Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

SZOMBAT, 1995. JÚL. 29. BELÜGYEINK 3 Megegyezéssel zárult a társadalombiztosítási önkormányzatok, valamint a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium közötti tárgyalássorozat. A tb-alapok egyensúlyának megteremtését szol­gáló megbeszélések egy hónappal ezelőtt kezdődtek. Pénteken lezajlott utolsó fordulójukon a felek írásos megállapodásban rögzítették, hogy a két alap hiánya az év végén együttesen nem haladhatja meg a tízmilliárd forintot. Ennek érdekében szeptember l-jén több intézkedést is életbe léptet az egészségbiztosító. A megállapodás részleteiről Sándor László, az Egészségbiztosítási és Mészáros Tamás, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke tájékoztatta az újságírókat. m Megállapodás a tb-önkormányzatok, a PM és az MM kinőtt Szeptembertől szigorítások A megállapodásban ­amelyet az önkormányzatok vezetői, valamint Bokros Lajos pénzügyminiszter és Harsányi László népjóléti közigazgatási államtitkár írt alá - az egészségbiztosító kötelezettséget vállalt arra, hogy augusztus 5-ig kidol­gozza az alap hiányának mérséklését célzó intézkedé­seket. Az önkormányzat vezetői 7 milliárd forint megtakarí­tást várnak a táppénzellenőr­zés, a gyógyszerellátás és ­forgalmazás szigorításától, a gyógyászati segédeszközök tb-támogatásának megvál­toztatásától, illetve a köz­gyógyellátottak gyógyszer­hez jutásának szigorúbb el­lenőrzésétől. Ezek az intézkedések a tervek szerint szeptember 1­jén lépnének hatályba. A nyugdíjágazatnál nem ter­veznek megtakarító lépése­ket, ezt egyébként a Pénz­ügyminisztérium sem tartot­ta lehetségesnek. A nyugdíjalap tavaly 22 milliárd forint deficittel zárt, az egészségbiztosítónál azonban nemcsak a ,94-es 18 milliárd forintos hiány, de az évek alatt felhalmozó­dott 55 milliárd forint is ren­dezetlen. • Az úgynevezett hagyomá­nyos, vagy másképpen utód­szakszervezetek is tagjai a kormánynak, mert a balol­dali „szakszik" nélkül nem lehetne így az országot ve­zetni! Nincs érdekvédelem, a legnagyobb szakszervezetek a tárgyalóasztal túlsó oldalán ülve asszisztálnak a koalíci­ós partnerek gazdasági tö­rekvéseihez. A polgárok ki­ábrándultak a kormányból, de most már a szakszerveze­tekből is. Ezért lényeges az MDF számára a rokon érté­kekeket megjelenítő szak­szervezeti erővel, a Munkás­tanácsokkal való jó kapcso­lat. Az üzemi tanácsi válasz­tás eredményével elégedett a Munkástanácsok megyei el­nöke, Fodor Imre, mert 15 emberük tagja a fontos, munkahelyi érdekképviseleti testületeknek. Az országos eredményt, a két évvel ez­előtti arány megduplázását, az 5 százalék körüli támoga­tottságot jónak tartja Palko­vics Imre, a Munkástaná­• A munkástanácsok ás MDF A kormánykoalíció: „hárompólusú"? „Nem kétpárti, hanem hárompárti a mai kor­mánykoalíció" - jelentette ki tegnapi sajtótájékozta­tóján a Magyar Demokrata Fórum szegedi elnöke, Balogh László. csok Országos Szövetségé­nek elnöke. A Munkástaná­csok szellemi, érzelmi, s nem gyakorlati kapcsolatban áll az MDF-fel és más, el­lenzéki pártokkal - mondta Palkovics. A szakszervezetek szociális partnerei ugyanis nem a pártok, hanem a kor­mány. Sajnálatos, hogy a mai kormány figyelmen kí­vül hagyja a szakszervezetek által felvetett szempontokat. Ez is az oka annak, hogy a kormány képviselte „nagy­politika" nem került köze­lebb a társadalomhoz. A kor­mánynak nem volt olyan távlati koncepciója, melynek alapján meg lehetett volna k-otni a társadalmi megál­lapodást. A Munkástanácsok állás­pontja szerint növekedést serkentő, s nem „megszorl­tós" gazdaságpolitikára van szükség. Meg kell oldani az adósságteher gondjait, ezért - a térség egységes kezelé­sére hivatkozva - felveti: kéljük a 32 milliárd dolláros adósságteher kifizetésének átütemezését. A kormány nem szívesen tárgyal az ilyen jellegű konstruktív szakszervezeti javaslatokról sem. Ezért is elfogadhatat­lan, hogy az Érdekegyezetó Tanács 6 országos szakszer­vezeti konföderációja közül csak kettőt tekint „konstruk­tívnak". Nem e kategóriába sorolja a kormány a Mun­kástanácsokat. E szakszerve­zet országos elnöke szerint ma a legnagyobb veszélyfor­rás, hogy a kormány az üzle­ti biztosítók támogatásával szétveri a társadalombiztosí­tást. A dél-amerikanizálódás veszélye fenyeget, ennek egyik jele, ha a társadalom jelentős része, 30-40 száza­léka ellátatlan marad. Ezért követeli a Munkástanácsok: a kormány őrizze meg a koc­kázatvállaláson alapuló tár­sadalombiztosítási modellt. A Munkástanácsok orszá­gos elnöke tegnap tárgyalt az MDF szegedi vezetőivel, majd találkozott a „színeiket képviselő" üzemi tanácsta­gokkal. 0.1. Új pénzügyi A szakszervezetek az energiaár­emelésről Furcsa válasznak tekintik szakszervezeti körökben a csütörtökön bejelentett ener­gia-áremelést az Érdekegyez­tető Tanács múlt heti ülésén a munkavállalói oldal által fel­ajánlott ár-bér-ármegállapo­dásra - hangoztatta Vágó Já­nos, az MSZOSZ alelnöke pénteken kommentálva a kor­mány legutóbbi döntéseit. Sem a társadalom, sem a szociális partnerek előtt nem ismert, hogy az energiaár­emelés miért pont 8 százalék - állítja a szakszervezeti veze­tő. A korábbi érdekegyeztetés során az MSZOSZ kezdemé­nyezésére a munkavállalói ol­dal javasolta, hogy a mono­poljellegű ágazatokban egy. a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselőiből álló bizottság ellenőrizze az áremelési törekvések jogossá­gát. Véleményük szerint ugyanis a társadalmi, szakmai kontroll korlátozhatná a meg­alapozatlan, irreális, a mono­polhelyzetet kihasználó ár­emelések lehetőségét, illetve azt, hogy a monopolhelyzet­ben lévők ne pazarlás, vagy rossz gazdálkodás miatt bekö­vetkezett veszfeségeket ellen­súlyozzanak áremeléssel. Erre a javaslatra ugyanúgy nem kaptak választ, mint az emlí­tett ár-bérmegállapodásra tett indítványukra. Az alelnök furcsának tartja azt is, hogy egy szó sem esett az áremelés kompenzációjá­ról. miközben jelentős kör ma sem tudja kifizetni az energia­számlákat. A második negye­déves 31 százalékos infláció és a 8 százalékos reálbér­csökkenés megfontolásra késztethetné a kormányt, ami­kor ilyen jelentős áremelésről dönt. • A félévi tandíjat havonta, vagy egy összegben lehet fi­zetni. Az 1995 szeptemberi és októberi tandíjat a hallga­tók októberben egy összeg­ben fizetik - tartalmazza a rendelet. Az intézmény saját szabályzatában rendelkezhet arról, hogy ki kaphat alap­tandíj-mentességet vagy kedvezményt. A legrászorul­tabbaknak és a legjobban ta­nulóknak nem kell fizetniük. Az a hallgató, aki a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, fegyelmi felelősségre vonható. A hallgatók részére állami támogatást a hallgatói elő­irányzat terhére, egyéb támo­gatást pedig az állami költ­ségvetésen kívüli források felhasználásával lehet nyúj­tani. A juttatásokat pályázati • Megjelent a kormányrendelet Tandíj és juttatások úton vagy egyéni elbírálás alapján ítéli oda az intéz­mény, bizonyos esetekben a művelődési miniszter. A diá­kok tanulmányi ösztöndíjat, pénzbeli szociális juttatást, köztársasági ösztöndíjat, ju­talmat, szakmai gyakorlat idején költségtérítést, kima­gasló tudományos, kulturá­lis, sport és művészeti tevé­kenységért ösztöndíjat, tan­köny- és jegyzettámogatást, valamint kollégiumi elhelye­zést kaphatnak. A szociális támogatás a hallgató körül­ményeinek mérlegelése alap­ján adható a hallgatói norma­tíva e célra elkülönített ré­széből. A dokumentum sze­Bokros Lajos pénzügymi­niszter miniszteri biztosként Thuma Józsefet, a Belügy­minisztérium jelenlegi he­lyettes államtitkárát bízta meg a kincstár felállításának előkészítésével - közölte a Pénzügyminisztérium sajtó­főnöke pénteken. A közle­mény szerint a kincstárnak 1996. január l-jével kell lét­rejönnie, és a miniszteri biz­tos feladata lesz az intéz­mény szervezeti működési kereteinek kialakítása. Ugyancsak változik a gazdaságpolitikai terület irá­nyítása a minisztériumban. Tétényi Tamást - augusztus l-jétől - helyettes államtit­kárnak nevezte ki a minisz­ter e terület irányítására. Az új helyettes államtitkár fel­ügyeli majd a pénzügyi tárca két gazdaságpolitikával fog­lalkozó területén kívül a nemzetközi gazdasági kap­csolatok főosztályát és a la­káspolitikai főosztályt. He­lyettesének főcsoportfőnöki beosztásba Varga Ágnest ne­vezte ki a miniszter, aki a Pénzügyminisztérium nem­zetközi tevékenységét is ko­ordinálni fogja. Szintén au­gusztus 1-jei hatállyal ne­vezte ki Bokros Lajos főcso­portfőnökké László Andrást, akinek feladata a vagyonpo­litikai és privatizációs önálló osztály, a bankprivatizációs titkárság, valamint a pénz­ügyi intézmények szabályo­zásával kapcsolatos terület irányítása, Hegedűs Éva he­lyettes államtitkár felügyele­tével. Megjelent a tandíjról és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyújt­ható juttatásokról szóló kormányrendelet. A szeptember l-jétől fizetendő tandíj két részből áll: a 2000forintnyi alaptandíjból, s a kiegészítő tandíj­ból, amelyet a felsőoktatási intézmény határoz meg, s legfeljebb az alap­tandíj négyszerese lehet. rint a diákotthoni térítési díj havi összege nem lehet több a minimálbér 25 százaléká­nál, de az arra rászorulók mentességet is kaphatnak. Az intézményeknek a mentességeket szeptember 30-ig kell meghatározniuk, a hallgatói támogatások és fi­zetendő díjak rendszerét tar­talmazó helyi szabályzatot pedig legkésőbb 1996. janu­ár 31-ig kell kidolgozniuk. A rendelet nem terjed ki a katonai és rendészeti felső­oktatási intézmények hallga­tóira. S evonultak. Most meg leszereltek. Közben persze egész a halálig kitartó anekdotaköteget gyűjtöt­tek. Mert hát, ha röviden akarjuk leírni az ÉLETet, a férfiak katonáskodnak, a nők gyerekeket szülnek. Úgy tűnik, ebből a két történésből származik a leg­több meséinivalónk. A katonaságnak annyi. A laktanya falai belere­megtek éjfélkor a vagy hétszáz férfitorokból kitörő ordításba: vééégeee! Az utolsó hetet még nagyobb semmittevéssel töltöt­ték, mint az addigiakat. Csak döglöttek az ágyon. Nézték a plafont. Időnként meg a vekkert. S amikor eltelt egy óra, akkor ugrasztották a soros újoncot, aki az öregek szeszélyét szolgálva, új ceremónia kereté­ben tépte le a wécépapirról az idő múlását jelképező újabb lapot. Az idő így is csigalassúsággal vánszor­gott. Az agyuk csendesen vegetált, annyira régen gon­dolkodtak már. Aki bevonuláskor még könyvet vitt magával, hogy „holt időben" olvasson, mostanság rá se bír nézni a betűkre. Félidőben még biliárdozott. Most már semmihez sincs kedve. Hülyültek. így múlatták az időt. Aztán hülyeségek­ről dumáltak. Leginkább a csajokról. Jókat röhögtek a szaftos sztorikon. Aztán egyre több történet szólt a közösen átélt kiképzési esetekről, az ökörködésekről. Vagányságból militarista pólót csináltattak. Mert, bár nem beszéltek róla, úgy érezték, kicsit összetartoznak. Aztán a militarista jelet a karukra tetováltatták. Állí­tólag két év alatt fölszívódik, eltűnik az a szörnyű rajz. Mert most, a leszerelés pillanatában már van, aki bánja a semmittevésből születő tetoválási ötletet. Jó buli volt. Van, aki ezzel hagyja maga mögött a laktanyát. Meg kellett ismerni ezt az oldalt is, hogy megundorodjon a fegyvertől és gyilkolászástól. Sem­mittevés és értelmetlen gyakorlatok. Állítja a másik. Ennyi. Ez a katonaság mérlege. Persze csak a lakta­nya kapuin kívül, maguk közt lehet ilyet mondani. Még az apák se értenének egyet fiaikkal. Mert az apák a katonaságot férfipróbának tartják. „Beavatási szertartásnak", mely a bevonulás előtti ivászattal kez­dődik, s a leszerelő katonát üdvözlő pezsgődurrogta­tással végződik. „Megtanulod, hol lakik a magyarok istene! A pa­rancsot teljesíteni kell! A parancsnoknak engedel­mességgel tartozol. Ha eddig nem tudtad, a katona­ságnál megtanulod, mi a rend és a fegyelem, mi a kö­telesség és a bajtársiasság." Ilyesmiket mondtak az apák fiaiknak, mikor megjött a behívó. Aztán persze csodálkoztak. Nem tudták, örüljenek vagy bosszan­kodjanak azon, hogy a fiuk oly gyakran hazajár. Nem akartak hinni a srácnak, mikor azt mesélte, újabban a reggeli torna se kötelező, a laktanyában semmit se csinálnak. Összesen ha négyszer vitték őket gyakor­latra. Az kemény volt. Meg kellett szenvedni. A több­ség örökre megutálta a katonásdit. Hogy lesz így férfi a gyerekből?! Kérdezik most, leszerelés táján. A mai katonaság leszerepelt? Az apák előtt mindenképpen. „Bezzeg az én időmben!" - ellensúlyozzák a hallotta­kat a fiú által is jól ismert egyik katona-sztorival. , t . z anyák persze nem bánják az új „katonai rend­tartást". További „enyhülésben" reménykednek. Egy olyan világról álmodnak, melyben nem lesz szük­ség a katonáskodásra. Amelyben a nők gyermekeket szülnek. A fiúkból lett férfiak meg csakis a család boldogulásáért harcolnak. í ÁREMELÉS ELŐTT Jamina cserép ninm 57,50 Ft helyett 50 Ft/db áron. MUHUL BAB Befizethető július 31-ig. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel.: 63/314-011 • Jogos megdöbbenéssel értesült az ország arról, hogy az eddig feddhetetlen­nek tartott, nemes, humani­tárius céljairól híres Magyar Vöröskeresztet is megkör­nyékezte a botrány szele. Andics László elnök egy gazdasági vizsgálat eredmé­nyére hivatkozva azonnali hatállyal fölmondott Szilárd István főtitkárnak, aki a föl­mondást nem fogadta el, el­lenben elbocsátó levelet nyújtott át a helyére ügyve­zetőként kinevezett főtitkár­helyettesnek. Szilárd István ugyanis jogtalan meneszté­sére hivatkozva jelenleg is főtitkárként tevékenykedik, s az egész akciót személyi összefonódások eredményé­nek tartja. Csongrád megyé­ig nem csaptak el a fölkor­bácsolt hullámok, miként a lappangó ellentétek, a pénz­ügyi intézkedések hátteréről szóló hírek sem. Itt, az „al­végen", a humanitárius esz­mékhez tartva magukat te­szik a dolgukat a közkato­nák. Hogy miként, erről is kérdeztem a megyei titkárt, Pádár Lászlónét. • Önt hogyan érintette a csütörtöki, rádióban, tévében robbant hír? - Végtelenül elszomorí­tanak az események. Szilárd István 1992. óta főnököm, s benne egy kiváló, a szó leg­nemesebb értelmében vett jó embert ismertem meg. Aki­nek talán legnagyobb hibája az erénye... A többi megyei titkárral együtt igazán pél­dás munkakapcsolatban vol­tunk vele. akiről semmiféle gazdasági visszaélést még csak föltételezni sem tudok. Erre biztosítéknak tűnt az elnök és az ügyvezető el­nökség, hiszen rendszeres kapcsolatban álltak a főtit­kár vezette apparátussal, és folyamatosan ellenőrizték munkájukat. Egyébként a Nemzetközi Vöröskereszt által is elismert szakmai tu­dású, három nyelven beszé­lő Szilárd István főtitkár a Magyar Vöröskereszt alap­szabálya szerint csak az or­szágos vezetőság egyetérté: sével menthető föl. Félek, hogy az egész ügy kárval­lottja a nemes eszme, s az a szervezet lesz, amely 1990. A Vöröskereszt megyei titkárához Minden fillérünkkel el tudunk számolni" 99 óta megerősödött tekintélyt vívott ki magának a világ­ban. • Azóta, hogy a politi­kai változások után né­miképp módosultak a hazai Vöröskereszt fel­adatai is. Milyen irány­ban tolódott el a hang­súly? - Szegénység korábban is létezett Magyarországon, de kevesebbet beszéltünk róla, s mára jóval szembe­tűnőbbé vált egyes rétegek lecsúszása. Az egészségne­veléssel sajnos helyet cse­réltek a szociális gondok enyhítésére tett erőfeszíté­seink: a hajléktalanok, a menekültek megsegítése áll az első helyen. Továbbra is ránk hárul a véradás szerve­zése, ám az ehhez szüksé­ges pénzt magunknak kell előteremtenünk. Az egész­ségnevelés részeként első­segélynyújtó tanfolyamokat tartunk az iskolákban, emellett megkaptuk a jogo­sítványt szerzők tanfolya­mainak szervezési és vizs­gáztatási jogát is. Egészség­károsodottaknak, rászoruló gyerekeknek táborokat szervezünk. Hogy mindezt Pádár Lászlóné miből? Az állami támoga­tás mellett befolyó vizsga­díjakból, olcsó élelmiszert, ruhát kínáló kereskedelmi tevékenységünkből, és az adományokból. • Milyen sajátosan he­lyi gondokkal kell szem­besülnie a megyei szer­vezetnek? - Csongrád megye speci­alitása a három határ talál­kozása. Fölkészültünk arra, hogy adandó alkalommal a háborús területről érkező menekülteket egyszeri se­géllyel fogadjuk: ruhával, élelmiszerrel tudjuk segíte­ni őket. Évente feladatot ad nekünk az itt átutazó török vendégmunkások hada: a határon zavartalanul műkö­dik segélynyújtó állomá­sunk. Jellegzetes nyári programunk a táboroztatás: minden területi szerveze­tünk részt vesz ebben. Szentes 30 bácskatopolyai gyermeket fogadott, Makó 40 légzőszervi betegségben szenvedőt táboroztat a Mát­rában, ugyancsak odaláto­gatnak az idős vöröskeresz­tesek ősszel, Szeged pedig a hátrányos helyzetű gyerme­keknek nyújt fölüdülést. A helyi cégek adományai nél­kül sem ezt nem tudnánk nyújtani, sem a jutányosán árusító boltjainkat nem tud­nánk üzemeltetni. Konkrét és értelmes célok érdekében még mindig hajlandók pénzt áldozni egyes intéz­mények. Mi minden meg­szerzett fillérünkkel nyilvá­nosan, becsülettel el tudunk számolni. Büszke vagyok arra, hogy a Vöröskereszt feddhetetlen szervezet, és bízom benne, hogy az is marad. (chikán)

Next

/
Thumbnails
Contents