Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

I SZERDA, 1995. JÚL. 5. • Vagyonvédelem - polgárőrökkel Bünfigyelők, akcióban RIPORT 7 Műjégpályánk van, korcsolyázni mégsem lehet. Ez a helyzet Szegeden. (Fotó: Gyenes Kálmán) Értékeink védelme, lakókörnyezetünk nyugalmának óvása az utóbbi időben egyre nagyobb körültekintést, elővigyázatosságot igényel. A romló életkörülmények ugyanis jelentősen hozzájárulhatnak többek között - a vagyon elleni bűncselekmények számának gyarapodásához. Ezért is lehet óriási szerepe a lakossági önszerveződések eredményeként működő, bűnmegelőzési céllaHétrehozott polgárőr szövetségeknek. A Csongrád megyében tevékenykedő ezen szervezet tegnapi - a megyeházán tartott - kabinetülésén éppen ezért külön hangsúlyt kapott az a kérdés, miként tudnak a polgárőrök még az eddigieknél is hatékonyabban részt vállalni a települél sek közbiztonságának javításából. Magyari Béla, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a tervek szerint Szegeden hamarosan beindul a „szomA határőrség 58 millió dollár értékű, különféle hadieszköz szállítására kötött előszerződést orosz illetékesekkel. Ezzel az összeggel is az orosz államadósságot törlesztik. A testület összesen 80 millió dollár értékben szerezhet be orosz fegyvereket az adósság fejében. Ebből most 58 millió dollár értékűre kötöttek előszerződést. Ennek alapján összesen kilencven darab BTR-80 típusú páncélozott szállító járművet kap a testület, és ebből hatvanat várhatóan még ebben az évben. Ezen kívül A polgári társadalom a terhelt érdekeinek védelmét állította előtérbe, mint a legkiszolgáltatottabb személyét. Erre életbevágóan szükség is volt, mivel nem ritkán meg kellett védeni a hatalom önkényétől. Az áldozat érdekei, védelmének és kártalanításának jogi lehetőségei viszont háttérbe szorultak. A fejlett, demokratikus államokban felismerték ezt az igazságtalan állapotot, és jelentős lépéseket tettek az áldozatok jogainak kiszélesítésére, e jogok feltételeinek következetes garantálására. A sértett nem, a vádlott igen? • Mai jogrendszerünk hol tart e téren? - kérdeztük dr. Láng Lászlótól, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészétől. - A hazai jogrendszer szintén végigjárta azt az utat, aminek eredményeként a szakemberek körében már vitán felül áll, hogy az áldozatvédelem érvényesítésében szédok egymásért" mozgalom, amelynek megvalósításához az állampolgárok segítségét is igénybe szeretnék venni. A rendőrök, a polgárőrök ugyanis nem tudnak mindig mindenütt ott lenni, márpedig köztudott, hogy főként a parkolókban és a kertes városrészekben egyre többször fordul elő vagyoni kárt okozó cselekmény. Ez természetesen nemcsak egy ilyen nagyvárosban, mint Szeged, hanem a megye kisebb településein is élő probléma. Ezért a tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a szegedi jó példát másutt is követni kellene, hiszen a rendőrség mindenütt szívesen fogadja a civil személyek segítőkész közreműködését, sőt a vízi rendőrség üzemanyaggal támogatná az ellenőrzésbe bekapcsolódó polgárőröket. Az ülés résztvevői a továbbiakban a július 23-án a szegedi repülőtéren megrendezendő Csongrád megyei polgárőr nap programjáról tárgyaltak, amelynek színesítése érdekében egyetértettek azzal, hogy lehetőséget kell teremteni bazárosok és körhintát üzemeltetők odatelepítésére is. kézi páncélelhárftó-rakétákat, RPG-7 rakétapáncéltörő-gránátokat, távcsöves puskákat, éjjellátó készülékeket, távcsöveket, valamint kilencezer darab golyóálló mellényt kap a határőrség. A fennmaradó 22 millió dollárért pedig különféle járműveket kíván beszerezni a testület. Valamennyi eszközre a határvadász századok erősítése, felszereléseik korszerűsítése miatt van szükség. Ezzel az elmúlt száz esztendő legnagyobb fejlesztése történik meg már a közeljövőben a határőrségnél. elmaradtunk az európai normáktól. A jelenlegi büntetőjog és az eljárási szabályok nem nyújtják azt a biztosítékot, amire a bűncselekmény áldozatainak szükségük lenne ahhoz, hogy az elszenvedett testi vagy lelki sérelmükért, anyagi kárukért minden tekintetben maximális orvoslást kapjanak. • Úgy tűnik, sok lyuk található az áldozatvéde• A műjégpálya iránti lelkesedés, a tanácsi pénzek téglajegy formát öltő „önkéntes" kiegészítése jórészt munkahelyi nyomásra támadt föl bennünk. Akkoriban, jó tizenöt éve, csak halkan, inkább baráti körben fogalmazódott meg az ellenvélemény. Ha már műjégpályát építenek, akkor miért épp egy mocsaras, városszéli területre? - kérdezte az egyik. Persze már akkor se hittük a hivatalos választ: a Pick szalámigyár télen „feleslegessé" váló hűtőkapacitása így hasznosítható. Ha már éppen jégpályát építünk, akkor a jobb hasznosíthatóság érdekében miért nem fedik be, miért nem alakítanak ki ott öltözőket, zuhanyzókat? - folytatódott a kérdéssor. A felelet, a „költségkímélés" a hozzáértő számára már akkor is elfogadhatatlannak tűnt. Aztán megszoktuk, ha itt a téli hideg, akkor az ifjabbak a vállukra vetik a korcsolyát, fölülnek a 4-es villamosra, hogy a szalámigyár szomszédságában korizhassanak. így ment ez egy jó évtizedig. A beruházás körüli hiányosságok, mint a múlt más kísértetei, a rendszerváltozás hozta önkormányzat uralma idején bukkantak elő. Első jelnek nevezhetjük, hogy a Pick szalámigyár a gazdasági átalakulásra hivatkozva 1991-ben bejelentette: leválasztja „magáról" a jégpálya hűtőrendszerét. lem hálóján. Mondana konkrét helyzeteket? - A közelmúltban, a legjobb szakemberek bevonásával a Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület felmérést készített a mostani helyzetről, s ennek eredményeként a változtatásra vonatkozó elképzeléseket, javaslatokat egy tanulmányban összegezte, ezt az igazságügyi miniszterhez továbbította. A tudományos - Azt hangsúlyozták emlékezik a részletekre dr. Lippai Pál, Szeged akkori polgármestere -, hogy az addigi glikolos hűtőrendszerről áttérnek a nyugati szabványnak megfelelő sóleves hűtőrendszerre. Az önkormányzat olyan pályázatot írt ki, mely szerint a műjégpályát bérbe vevő vállalkozónak kell gondoskodnia az új hűtőrendszerről, és be kell fednie a létesítményt. Az egyetlen jelentkező, P. S. úgy kalkulált, hogy egyéb, már viruló vállalkozásai mellett a műjégpálya működtetése akkora hasznot hoz, hogy a fölhajtott és beígért kölcsönökkel egyetemben teljesítheti a pályázat feltételeit. Az Energiagazdálkodási Intézettel (EGI) hűtőrendszert telepíttetett, így 1993 végén, 1994 elején a jégkorongedzések is beindultak, lehetett korizni, büféértékű munkát dr. Vígh József egyetemi tanár vezetésével egy bizottság végezte, amelyet erre a célra hívtak életre. Az áldozatok jogainak csorbulásáról ez az előterjesztés sok példát említ. A jelenlegi jogszabályok például nem teszik lehetővé, hogy a sértett jelen lehessen a nyomozás során tartott házkutatásnál, vagy a nyomozás befejezte után az iratokat teljes terjedelmében megtekinthesse. Az áldozatot akkor is megillesse a hatósági védelem, ha nem tanúként vesz részt az eljárásban, ami nem kis veszélyt jelenthet a számára, ezért az egész büntetőeljárás idejére, vagy ha indokolt, még utána is megilletné a védelem. Az áldozat örököseire nem terjednek ki ma még azok a jogok, amelyek a sértett után megilletnék. Vagy például, a bírósági eljárás időszakában jével, korcsolyaélező és kölcsönző szolgáltatásaival jó helynek számított a műjégpálya. Itt következik a: „de". A vállalkozó nem fizetett az EGl-nek, a műjégpálya befedése se volt valószínűsíthető, ezért '94 elején a szerződést a város felbontotta. (Az ebből következő perben a bíróság a mai napig sem hozott ítéletet.) A hűtőrendszer üzemeltetését, „hogy ne legyen blamázs", az önkormányzat folytatta. Ez az EGI-nek is megérte, amit bizonyít, hogy míg a vállalkozónak napi 90, addig a városnak 16 ezer forintért csinált jeget. Tárgyalások kezdődtek a hűtőrendszer vételi áráról, amit a korábbi 23 millióról 10 millióra sikea sértett nem kapja meg az eljárás felfüggesztéséről szóló határozatot, viszont a vádlott és védője igen. E példák is érzékeltetik, hogy tarthatatlan állapotokról van szó, hiszen az áldozat nem élvezhet olyan mértékű jogi védelmet, mint az, aki a bűnt elkövette, aki kárt, szenvedést okozott az áldozatnak. Kártérítést - az államtól? • Hol tart ma az áldozatvédelem és az ezzel összefüggő, rehabilitációs munka? - Szükséges, hogy a készülő törvényekben, jogszabályokban helyt kapjanak az áldozatok jogai, azok érvényesüljenek is. Ilyen a kártérítésre vonatkozó, büntetőjogi módosító indítvány, amely azt célozza, hogy a bűncselekmény által okozott kár megtérüljön. Akár úgy is, hogy erre a bíróság döntése alapján az állam vállalkoznék (részben, vagy teljes egészében), mivel gyakran az áldozatnak reménye sem lehet arra, hogy az elkövető ezt megtegye. Több európai országban, így például Angliában, mindennaposak a kárjóvátételi határozatok a rült lealkudni. Egy évvel ezelőtt a közgyűlés úgy döntött, ha kell, önerőből, de kipipálja a jégpálya-ügyet. A választási kampány indulásakor az akkori polgármester fel is avatta a tetőt. De a hűtőrendszer bekapcsolásakor kiderült: a csőrendszer több sebből is vérzik. A műjégpálya ki se nyithatta kapuit a korizók előtt. Az önkormányzati választások újabb fordulatot hoztak a jégpálya-történetben. - Csak hogy Szeged se legyen alávalóbb más, hasonló városoknál, meg mert szórták a tanácsiak a pénzt, műjégpályát építettek a lehető legalkalmatlanabb helyen... Maga is szeret korcsolyázni, azért kardoskodott annyira az előző polgármester a műjégpályáért - kommentálja az elődök tetteit a jelenlegi önkormányzat sportügyekkel is foglalkozó bizottságának elnöke, dr. Szilvássy László. Aki azt is mondja: - Inkább fedett uszodára, mint fedett jégpályára lenne szüksége a szegedieknek. Ez a megközelítés is oka lehet annak, hogy a jelenlegi önkormányzati testület már kétszer hárította el, hogy döntsön: hogyan és mennyiért újíttassa fel a jégpálya szétmállott csőrendszerét. Pedig az erre szükséges 26 millió forintot már megszavazta a testület. Az összeg valódi értéke a döntés halogatásával persze egyre olbíróságok gyakorlatában. A pénzbírságok egy részét pedig ilyen célú alapba fizettetik be. Az ottani jogszabályok pedig az elkövetőt a büntetés mérséklésével arra ösztönzik, hogy önként vállalja a kár jóvátételét. Ez a módszer, az igazságos eljárás lezárása mellett azzal az előnnyel is jár, hogy meggyorsul az ügyintézés, csökken a bíróságok terhelése, és így figyelmüket a súlyosabb esetekre összpontosíthatják. • Mikorra érvényesül a magyar igazságszolgáltatásban az, hogy az áldozat érzi: a törvény őt is olyan erővel védi, mint a bűnöst? - Az említett javaslatok, elképzelések több fázisban juthatnak el a megvalósulásig. Egy részük csupán egyszerű törvénymódosítással, rövid időn belül érvényre juttatható. Jelentős hányaduk azonban csak az új Büntető Törvénykönyv és az új büntetőeljárási törvény kereteibe illesztve kerülhet alkalmazásra. Ez még éveket vesz igénybe, noha már elkerülhetetlen az európai jogrendszerrel is összekapcsolva megalkotni a két törvényt. Maris János vad, mint a tavasz hódításával a jég. A hezitálás miatt az épület nyári hasznosításából, bérbeadásából származó bevétel se gyarapítja a kaszszát. A Városi Sportigazgatóság igazgatója, dr. Esztergomi Mihály se tud mit válaszolni a küzdőtérre áhítozóknak. A női focisták és más kispályások edzéseit is le kellett állítania. A szegedi jégkorongozók pedig máig se kaptak választ: nevezzenek-e vagy se az idei bajnokságra, mert az önkormányzat sportbizottságának elnöke se tudja: lesz-e műjégpálya Szegeden. Márpedig az bizonyos: egy bezárt létesítménynél nincs drágább. Harmadszorra a forró júliusi közgyűlésen kerül terítékre a jeges-ügy. A polgármesteri hivatal vagyonkezelő és vállalkozási irodája a műjégpálya rekonstrukcióját hatféle módon is el tudná képzelni. A begyűjtött ajánlatok beruházási összege széles skálán mozog, 27-től 89 millió forintig teljed. A gazdasági ügyekért felelős alpolgármester a „C" változatot, azaz a pályából kilógó csővégek 27 millió 300 ezer forintba kerülő felújítását támogatja. Ha most végre döntenek a városatyák, akkor reménykedhetünk: Szegeden nem marad zárva egy több mint 100 milliót érő sportbázis, októbertől ismét korizhatunk. A jégpálya-ügyet végre jegelhetjük? . Újszászi Ilona M Keresett a magyar búza Kopogtatnak a vevők Akár a 200 millió dollárt is elérheti az idei búzaexport árbevétele - nyilatkozta az Agrimpex vezérigazgatója. Kovács Attila szerint jó búzatermés várható, mintegy ötmillió tonna búzára lehet számítani az idén. Ebből hozzá vetőlegesen 35-40 százalékra tehető a takarmánybúza aránya. A terméstől függően 1,5-2 millió tonna búzafelesleggel számolnak a kereskedők, ami elhagyhatja az országot. Az Agrimpex vezérigazgatója a keresleti és az árualapok oldaláról egyaránt kedvezőnek ítélte az idei kilátásokat. A világpiacon ugyanis keresett a magyar búza. A szállítmányok elsősorban a Közel- és Távol-Keletre indulnak majd, de szállítanak magyar búzát az Európai Unió országaiba, valamint a FÁK államaiba is. Problémát jelenthet azonban a szállítás, mindenekelőtt az adriai kikötőkbe vezető vasútvonalak áteresztőképességével lehetnek gondok. Emellett kevés a különleges vagonok száma is, amelyeken búzát lehet szállítani az Európai Unió államaiba. Adósság fejében golyóálló mellények A szászhalombattai gyilkos könyvét: Gyilkosságok belső parancsra bárki elolvashatta Magyarországon, mert csak elkésve született meg a forgalmazását egyelőre betiltó bírósági javaslat. Ám a szülőknek máig sincs joguk elolvasni a teljes nyomozati anyagot, az eljárás végén mindegyik csak a saját gyermekére vonatkozó részt tanulmányozhatja. m Jogrendszerünk és a bűnözés Az áldozatot ki védi? A józan ész logikája szerint a bíróság akkor igazságos, ha az elkövetőt a tett súlyának megfelelő büntetéssel sújtja, miközben teljes igazságot szolgáltat az áldozatnak, aki a sérelmet, az okozott kárt elszenvedte. A jog a rómaiaktól egészen a polgári társadalom kezdetéig e felfogás szellemében és ennek megfelelő gyakorlat szerint az áldozatra koncentrált. Ezért a bűnelkövető először köteles volt teljes vagyoni elégtételt szolgáltatni a sértettnek, majd a büntetés másik részeként a hatalmat megtestesítő államnak rótta le, legtöbbször pénzben megváltva a „tartozását".