Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 20. Még egy márványtáblát! A Feszty-körkép című kiadványban olvasom a jeles múzeumigazgató, dr. Trogmayer Ottó történe­ti tájékoztatóját a képről. Ebből idézek: „Tervez­zük, hogy a korábbi és további donátorok nevét márványtáblán örökítjük meg..." Legyen még egy márványtábla: az alkotóknak. Először az egykori magyar képzőművészek neveit olvashatnánk. Majd a felújítást végző lengyelek (művészek, szakemberek) felsorolása következne. Mind a két esetben megfelelő tájékoztatóval. Úgy gondolom, ennyi erkölcsi elismerés mindenképpen kijár az alkotóknak és a nagy újjászületés elősegftő­inek. Tudomásom szerint a körképház tervezőjének neve (Nóvák István) olvasható az épület előcsarno­kában. Ha tévedek, akkor a fentieket ő reá is értem. Remélem, javaslatom megvalósításra érdemes. Koszo fenő Kísérleti népből nemzetté kellene szerveződni A bajok természetrajzá­hoz tartozik, hogy nagysá­guk a magyarázgatások, le­tagadásuk, eltitkolásuk gya­koriságával egyenes arány­ban növekszik. Ezért mon­dom hát: nagy a baj. Annak ellenére, hogy a médiumok ontják a már-már hurrá op­timsta kijelentéseket, mint például: Ugyan kérem, tú­loznak a bírálóink, a helyzet stabil és elindultunk a fejlő­dés útján. De nagyon isme­rős stílus, ugyan honnan és mely korból is...? A baj növekedésének má­sik biztos jele, amikor min­den - de szó szerint minden - meglévő bajunkért az elő­ző kormányt teszi felelősség a mostani koalíció. Kupa Mihály expénzügy miniszter egyik beszélgetésünk alkal­mával megjegyezte: a hatal­mon lévőknek a kormányzá­suk kezdetét követő fél év után már nem illik az elő­dökre mutogatni. Ebből arra következtetek, hogy Kupa Mihály nyilván nem ugyan­ott sajátftotta el etikai isme­reteit, ahol Horn Gyula. Csak erről lehet szó, nem? Különben pedig az utóbbi időben tett nyilatkozatait te­kintve a miniszterelnök vagy nagyon bátor, vagy... de sut­ba a jelzőkkel, mert semmire sem megyünk velük. A Taiján I. Számú Óvoda (Szeged, Sólyom u. 6.) neve­lőtestülete köszönetét fejezi ki a Baustudium Kft. vezető­ségének, valamint festő-má­zoló tanulóinak, különös te­• A Jerney alapítvány által rende­zett jótékonysági esten a közelmúlt­ban fellépett Baranyay László Liszt­díjas zongoraművész-tanár is. Az egész estét betöltő érdekes, változatos, nívós műsor végét sike­rült még izgalmasabbá tenni a „bu­dapesti" vendégművész fellépésével! Előadásában elhangzott: Liszt XII. Magyar rapszódia, Chopin: Desz­Dúr Noctürn, Dohnányi: f-moll Cap­riccio. A lelkes közönségnek ráadást is sikerült kicsikarnia, egy Chopin etűdöt. A csodálatos est végén a mű­vész velünk időzött, sokakkal kicse­rélte közös gyermekkori élményeit. Nekem is sikerült társalgás közben érdeklődnöm múltjáról, élményeiről, terveiről. • Lacikám! Nagyon boldogok vagyunk, hogy iskolánkat jóté­kony céllal segítetted, szülőfalu­dat megtisztelted személyes jelen­léteddel, csodálatos zongorajáté­koddal! - Jómagam is örülök, hogy éppen ekkor ráértem és megtisztelő híváso­toknak eleget tehettem. Jó érzés volt számomra, hogy a nagyterem zsúfo­lásig megtelt. Azt is remélem: hoz­zájárultam az igényes (értékes) zene bemutatásával, a zsenge ifjak neve­léséhez! • Művész Úr, az elmúlt 49 évben nem kényeztetted el túlságosan előadásaiddal a „tiéidet" (do­rozsmaiakat), kivéve családodat! Reméljük, a következő 49 évben valamivel gyakrabban örülhe­tünk neked! - Valóban első ízben játszhatom - jóvoltototokból - ezen az alapítvá­nyi esten, itthon. No, ennél azért csak-csak többször hazajöhetnék, feltétele ennek azonban mégis csak van: szabad legyek; ehhez hasonló, öteletes, változatos műsor legyen; nem ártana égy jobb akusztikájú, bensőségesebb helyszín sem; és a jö­vőben jó lenne, ha szeretett ottho­nomnak, Kiskundorozsmának egy jobb zongorája is lenne! • Egy új hangversenyzongorára gondolsz? - No nem! Ennél még én is gya­korlatiasabb vagyok. Zenei intézmé­nyektől elérhetőbb áron hozzájuthat­KAPCSOLATOK 11 nátok az előadó és hallgató számára megfelelőbb hangszerhez! • Tanár úr! Büszkék vagyunk rád! Tőlünk indulva, messze ju­tottál, számtalan sikered között a világon elsőként készítetted el Dohnányi zongoraversenyeit CD­lemezre. Örülünk, hogy — kéré­sünkre - hoztál néhányat, így otthonunkban mi is gyönyörköd­hetünk benne. (Még kapható a Jerney iskolában). Szerinted mi a legfontosabb az ifjúság nevelé­sében? - Tapasztalatom szerint ma sokfé­le hatás éri az ifjúságot. Vélemé­nyem: elsődleges szerepűnek kell lennie az érzelmi és erkölcsi neve­lésnek, amelyeket jelentősen szolgál a zenei nevelés! Gyuris János kórusvezető Szóval baj van, nagy baj és ezt mostmár komolyan kell venni. Mindenféle kö­dösítés és ámitás végzetes lehet. Kalandorok kímélje­nek. Kísérleti népből ideje lesz valóban nemzetté szer­veződni. A kormány cso­magküldő szolgálata félre­érthető, a „megrendelőket" félrevezető kísérőlevelet mellékelt 1994 májusában. Most, a csomag(ok) kézhez­vétele után derült ki: de hi­szen nem ez volt a „prospek­tusban"! Ja kérem, ezért kell - X-elés előtt - gondosan el­olvasni a szöveget, különös tekintettel az apróbetűs ré­szekre. Mert mint tudjuk: az ördög a részletekben búvik meg. Különösebb sikerél­ményre persze ne számít­sunk, ha fülön is fogjuk. Az ördög létezésének nyilván­valósága csak még bizonyo­sabbá teszi: baj van, nagy baj. Bizonyára sokan már sa­ját tapasztalatból tudják, a csomagküldésre specializá­lódott cégek a csalódott ve­vő számára megtérítik a ter­mék árát. De ki téríti meg, s hogyan ezt a mögöttünk ha­gyott iszonyatosan elfuserált egy évet? Csorba Mária. az MDF városi elnöksé­gének tagja OLVASÓSZOLGÁLAT Ezt a rovatunkat olvasóink írjak. Az itt közölt Írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Enni vagy nem enni? vezető igazgatójának az anyagi juttatás nélkül vég­zett segítőkész, lelkiismere­tes munkálataiért. Ebben az anyagias világ­ban jóleső érzés, hogy van­nak még önzetlen emberek. Zab Antalné Sehogy sem... Óvodások köszönete kintettel Laczkó Zoltán szak­oktatónak az óvodában vég­zett mintaszerű, lelkiismere­tes munkáért. Egyben köszö­netét fejezi ki a Fogas és Társa Kft. Fogas Géza ügy­Meglepve olvastam július 15-én.megjelent „Szegeden még nem fizetünk" című cikküket, miszerint a fogá­szati kezelésekért nem kér­nek pénzt. Még június 6-án kaptam egy hónappal későb­bi időpontokat (július 4, 6, 7 és 10-re) kezelésre. Közben, a fogorvos távolléte (beteg­ség) miatt ügyeletre kény­szerültem, mivel kiesett egy tömésem, és érzékenysége miatt, de csakis azért, hosz­szas eszmecsere után, csak egy ideiglenes töméssel le­hettem gazdagabb, mivel az ügyeletes orvos más helyett nem dolgozik, nem az 6 kör­zete. A helyettes, azaz II. műszak (ahová tartozom, Jó­zsef Attila sugárúti rendelő) fogorvosa szintén távol, ön­kormányzati megbeszélésen. Végre a fogorvos felgyó­gyult, az én időpontjaim már érvényüket vesztették, de je­lentősége úgy sincs, mivel árjegyzék nincs, és csak a sürgősségi eseteket látják el, ha fáj. Augusztus végére várják az árlistát, addig ne is jelentkezzek. Nem tudom, hogy mi eb­ben az ingyenes kezelés, mi­kor nem is kezelnek? Miért nem lehetett addig valóban a régi rendszer szerint „kezel­ni" a rászorulókat, amíg nin­csenek árak? Talán a cikk­nek az a cím lett volna in­kább megfeleő, hogy Szege­den pénzért sem, sehogy sem - a fogorvosok nagy hajtás utáni, rendelőben tör­ténő szabadságolása. Most nincs senki a folyosón, de mégis hiába várakozok, mint általában 4 időpontból kettő az, amikor kezelnek is, mert vagy betegség, vagy szabad­ság, vagy értekezlet, vagy géprobbanás, vagy anyaghi­ány az ok, ami miatt várako­zásra vagyok ítélve. De egy hónap múlva már kaphatok is egy időpontot egy esetle­ges újabb, hiába történő megjelenésre. Nfég szerencse, hogy a meg nem történő kezelése­kért nem kell fizetni Szege­den?! Köszönöm, hogy elolvas­ták, várom a reakciókat az igazi tényeket illetően. Szászné Balogh Mária „Lerágott csont" a gyer­mekélelmezés helyzete. Ma­gánvéleményemet mondom el, egy monológra is emlé­keztető néhány utalást e té­ma fogyasztói érdekvédel­mét megvilágítva nyilvános­ság elé tálalva. . Enni vagy enni lehet min­denapi kérdés? Csakhogy mit, mennyit és milyen élet­tani hatásfok, változatosság és karakteri hatás van az élelmiszerek fedezeteire for­dított korcsoportos forint­norma mögött, azt az élel­mezési szakdolgozókon kí­vülállók, így a befizető szü­lők s étkezésre ezúton jogo­sult gyermekeik nem tudják. Tapasztalatból tudom, hogy még e szakszolgálatok dol­gozói sem mutatják ki a havi pénzügyi zárási elszámolá­sok élettani szükségleteinek betekinthető lefedezéseként, ugyanis mondhatnám, önvé­delmi készenléti csomag­ként, amelyeket miniszterel­nöki, pénzügyminiszteri, egészségügyi-népjóléti és művelődésügyi miniszteri rendeletek írnak elő számuk­ra, személynevüket nem so­rolva, hiszen azt a finanszí­rozást fenntartók egyetérté­sével az intézményvezető munkáltatóknak kell munka­köri leírás alapján működési szabályzatba foglalni. A joghatályos rendelete­ket a főhatóságok illetékesei nyilvánosan megneveztettek a szakközlönyökben! Mind­ezek betartásainak rendsze­res felügyeleti ellenőrzéseit is rendelet írja elő, szakterü­letet jól ismerő szakértő be­vonásával. A fogyasztói ér­dekvédelmet e rendeletek szellemében lehet képvisel­ve számonkérni és végrehaj­tatni. Szegeden ez a kellő szintentartó szakértői ellen­őrzés 1986-tól 1955 január végéig funkcionált. Meg­érintette a rendszerváltás, és a helyes vágányjárat itt vak­vágányra futott, és vesztegel ezóta. Pedig ez a rendszeres járat rendszeres felügyeletet gyakorolt arra a havonta milliókat felemésztő tranzi­tált összegre, helyes útirány­ba szállítására, míg rendelte­tésszerűen célállomást ér a fogyasztók asztalainál. Az élelem bérének szállítmá­nyát kell, hogy fogyasztói érdekvédelem kísérje végig. Ez már itt, tudom, hogy kö­züggyé válik. Ám legyen és ugyanígy nyilvános, mint ezek a szellőztető sorok. De ha az olvasó mindezt csak magánvéleménynek tekinti, tessék: lehet vitatkozni! Bízom abban, hogy nem tekintik „lerágott csontnak", és ebek által marcangolható asztal alá söpörhető koncnak sem, mint azt már szűkebb pátriánk I. fokú felügyeleti szerve nagyon is illetékes személyei már nemegyszer megtették. Nyilvános meg­nevezésüktől kérem Önök is ezúton tekintsenek el, de a fogyasztói érdekvédelem he­lyes pályára állításától ne. Hiszen ki-ki gyermekei, unokái által érintettek e té­mában, ók. Önök, sőt én is! Bakos Sándor nyugalmazott élelmezési belső ellenőr A Délmagyarország című napilap július 9-én megjelent számában V. I. P. aláírással nyilvános utaspanasz jelent meg egy, a Szegedi Közlekedési Kft. által iizemetletett trolibusz vezetője ellen. Vétett a trolivezető Az „Anyázik a troli" című cikk kapcsán lefolytatott vizsgálat bizonyította, jár­művezetőnk súlyosan meg­szegte munkaköri kötelezett­ségét. Munkáját az előírá­soktól eltérően végezte, ma­gatartásával megsértette, megbotránkoztatta az utaso­kat. Fellépésével káros meg­ítélést okozott, így munkavi­szonyának további fenntartá­sa Társaságunknál lehetet­lenné vált. A munkáltató ré­széről történő rendkívüli fel­mondás jogerőre emelkedé­séig járművezetőnket állásá­ból felfüggesztettem. Az okozott kellemetlensé­gért utasaink elnézését kér­jük. Szolgáltatásainkkal kap­csolatos észrevételeiket Kö­zönségkapcsolati Irodánk to­vábbra is várja. Nemes László ügyvezető igazgató • A Magyar Adófizetők Országos Szövetsége (MAOSZ) 1991-ben jött létre. A megyei szervezetek megalakítása a szövetség kezdeményezésére országo­san folyamatban van. E szervező munka eredmé­nyeként alakult meg Szege­den 1995. július 11-én a Magyar Adófizetők Orszá­gos Szövetsége Csongrád Megyei Szervezete - orszá­gosan az elsők között. Alapító tagjaink sorában vannak nemcsak szegedi, hanem a többi között szen­tesi, makói, pusztamérgesi, pitvarosi adófizetők, tebát valóban megyei szervként alakultunk meg. Alakuló ülésünket megtisztelte dr. Desich István ügyvezető al­elnök a MAOSZ képvisele­tében, Muzsik András, a TESZ megyei elnöke, Pitti Zoltán, az APEH elnö­ke, dr. Ványai László, a Csongrád megyei APEH igazgatója és munkatársai. Az adófizetők és az adó­ügyi szakemberek „jól megfértek" egymással, iga­zán konstruktív és „forró Az adófizetők érdekeit védik légkör" volt az alakuló gyűlésen. A „forró légkört" azonban nem az ellenérde­kek ütköztetése okozta, ha­nem a teltház, a júliusi nap heve és a többórás érteke­zés. Néhány szót a MAOSZ céljáról, feladatáról: A szö­vetség az adófizető termé­szetes és jogi személyek ér­dekképviseleti szerve. Ak­tív közreműködője kíván lenni az optimális, az igaz­ságos, a társadalom számá­ra elfogadható adórendszer kialakításának és betartásá­nak. Kopogtatunk a pénz­ügyi kormányzat ajtaján! Bebocsájtást kérünk! Hall­gassanak meg bennünket, adófizetőket! Nélkülünk ne döntesenek sem az adók ki­vetése és mértéke, sem azok felhasználása tárgyá­ban. Korrekt partneri kap­csolatra, folyamatos együtt­működésre törekszünk mind a központi kormány­zattal, mind a helyi adóha­tósággal. Az adófizetőktől a jelenleginél jobb adófize­tési morált kérünk, ugyan­akkor az államtól mérsékel­tebb adórendszert. Az adók „présjellegének" megszün­tetését várjuk, kétjük, köve­teljük - demokratikus em­beri jogunknál fogva. Kialakítandó adószakér­tő-testületünk útján segítsé­get adunk tagjainknak az adófolyamatok és a konkrét adózás megértéséhez szük­séges törvények, határoza­tok, jogesetek ismertetésé­vel. Segítő szándékkal akarjuk megfogni minden tisztes adófizető kezét. Nem segédkezünk azonban adócsalásban és a fekete­gazdaságban. Alapszabályunk szerint: „A szövetségnek - az ön­kéntesség alapján - rendes tagja lehet minden magyar természetes és jogi sze­mély, valamint az a külföl­di természetes és jogi sze­mély, aki Magyarországon adót fizet, vagy az ország területén adóköteles tevé­kenységet folytat. A szö­vetség tagja lehet továbbá minden egyesület, szövet­ség, érdekképviselet, amely a MAOSZ Alapszabályát elfogadja". Az adófizetők szervező­dése nemcsak magyar, de világjelenség is, sőt nem­zetközi szervezet is műkö­dik, a Taxpayers Associati­ons International (TAI), amelyhez a MAOSZ is kapcsolódik. A TAI 1992. november 28-i melbournei konferenciáján olyan hatá­rozatot fogadott el, hogy az adók kivetése, felhasználá­sa, az államkölcsönök fel­vétele területén a kormá­nyok hatalmát az emberi és egyéni jogok védelmében korlátozni kell. Megítélésem szerint a kormányzat közgazdászai­nál alapvető szemléletvál­tásra van szükség. Tudni kell; az emberek nem azért dolgoznak, hogy adót fizes­senek, fel kell ismerniük, hogy a látszólag kevesebb adóteher (alacsonyabb szá­zalék) valójában több adó­bevételt és nagyobb jöve­delmetjelent az állam, illet­ve az egyén számára - ez közgazdaságilag bizonyít­ható (intenzívebb teljesítés, nagyobb fogyasztás, fej­lesztési lehetőség, gazdasá­gi élénkülés). A polgárok megértik, hogy közterhek viselésére adót kell fizetni. Az elvisel­hetetlen adó mértéke azon­ban adócsalásra ösztönöz, vagy gúzsba köti a teljesít­ményt, míg a mérsékelt adóterhet, ha nem is szíve­sen, de megfizetik még az alakuló, botladozó piacgaz­daság közepette is. A MAOSZ Csongrád Megyei Szervezetének je­lenleg a Társadalmi Egye­sülések Szövetsége ad he­lyet: Szeged, Mérey utca 6/B, I. em. 7-8., Agrober­ház). Dr. Nagy Péter, a MAOSZ megyei szervezetének elnöke A máltaisok köszönik A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat Szegedi Cso­portja ezen a nyáron is szer­vezett jótékony célú gyer­mektáborokat. A Kishomoki Polgári Védelmi Bázison jú­nius 26-tól július 15-ig üdül­tettek nehéz sorsú gyerme­keket. Az első turnusban bácskai kisdiákok voltak a szegedi máltaisok vendégei, akiket megismertettek az ópusztaszeri nemzeti emlék­parkkal, Szeged és Hódme­zővásárhely nevezetességei­vel is. A táborban őket mozgássérült, fogyatékos szegedi gyermekek követték, akiknek a SZOTE védőnő­képzős hallgatói segítségé­vel szerveztek speciális programokat a máltaisok. A háromhetes jótékony célú tá­bor fedezetét a szervezők saját erőből teremtették elő, adományokból. A tavalyi, jól sikerült, ha­sonló táboroztatás támogatói közül most is jelentősen hozzájárult a karitatív akció­hoz a szegedi és a megyei önkormányzat szociális bi­zottsága, a megyei polgári védelmi parancsnokság, a MOL RT., a püspökség, az Agyagos utcai gyermekott­hon, a Délmagyarország Kft., az Officina Nyomda, segített továbbá a Soropti­mist Club, a Braun-Melsun­gen cég, a Depó Kft., a Mo­bilgas Kft., a Dél-Tisza­menti Áfész, a Fago Kft., a vásárhelyi településtisztasági kft. I.sz. üzeme, a Csongrádi Malom Kft., az Interagent Co., a Szegedi Gyermek­kórház, a Centrum Áruház, a Móra Ferenc Múzeum és a Vadaspark. A védőnőképzős főiskolások dicséretesen ma­gas színvonalú szakmai munkájáért, gyermekszerete­tükért, az adományozók ön­zetlen anyagi, természetbeni segítségéért tisztelettel kö­szönetet mond ezúton is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szegedi Csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents