi szeméttelep köbméterenként 200 forint+12 százalék ÁFA-ért fogadná a hulladékot, de mindehhez a 20 kilométeres oda-vissza út költségét is hozzá kellene adni... A megkérdezett Rózsa utcaiak valamennyien vállalnák a szemétdíj fizetését, de a szemétszállítás megszervezése már nem az állampolgárok feladata... H.Zs. Országszerte jónak ítélik a szakemberek a különféle zöldségek terméskilátásait. A növénykultúrák a kedvező időjárás hatására szinte mindenütt szépen fejlődnek. Ez alól csupán az uborka és a paprikafélék kivételek, mivel ezek a június eleji alacsony hőmérséklet miatt nehezebben indultak fejlődésnek. • A párás melegben elszaporodtak a kórokozók és a kártevők, valamint a gyomnövények is, ám az ellenük való védekezés általában megfelelő. A gombás megbetegedések helyenként mégis jelentős károkat okoztak a dinnye- és a hagymaföldeken. Á zöldborsó betakarítása és feldolgozása folyamatos. A termés mennyiségével is elégedettek lehetnek a gazdák, mivel az átlagosan 3-5 tonna hektáronként. A felvásárlási ár a minőségtől függően 25-30 forint között ingadozik kilogrammonként. Folyik az áttelelő hagyma szedése is, a lanyha kereslet miatt azonban a szakemberek szerint értékesítési nehézségek váru Jló a zöldségtermés Hagymaértékesítési nehézségek várhatók hatók. Az újburgonya felhozatala bőséges, és a gumók minősége is jó. ígéretes termés várható csemegekukoricából is. A múlt hónap végén a piacokon általában az újburgonya kilójáért 30-50 forintot kértek, a sárgarépa csomóját 30-50 forintért adták, míg a petrezselyem csomójáért 4060 forintot kértek. Á vöröshagyma kilogrammját 70-80 forintért mérték, míg a zöldborsó kilójáért 50-60 forintot kellett adni. A fejeskáposzta kilója 40-60 forint volt, a karfiolt általában 60 forintért lehetett megvenni. A piacokon az uborkát 50-80 forint közötti áron kínálták kilogrammonként, a paradicsom kilója 160-220 forint volt, míg a paprika darabjáért 1025 forintot kértek. Az együttes • Az Amadinda koncertje Szegeden Ütőszene Európából és Afrikából Az Amadinda együttes 1984-ben alakult, mint az ország első professzionista ütőegyüttese. Nagy sikerű zeneakadémiai bemutatkozó koncertjük óta számos hangverseny, rádió- és lemezfelvétel tette ismertté nevüket. 1984-ben elnyerték a darmstadti kortárs zenei szeminárium Stipendium-díját, Magyarországon pedig a Zeneművészek Szövetsége által felajánlott díjat, a magyar zeneművek előadásáért. Égy évvel később a Magyar Rádió nívódíjjal tüntette ki az együttest Xenakis: Pesephassa című darabjának magyar bemutatójáért, majd ugyanabban az évben az Amadinda elnyerte a rotterdami Gaudeamus nemzetközi kortárs zenei előadói verseny első díját, s ennek következtében a külföldi felfedezettséget. Rácz Zoltán az együttes alakulására emlékezve úgy véli, hogy a kortárs zene és a közönség elhidegülésén az ütőhangszeres kamarazene meglehetős könnyedséggel túltehette magát. Az ütőegyüttesek megszólalási lehetőségei a nagy változatosságú hangszereknek köszönhetően a szimfonikus lehetőségekkel vetekszenek. Rácz Zoltán az ütőhangszerek használatának veszélyét is látja, abban, amikor a zenei anyag szervezetlenségét több és több hangszer felhasználásával igyekszik ellensúlyozni a zeneszerző. Azok között a mesterművek között, amelyekben megtalálták e hangszerek szerepét A nemzetközi hírű Amadinda ütőegyüttes ad ma este 8 órától hangversenyt a városháza udvarában. A Rácz Zoltán, Holló Aurél, Váczi Zoltán és Bojtos Károly alkotta együttes műsorának első felében reneszánsz madrigál-öszszeállitás és Ravel Couperin emlékezete című műve (Holló Aurél átiratában) hangzik el; a műsor második felében afrikai, Ghánából, Ugandából és Zimbabwéből, valamint polinéziai, Tahitibői származó tradicionális zene szólal meg, illetve Green Ragtime-jai hangzanak el. a zenei koncepcióban Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre (1937) című darabját, John Cage műveit, Edgard Varése: lonisation című kompozícióját, Karlheinz Stockhausen: Zyklus és Luciano Berio: Linea című darabját említi. Rácz Zoltán nem titkolja, hogy a gazdag hangzáshoz tartozó látvány is jótékony hatással van az ütős koncertek fogadtatására, s ez válaszút elé állítja az előadót: olcsó sikerrel elégedjék-e meg, vagy a nehezebb utat válassza. Nem kétséges, hogy az Amadinda melyiket választotta. S. P. S. • Rossz idő esetén a hangversenyt a Bartók Művelődési Ház nagytermében tartják. • A MASZK - amely tavaly télen első ízben kapott anyagi támogatást (6000 dollárt) a New York-i központú Arts Internationaltól - megalakulása óta huszonkét ország hetven színházát látta vendégül a Tisza partján. Nyári fesztiváljain a négy év alatt a legjelentősebb magyar és külföldi független színházi csoportok léptek fel. Az egyesület vezetője szerint a főváros után talán Szegeden a legaktívabb a független színházi élet az országban, s ennek köszönhetően nagyon sok fiatal itt és az elmúlt négy év alatt - a MASZK megalakulása óta - ismerkedhetett meg a világszínház egy darabjával. A MASZK, melynek nemzetközi kapcsolatai rendkívül szerteágazóak, tagja annak a négyszáz tagot számláló IETM (Informál European Theatre Meeting) hálózatnak, amely Európa legjelentősebb színházait, • Amerikai kapcsolat A MASZK Prágába megy Nem mindennapi találkozón vesz részt a jövő héten egy Prága melletti kastélyban Fábián Zsolt, a szegedi székhelyű MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Központ) Egyesület vezetője. Az Egyesült Államok legnagyobb művészeti alapítványa, az Arts International által szervezett kétnapos rendezvényre Közép-Kelet Európa kulturális szakembereit hívták meg. Magyarországot Szabó György, a Műhely Alapítvány munkatársa, Bakonyi Éva, a magyarországi Soros Alapítvány igazgatója és Fábián Zsolt képviseli. fesztiváljait és produceri irodáit tömöríti. Az egyesület, mint ahogy azt Fábián Zsolt elmondta, több mint száz európai műhellyel áll napi kapcsolatban. A szakmai kontaktuson túl olyan, a kortárs művészeti életben jelentős szerepet játszó tengerentúli szervezetekkel is kapcsolatba léptek, amelyek a kulturális menedzsmentben és az információáramlásban nyújtanak segítséget. Ezzel kapcsolatban Fábián Zsolt hangsúlyozta: civil szervezetként a legravaszabb túlélési technikákat kell kidolgozniuk ahhoz, hogy jelen maradhassanak a magyar „dzsungelkulturális" életben. Az Arts International mely 1991 óta támogatja a közép-kelet európai művészeti élet jeles képviselőit és csoportjait - prágai találkozóján tizenkét amerikai kulturális szakember, köztük az öt legnagyobb amerikai kulturális alapítvány igazgatója is részt vesz. De ott lesz a Soros Alapítványok New York-i csúcsvezetőségének művészeti és kulturális programigazgatója is. A találkozón egy hosszútávú kulturális stratégiát dolgoznak majd ki a térség független színházi életének és működési hátterének megerősítésére. Természetesen szó lesz majd arról is, hogy ehhez az amerikai alapítványok milyen formában és módon járulnak majd hozzá. Fábián Zsolt elmondta: az Arts International nyilvánvalóan a MASZK eredményeit ismerte el azzal, hogy erre a találkozóra meghívták. Az egyesület ezen a találkozón nemzetközi szinten is szeretné bemutatni célját, ami nem más, mint egy Befogadószlnház - kortárs művészeti központ - megteremtése Szegeden. A központ, mint azt már vélhetően annyian tudják, a Régi Zsinagógában kapna helyet. Fábián Zsolt közölte: ha helyük lesz a városban, akkor virtuális tevékenységük valóságossá válik Sz. C. Sz.