Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-06 / 156. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 6. BELÜGYEINK 3 A múlt évben több tekintetben romlottak Magyarország adósságszolgálati mutatói, ami elsősorban a bruttó, illetve a nettó külföldi adósság növeke­désével magyarázható. • A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a bruttó adósság 1994-ben elérte a GDP 69,1 százalékát. Ez 1993-ban 64,2, 1992-ben 58,7 százalékot tett ki. Még így sem haladta meg a rela­tív eladósodás az 199l-es szintet, amikor a GDP-hez mérve a bruttó adósság 72,5 százalék volt. Hasonlóan alakult a GDP-hez viszonyí­tott nettó adósságmutató is. Ez 1994-ben 45,9 százalé­kot, egy évvel korábban 39 százalékot, 1992-ben 35,8 százalékot, 1991-ben 46,6 • A kamat- és törlesztési terhek súlya Mibe kerül az adósság? százalékot tett ki. Valamivel kedvezőbbek az adatok, ha az adósságszolgálati kiadá­sokat hasonlítjuk össze a GDP-vel. Bár az adósság­szolgálati költség 1994-ben számottevően emelkedett, s elérte a 6,2 milliárd dollárt, szemben az egy évvel koráb­bi 4,9 milliárd dollárral, a mutató ennél kisebb mérték­ben romlott. Tavaly a GDP 12,6 százalékát kötötte le az adósságszolgálat, szemben az 1993-as 11,0, az 1992-es 11,4, illetve az 1991-es 12 százalékkal. Érdemes azt is megnézni, hogy miként ala­kult a bruttó adósság, illetve az áru és szolgáltatás export­ból származó egyéves dol­lárbevétel. Tavaly több mint kétszeresét. 267,2 százalékát tette ki a bruttó adósság az áruk és szolgáltatások kül­földi értékesítéséből elért dollárbevételnek. Ez az arány egy évvel korábban 225,4, 1992-ben 160,8, 1991-ben 195 százalék volt. Mindennek nemcsak a na­gyobb kamat- és törlesztési terhek az okai. Szerepet ját­szott az is, hogy a kivitel a vártnál lassabban bővült. Miközben az adósságszol­gálati mutatók romlottak, számottevően növekedett az ország devizatartaléka. A múlt évben a devizatartalé­kok 7,2 havi importot fedez­tek, szemben az egy évvel korábbi 7,1 hónappal, illetve az 1992-es 5,2 hónappal. Az államfő újra mérlegel Göncz Árpád köztársas­ági elnök hétfőn vette kéz­hez az 1995-ös pótköltség­vetésről, illetve a tb idei költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatokat - tájé­koztatta a sajtót szerdán Faragó András elnöki szó­vivő. Elmondta: az Or­szággyűlés elnöke nem kért sürgősséget a törvények el­nöki „elbírálása" ügyében. Ezért az államfőnek az al­kotmányban meghatáro­zott 15 nap áll rendelkezé­sére, hogy eldöntse, aláír­ja-e a törvényeket. • A Fidesz keményen fogalmaz A kabinet ne bújjon Göncz háta mögé! Ha a kormányzat úgy dönt. hogy elkerülhetetlen a parlament nyári ülésszaká­nak összehívása, akkor részt veszünk a munkában - je­lentette ki Kósa Lajos, a Fi­desz-Magyar Polgári Párt al­elnöke szerdai sajtótájékoz­tatóján. Azt azonban vissza­utasítja a párt. hogy a kabi­net e szándékát Göncz Ár­pád köztársasági elnök sze­mélye mögé bújva kívánja megvalósítani. Kósa Lajos megfogalmazása szerint ugyanis igen visszás, hogy a kabinet azzal indokolja az Országgyűlés rendkívüli összehívását, hogy a köztár­sasági elnök nem fogja aláír­ni a pótköltségvetést és a tb­költségvetést, ezért ezeket a T. Háznak újra meg kell vi­tatnia. A politikus hangsú­lyozta: sokkal tisztessége­sebb lenne, ha a kormány­pártok elismernék, hogy el­rontották a Bokros-csoma­got, illetve változtatni akar­nak a pótköltségvetésen és a tb-költségvetésen. „A hatal­mon lévőknek tudomásul kell venniük, hogy a köztár­sasági elnök nem egyszerű pártkatona, aki a kormányzat akarata szerint működik" ­szögezte le Kósa. A Magyar Köztársaság el­nöke, a miniszterelnök javas­latára. Dunai Imrét - július 16-i hatállyal - ipari és ke­reskedelmi miniszterré; az állam és az egyházak közötti kapcsolattartással összefüg­gő kormányzati teendők, va­lamint a kormány egyházpo­litikai döntéseinek előkészí­tésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a művelődési és közoktatási miniszter irányításával törté­nő ellátásra Platthy Ivánt ­július 1-jei hatállyal - címze­tes államtitkárrá kinevezte. A kinevezésekről szóló ok­mányokat Göncz Árpád szer­dán délelőtt a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. Egyidejűleg az újonnan kinevezett államtit­kár lette a hivatali esküt. • Vásárhelyre mentek szórakozni Rövid kard és 7.65-ös volt a kocsiban Kedden, nem sokkal éjfél előtt Hódmezővásárhelyen a rendőrjárőr felfigyelt két, látszólag céltalanul kószáló gépjárműre. Igazoltatás köz­ben azután furcsa tárgyak kerültek elő a kocsikból: rö­vid kard, vascső, különféle, az előbbiekhez hasonlatos funkciójú eszközök, majd pedig egy 7.65-ös pisztoly, éles lőszerrel együtt. Ez utóbbinak egy ideig nem akadt gazdája a jelenlévők DÉLMAGYARORSZÁQ 5 Felvétel SZEGED, STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TÖL ESTE MG! KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAROK HATÁRSZAKASZONKÉNT (1995. jon-márc. Utazási irányváltás Fülületes szemlélő csu­pán annyit vesz észre az ábrán, hogy az idei első ne­gyedévben az egy évvel ko­rábbihoz képest 4 százalék­kal kevesebben, 124 ezren • Erről a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára, Tóth István tájékoztatta a sajtót. A MOSZ-vezető szerint indokolt ez a magas garantált ár, mert idén rendkívül alacsony volt. A meghirdetett sertésátvételi garantált ár még a 100 forintot sem érte el, s ez legalább 40 forinttal alacsonyabb az ön­költségnél. Ugyanakkor a ga­rantált ár 70 forinttal marad el kilogrammonként a tényleges piaci ártól. Ezért a tenyésztők úgy gondolják, hogy legalább az idei önköltség, illetve a ter­melési költségek várható nö­vekedési arányának megfele­lően kell megállapítani a jövő évi vágósertés garantált árát. Emellett a tenyésztők tárgyai­utaztak külföldre. Aki azonban részletesebben is megvizsgálja az ábrát, ha­marosan rájön, turistáink átállították a váltókat: máshová mennek, mint ta­váhozós előző év azonos időszakához képest külföldre utazók száma (ezer fői Forrás: KSH/STADAT) valy. Ugyanis 7 és 53 száza­lék körüli arányban min­den irányban nőtt az uta­sok száma, csak az Ausztri­ába indulóké csökkent 2,5 százalékkal. Ez azt jelzi, hogy már a forintleértéke­lés előtt is kezdett az ol­csóbb irányok felé terelőd­ni a turistaforgalom. • A sertéstenyésztők véleménye Benyújtják a számlát A Sertéstenyésztők Országos Választmá­nya azt javasolja, hogy a jövő évben a vágósertés államilag garantált felvásárlási ára egy súlyozott átla­got alapul véve 159 fo­rint 75 fillér legyen ki­logrammonként. tak arról a 4 milliárd forintos többlettámogatásról is, ame­lyet az FM kívánt adni a me­zőgazdasági termelőknek, el­sősorban az állattenyésztés tá­mogatására. A sertéspiacon jelenleg kereslet van a jó mi­nőségű sertések iránt, ám az állomány még mindig csökke­nő tendenciát mutat. Tavaly az év hasonló időszakában 5 millió felett volt a sertések száma, ami most alig haladja meg a 4 millió 600 ezret. Áz átvételi árak aszerint, hogy nagyüzemből, vagy kisterme­lőtől származik az élő állat, 155-165, illetve 135-155 fo­rint kilogrammonként. I ejgy rossz elgondolás, egy rossz intézkedés a dikta­i I túra hosszú idején évtizedeken át haladt a társa­dalomban a maga - szellemi és gazdasági - tatárjáró útján, mire a feladóhoz visszajutott. *\hol a papírforma szerinl nincs diktatúra, hanem konszenzushiány jellemzi a kormányzó pártok és a tü­relmes nép közötti viszonyt, valamint a kormányzó és az ellenzéki pártokét is, meghát azt a viszonyt is, amely a kormányzók-ellenzékiek kontra nép között fe­szül - ott a rossz csomag postafordultával röpül vissza, jó nagy csörömpöléssel zúg kérésziül a csukott ablakon, és lecsattan a feladó asztalára. Gondolom, aki olvassa e sorokat, máris tudja, hogy a Bokros-csomagról szólnak, amelynek feladója a magyar kormány volt. És ma újra összeül ez a kor­mány, hogy kiötölje, honnan vonja el azt a harminc­kilenc-negyven milliárdot, amelynek elvonását az Al­kotmánybíróság határozata, jogi okokra hivatkozva, egyelőre nem tette lehetővé. [~Vjost ne a gazdasági bajokkal foglalkozzunk. Ne LtÁJ is ragadjunk le annál a szomorúan magyar fénynél, hogy egy olyan figura (Bokros Lajos) akar mindenkit féken tartani, aki jómaga képtelen az ön­korlátozásra. Arról szól ez a kis történet, hogy szavazógépével a szoc-lib koalíció bármit keresztülverhet ugyan a par­lamenten, de vissza is fogja azonnal kapni, ha az ilyen mértékben nélkülözi a társadalmi támogatást, mint Bokros csomagja. i MALLORCA 8-11 napos üdülések, szállodában CONGRESS & HOBBY UTAZÁSI IRODA Ny _ _ ' AX TeL+fax: Jrt •«—"I162) 484-531,484-532 Eng. sz.: R-0241/1994 • A magyar rendőrség légi­felderítéssel találta meg a Szentendréről ellopott - és el is adott - .luxusautóbuszt. A sajátos szenzációt jelentő hír megemlíti az értéken alu­li vételárat is, de nem tér ki arra, hogy mennyibe kerül­hetett az utána való nyomo­zás. hány ember, mennyi időt fordított a keresésére földön és égen? Scott O'Grady amerikai repülőka­pitány boszniai megmenté­sével egyszerűsödik a dolog: most már tudható, hogy mennyiért lehet sakkban tar­tani az autótolvajokat. Az er­dőben lapuló amerikai pilóta túlélést segítő csomagjában, mint kiderült, volt egy ciga­rettásdoboznyi szerkezet is, amely jelzést adott a bajba jutott ember földrajzilag pontosan meghatározható helyéről. Nos, a folytatás: a Tel Avivban szabadalmazta­tott szerkezet e látványos si­kerét a kereskedelmi forga­lomban is hasznosítani akar­ja a Robomatics-cég, a nagy­Égi hang és lopott autóbusz értékű autók lopásának meg­akadályozására, illetve visszaszerzésére. A picinyke adó a védeni kívánt kocsi bármely rejtett zugában el­helyezhető, és a működésé­ről fogalma sincs az autótol­vajnak. A Gpo - Global po­sitioning system - a Föld bármely pontján vehető jele­ket ad, s a műholdas közve­títés révén néhány méteres pontossággal meghatározha­tó az ellopott autó rejtekhe­lye. Nagy lehetőséget látnak a kamionokba szerelt beren­dezésben is, különösen ott, ahol állandó támadásokkal és támadókkal kell szembe­nézni a szállítmányokat vivő gépkocsivezetőknek. között, végül egyikük, a sze­gedi A. T. olyan kijelentést tett, hogy találta a fegyvert. A rendőrség az akció után két személyt vett őrizetbe, A. T.