Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 27. BELÜGYEINK 3 A Horn-kormány agrárgazdasági lükre Dr. Gombos András • A Horn-kormány első évéről megoszlanak a véle­mények. Akik sorsuk látvá­nyos jobbra fordulását re­mélték, s nem ezt tapasztal­ták, szívesen tennék fel kér­déseiket: mire számíthatnak, egyáltalán teljes mélységé­ben érzékelik-e az ország vezetői a feszítő, napi gon­dokat. E kérdéskör egyik ­az agráriumot érintő - szele­téről dr. Gombos András SZDSZ-es képviselőtől, az Országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottságának tagjától ér­deklődtünk. • Mit tart a mai mező­gazdaság legégetőbb gondjainak? - A koalíciós kormány megalakulásakor a falvak­ban tapasztalt, sokszor a ki­látástalansággal felérő bi­zonytalanságot. Az okok kö­zül kiemelkedik a szövetke­zeti törvény előző parlament által történt módosítása, mellyel a még működő szö­vetkezetek felbomlását, szét­szedését gyorsították meg. A földtulajdonviszonyok teljes rendezetlensége hasonló mértékű probléma. Ezen va­lamelyest oldottak az azóta hatályba lépett módosítások, így például felgyorsulhatott a részaránytulajdonú földek kiadása. E folyamatok rend­kívüli fontosságúak az ág­azat finanszírozhatósága szempontjából. • Az elkerülhetetlenül szükséges korrekciók egy része késik. Meddig? - Az elmaradások nem vi­tathatók. Minden erőfeszíté­sünk ellenére nem lett még beteijesztve a rövid távú hi­telezést segítő közraktározá­si törvény. A második félévi törvényalkotási programba ha bele is fér, hatását csak jövőre fejtheti ki. Ugyanígy szorít az állategészségügyi, az állatorvoskamarai, a ta­karmányozási és az élelmi­szerekről szóló törvény. Az 1996. január 1-jei hatályba lépésük a kísérő jogszabá­lyok nagy száma miatt a tör­vények szeptember végi el­fogadása esetén is kemény munkát ró a kormányra. Emellett sort kell keríteni még például a hosszú távú finanszírozást megalapozó földtörvényre, a földjelzálog hitelintézeti törvényre, a ka­marai törvény módosítására, az elkülönített pénzalapok részletes törvényi szabályo­zására, a szövetkezeti tör­vény módosítására. Bár utóbbinál akadnak véle­ménykülönbségek. • A kistermelés adómen­tessége sokakat érdeklő kérdés. Megmaradhat? - Az árualapok megter­melésében jelentős szerepe van e szektornak, ezért ki­emelten fontosnak tartjuk, hogy legalább az ezredfor­dulóig, 1 milliós bevételi ha­Az állami költségvetés 1995. évi agrártámogatása Az agazat a GDP 20-22 Vat állítja elo. exportteljesitese pedig evi 2,5-3 Mrd dollár 1,5 Mrd dolláros pozitív szaldó mellett. tárig a valódi kistermelők adómentességget élvezze­nek. • A meglehetősen kócos szabályozás előbb-utóbb kijésülhető. A mezőgaz­daságban tapasztalható pénztelenség oldása enn­él is nehezebbnek tűnik. - A kérdés kiemelt keze­lését bizonyítja, hogy a meg­szorító intézkedések ellenére az agrártámogatás nem csök­kent, sőt az exportárualap­növelő támogatás céljára újabb 4 milliárd forint szol­gál. Az elhagyott állattartó telepek újraindítása, minősé­gi állománnyal való feltölté­se megkívánja, hogy e rend­szer még legalább két évig működjön. A támogatások jórésze a kamatterhek enyhí­tésére irányul, de a rendezet­len földtulajdonviszonyok miatt nehézségekkel jár a hi­telfelvétel. Ezért átmenetileg jobb lenne a direkt támoga­tásokkal élni. A vetéstámo­gatások jelenlegi rendszerét is célszerű lenne úgy átszer­vezni, hogy mértéke fordí­tott arányban függjön a föld aranykorona értékétől, füg­getlenül a vetéskultúrától. A kedvezőtlen adottságú térsé­gekben az átfogó fejlesztési projektek segítésével lehetne eredményt elérni. • A mezőgazdaság támo­gatására szánt 75 milli­árd jorintnyi összegből a legnagyobb jalat az ex­port elősegítését szolgál­ja, sokak szerint ebből a termelőknek alig jut va­lami - Az Agrárkamara szer­vezeteinek kiépülésével le­hetőséget látok arra, hogy a pénz egy részét közvetlenül a termeiők kapják. Fontos­nak érzem, hogy a jelenleg preferált termékeken túl úja­kat is be kellene vonni. Az új piacokat meghódító ex­portőrök külön anyagi elis­merést érdemelnének. A kér­dés másik oldaláról, a hazai piac védelméről sem feled­kezünk meg, tudjuk, bátrab­ban kell élnünk a kedvez­ményes importkvóták szigo­rításával, a minőségi köve­telmények kiemelt kezelésé­vel. • Közgazdasági mérlege­lés alapján mekkora tá­mogatás hozhatná egyen­súlyba az ágazatot? - Az SZDSZ agrár mun­kacsoportjának véleménye szerint jövőre közel 170 mil­liárd forintra lenne szükség. Az ország mostani pénzügyi helyzetében ez elképzelhe­tetlen. Talán megközelíthet­jük a 110 milliárdot. Ez kis­mértékű előrelépésre is ala­pot adhat az ágazatnak, s an­nak a mintegy 2,5 millió em­bernek, akinek a megélheté­se valamilyen módon ide kö­tődik. A pilótákat a földön oktatják A Magyar Honvédségnél át­menetileg felfüg­gesztették az L-39 típusú kiképző re­pülőgépek hasz­nálatát azt követő­en, hogy kedden este szerencsétle­nül járt egy ilyen típusú gép, a két pilóta azonban si­keresen katapul­tált. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvé­delmi Minisztéri­um szóvivője el­mondta, hogy a szakértők már vizsgálják a sze­rencsétlenség okát. Amíg nem derül ki, hogy mi okozta a balesetet, addig az L-39-es kiképzőgépek nem szállhatnak fel. Az L-39 típust a Szolnoki Repü­lőtiszti Főiskola használja kiképző repüléshez. A gé­pek a kecskeméti katonai repülőté­ren állomásoznak. A Magyar Hon­védség két éve ju­tott ingyenesen 20 darab L-39-eshez Németországtól. A vadászpilóták kiképzését szolgá­ló repülőgépek előzőleg a volt NDK néphadsere­gének tuladoná­ban voltak. Szajotí rablógyilkosság Az áldozatok Göppingenból indultak Július 25-én, kedden dél­után 4 óra körül a Jász­Nagykun-Szolnok megyei Szajolban egy német rend­számú gépkocsit fedeztek fel a sportpálya közelében ját­szadozó gyerekek. Az autó­ban két véres holttest volt. A rendőrség a további fejlemé­nyekről közölte: a helyszínre érkezett rendőrök megállapí­tották. hogy az autó utasait több lövéssel megölték és kirabolták. A nyomozók azonnal hozzáláttak az ügy felderítéséhez, és az Interpol segítségével még kedd éjsza­ka sikerült azonosítaniuk a bűncselekmény áldozatául esett két német állampolgárt - egy 70 éves férfit és egy 50 év körüli nőt. A meggyil­kolt külföldi turisták egy Stuttgart melleti településről, Göppingenból származó au­tóval érkeztek Magyaror­szágra. A fehér színű gépko­csi típusa VW Golf VR-6­os, forgalmi rendszáma: GP­XK 357. A rendőrség kéri mindazokat, akik látták az autót, illetve a vele közleke­dő személyeket, vagy bármit tudnak az üggyel kapcsolat­ban, tegyenek bejelentést az 56/378-1 19-es telefonon vagy a 07-es rendőrségi se­gélykérő számon. Az Országos Mentőszolgálatnál(OMSZ) naponta 4 ezer-4 ezer 100 alkalommal látnak el olyan betegszállítási feladatot, amelyért július 1-je óta térítési díjat, esetenként 100 forintot kellene fizetni. Ehhez képest az OMSZ-hez egy-egy napon csupán 160 ezer forint folyik be, vagyis a szállítások jelentős részéért nem fizetnek a betegek - je­lezte Göbl Gábor főigazgató. A mentők és a százforintosok A jogszabály szerint elvi­leg minden olyan esetben fi­zetni kellene a betegszállítá­sért - tehát nem a mentésért -, amikor a beteget a lakás­ról valamely gyógyintéz­ménybe, illetve onnan haza szállítják. (Ez alól csak a közgyógyellátottak, a műve­se- vagy sugárkezelésre szo­rulók kivételek.) A mentősök át is adják, illetve adnák az ilyen esetekben a 100 forint­ról szóló csekket a betegek­nek, a tapasztalatok szerint azonban az érintettek vagy át sem veszik a csekkeket, vagy ha átveszik is, nem fizetik be azokat. Felszólító levél ki­küldése az ilyen esetekben pedig szóba sem jöhet, hi­szen az jóval többe kerülne 100 forintnál - mondta a fő­igazgató. így azután hiába marad a mentőknél a téríté­sekből befolyó összeg, az a legideálisabb esetben is mindössze 75-80 millió fo­rintot tesz ki az év második felében. A megszorító intéz­kedések hatására viszont eh­hez képest ugyanebben az időszakban 400 millió forint­tal jut kevesebb a betegszál­lítás finanszírozására. Mind­ezek következtében nem ki­zárt, hogy a betegszállítások­nál kénytelen lesz korlátozá­sokat, takarékossági intézke­déseket bevezetni az OMSZ, bár ezek elkerülése érdeké­ben nemrégiben egyeztetést kezdeményeztek a szaktárcá­val. Ha azonban a megbeszé­lések nem vezetnének ered­ményre, lehet, a betegeket nem néhány óra, hanem csak néhány nap múlva szállítják majd haza a kórházból, je­lentősen megnövelve ezzel a kórházi ápolás költségeit. j Y takács öszvér ez a Bokros! - vélik sokan az utób­il/J bi egy-két hónap fényében. A bajszos pénzügyér mosolygós arccal bámul ránk minden nép­szerűségi lista utolsó helyéről, amely helyet sokáig a mostanság folyamatosan mind előbbre rukkoló Tor­gyán doktor birtokolt, szinte gyökeret eresztve. No de változik a világ. Bokros már akkor sem csi­nált titkot belőle, amikor igent mondott Horn fölkéré­sére, hogy nem hajlandó a pénzügyminiszterek im­már megszokott, felemás szerepét vállalni. Nem lesz pofozógép, mint Békési, cinikussá váló, partvonalon kívülre tessékelt, mint Kupa, sem szervilis kormány­szolga, mint a még cinikusahb Szabó Iván. Bár az ön­védelmi reflexcinizmus Bokroson is átsüt, de hát őjó­val keményebben kezdte, mint elődei, amikoris Horn Gyulának kemény feltételeket szabott a pénzügymi­niszteri tisztség elvállalásakor. Ezt különben több okból is jól tette. Részint azért, mert a Magyarországnak nevezett csődtömegben va­lamiképpen föltétlenül rendet kell tenni, mielőtt a Bokros által államcsődként aposztrofált helyzet, vagy­is a fizetésképtelenség és a finanszírozhatatlanság be­következnék. És jól tette azért is, mert aki nem vak, láthatta: mifelénk nemzeti sporttá vált, hogy a minisz­terelnökök előszeretettel csinálnak hülyét a pénzügy­miniszterekből Például úgy, hogy kiküldik a harctér­re, csatázzon, kapjon és osszon sebeket, veszítse el erőinek nagy részét, miközben suba alatt kifalcolnak mögüle, megteszik bűnbaknak és menesztésével nyit­nak szelepet az éppen aktuális népharagnak. Bokros nem akar szelep lenni Pedig Horn egy-két megjegyzése, nyilvános kikacsintása már jelezte, hogy a szokásos forgatókönyv mostanság is ott lapul a fiók­ban. Csak tán túlságosan nagyra nőtt mostanra a tét, hogy fenntartás nélkül alkalmazzák, j11 nnyi bizonyos, hogy Bokros korábbi makacssá­/ f ' gán sem ezen kilátások, sem az alkotmánybíró­sági kudarc nem sokat változtattak. Mert ő biz' ma­kacs ember, mint azt írásunk elején is megállapítot­tuk. Ezért, no meg elődeinek példáján okulva sem hajlandó engedni a 48-bóL Változatlanul ragaszkodik például a családi pótlék bizonyos jövedelemhatár fö­lötti eltörléséhez, ami olyan abszurd helyeztre vezetne, hogy mondjuk száz forint éves jövedelemkülönbség­nél két család között akár százezres bevételkülönbsé­get hozna létre egy tollvonással. (Ami mellesleg kife­jezett szakmai hiba lenne!) És egyelőre nagyon úgy látszik, hogy az SZDSZ hiába javasolja a valóban dif­ferenciáló adóztatási változatot. Mégis - iígy érzem - nem ez a kérdés lesz a próba­kő a mostani kétnapos kormányülésen. Sokkal in­kább az, hogy az önkormányzatok az szja-ból a Bok­ros által javasolt 15 vagy a Kuncze támogatta 35 szá­zalékot fogják-e majd kapni. Bármelyik álláspont győz, veszélyes politikai tendenciákat jelezhet előre. Ha pedig kompromisszum születik? Akkor az jut eszembe, amit Szabó Iván mondott pénzügyminiszter­ként: „Olyan javaslattal kell mindig előállni, hogy a másik fél győzelemként örüljön annak, amit elért, és amit eleve szerintem is kapnia kellene. De azt nem ja­vasolhatom, mert akkor még többet követelne." fogy ez kicsit machiavellisztikus álláspont? Lehet. De mindenképpen emberibb, mint a differenci­álni sem hajlandó, kompromisszumokra képtelen ős­makacsság. A mostani kormányülést követően mindenképpen okosabbak leszünk. Legalábbis ami a pénzügyér és a kormány emberi tényezőit illeti. Megtudhatunk tán abból is valamit, hogy Bokros makacssága veszélyes kompromisszumképtelenséget és rugalmatlanságot takar-e - ami nem túl biztató a jövőre nézve - vagy csak a bársonyszék jelen állapotához illő politikusi manír. zz7" A kormányülésről távo­zó miniszterek tárgyalása­ik eredményéről nem kí­vántak nyilatkozni. Azt ígérték: a korntány dönté­seiről a csütörtöki ülés után tájékoztatják a sajtó képviselőit. Az előzetes in­formációk szerint az ülés napirendjén az államház­tartási reform tervezete, a gazdasági stabilizációs in­tézkedések folytatása sze­repelt. A kormánynak döntenie kell arról, hogy miként pótolja azokat a hiányokat, amelyek a Bokros-csomagról szüle­tett alkotmánybírósági döntés következménye­ként keletkeztek az állam­háztartás, illetve a költ­ségvetés várható bevételei­ben. • Az elmúlt hetek kániku­lai időjárása ismét a figye­lem középpontjába állította közvetlen környezetünk ­például a Tisza, vagy a sze­gedi levegő - minőségének problémáit. A nagy meleg­ben ugyanis a kémiai és bi­ológiai folyamatok felgyor­sulnak, arról már nem is be­szélve, hogy a levegő szennyezettségét erősen be­folyásolja a nagy nyári tran­zitforgalom. Dr. Major Ti­bornál, az Alsó-Tisza-vidé­ki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség igazgatójánál ér­deklődtünk. • Ilyen melegben évről­évre felvetődik a kérdés, milyen a Tisza vize? - Mi nem egészségügyi, hanem kémiai és biológia szempontok szerint vizsgál­juk a környező vizeket. A Tisza környezeti állapota szerencsére nem rosszabb, mint tavaly, sőt egy kicsit jobb is, hiszen az idén na­gyobb a vízhozam, s ezért • A környezetvédőhöz Szeged - vízen, földön, levegőben? kedvezőbbek a minőségi mutatók. A szegedieket el­sősorban a békalencse meg­jelenése izgatja mostaná­ban. Ez önmagában nem fertőzi a vizet, de kellemet­lenségeket okoz. Ennek el­lenére az egészségügyi szakemberek mégsem java­solják a Tiszában való für­dést. Nagyobb gond, hogy a szegedi szennyvizek to­vábbra is - több helyen ­tisztítatlanul ömlenek a fo­lyóba. Kritikusabb helyzet a medencés kikötő alatti szakaszon alakult ki. Ro­mániából is sok szennyező­dés úszik le Szegedre a Ma­roson keresztül. • Mi a helyzet Szeged levegőjével? - Viszonylag kedvező helyzetben van a város, nin­csenek nagy légszennyező ipari üzemeink. Az olajbá­nyászat viszont egyszerre áldás és átok, hiszen télen az itt bányászott földgázzal való fűtés miatt kisebb a Dr. Major Tibor légszennyezés, mostanában olykor problémát okoznak a füstölgő algyői olajfáklyák. A rossz technológia miatti gond várhatóan hamarosan megoldódik. Most az átme­nő forgalom - elsősorban a kamionok - okozzák a leg­nagyobb légszennyezést Szegeden. Az elkerülő útra nagy szükségünk lenne, mindemellett nincs rossz állapotban Szeged levegője. • Az elmúlt időben so­kat hallhattunk illegális hulladéklerakókról. Mi a helyzet a környékbeli talajokkal? - A sándorfalvi hulla­déklerakónál korlátozásokat kellett elrendelnünk. Nem megoldott igazán a szemét lerakásának problémája Szegeden. Sajnos, a háztar­tási hulladékban is akadnak veszélyes anyagok: olaj, ak­kumulátor, szárazelemek. Olyat is láttunk nem régi­ben, hogy illegálisan hűt­őszekrényt tettek ki a város szélére, amelyben freon gáz is van. A gyálaréti és szőre­gi vadlerakók is több gon­dot okoznak. Márcsak azért is, mert itt a nyár, iskolai szünet van és a gyerekek be-betévedhetnek ezekre a telepekre. Legalább miattuk jobban kellene vigyáznunk. R. G.

Next

/
Thumbnails
Contents