Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-26 / 173. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. JÚL. 26. „Itt nem lehet ínyenckedni" - mondja a Lunát alakító Szilágyi Károly • Akik látták az Otellót ta­valy a szabadtérin, biztosan megjegyezték a Jago szere­pét éneklő, Németországban élő erdélyi származású Szilá­gyi Károly nevét. Ritkán hal­lani mostanában ilyen sötét mélységű és biztos magassá­gú, gyönyörűen zengő bari­ton hangot. A szimpatikus, közvetlen hangnagybirtokos most újra a szegedi szabad­térin próbál, A trubadúr stábjával a pénteki premierre készül. • Luna gróf az egyik legnagyobb bariion sze­rep, hányszor énekelte eddig? - A mostani szegedi elő­adás lesz a negyedik rende­zés. amelyikben Lunát ját­szom. Először Kolozsvárott énekeltem magyarul, másod­szor már Essenben olaszul, harmadszor pedig a Mün­cheni Staatsoperben a kitűnő Várady Júlia partnereként. • Hogyan viseli, hogy szerepköréből adódóan leggyakrabban gazembe­reket kell alakítania? - Németországban a sze­repeim miatt ragadt rám a Bösewicht név, ami gonosz­tevőt, gazembert jelent. A baritonszerepek zöme ilyen, ezzel együtt kell élnünk, ha baritonnak születtünk. Elvi­leg mindegyik figurának más a karaktere, de igazából az operairodalom főhősei alaptípusok. Luna egy önző ember, akinek hatalma és al­kalma van olyan lenni, mint amilyen. • Mi a legnehezebb eb­ben a szerepben? - Kevés, ha azt mondom, kényelmetlenül magas fek­vésű. Luna áriája a legkelle­metlenebb bariton áriák egyike, mert miután végig­szenvedte az énekes, rögtön következik a stretta, amihez fantasztikus légzéstechnika kell, mert a frázisok között még levegővételre sem na­gyon marad idő. • Szinte minden nagy bariton készített lemezfel­vételt erről a szerepről, kiét kedveli legjobban? - Most épp Ettore Bastia­nini interpretációját tartom a hozzám legközelebb állónak. Idén újra végighallgattam néhány lemezt, mert segíte­nek karbantartani azokat a szerepeket, amiket épp nem énekelek. Mi, a mai éneke­sek már szerencsés helyzet­ben vagyunk, mert rengeteg felvétel áll rendelkezésünk­re. Bastianini szerepfelfogá­sa alkalmas leginkább a sza­badtéri előadásra, mert itt nem nagyon lehet ínyenc­kedni, ízlelgetni a frázisokat, sok szép pianót énekelni. Egy ilyen nagy színpadon elsősorban annak érzékelte­tésére kell törekedni, hogy Luna kegyetlen figura, aki­nek az az életcélja, hogy megtalálja az öccsét. Leonó­rával kapcsolatban pedig csak az ösztönei vezetik... • A tavalyi szegedi fellé­pése óta milyen darabok­ban énekelt? - Az esseni operához fűz állandó szerződés, amelynek megkötésekor elég nagy hi­bát követtem el: vállaltam, hogy vendégszerepléseimet az esseni műsortervhez iga­zítom. Emiatt sok ajánlat el­szállt, (gy csak azokkal az operaházakkal tudtam dol­gozni, amelyek vállalni tud­ták az egyeztetést. Az elóző évadban 16 előadást csinál­tam Wiesbadenben, május­ban két koncerten A két Fos­cari című Verdi-operát éne­keltem a Berlini Filharmoni­kusokkal, Essenben az Otel­lót, a Traviatát, a Don Car­lost adtuk elő. Új szerepem volt Simon Boccanegra, amit nagyon megszerettem, és amit pályafutásom fontos állomásának tartok. • Miért kötött állandó szerződési az esseni ope­rával, ha ez visszafoghat­ja karrierje kibontakozá­sát? - Talán kényelemből. Az esseni színháztól 60 méter­nyire vettünk egy házat, ott élek a családommal. Nagyon jó fizetést ajánlottak, néme­lyik német operaház igazga­tója nem keres annyit, mint én. Azt is mondhatnám, há­rom másik énekest tudtak volna szerződtetni azért az összegért. Az is igaz, a sze­repkörömben egyedül va­gyok, szükségem segítségre. Nem szokásom előadásokat lemondani - ami jónéhány esseni kollégával sajnos egy­re gyakrabban megtörténik -, megbízható vagyok, így nem okozok komoly plusz költségeket a színházamnak. Most 1997-ig hosszabbítot­tam meg a szerződésemet, addig pontosan tudom elóre, milyen szerepeket énekelek. • Szerepel újabb szegedi bejegyzés is a naptárá­ban? - Ha hívnak, mindig na­gyon szívesen fogok Sze­gedre jönni, mert jól érzem itt magam, a próbákon re­mek a hangulat, szeretek a szabadtérin dolgozni. Azon­ban meg kell gondolni, nem biztos, hogy jó a nézőknek, ha az énekes „kibérel" egy színpadot; ráadásul én nem is vagyok a város szülöttje, akinek vissza-visszatérése nagy esemény... Hollósi Zsolt • Riadót fújtak a „rovarta­nosok": új kukorica-kártevő bukkant fel az elmúlt hetek­ben Csongrád megyében. A Magyarországon egyedülálló példányra egy Mórahalom környéki kukoricatáblában kihelyezett illatcsapdában leltek a szakemberek. A Di­abrotica virgifera névre ke­resztelt egyszem károsító a nagy melegben sem hagyta hidegen a rovartan specialis­táit, minthogy tudták: jugo­szláv kollégáik 1992 óta küzdenek a kukoricát súlyo­san károsító, a növényt láb­ról ledöntő bogarak ellen. A hír hallatán - miszerint az Amerikában őshonos, Eu­rópában viszont mindössze csak Szerbiában károsító Dia­brotica virgifera Mórahalom térségébe is betette lábát ­magunk is szakemberhez fordultunk magyarázatért. A Csongrád Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédel­mi Állomás, magát „rovarta­nos"-nak tituláló fejlesztő mérnökét, Hataláné Zsellér Ibolyát kértük, mondja el a váratlan látogató történetét. Illetékesként tehette ezt an­nál is inkább, mivel dr. Ilo­vai Zoltán, a Biológiai Vé­dekezési Laboratóriumának vezetóje mellett ő tanulmá­nyozta a helyszínen a kárte­vő körülményeit. A mai na­pig pedig aktív részese a • Amerikából jött, Belgrádban landolt Mórahalmi táblákban kukoricázik megfigyelésnek és a kutatás­nak. • Mit tudhatunk tehát a károsttóról? - Feltehetően 1990-ben kerülhetett a belgrádi repülő­tér szomszédságába, egy Amerikából érkezett szállít­mánnyal együtt - mondta. ­Jelenlétét, azaz szokatlan kártételét 1992-ben fedezték fel. Nevezetesen az adott ku­koricatáblákban a libanyak­szerűen elhajlott és kidőlt kukoricaszárakat. Mind­emellett tapasztalható volt az (Fotó: Hárs László) is, hogy fejletlenek, szem­hiányosak voltak a kukorica­csövek. • Hogyan és milyen fej­lettségi stádiumban törté­nik a károsítás? - A bogarak általában jú­lius közepétől szeptember­októberig folyamatosan rak­ják ovális alakú, apró, krém­színű, sárgás tojásaikat a ta­laj repedéseibe. A nyáron le­rakott, majd áttelelt tojások­ból májusban kelnek ki a lár­vák. Amennyiben a kártevők újabb kukoricatáblán találják magukat, kiváló életteret is nyernek, és a gyökereket megtámadva, elrágva károsí­tanak. • Hogyan kerülhetett az amerikai kukoricabogár Mórahalomra? - Egyelőre talány, miként jutott hozzánk az egyetlen példány. Mindenesetre arra késztet bennünket, hogy fi­gyeljük a térségben, mivel a Belgrád környéken károsí­tott területeken is terjeszke­dést mutat. Az ottani megfi­gyelések alapján kiderült, hogy 1994-ig nem lépte át Fruska Gora határát, ám a folyók záróvonalát délre és keletre már nem tartotta tisz­teletben. • Milyen szerepet játsza­nak és hol találhatók a zsákmányt ejtő csalicsap­dák? - Minthogy a témával foglalkozó, márciusban megtartott ausztriai nemzet­közi konferencia Magyaror­szágot potenciálisan fenye­getett térségnek nyilvánítot­ta, a Földművelésügyi Mi­nisztérium megbízta Csong­rád-, Békés-, Bács-Kiskun­és Baranya megye növény­védő állomásait a rendelke­zésre bocsátott csapdák ki­helyezésével. A speciális il­latanyaggal csábító fogók gyűjtik aztán be a károsító bogarakat, amelyeknek meg­figyelését és a velük kapcso­latos teendőket a Csongrád Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állo­más koordinálja. Ebben a munkában veszünk részt mi is, igyekezvén elejét venni a nagyobb mértékű, gazdasági kártételeknek. Ezzel együtt fontos tudnivaló, hogy az új kukoricakárosító elteijedésé­nek és pusztításának gátat szabhatnak a gazdák azzal is, ha nem monokultúrában, hanem vetésváltással ter­mesztik a kukoricát, egyet­len kártevő megjelenése ese­tén is. Vetőmaggal egyébként nem terjed - tette még hozzá a szakember, legfeljebb re­pülőgéppel utazik egyik tér­ségből a másikba, mint po­tyautas. Joó Erzsébet mw ma ewinai Pitti Zoltán és a vámosok Pitti Zoltánt augusz­tus 1-jei hatállyal a vám- és pénzügyőrség országos vezetőjévé ne­vezi ki Bokros Lajos pénzügyminiszter és egyben - miniszteri biztosként - az adóha­tóság és a vámhatóság informatikai, majd fel­adatbeli és hosszabb tá­von szervezeti integrá­ciójának előkészítését is ráhízta. Intézkedéseit Bokros Lajos a vám- és pénzügyőrség parancs­noki értekezletét követő sajtótájékoztatóján je­lentette he. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Arnold Mihály, a vám­és pénzügyőrség pa­rancsnoka az újonnan kinevezett vezető első helyetteseként a vám­és pénzügyőrség napi teendőit látja majd el. A pénzügyminiszter ja­vaslatot tett arra, hogy Ar­nold Mihályt érdemei elis­meréseként altábornaggyá léptessék elő. Elhangzott, hogy a vám- és adóhatósá­gok együttes működése nem precedens nélküli Európá­ban, így például Ausztriában is egységes szervezet fel­ügyeli a két területet. Bokros Lajos kifejtette: hosszabb tá­von elképzelhetónek tartja, hogy a közterhek többségét egyetlen szervezet szedje be, ide értve az illetékeket és a tb-járulékot is. Ezzel szerin­te elkerülhető, hogy a köz­terhek befizetésénél egyes terheket mások rovására ne fizessenek be. Az intézkedés összefügg az államháztartási reform­mal és azon belül is az adó­igazgatás tervezett megvál­toztatásával. „Fogakat kell adni a hivataloknak, hogy ne álljanak fegyvertelenül a közterhek befizetését elkerii­lőkkel szemben " - hangoz­tatta a pénzügyminiszter. A közterhek beszedését azért is fontosnak nevezte, mert vé­leménye szerint a fájdalmas kiadáscsökkentő intézkedé­sekkel együtt erkölcsi köte­lezettsége az államnak, hogy mindent elkövessen az őt il­lető bevételek behajtásáért. Pitti Zoltán - akitói a pénz­ügyminiszter azt reméli, hogy egy év alatt elkészíti a két szervezet átvilágítását és a javaslatot a két szervezet integrációjára - elmondta, hogy az utóbbi hét év ta­pasztalatai szerint jelentős változtatások szükségesek a közterhek beszedésénél. Eb­ben a vonatkozásban kiemel­te azt a tényt, hogy a jelenle­gi adórendszer bevezetése­kor mindössze 300 ezer vál­lalat működött Magyarorszá­gon, míg ma a gazdálkodó szervezetek száma eléri az 1,2 milliót. A hatékonyság növelésével a beszedés kiter­jedhet arra a szférára, illet­ve azokra is, akik jelenleg kibújnak a közteherviselés alól, és így a terhek igazsá­gosabb elosztását is szolgál­ja. Újságírói kérdésre vála­szolva Bokros Lajos cáfolta, hogy a két szervezet össze­vonásának célja az APEH nyomozati jogkörrel való felruházása lenne. Ugyanak­kor elmondta, hogy az adó­igazgatás tervezett megvál­toztatásában szerepel a nyo­mozati jogkör megadása is az adóhatóságnak, de csak korlátozott körben. E kér­désben eltérő vélemények vannak a kormányban, de Bokros Lajos szerint augusz­tusra kialakul a végleges ál­láspont. Az adóigazgatási rendszer megváltoztatásának rendszere azonban a pénz­ügyminiszter szerint nem eb­ben rejlik, hanem abban, hogy a normális eszközök keretein belül is megfelelő színvonalú információk áll­janak az APEH rendelkezé­sére. • Felbolydult a közhangulat Gödön, miután a 15 ezer la­kosú Duna-parti nagykö­zségben napok óta pártokat szidalmazó szórólapok ke­rülnek a postaládákba. A magát Gödiek a gödiekért megnevező, hivatalosan nem létező szervezet levélben az MSZP. az SZDSZ helyi szervezeteit és a Gödi Lo­kálpatrióták egyesülést azzal vádolja, hogy politikai ma­nőverekkel akarnak gazda­sági előnyökhöz jutni. A he­lyi képviselőtestület vala­mennyi pártjainak tagjai el­határolódtak a mocskolódó ­őket lefasisztázó - iromány­tól. A szórólap felhívást is Göd felbolydult közzétesz, amely szerint szombaton este gyertyás tün­tetésre invitálja a lakosságot, ám eddig a rendőrséghez ilyen irányú kérelem nem ér­kezett. A gödi képviselőtes­tületen belül egyébként hó­napok óta folyik a huzavona, mert néhány képviselő Alsó­göd leválását szorgalmazza Felsőgödtől. Bognár László MIÉP-es polgármester a te­lepüés egysége mellett száll síkra, szerinte egy nagysza­bású fejlesztési program megvalósítása a tét, amely tíz év alatt Gödöt még von­zóbb üdülőövezetté fejlesz­tené. Az értékes Duna-part, a ma még kihasználatlan ter­málfürdő, az épülő új 2-es út ugyanis felértékelheti ezt a területet, s a kétmilliárd fo­rint értékű program valóra váltásával fellendülhetne itt az idegenforgalom. Csak­hogy a legértékesebb terüle­tek éppen Alsógöd területén találhatók. • A honvédelmi tárca már szeptemberben a Parlament elé terjeszti az ez évre elhatá­rozott további létszámcsök­kentési tervet. Erről Németh Sándor altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke beszélt a Honvédségi Érdek­egyeztető Tanács kedden tar­tott ülésén. Az elképzelés sze­rint az év végére 85 ezerre csökken a jelenleg 91-92 ezres létszám. A leépítés a sorkato­nákat, illetve a közalkalmazot­• Honvédségi érdekegyeztetés Kevesebb katona kell? lakat érinti. Ezért már augusz­tusban 3 ezerrel kevesebb sor­katona vonul be a honvédség­hez. Ezen kívül tervezik, hogy még ez évben csökkentik a ka­tonai vezetési szinteket és megszüntetnek néhány alaku­latot. Az ülésen szó volt arról is, hogy a honvédség - akárcsak az idén - jövőre is 62,5 milli­árd forint támogatásra számít­hat a központi költségvetés­ből. Ezt a következő évben ki­egészíti 10 milliárd forintnyi saját bevétel, illetve további 2,7 milliárd forint, amellyel a hadigondozottakat támogatják, így összességében jövőre 75,2 milliárd forinttal gazdálkodhat a tárca. A Honvédségi Érdek­egyeztető Tanács a jövő hónap elején ismét ülést tart. az eddi­ginél részletesebben tárgyal a jövő évi költségvetési elkép­zelésekről. Ötszázért a temetőbe Biztos, ami biztos... Csak nem lopják a márványt, meg a virágot? (Fotó: Karnok Csaba) • (Folytatás az 1. oldalról.) Jároli Jenő, a temető ve­zetője már számtalan fóru­mon kifejtette: „Csak annak kell 500 forintot kifizetni, akinek az autójában nincs 70 évnél idősebb, vagy mozgá­sában korlátozott ember. Ezért a pénzért 2 óráig lehet benttartózkodni. Behajtási engedélyt lehet kapni orvosi igazolás ellenében, s termé­szetesen nem fizet az sem, aki hivatalos ügyben, vagy munkavégzés miatt érkezett a temetőbe." Jároli úr azt is hangsúlyozta, hogy nem akarnak ebből meggazda­godni, lévén július 1. óta (ekkor lépett életbe a rende­let) még senki sem perkálta le az öt kilót. Inkább szidta az őrt, a főnökséget, esetleg köpködött, de erről később. Panaszok már korábban is voltak a luxusautókra, a halottak napi parádéra. Sok olyan embert zavart a kocsik és utasaik zaja, aki szerettei­hez látogatott volna ki, s egy kis csendet szeretett volna. A sorompónál álló őrnek nemcsak a forrósággal kell megküzdenie, hanem a bár­dolatlansággal is. „Volt olyan eset - meséli -, hogy leköpött egy ember és el­mondott mindennek." Hogy pontosan min húzta fel ma­gát, azt nem tudtuk meg, ugyanis a köpködő illető gyalog volt, s mikor vissza­felé jött, messzire elkerülte áldozatát. Hőbörgők persze (gy is akadnak, akiknek le­hetetlen távolságnak tűnik gyalogosan az a pár száz méter. Van aztán olyan is, aki gátlástalanul hozzáhazu­dik évei számához egy tí­zest, pedig a társasági élet­ben az ilyesmi éppen fordít­va történik. Hiába no, egy temető mégis más világ... A 500 forintos belépd szakmai berkekben nem új­donság. Pesten a kisebb te­metőket is sorompóval és fegyveres őrökkel biztosítják az autósok ellen, s a szegedi példa az országos gyakorlat­nak megfelelő. A kilépő au­tóknak a rendszám-egyezte­tésen túl meg kell barátkoz­niuk azzal, hogy megnézik í csomagtartójukat is. Lássunk csodát, csökkent az eltűni koszorúk száma. A temetc pedig összehasonlíthatatla­nul csendesebb, nyugalma­sabb lett. (arató;

Next

/
Thumbnails
Contents