-t, akiről kiderült, hogy a szegedi városi bíróság kö­rözi, valamint a szintén sze­gedi E. K.-t, akinek lakásán a házkutatások során többfé­le okmányt is találtak, töb­bek között különféle igazol­ványokat és fegyvertartási engedélyt is. Érdekes módon egyik okmány sem E. K. ne­vére szólt. A két gépjárműben össze­sen tíz, szegedi illetőségű polgár tartózkodott. Elmondásuk szerint a fön­tebb leírt felszereléssel szó­rakozni jöttek Hódmezővá­sárhelyre. B. A. • Sokan találgattak, vajon eljön-e Szegedre a már ép­pen csak hivatalban levő Pál László ipari és kereske­delmi miniszter a Szegedi Nemzetközi Vásár megnyi­tójára. Eljött, ráadásul na­gyon rátarthatott a menet­időre, mert már 9 óra után néhány perccel megérke­zett. Igy a többi díszvendég befutásáig bőven jutott ide­je válaszolni lapunk kérdé­seire. • Önt a helyi sajtó csak úgy emlegeti, mint a Szegedtől Szegedig mi­nisztert. Itt kezdte még kinevezése előtt, s talán itt is fejezi be közszerep­lését. Mi lesz július 15-e után? - Ki kell ábrándítanom a sajtót, nem ez az utolsó nyilvános miniszteri fellé­pésem. Megyek még Deb­recenbe, megnézem a TVK-t, de ha már minden­képpen valami befejezésfé­lét szeretnének, ez az utolsó 0 KÉRDÉS • A lemondatott ipari miniszterhez Bársonyszék Szegedtől Szegedig vásár, amit megnyitok. Ter­mészetesen ez is fontos, hi­szen elég sok ilyen ese­mény volt az elmúlt eszten­dőben. Az pedig még nem dóit el, mi lesz július 15-e után. Gyűjtöm az ajánlato­kat. Nem tudom, közel ma­radok vggy eltávolodom a politikától, magán-, esetleg állami cégnél folytatom, külföldön vagy itthon, illet­ve elektronikai, informati­kai, vagy éppen közgazdász végzettségemnek megfele­lően helyezkedem el. • Hogyan foglalná össze azokat az ellenté­teket, amelyek az ön le­mondásához, lemonda­fásához vezettek? - Maradjunk abban, hogy lemondatásához. Nem értettem egyet az energia­ipar privatizációjával kap­csolatos stratégiai dönté­sekkel, s ennek a nyilvános­ság előtt is hangot adtam. De a politikában az a sza­bály, hogy a kormány hatá­rozott szándéka mellett kö­telessége kiállni az érintett miniszternek. Az én érveim nem győzték meg a kor­mányt. a kabinetnek viszont nem sikerült meggyőznie engem. Nagyon remélem, hogy a közeljövőben nem Pál László derül ki az, hogy nekem volt igazam, mert az óriási veszteséget jelentene. • Számszerűsíthető a külföldi tulajdonszerzési arány, amit ön elfogad­hatónak tartana a ma­gyar energiaipar privati­zációjában? - A lényeg nem a tulaj­doni hányad: garanciát aka­rok, hogy a villamosener­gia-rendszer egységesen marad működőképes. Ár­képzés, műszaki stabilitás, villamosenergia-mérleg, távfűtés - egészen a bányá­szatig. A felszabdalás na­gyon veszélyes. Az ener­giatermelőket lehet verse­nyeztetni, egy-két éven be­lül ki is alakulhat valamifé­le egészséges konkurencia. Az áramszolgáltatókra ez a képlet szerintem nem alkal­mazható, itt a garancia a megfelelő tulajdonosi rész­arány. Legalábbis addig, amíg a szabadversennyel kapcsolatos tapasztalatokat meg nem szerezzük. Ha Paksot részben megveszik például a franciák, attól nem kell félni, hogy nem tudják üzemeltetni, hiszen náluk az energiatermelés 90 százaléka az atomener­gia, a társadalomnak azon­ban nem biztos, hogy tet­szene ez a külföldi tulaj­donszerzés. Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents