Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-17 / 165. szám

HÉTFŐ, 1995. JÚL. 17. BELÜGYEINK 3 • Mától péntekig jegyezhető Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt (OTP) részvényeit mától péntekig lehet je­gyezni belföldi magánszemélyeknek, illetve hazai in­tézményi befektetőknek. Az előzetes elképzelések szerint a hazai nyilvános forgalombahozatal során 1,4 millió, egyenként ezer forint névértékű törzs­részvényt kínálnak fel fele részben magánszemé­lyeknek, fele részben hazai intézményi befektetők­nek. Az ezer forint névértékű részvényeket ezer 200 forintos áron hozzák forgalomba. • Az előzetes információk szerint az OTP Bank dolgo­zói és vezetői többszörösen túljegyezték a számukra fe­lajánlott részvénycsomagot, amely az alaptőke összesen S százalékát, azaz 1,4 milli­árd forintot tesz ki. Mint az már ismertté vált, az OTP­papírok külföldi eladása si­kerrel zárult, mintegy száz, elsősorban brit és svájci in­tézményes befektető jegyzett a hazai legnagyobb lakossá­gi bank részvényeiből. A legnagyobb külföldi intéz­ményes befektető az OTP 28 milliárd forintos alaptőkéjé­nek 2,5 százalékát mondhat­ja majd magáénak. A hazai nyilvános kibo­csátást a Creditanstalt Érték­papír Rt. és az OTP Bróker Több szakértő is úgy látja: a búzatermelés stabilizálódá­sának oka a hagyományokon kívül, hogy egy-két nagy ga­bonakereskedő, a legnagyobb gépkereskedők, valamint a korábbi rendszergazdák tőke­erejüknél fogva természetbe­ni előleget tudnak adni a gaz­dálkodóknak. A megtermelt búzát a szerződés előírásai­nak megfelelően átveszik és értékesítik. Ez azonban a pi­acnak csak egy része. A köz­vetítő kereskedők és a bróke­rek közül sokan érdekeltek lehetnek abban, hogy aratás után a piaci árakat a garantált ár szintje alá nyomják. Jelen­leg a garantált ár tonnánként 8 ezer 800 forint, míg a tőzs­dei ár ez év júliusára az előre­jelzések szerint 10 200-11 100 forint lesz, a jövő év márciusában elérheti a 13 500 forintot is. A termelők egy ré­sze ennek ellenére nyomott áron is szívesen túladna a ga­bonáján, feltételezve, hogy a garantált ár fedezi a termelési költségeket. A Kopint-Datorg becslése szerint az exportké­pes gabonafelesleg 1 millió tonna körül alakul majd. A gazdasági elemzők aggályos­nak tartják a közraktárjegyek forgalmának megoldatlansá­gát, a közraktárak ugyanis A fehérvári szocialisták által szervezett szokásos nyári politikai pikniknek ezúttal Pető Iván és Szekeres Imre volt a vendége. Kis­gyónban, a Videoton pihe­nőparkjában szombat dél­után fórum keretében érté­kelte az SZDSZ elnöke és az MSZP frakcióvezetője a ko­alíciós pártok és a kormány egyéves tevékenységét. En­nek során lényegében mind­ketten egyetértettek abban, hogy a stabilizációs program végrehajtásával, illetve az ezt célzó intézkedések beve­zetésével késett a kormány. A köztudat márciustól da­tálja a változásokat, ám a stabilizációs csomag legtöbb eleme július 1-től lépett, il­letve lépett volán életbe ­mondta Szekeres Imre. Pető Rt. irányítja. A nyilvános forgalombahozatal során azonban az előzetesen felkí­nált 1,4 millió darab rész­vényt bővíthetik, mivel túl­A Kopint-Datorg szerint e becsült ada­toktól csak kismérté­kű lesz az eltérés, ha az időjárás legalább átlagosan az évszak­nak megfelelően ala­kul. A becsült adatok pontosságát azért is biztosra veszik, mivel búzát főként nagy táb­lákban vetnek, ezeket pedig mind a szaktár­ca, mind pedig a ter­méktanács nyilván­tartja. Az elemzés sze­rint az érdekvédelmi szervezetek arra szá­mítanak, hogy aratás után a termelők kész­pénzszükségletük ki­elégítésére legalább félmillió tonna gabo­nát azonnal értékesí­tenek. mintegy 800 ezer-egymillió tonna gabonát tudnának át­venni. • Az előző év azonos idő­szakához viszonyítva 33,9 százalékkai emelkedtek az év első öt hónapjában a mező­gazdasági termelők feldolgo­zásra és továbbeladásra tör­Iván úgy fogalmazott: kés­tünk nyolc hónapot, s ez idő alatt, ha jó irányba nem is, de legalább rossz irányban nem változtak a dolgok. A komoly változások előkészí­tése lényegében most folyik - hangoztatta az MSZP frak­cióvezetője -, ami egyrészt egy hároméves gazdasági, pénzügyi terv, másrészt az államháztartás reformja, ami érinti az egészség- és nyug­díjbiztosítás rendszerét, az önkormányzatok és az okta­tás finanszírozását, a kincs­tári és a ádórendszert. Az SZDSZ elnöke nem tagadta, hogy volt idő, amikor - nem látva az előrelépést - fel kel­lett tenniük maguknak a kér­dést: mit is keresnek ők eb­ben a koalícióban? jegyzés esetén a bank alap­tőkéjének 3,4 százalékát megtestesítő, az állam tulaj­donában lévő mintegy 960 ezer részvényt is piacra dob­tént termékértékesítési árai. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzése tartalmazza. Az élőállatok és az állati termékek ára 38,9 százalék­kal növekedett, ezen belül az élőállatok árnövekedése 47 százalékos, míg az állati ter­mékek drágulása 23,6 száza­lékos volt. A növénytermelési és kertészeti termékek ára 6,1 százalékkal lett magasabb. A növényi termékek ára 3,1 százalékkal csökkent, ezzel szemben a gyümölcsök ára rendkívül nagy mértékben, 163,4 százalékkal nőtt. Május hónapban viszont a növeke­dés üteme a szakemberek megállapítása szerint csök­kent. A búza felvásárlási átla­gára tonnánként ezer 100 fo­rinttal, a kukoricáé 300 fo­rinttal emelkedett, az árpáé 900 forinttal csökkent. Az élőállatok árai szintén csök­kentek májusban az áprilisi árakhoz képest. A gabonaá­rak a tavalyiakkal összevetve alacsonyabbak az idén, ugyanakkor az állatok árai magasabbak. A piaci átlagárak a felvá­sárlási árakkal azonos ten­denciát mutatnak a tavalyi évhez viszonyítva. Az elmúlt hónaphoz képest minden je­lentősebb mezőgazdasági ter­mék ára csökkent, a legna­gyobb mérséklődést a kukori­cánál lehetett tapasztalni, itt a tonnánkénti ár 2 ezer forinttal lett kevesebb. • Oltvai Ferenc, a megyei levéltár nyugalmazott igaz­gatója nemrég rangos elis­merésben részesült. A Hon­ismereti Szövetségtől meg­kapta a Bél Mátyás-emlék­érmet, melyet kiemelkedő honismereti munkáért (tél­nek oda, arra érdemes kuta­tóknak. A nyolcvanöt éves szegedi honismereti szakér­tő az országos levéltárban kezdte pályafutását, 1950­ben került Szegedre, itt elő­ször a városi, majd a me­gyei leváitár élére került. A községi fondok feltárásáról készített munkája és a Sze­ged múltja írott emlékekben című forráskiadványa ma is vezérfonal a honismereti szakemberek számára. Olt­vai Ferenc nyugdíjasként is töretlen erővel, dolgozik, konferenciákon vesz részt és tanulmányokat ír. • Mit jelent Önnek ez a kitüntetés? - Nagyon meglepett, mi­kor kiderült, hogy fölter­jesztettek erre a rangos ki­tüntetésre. Bél Mátyást ke­vesen ismerik, pedig nagy­szerű tudós volt, a történel­mi Magyarország első hon­ismereti szakemberként tarthatjuk őt számon. Evan­gélikus lelkészként műkö­ja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A rész­vényigényléseket a két bró­kercégen kívül az OTP Bank mintegy 150 és a Creditans­talt Bank Rt. négy fiókjánál lehet bejelenteni. A kisbefektetők ösztönzé­se érdekében részletfizetési kezdeményt is adnak a leen­dő tulajdonosoknak. E ked­vezményes rendszer kereté­ben egy magánszemély leg­feljebb 100 részvényt jegyez­het. A jegyzéskor fizetendő részlet a vételár 30 százalé­ka. A fennmaradó összeget, Nem előkészületeket tet­tünk a vízumkényszer beve­zetésére egyes szomszédos államokkal szemben, hanem elkezdtük mérlegelni, tanul­mányozni egy esetleges in­tézkedéshatásait - nyilatkoz­ta Kovács László külügymi­niszter. Kitért rá: a vízum­kényszerrel kapcsolatban két dolog nyilvánvaló. Az egyik: annak vannak bizo­nyos technikai feltételei, amelyeket az esetleges beve­zetés során meg kell terem­teni. A másik: a vízumkény­szer életbeléptetésének lesz­nek vagy lennének pozitfv, illetve negatív hatásai. A mi­niszter véleménye szerint a feltételek megteremtése nél­kül nem lehet, illetve a hatá­sok nagyon gondos mérlege­lése nélkül nem szabad azt bevezetni. Ugyanakkor ért­hetőnek nevezte a kormány aggodalmát a sok negatív je­lenség miatt, ami a hazánk iránti „növekvő" érdeklődést kíséri. A magyar diplomácia ve­zetője, aki egyben a Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) so­ros elnöke a legújabb bosz­niai fejlemények kapcsán el­mondta: nagyon aggasztó­nak tartja mindazt, ami Boszniában történik. Sajnos a kilátások sem túl jók. Hi­szen - mutatott rá - mindaz, dött a tizennyolcadik szá­zadban, utolsó műve Noti­tia Hungáriáé Novae histó­ria geografica címmel több mint 250 éve jelent meg, de ma is alapműnek számít. Megtisztelő, hogy a neves polihisztorról elnevezett emlékérem tulajdonosa le­hetek. • Hosszú pályafutása alatt mi volt az ön kuta­tási területe? - Jobbára a Délalföld né­peinek társadalmi viszonya­it, művelődési szokásait, kulturális emlékeit kutat­tam. Mezőtúri születésű lé­vén elsősorban Csanád, majd Békés megye telepü­lései érdekeltek. Szívesen foglalkoztam a Battonya és vagyis a teljes vételár 70 százalékát jövő év január 15-e és július 15-e között kell kifizetniük a kisbefekte­tőknek. A részletfizetéseket a jegyzési hely által e célból megnyitott számlán tartják majd nyilván. A kezelési költségeket a befektetőknek kell viselniük, ennek össze­ge 500 forint. Előtörlesztés­sel nem lehet élni 1996. ja­nuár 15-e előtt. A részvé­nyek óvadékként letétben a jegyzési helyeknél marad­nak, és csak a vételár teljes kifizetésekor vehetők majd fel. Fontos tudnivaló, hogy a kisbefektetők a részletfizeté­si időszak alatt is rendelkez­nek szavazati és osztalékjog­gal. vízumkényszerről amiből konfliktus lehet az előfordult egy mestersége­sen összekényszerltett ál­lamalakulatban. Kifejtette, hogy az évszázados ellenté­tek, évtizedes sérelmek, etni­kai feszültségek, a kisebbsé­gi jogok figyelmenkívül ha­gyása, a határok megkérdő­jelezése egyaránt megtalál­ható volt Jugoszlávia szét­esése után. Ugyanakkor szólt arról is, hogy egy nem­zetközi szervezet nem tehet többet, mint amire a tagálla­mok készek és képesek, utal­va az Egyesült Nemzetek Szervezetét ért bírálatokra. A valódi problémát a kül­ügyminiszter abban látta, hogy a meghatározó szerepet játszó országok nem tudnak egyetérteni abban, hogy mi­ként is kellene kezelni a vál­ságot. Kovács László ismé­telten kijelentette: nem tartja megoldásnak az ENSZ béke­fenntartó-erők kivonását, vagy a Boszniával szemben is érvényes fegyverembargó feloldását. Véleménye sze­rint ugyanis, ha ez megtör­ténne, kiterjedhetne a konf­liktus. Végezetül a külügymi­niszter a tárcáját ért viszony­lag kevés bírálatról azt mondta, hogy még azt is soknak, főként pedig mél­tánytalannak és méltatlannak tartja. Meggyőződése szerint az elmúlt egy évben a ma­gyar külpolitika megtette mindazt, amit az ország ér­dekei megkívántak, és amire Magyarország nemzetközi mozgástere lehetőséget nyújtott. Orosháza térségében fekvő települések múltjával. Meg­írtam családom történetét is. őseim kereskedő tótok voltak, gyolcsosok. Mint tudjuk a tót jelzőt a legkü­lönbözőbb szláv népek összefoglaló neveként hasz­náljuk. Az én felmenőim például rutének voltak, a felvidékről települtek az Alföldre. Életükről, foglal­kozásukról szóló munkám egy egész népréteg szoká­sairól, életmódjáról ad ke­resztmetszetet. Nemrég egy szláv konferencián a kuta­tók nagy érdeklődést tanú­sítottak e tanulmányom iránt. • Milyen tervei vannak, ism Oltvai Ferenc milyen témákon dolgo­zik most? - Bekapcsolódtam a mil­lecentenárium alkalmára ki­tűzött témák kutatásába. Területem a községek isko­láinak, művelődési intézmé­nyeinek tevékenysége. Kü­lönösen érdekel az 1896­ban megrendezett ezredéves kiállítás, mely plasztikusan mutatja például Csanád me­gye községeinek, sok tekin­tetben fellendülő gazdasági viszonyait, ugyanakkor a népesség szociális helyze­tének ellentmondásosságát. Foglalkoztat a kérdés: Sze­ged hogyan szerepelt a mil­lennium idején rendezett ipari kiállításon. A kutatási eredmények azt mutatják hogy az 1978-es Nagy Ár­víz után a szegedi ipar roha­mos fejlődését tapasztalhat­juk. De az is kiderül, hogy az ország könyvtárai, kora­beli levéltárai, múzeumai is tevékenyen részt vettek a századvég nagy nemzeti ün­nepén rendezett megmoz­dulásokon. Szegeden példá­ul Reizner János városi fő­jegyző, majd a könyvtár és a múzeum igazgatója veze­tésével ez idő tájt rendezték újra a titkos levéltár okira­tait. A millenniumi témák melett egy fontos munkán dolgozom. A Honismeret című szakfolyóirat számára most írom Csongrád megye honismereti mozgalmának történetét. Itt kényes kérdé­seket is kénytelen leszek érinteni. Többek között azt, hogy bármilyen volt az el­múlt negyven év, azt nem lehet elkendőzni, hogy e mozgalom a hazafias nép­front égisze alatt működött és fejlődött. Rengeteg ered­ményt lehet ebből a korból felmutatni. Ezeknek semmi közük a politikához. S mint ahogy a korszakot sem le­het a történelemből kitöröl­ni, az ekkor teremtődött ér­tékeket sem. Pacsika Emília ^ZICILIA-MALTA 8-14 napos üdülések CONGRESS & HOBBY UTAZÁSI IRODA Tcl.+fax: 762) 484-531.484-532 Eng. sz.: R-0241/1994 Hazánkban az elmúlt év őszén körülbelül 1 millió hektár búzát vetettek, s e területről az idén várhatóan 4,5-5 millió tonna termést takarítanak be. A hazai felhasználás a szakértők szerint 2,8-3 millió tonnára becsülhető, így a felesleg feltehetőleg 1,5-2 millió tonna lesz - állapttja meg a Kopint­Datorg legfrissebb, a búza terméskilátásait és piaci helyzetét taglaló gaz­dasági elemzése. m Ki garantálja ai Búzahelyzet • Kovács László a Lennének negatív hatásai is ••OTVWW iw • „Ken változtak rossz irányban a dolgok" Az elmúlt év ­piknikmérlegen ii i u 3' lövőre nyilvánosságra hozzák a jelentős összegű adócsalásban, adókikerülésben bűnösnek talált vállalkozások, illetve személyek adatait. Legalábbis a tervek szerint, mert az Alkotmánybíróság a személyi­ségi jogok védelmére hivatkozva még keresztülhúz­hatja a törvényalkotók számításait. Az is elképzelhető, hogy nem utólag, mint tette azt nemrégiben a Bokros­csomag egyes, szociálisan érzékenyen ható részeivel, hanem előzetesen, hogy ne blamálja magát annyira az Országgyűlés. Gazdasági ügyekben valahogy nem tudom hova tenni ezt a mindenek felett álló testületet, nem igazán érzem illetékességüket. Már az alacsony kamatozású lakáshitelek kérdésében sem éreztem, hogy a jogsza­bályok szigorú szövegén túl mást is mérlegeltek volna, de legnagyobb hibájuknak azt rovom fel, hogy a rendszerváltás idején alkotmányellenesnek nyilvání­tották a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos elképzelése­ket. Azt a vagyonnyilatkozatot, amelynek semmiféle visszamenőleges hatályú következménye nem lett vol­na. Ezzel egyszer, s mindenkor elszalasztottuk a tiszta lap lehetőségét, s utat engedtünk a vadkapitalizmus­nak, a példátlanul törvénytelen eredeti tőkefelhalmo­zásnak. Jogilag minden bizonnyal igaza volt a téved­hetetlen testületnek, de ennek súlyos forintokban mérhető kárát már nekünk kell megfizetni. Az adóhivatal vagyonnyilatkozat htján ugyanis semmit és senkit nem tud megfogni, a bevétel meg egyre inkább kell a költségvetésnek. Hát beszedi on­nan, ahol az látható. Közben pedig a hivatal köteles volt adótitkot tartani, vagyis a bérből és fizetésből élőknek eddig semmiféle jogalapja nem volt megtud­ni, kik helyett fizeti olyan hamar maximális kulccsal az adót. Csak arra volt joga, hogy fizessen. Nemrégiben két „nagydarab" Cserepes sori vállal­kozó nyomult be felháborodottan szerkesztőségünkbe, kezükben két nyugaadási ellenőrzésről szóló hivatalos APEH-jegyzőkönyvet lobogtatva. Az egyiken az ellen­őrzés időpontjának 8 óra 30 perc volt feltüntetve, s ez mindent rendben levőnek talált, a másikon 8 óra 37 perc szerepelt. A jegyzőkönyv szerint ez utóbbin meg­buktak a vállalkozók, azaz nem adtak nyugtát. Csak­hogy egy ilyen sokoldalas jegyzőkönyv kitöltése időt vesz igénybe, s a szenzációra éhes újságírónak ez zic­cer. Mondjuk úgy, hogy az első revizorpáros még csak a harmadik oldalán tölti a jegyzőkönyvet, ott há­tul az elárusító bódéban, amikor a kollégák elöl újra ellenőriznek. I ijíváncsiak lettünk volna természetesen arra, hogy ÍAj miként mesélnék el ugyanezt a történetet az APEH-nél, de az adótitok miatt ebbe bele sem kezd­hettek. Mint ahogy nemrégiben Pitti úr, az adóhivatal első embere sem kezdhetett bele Palotás úr adóügyei­nek taglalásába. Az, hogy vitájukban kinek lesz igaza, a bíróságon dől el, s utána egyikük veszi a kalapját, vagy másikuk a csokornyakkendőjét, azaz levonják a szükséges konzekvenciát. Ennyit jelent a nyilvános­ság. iftt c/^IC^-o SZE-MA szentesi és makói téglagyár terméket Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel Makói kisméretű tégla 14 Ft/db 7 raklaptól házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel.: 63/314-011 ­1 3 KÉRDÉS • A leváitár nyugalmazott igazgatójához Csanád és Csongrád megye honismeretéről

Next

/
Thumbnails
Contents