Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-24 / 171. szám

HÉTFŐ, 1995. JÚL. 24. • Kuncze Gábor: a koalíciós viták mág folytatódhatnak Kormánycsomag - a szükséges rossz A belügyminiszter szerint fel kell gyorsítani az államháztartási reformot. (Fotó: Enyedi Zoltán) • A közelmúltban Ópuszta­szeren járt Kuncze Gábor belügyminiszter, akitől ez al­kalommal néhány aktuális-, sokakat foglalkoztató kér­désre kértünk választ. • Belügyminiszter úr! Az utóbbi hetekben több, a tárcát érintő intézkedés, elképzelés foglalkoztatja a lakosságot. Ezek leg­frissebbike a vízumkény­szer esetleges bevezetése keleti és déli szomszéda­inkkal szemben, amellyel kapcsolatban igen me­goszlanak a vélemények. A minisztérium, és sze­mély szerint ön igent vagy nemet mond-e a kérdésre? - A BM-nek és nekem is az az álláspontom, hogy itt gazdasági és politikai szem­pontokat egyaránt mérlegelni kell. Ami az előbbit illeti, igaz, hogy a feketemunka, a feketekereskedelem erősödé­se ezekből az irányokból jön. Ugyanakkor viszont a turiz­mus és a határon túli kapcso­Teljes rendszervál­toztatásra és teljes ve­zetői generációváltás­ra van szüksége az or­szágnak ahhoz, hogy kijusson a válságból; ezt pedig csak a nem­zeti politikát folytató Független Kisgazda­párt tudja végigvinni ­mondta vasárnap dél­után az Őrségben lévő Kerkáskápolnán tar­tott beszédében Tor­gyán József pártelnök. A politikus a környéken megrendezett kulturális és lo­vasnapok alkalmából látoga­tott a térségbe. Torgyán mintegy ezer érdeklődő előtt elmondott beszédében élesen bírálta a kormány és a ban­kok vezetőit, mert szerinte a bankárok megengedhetetlen gyakorlatot folytattak. Felrót­ta nekik az úgynevezett rossz kihelyezéseket, a korrupciót és a bankkonszolidációt is. amelyek révén százmilliár­dok tűntek el az államkasszá­ból, miközben a vállalkozók nem kaptak megfelelő anyagi latok révén jelentős haszonra is szert teszünk. És nem biz­tos, hogy a feketegazdaság kárai nagyobbak, mint az idegenforgalom, valamint a vállalkozások haszna. Ezért nagyon komolyan meg kell gondolni, nem lenne-e helye­sebb, ha az ellenőrzés foko­zásával próbálnánk „kezelni" az említett gondokat, és biz­tosítanánk a határon a szabad mozgást. Politikai nézőpont­ból viszont a szomszéd or­szágokkal való kapcsolatun­kat terhelné meg egy ilyen lépés. Ez pedig számunkra is megnehezítené az utazáso­kat. Sőt, a határon túli ma­gyarságot lelkileg is nehezen érintené, ha az anyaország vízumkényszert vezetne be velük szemben. Ezért csak alapos megfontolás után sza­bad - véleményem szerint ­meghozni a végleges döntést. • Csongrád megye - he­lyi sajátosságai, a határ közelsége miatt - nem­csak az emiitett legális vagy illegális bevándorlá­sok hátrányait érezheti, de a szabadságra menő törökök - Szegedet szin­tén súlyosan érintő ­áradatának következmé­nyeit is. Mindkettő kezel­hetővé tételében óriási je­lentősége van a rendőr­ségnek. De vajon a fel­adatok megfelelő arány­ban vannak-e a megyei rendőrség személyi és eszközállományának nagyságával? - A kérdést nem igazán támogatást. Mint Torgyán mondotta, ha az egész ország lakossága reggeltől estig megfeszítve dolgozna, akkor sem tudná rendbehozni a dol­gokat, mert a másik oldalról egy szűk csoport gátlástala­nul fosztogatja a vagyont. Az FKGP - ha kormányra kerül - rendet fog teremteni, de. mint a pártelnök harigsúlyoz­'ta ez a rendteremtés nem a kisemberek megfélemlítését jelenti majd, hanem azokét, akik kifosztották az országot. Bokros Lajossal ellentétben Torgyán ugyanis úgy vélte: egy bizonyos szinten túl nem lehet a terheket növelni. A megtakarításokat az állami pazarlások csökkentésével, a mezőgazdaság feltámasztásá­val és főként nemzeti össze­fogással lehet elérni. A me­zőgazdaságról szólva a párt­elnök azt szorgalmazta, hogy olyan értékesítő hálózatot kell kiépíteni, ami kiszorítaná a közbenső kereskedők ha­dát, akik lehalásszák a hasz­not. Erre alkalmas lehetne például a Hangya szövetke­zet, aminek vezetői körét azonban meg kell tisztítani ­hangoztatta Torgyán József. érdemes megyénként bon­colgatni, hiszen összességé­ben kevés az országban a rendőrök száma, és nem ki­elégítő a technikai felszerelt­ség sem. Ezért a rendőrségre hárul az a feladat, hogy meg­vizsgálja, melyek a különö­sen veszélyeztetett területek, ahová erőit elsősorban össz­pontosítania kell. Sajnos Csongrád megye valóban ezek közé a figyelmet ér­demlő régiók közé tartozik. Igaz, a törökök átvonulására mindenképpen lehetetlen úgy felkészülni, hogy tekin­tettel legyünk a néhány hét alatt átutazó több száz em­berre. Bár ezzel kapcsolatban Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke levélben kereste meg a miniszterelnö­köt, aki a különböző tárcákra szignálta a feladatokat. Mi ennek apropóján köteleztük a szolgálatok vezetőit, hogy hangolják össze munkájukat, hajtsanak végre átcsoportosí­tásokat, hiszen most nincs többletforrás a szükséges fej­lesztések végrehajtására. Szerencse ugyanakkor az, hogy a statisztikai mutatók egyelőre nem jelzik a köz­biztonság lényeges romlását Csongrád megyében. De az is igaz, hogy a jelenlegi szint nem megfelelő. • A közeljövő fontos ten­nivalói közül nem hagy­ható ki, hogy azokat az önkormányzatokat is rá kellene venni a helyi tűz­oltóság működtetésére, amelyek eddig finanszíro­Bányaorvosok találkoztak Bányaorvosi kollokviu­mot rendez októberben Bu­dapesten az MTA Bányásza­ti Ergonómiai és Egészség­védelmi Tudományos Bi­zottsága. Az eszmecsere cél­ja az, hogy a magyar ás­vány-, olaj- és földgázbá­nyászat különböző területein segítséget nyújtson az üzem­egészségügy foglalkozás­egészségüggyé történő át­szervezéséhez. Ennek során jelentősen bővülnek ugyanis a munkavállalók egészség­védelmével és üzemorvosi ellátásával kapcsolatos mun­kaadói feladatok. A kollok­vium sokat tehet azért, hogy az európai foglalkozásegész­ségügyi ajánlásokat, vala­mint a bányatörvény előírá­sait betartsák a vállalatok. • Szegedről ketten vettek részt a Közgáz Vizuális Brigád és a Mediawave Alapítvány által nemrégi­ben szervezett Ravazdi Ke­rekasztalon: Fábián Zsolt, a MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Köz­pont) Egyesület vezetője és Nagv Mária, a KÉP-SZÍN­HAZ Művészmozi Alapít­vány alapító tagja. Utóbbi­val beszélghettünk az ese­ményről. • Kik voltak még a Ra­vazdi Kerekasztal „lo, vagjai"? - A Pannonhalmától mintegy tíz kilométerre lé­vő településen különböző civil szervezetek, független kulturális tömörülések ­többek között az Egyetemi Színpad, a Duna Műljely, az Alternatív Színházak Szövetsége, a Magyar Füg­getlen Film és Videó. Szö­vetség valamint az egy­kor alternatívként indult médiák - Tilos Rádió, KVB, Adyton Records, Pesty Fekete Doboz - kép­viselői vettek részt. A két­napos eseményen - melyen zási gondokra hivatkozva megtagadták azt. - Azt gondolom, ez nem lesz túl nagy probléma, hi­szen 1991 óta létezik a tör­vény, ami kimondja: önkor­mányzati tűzoltóság legyen Magyarországon. Ennek megkésett végrehajtására ke­rült sor most, amikor az or­szág 112 tűzoltóságából 98­at átvettek az érintett önkor­mányzatok. Egyébként ná­lunk ezen intézményeket 1948-ban államosították, előtte, mint mindenütt a vilá­gon, helyi feladatként oldot­ták meg a tűzoltást. Ami pe­dig a finanszírozást illeti: e szervezetnek a második fél évben 300 millió forinttal többet adtunk, mint ameny­nyiből az állam működtette volna. Ez az emelés - éves szintre vetítve - megjelenik majd a '96-os költségvetés­ben is. fgy nem gondolom, hogy a feltételek ne lennének adottak a működtetéshez. Sőt, az ingatlanvagyont is szándékunkban van átadni a helyhatóságoknak, amennyi­ben meglesz az ahhoz szük­séges törvényi felhatalmazás. Fontos kérdés még a fejlesz­tési források biztosítása, erre '95-ben 400 millió forint áll rendelkezésre. Ezt viszont nincs értelme 112 felé oszta­ni, ezért pályázatok útján jut­hatnak hozzá a tűzoltóságok. Problémát az okozhat, hogy az elmúlt 10-15 év alatt kö­zel 6 milliárdnyi fejlesztési, korszerűsftési lemaradás ke­• Az idén, az esz­tendő első három hónapjához képest a második negye­dévben 25 ezer fő­vel csökkent a munkanélküliek száma hazánkban, így az év második három hónapjában az állástalanok száma átlagosan 420 ezer volt, ami az 1992. első ne­gyedévinek felel meg. Ezzel együtt a munkanélkülisé­gi ráta nevezőjét képező gazdasági­lag aktív népesség száma is folyama­tosan csökkent. A ráta jelenlegi érté­ke 9,6 százalék. Ez 0,7 százalék­ponttal magasabb az 1992-es adatnál - derül ki a KSH összesítéséből. 0 letkezett, amelyet egyelőre biztosan nem tudunk pótolni. • Az eddigiek tükrében is kérem, végezetül értékelje a koalíció elmúlt egy évét. - Ez az értékelés nem vá­lasztható el attól az elsősor­ban gazdasági helyzettől, amelyben a koalíció átvette az országot. A tény az, hogy már 1992-ben beindult egy gazdasági növekedés, de az­zal együtt léteztek a nagy egyensúlyhiányok is. Ezért, véleményem szerint, a koalí­ció feladata akkor az lett vol­na, hogy erre az általunk is ismert körülményre mielőbb reagáljon. Ez sajnos nem tör­tént meg, ami hibaként róha­tó fel a kormánynak. Több mint fél éven keresztül nem születtek meg a szükséges döntések sem a stabilizáció­val, sem pedig a privatizáci­ós törvénnyel kapcsolatban, így végül elkerülhetetlenné vált a március 12-i intézke­dési csomag bevezetése. Ez a kezdettől egyértelműen nép­szerűtlen lépés azonban a fe­lelősség felvállalását jelen­tette. En pozitívumnak tar­tom - függetlenül attól, ki mit gondol a csomag bizo­nyos elemeiről - a döntés megszületését, mert később még kellemetlenebb intézke­désekre lett volna szükség. Az viszont pech, hogy éppen most mi vagyunk kormá­nyon. Azt is el kell monda­nom: ha a megszorító lépé­sek előtti koalíciós időszakot tekintjük, akkor azt inkább a viták jellemezték, majd ja­vult az együttműködés. Az alkotmánybírósági döntést követően azonban - a '96-os költségvetés kapcsán - ismét számítani lehet majd a véle­ménykülönbségek fellángo­lására. N. Raci Judit Nagy Mária latkozatot, melyben írva van: „Szándékunk, hogy Magyarországon is megte­remtődjön a párhuzamos kultúrák egyenjogú egymás mellett élése és egymásra hatása. Ma már ennek nincs ideológiai akadálya, de nin­csenek meg azok a szellemi, törvényi és gazdasági felté­telek, amelyekben a párhu­zamos kultúrák megtalál­hatnák természetes működé­si lehetőségüket. " Éppen ezért követeljük: mielőbb hozzák meg a nonprofit tör­vényt; vezessék be a több évre szóló, úgynevezett strukturális támogatás rend­szerét; az adófizetők adó­jukból közvetlenül támo­gathassák a kultúrát; te­remtsék meg a köztes mű­vészeti területek finanszí­rozhatóságát; a magyar kul­túra nemzetközi kapcsolata­iban e területek képviselői is jelenjenek meg. A nyilat­kozatot egyébként magán­személyként írtuk alá, fel­tüntetve azt a műhelyt, ahol dolgozunk. • Ravazdon elindult egy olyan folyamat, ami már nagyon időszerű volt a magyar kulturális élet­ben. Lesz-e folytatás? - Nem egyeztünk meg konkrét időpontban. Ha tör­ténik egy olyan esemény, amely megmozgatja a mos­tani résztvevőket, vagy ha az illetékesek, a kulturális élet szereplői ezek után tesznek egy gesztust a Ra­vazdi Kerekasztal felé, ak­kor nagy valószínűséggel újra összejövünk. Sz. C. Sz. DÉLBEN - ESTE Álabarbos Étterem Ny.: 11.30-15; 18­Asztalfoglalás 314-912-es telefonon! Régi zene! Határhelyzet vasárnap délután Az országot személyautóval elhagyni szándé­kozók vasárnap délután a határát­kelőhelyek közül Röszkénél és Nagylaknál egy­egy, Záhonynál két órát kénysze­rültek várakoz­ni. Belépéskor az autósok Tompá­nál két órát vesz­tegeltek. A kamio­noknak kilépéskor Nagylaknál tíz, Gyulánál 14, Zá­honynál 21 órát kellett várniuk. Erről a határőrség központi ügyele­tese tájékoztatta a sajtót. • Torgyán lózsef az Őr ságben Hangya szövetkezet - „tiszta" vezetőkkel BELÜGYEINK 3 Tovább csökken a munkanélküliség Az előző ne­gyedévhez képest ugyan a munka­nélküliek számá­nak változásánál némileg kisebb mértékben, de nőtt a foglalkoztatottak száma is. Ez egy­részt a nemzetgaz­daság különböző területein jelent­kező szezonális munkaerőkereslet­tel, másrészt a fel­dolgozóipar né­hány alágazatát érintő konjunktu­rális hatásokkal magyarázható. Ezt a trendet azonban a közszolgálati szférában terve­zett létszámleépí­tés az év második felében megtörhe­ti. A munkanélkü­liek számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett vi­szont a tartósan állás nélkül lévők száma. A második negyedévben már ezek tették ki az összes munkanél­küli felét. A tartó­san munka nélkül lévők arányának növekedése miatt a munkanélkülisg átlagos időtartama az előző évi 13,2 hónapról 14,7 hó­napra növekedett. rrtamarosan ásatag múzeumba küldhetjük ezt a III mondatunkat is: fél füllel hallottam a rádióban... Nyakunkon az az idő - ha matematikai pontossággal akarunk beszélni -, két fül is kevés lesz hozzá. Ahogy romlik az adás minősége, úgy kellene duplázódnia hall­gató szerveinknek. Voltak dolgok, amiket eddig is csak magában mon­dott ki az ember. Lesznek dolgok, amelyeket ezután csak magában hall? így fejleszt minket augusztustól az Antenna Hungá­ria. Félgőzre csapolja az adások erősségét. Biztosan vannak másoknak is gyönyörű tapasztalatai. Amikor Dánia legészakibb csücskeiben jártunk, ki vol­tunk éhezve a hazai hírekre. Akik rádiót hoztak maguk­kal, nap közben azok se hallottak semmit az itthoni szó­ból, este legföljebb. Takács Feri elővette három másik rádiója közül a legkisebbet, a Szokott, és körbeülve hall­gattuk. Az a kicsike doboz, patkányfogónak se menne el komoly versenyeken, csodát tett. Csak azt nem tudtuk meg, amit itthon se tudhattak. Nem fenyeget veszély, hogy hamarosan ilyen messzire jutunk, de mennek mások. Előre intem őket, ne cipeked­jenek, úgyse hallanak semmit. Félárbocra ereszti anten­náit Hungária, mert takarékoskodni muszáj. A mi fülünkre is. Ott akarunk megint legjobban szorítani, ahol legjob­ban fáj? Megint elfelejtünk egy közhelyet? Magyaror­szág az az ország, amelyik köröskörül önmagával hatá­ros. Mit mondunk a Gyergyói havasok magyarjának, ha feleútig se jut el fele hangunk se! Akkor rá hivatkoz­tunk, amikor hatalmas költségen nagyobb adót építet­tünk. Most meg visszavonjuk? Jól ki van ez is csinálva, mondaná az örök aggodal­maskodó. Először bedobják köztudati fenyegetésképpen, hogy bevezetjük a vízumkényszeri, elvégre az is gyarapít­hatja mindenre éhes kasszánkat, és érvünk is van rá: meg kell állítanunk az alvilági áradatot. Biztosra vehet­tük, tiltakoznak majd még odakint maradt testvéreink, de nem lesz erejük rá, hogy a magyar adás elkukulása ellen is tiltakozzanak. A Duna Televízió odakinti förge­teges sikere is abban van, hogy a magyar mesét is ma­gyarul mondja. Odaül a család, és magyarul nézi. Ha már van világra szóló égi televíziónk, mi szükség a rádióra? Erre a buta kérdésre talán nem nekem kell felelnem. Hazánknak eddig kezét-lábát vágta le a történelem, most magunk vágjuk le a fülét is? rOőpróbát tartott a minap a Kossuth, újra bemutatta LT sistergő adását. Ha csak nem akarja nyájas ha­zánkfia itthon is, hogy fülei hosszúra nőjenek, inkább kattint rajta egyet: csönd! Iszonyatos pazarlás lesz hallgató nélküli rádiót mű­ködtetni. Akinek jól hord az emlékezete, tudja még, Solt üzem­be lépése előtt micsoda erős idegen adó is belekiabált a mi hullámhosszunkba. Valami harsogó török muzsika kelt harcra csöndes magyar szavainkkal, és győzött. Muzsikaszóba belefulladni, az se kutya! Ihrw ít+w I AGISTRI görög sziget, 10 nap (busszal is) CONGRESS & HOBBY UTAZÁSI IRODA Tel.+fax: "(62) 484-531,484-532 Eng. sz.: R-0241/1994 ^—A. GIMSEC-AKCIÓ /SRJ^I ragasztóanyagoktól 10% engedmény % Cimsec K ragasztóhabarcs, FM rugalmas ragasztó­'||W|| •••habarcs, T márványragasztó, FB gyorsragasztó. i^GK WW Minden héten akció más-más Cimsec cáruból. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel : 63/314-011 KÉRDÉS • A kerekasztal „lovagjához" A fogalom kiüresedett húsz, a civil kultúrában je­lentős szerepet játszó mű­hely vett részt - többségé­ben budapestiek voltak. A vidéket három nagyváros: Pécs, Győr és Szeged kép­viselte. • Miről folyt a diskur­zus, és az milyen ered­ménnyel zárult? - Arról beszélgettünk többek között, hogy milyen rossz anyagi helyzetben van ma Magyarországon a civil kultúra; mennyire nem is­merik és mennyire nem ál­doznak pénzt erre a szférá­ra, pedig mögöttünk egyre nagyobb és nagyobb bázis áll. A találkozón meg­egyeztünk abban, hogy nem használjuk többé saját hely­zetünk leírására az alterna­tív kifejezést, mert amögött az átlagpolgár negatív dol­gokat sejt. Az alternatív kultúra, az alternativitás mint olyan egyébként ma is él, a fogalom viszont kiüre­sedett, és már akadályozza a szakmai továbblépést. Megegyeztünk továbbá ab­ban, hogy a már meglévő kapcsolatokat szorosabbra fűzzük, ezzel is elősegítve az információ jobb és haté­konyabb áramlását. Ennek szellemében például a Ra­vaszdi Kerekasztal vállalta el a holnap Szegeden indu­ló Szabad Színházak Nem­zetközi Fesztiváljának fő­védnökségét. A találkozó végén elfogadtunk egy nyi-

Next

/
Thumbnails
Contents