Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

8 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. JÚL. 18. (öjság)iró-olvasó találkozó Fogják le a kezüket! „A szegedi szerb temp­lom tornyát néhány éve épí­tőmunkások körülállványoz­ták. Sátánhívő szekta tagjai nem féltek a leeséstől, há­romszögletű jelüket, szöve­güket a vakolatra kenték... A Fogadalmi templom hom­lokzatán 1995-ben folytatták tevékenykedésüket a festő, írogató hajlamú sátánisták. „Festőmunkájukat" vegy­szerrel sikerült eltávolítani. A Dóm téri Belvárosi Plébá­nia Hivatal bejáratának jobb oldalára pingálták három­szögletű és denevér jelüket. A felújított homlokzaton aluvörös színben látható volt még június 29-én. Közismert építésszel, volt főnökömmel találkoztam. Megjegyezte: miért nem fogják le az ilyen kezeket? Szerintem a szektá­hoz tartozóknak becsülni va­ló tettük lenne, ha saját ott­honaikat dfszftenék. Ha ez­zel nem elégülnének ki, fes­tő, meszelő munkát vállal­hatnának a közteriiletek, a városkép szépítésében." Kátai Ferenc Kedves Kátai Ferenc! Közösen is feltehetnénk a kérdést: miért nem fogják le az ilyen kezeket? Sőt, közö­sen fel is szólíthatunk arra, hogy fogják le az ilyen keze­ket! Csakhát kik és hogyan? A kezek többnyire sötétben tapogatóznak - a „mázoló­ké" is, a rend őreié is. A sö­tétben, az alattomban go­noszkodót nehéz tettenérni. Kellene hozzá jócskán a vá­ros polgárainak segítsége is. S nemcsak az egyházi tulaj­donú épületek körül. A „fal­jelek" ugyanis mindenfelé szaporodnak a városban — a belvárosi kerítésektől a lakó­telepi házfalakig. S nem a városkép szépítésére. Saj­nos. Azzal a partfali „tace­paó"-val még csak egyetér­tenék (persze nem azon a he­lyen), hogy „Senna a ki­rály", a kissé távolabb vö­rösben virító „cigireklám" viszont úgy csípi a szeme­met, mint a kapadohány füstje. Üdvözlettel: Snbó Magdolna Tíz vasúti megálló a városban „...Szeged városában és annak agglomerációs körze­tében a megoldás ( A közle­kedési gondokra. Sz.M.) a nyugati országokban jól be­vált és nálunk is minden to­vábbi nélkül alkalmazható Közlekedési Szövetség -i rendszer bevezetése, amibe a MÁV -ot is be kellene von­ni... A vasútvonal Szeged­Algyő közötti része mintegy „negyedik körút" mentesít­hetné a 47. sz. utat, a város érintett útjait a tömegközle­kedés szempontjából. A MÁV mintegy 10 újabb va­súti megálló létesítésével a városban jól kapcsolódhatna a tömegközlekedéshez... A vonatok u.n. ütemes menet­rendben közlekedhetnének, s a megállók legtöbbjénél au­tóbusz vagy villamos csatla­kozást lehetne biztosítani... Nagy szükség lenne arra, hogy a PHARE program ke­retében legalább szorgal­maznák az illetékesek a va­súti híd(újjá)megépítését kö­zúti híddal együtt. A Közle­kedési Szövetség sok-sok olyan probléma megoldásá­ban segítene, ami egyre job­ban fokozódik az autós és az autó nélküli társadalom kö­zött." Érsek Kálmán Tisztelt Érsek Úr! Mindenben szövetségese vagyok, ami a szegedi közle­kedést jobbá, biztonságosab­bá teszi. Ezért javaslom, hogy hosszú levelében kifej­tett érvelését juttassuk el az illetékesek asztalára. Mene­dzseléséhez az újságíró (macska)asztala ugyanis ala­csony. Ss. M. 1899. december 31-én a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság levélbe foglalta a városi ta­nácshoz címzett első, hivatalos előterjesztését a „Közúti Vaspályának Villamos Üzemre leendő átalakítása és a hálózat kiterjesztése" tárgyában. A dokumentum a városatyáknak modern közle­kedésfejlesztési elképzelést mutatott be. r •‍ Eidekesseaek fuicsasaaok a szenedi villamosközlekedés történetéből II.) i— Mip—iwrwmg wf m — mmmmwmmmwmgj mmmw •• vhvhww "•••^•••WOTWHBi^aww mmmm mmrmmmmmmm^w^rm • mm m Háromszor gyorsabbak voltak a lóvasútnál figyelmünket erre az ügyre fordítsuk, nehogy Sze­ged, mint az országnak nagyságra második városa e tekintetben sok más kisebb város mögött elmaradjon... a lóerőre berendezett vasúti üzem régen túlhaladott... a villamos üzem immár a helyi közlekedési eszközök egész területén elvitázhatatlan uralomra vergődött. Euró­pában ezidőszerint 142 villa­mos vasúttal szemben mind­össze már csak 39 lóvasút áll fenn...". Az előteijesztés a lóvasúti vonalak villamosítása mel­lett - a város rekonstrukció­jával, terjeszkedésével összefüggésben - több új vonal létesítésére tett javas­latot. A városi tanács nem siette el a döntést, de a javaslat clőleijesztői rossz álmukban sem gondoltak arra, hogy a szegedi villamosközlekedés megvalósítására majdnem egy évtizedet kell várni. Ér­dekellentétekkel, pereskedé­sekkel, szakmai vitákkal, pénzügyi és engedélyezési nehézségekkel tarkított évek után végre 1908. október el­sején a 4311 méter hosszú, kétvágányú, a két pályaud­vart összekötő (Kossuth La­jos sugárút-Széchenyi tér -Kelemen utca-Kölcsey ut­ca-Kárász utca-Dugonics Hajdan a Stefánián is villamos döcögött tér-Jókai utca-Aradi vérta­núk tere-Boldogasszony su­gárút) vonalat - amit a köz­nyelv fővonalnak titulált ­átadták a forgalomnak. A vonalon kilenc motorkocsi és az igényekhez igazodva „kellő számú mellékkocsi" közlekedett. A villamosok megengedett legnagyobb se­bessége húsz kilométer/óra volt, de egyes belvárosi út­szakaszokon csupán nyolc kilométeres tempóval halad­hattak a jármüvek. Mai vi­szonyok között ez a menetse­besség ugyancsak lassú, de Ma már csak emlék: sínek a rakparton akkor a lóvasúti kocogásnál háromszor gyorsabb villa­mosok sorozatban szedték áldozataikat. Az egyvágányú, kitérős rendszerű 3395 méter hosszú, a Dugonics tértől a Belvárosi temetőig vezető ún. Temetői vonalon 1908. október 31-én déltől indult meg a forgalom. Érdekesség, hogy a Kárász utca Dugo­nics téri torkolatánál kiépí­tett vágánycsatlakozás fel­használásával a Temetői vo­nal kocsijai a Széchenyi té­rig (Tisza Szálló végállo­mással) közlekedtek. A szintén egyvágányú és kitérős rendszerű Gedó (mu­latóhely volt a József Attila ságárút mentén) - Közvágó­hldi vonalat 1908. nqvember 4-én nyitották meg a forga­lom számára. E vonal úgy alakult ki, hogy az Ártézi (Anna) kúttól a Dugonics té­rig teijedő 620 méteres kis­körúti szakasz beiktatásával összekapcsolták a felsőváro­si és a vágóhídi vonalakat. A létesítés szempontjából kü­lönállóan kezelt három pá­lyaszakaszon Gedó-Közvá­góhíd viszonylatban bonyo­lították az utasforgalmat úgy, hogy felhasználták az Amikor még 10 fillér volt egy menetjegy™ Anna kút-Vörösmarty utca közötti fővonali vágánycsat­lakozásokat. Sokáig ez volt a város leghosszabb, 5420 mé­teres villamosvonala. Utoljára készült el az Új­szegedi, Széchenyi tér-Er­zsébet liget (ma: Népliget) viszonylatú, egyvágányú, de a híd teljes hosszában kétvá­gányú villamosvonal. Az 1625 méter hosszú, Újszege­di vonalon 1909. június 30­án délután két órakor indult a menetrend szerinti forga­lom. Új fejezet kezdődött Sze­ged tömegközlekedésében. A lóvasutat felváltotta a kor technikai csodája, a villa­mosvasút. A lovakat eladták, a zöld batárok sorsa a pusz­tulás lett. A villamosközlekedés vi­teldíjairól a város és a rész­vénytársaság között megkö­tött szerződés rendelkezik: „... A villamos vasútvona­lak menetdíjait illetőleg... az alapár kilométerenként 6 fil­lér, 12 fillérnél olcsóbb me­netjegy azonban nem adatik ki. Ez az alapár leszáll 5, il­letőleg 10 fillérre a villamos üzem megnyitásának napjá­tól eltelve 5 évre következő január hó 1-től és 4, illető­leg 8 fillérre abban az eset­ben, ha a társaság 3 egymás után következő évben leg­alább 8% osztalékot fizet. Ezek szerint egy vonalsza­kasz, vagyis két kilométernyi rész 12 fillér, két vonalsza­kasz, vagyis három kilomé­ternyi rész 18 fillér, a két va­sút közötti rész díjtétele 24 fillér, a legnagyobb díjtétel 30 fillér... A forgalom meg­könnyítése végett ugyanezen díjtételekért átszálló jegyek adandók. 1.30 m magassá­gon aluli gyermekek a vitel­díj 2J3 részét fizetik, ölbe va­ló gyermekek pedig díjmen­tesek A városi rendőrség és tűzoltóság szintén díjmentes. A közönséget kényelmében nem zavaró poggyászok után díj nem szedhető; ellenben nagyobb poggyászért dara­bonként tíz fillér fizetendő. Ezen tarifa maximális lévén, szabadságában áll a válla­latnak ezen díjtételeket ide­iglenesen vagy véglegesen leszállítani. A vállalat bér­let-, idény- és diákjegyeket sót jegyfüzeteket is bocsáthat ki... A teherszállítás maxi­mális díjai időről időre a vá­ros tanácsával egyetértőleg állapítandók meg. A város közönsége részére szállttan­dó tárgyak után 30% szállí­tási kedvezmény biztosítta­tik... " • Acél Ervin Tajvanon koncertezik • Portugália után Távol-Kaki Zenei hírek • MűAelyfiftolr Álmok és lehetőségek Kosztándi István he- iU^MHMn gedűművész 1991 óta a 1H * szegedi szimfonikusok l • U '1 társkoncertmestere. A I^^JI^^K zenekar erdélyi turnéján ^^^L 7 A Csajkovszkij D-dúr he- ^Hg' gcdűversenyével lépett ^BBS fel, a közönség és a kriti- idŰB ka egyaránt nagy lelke- HRSHT IV scdésscl ünnepelte. Kosztándi Istvánt har nar befogadták 0 A múlt héten Csillebércen a Cimbora című tévéműsor felkérésére tévéfelvétel ké­szült a szegedi operatársulat Mozart Figaro lakodalma cí­mű előadásáról. A darab gyermekváltozatát Galgóczy Judit nagyszínházi Figaro házassága című előadása nyomán Toronykőy Attila rendezte. Almaviva gróf sze­repét Andrejcsik István, Ro­sina grófnét Vámossy Éva, Figarót Busa Tamás, Susan­nát Szilágyi Erzsébet, Che­rubint Vajda Júlia, Marcelli­nát Varsányi Mária, Basiliót Réti Csaba, Bartolót Szakály Péter, az öreg Cherubint Mentes József alakította. A közreműködő Honvéd Művészeti Együttes Szimfo­nikus Zenekarát Kardos Gá­bor vezényelte. A felvételt rövidesen műsorára tűzi az MTV. • Acél Ervin, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igaz­gató-karnagya a portugál kulturális minisztérium meg­hívására a napokban érkezett haza Lisszabonból, ahol részt vett a minisztérium Oriente Alapítványa által fiatal távol-keleti dirigensek számára rendezett karmes­terverseny zsűrijének mun­kájában. (Portugália ma is érdekelt a Távol-Keleten, Macau szigete fennhatósága alatt áll, ezért nagy gondot fordít a fiatal távol-keleti művészek támogatására.) Acél Ervin nem sok időt tölt itthon, már ezen a héten Taj­vanra utazik, ahol július 20-a és augusztus 5-e között öt nagyvárosban ad hangver­senyt a Tajvani Szimfonikus Zenekarral. A műsoron Csajkovszkij Rómeó és Júlia című fantá­ziája, Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciója, Brahms Variációk egy Haydn-témára című műve és három kínai zeneszerző egy-egy darabja szerepel. H. Zs. M - Nagyon jó érzés volt visszatérni Erdélybe. Ko­lozsvárott 1986-ban játszot­tam utoljára, mint hallottam, még most is élt néhány ze­nész kollégámban az akkor játszott Csajkovszkij hege­dűverseny emléke... Legjob­ban talán a kolozsvári kon­certtől féltem, mert ez a vá­ros Erdély legnagyobb zenei központja, és a régi tanára­im mind ott sorakoztak a né­zőtéren, össze tudták hason­lítani mostani játékomat a korábbival. Kolozsvárnak nagyon sokat köszönhetek, hiszen 7 évestől 22 éves ko­romig ott tanultam. • És Szegednek mit kö­szönhet? - A kollégák már az első év után befogadtak, rögtön nekem ítélték Az év zenésze dijat. Ez indulásként óriási elismerést jelentett számom­ra. A kislányunk már Szege­den született, mi pedig fel­vettük az itteni gyorsabb életritmust. Ma már ez a vá­ros az otthonom. Ha a szól­istapályámra gondolok, ak­kor azt kell mondanom, saj­nos kevés a fellépési lehető­ség. Számomra szinte lehe­tetlen bekerülni az országos zenei életbe. Nagyon sok függ attól, hogyan tudja az ember önmagát menedzsel­ni. Én egyáltalán nem tu­dom. Amíg egy menedzser a hónom alá nem nyúl, addig kilátástalan a helyzet. Na­gyon kell tudni zenélni, de rengeteg múlik a személyes kapcsolatrendszeren is... • Pályája során melyik volt a legnehezebb pillanat? - Rögtön az elején, a ze­neakadémiai felvételi. Akko­riban Romániában nagyon sok múlott azon, hogy valaki bejut-e a zeneakadémiára. Kolozsvárott a négy helyre harmincan jelentkeztünk. Ha nem vettek volna fel, akkor 18 hónapra elvittek volna katonának. Egy nyolcgyer­mekes szegény családból származom, a szüleimnek nem lett volna pénzük tan­árokra, valószínűleg elkal­lódtam^ volna... H Úgy tudom, édesapja most hallotta először ze­nekarral játszani... - A szülőfalum, Bereck Háromszék keleti részén, az ezeréves magyar határtól 10­15 kilométerre fekszik. Édesapámnak a szűkös anyagi körülmények miatt nem volt lehetősége Kolozs­várott vagy Nagyváradon ze­nakarral meghallgatni. Ami­kor a közelben, Kézdivásár­helyen, Sepsiszetgyörgyön szólókoncerteket adtam zon­gorakísérettel, mindig meg­hallgatott, de mégiscsak más a szimfonikus zenekarral. Most eljött a marosvásárhe­lyi koncertünkre, ami na­gyon nagy öröm volt szá­momra is. A hangverseny után szinte szóhoz sem tu­dott jutni, annyira elérzéke­nyült. Ki tudja, hallhat-e még valamikor... Tizenhat éves voltam, amikor az isko­lában ellopták a hegedűm, ami igazából nem is az enyém vojt, csak kölcsön kaptam. Édesapámnak ki kellett fizetnie, ugyanakkor pénz kellett volna egy új hangszerre is. Épp akkoriban ment nyugdfjba, és azt mondta: nem baj fiam, majd én faragok neked egy hege­dűt. Kiment az erdőbe, néze­gette a fákat, szárítgatta, ke­resgélte a megfelelő anya­got. Néhány hónap múlva hozta a saját készítésű hege­dűt. Semmilyen szakképzett­sége nem volt hozzá, csak az akaratereje és szeretete haj­totta. Az volt legrosszabb, amikor azt kellett neki mon­danom, hogy nem tudok raj­ta játszani. Azóta már vagy tizet faragott, egyre jobba­kat, de sajnos megfelelő alapanyag hiányában egyik sem lett tökéletes. Mára azonban úgy megszerette a hegedűkészítést, hogy mind­egyik unokájának szeretne csinálni egyet. H Most milyen hangsze­ren játszik? - Jelenleg egy olasz mes­terhangszeren, amit Szecsődi Ferenctől kaptam kölcsön. Nagyon szeretem, gyönyörű hangja van. H A nyári szabadság alatt milyen feladatokra készül? - A szabadtéri játékokon zenekari munka vár rám, A trubadúrt adjuk elő. Talán összejön egy olaszországi turné is a szimfonikus zene­karral. A Weiner Kamaraze­nekarral is készülünk egy dániai turnéra. A jövő évad­ban egy szólókoncerten Ra­vel Tzigane-át és Saint-Sa­ens Bevezetés és Rondo cap­ricciosóját játszom. • És a távlati tervek? - Nagyon foglalkoztat Brahms hegedűversenye. Szeretnék annyira beérni, hogy hozzá merjek fogni Beethoven hegedűversenyé­hez, amit ugyan főiskolás­ként már megtanultam, de még sohasem mertem elját­szani pódiumon, mert úgy éreztem, túl fiatal vagyok hozzá. Prokofjev és Sibelius hegedűversenye is az álma­im között szerepel, amelyek valóra váltásához persze le­hetőségek is kellenek... Hollósi Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents