Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-15 / 164. szám

SZOMBAT, 1995. JÚL. 15. SPORT 11 • A Vívó újabb csörtéje Most akkor kié az NB H-es jog? Igen ám, de a Vívók leg­nagyobb elképedésére a HLC nem vett tudomást a fent em­lített május 23-i dátumról, s az NB Il-es jogot a Szegedi VSE-nek adta oda. Hogy he­lyesen cselekedett Rostás Gyula, a HLC ügyvezető el­nöke, vagy sem, ezt nem a mi tisztünk eldönteni. Nem is tudnánk, hiszen az ügyben teljesen mást állít a HLC és az SZVSE, megint mást a HVFC. Egyszerűen nem lá­tunk tisztán az ügyben. Mert többek között mit állít Ros­tás? Azt például, hogy ügy­véd jelenlétében (igaz, nem a bajnokság közben, hanem utána) úgy adta át Szabó Lászlónak, a HVFC ügyveze­tő elnökének a labdarúgó szakosztályt annak minden jogával, hogy az csupán csak az NB III-ban való indulást „engedélyezi". Mindezt Sza­bó úr elfogadta. Elfogadta? Nem vagyunk biztosak benne, bár lehet, hogy ez ak­kor (július 5-én) így történt. Az is biztos viszont, hogy a HVFC nevében Kőhegyi András elnök (egyben Hód­mezővásárhely alpolgármes­tere), valamint Olasz Lászó sajtóreferens a következő nyilatkozatot juttatta el az MLSZ-be, valamint több új­ság szerkesztőségébe, fgy a mienkbe is. „Hódmezővásárhely Me­gyei Jogú Város és a Hódme­zővásárhelyi Vívó Futball Club nevében határozott til­takozásunkat fejezzük ki egyes sajtótermékek és az MLSZ munkatársa félreveze­tő információja ellen, mely azt sugalmazza, illetve tartal­mazza, hogy a labdarúgó NB H-es jogot a város átjátszotta Szegednek. Ezek a téves, szándékos vagy nem kellő in­formáción alapuló híresztelé­sek alkalmasak arra, hogy megtévesszék a város és az ország labdarúgást kedvelő polgárait. Alkalmas arra, hogy Hódmezővásárhelyt olyan színben tüntesse fel, hogy kijátszva minden tör­vényt és az MLSZ szabályait, határozatait egy NB III-ban negyedik helyen végzett csa­A vásárhelyi futball­háború tovább folytató­dik. A történetnek kö­zel sincs vége. Az NB Il-es jogról, annak át­adásáról már eddig is sok minden látott nap­világot Kezdődött ugye azzal, hogy ez év május 23-án, a HLC és a HVFC megegyezett ab­ban, hogy az előbbi át­adja az utóbbinak a labdarúgó szakosztá­lyát. Ez végül is meg­történt, csakhogy az „aktust" megelőzte egy másik. Egy olyan, amely az ügyben rend­kívül komoly jelentő­séggel bír. Arról van szó ugyanis (ez kavarta fel az állóvizet): a HLC, annak ellenére, hogy a 14. helyen végzett az NB II. Keleti csoportjá­ban, mégis jogot nyert a további folytatásra, mivel a papíron bent­maradt Balmazújváros visszalépett a további folytatástói. patnak szerezzen olyan jogot, mely a magyar labdarúgás történetében még nem fordult elő. A trükk átlátszó, nem két­séges, hogy milyen politikai erők sugalmazását tartalmaz­zák. A magyar labdarúgás­ban példátlan, a Magyar Labdarúgó Szövetség sza­bályzatát felrúgó híresztelé­sektől Hódmezővásárhely és a Vívó Futball Club elhatá­rolja magát. A Vívó Futball Club kijelenti, hogy továbbra is tartja magát a polgármes­teri hivatalban 1995. május 23-án a város jegyzője és a két elnökség, valamint dr. Mezei György Liga-igazgató, valamint Komis István jelen­létében és aktív közreműkö­désével kötött megállapodás­hoz. Eszerint a Hódmezővá­sárhelyi Labdarúgó Club át­adja a labdarúgó szakosztá­lyát a Vívó Futball Clubnak. Megállapodás született arról is, hogy a HLC visszavonja bejelentését, mely szerint visszalép az NB Il-es bajnok­ságból, mivel átadta szakosz­tályát, és ettől kezdve a Vívó Futball Club vállalja a költ­ségeket. A Liga tanácsára és az MLSZ szabályainak meg­felelően a bajnokságból hát­ralévő öt mérkőzésen ugyan a HLC neve szerepel a baj­nokságban, de már aláírási joga Rostás Gyula HLC-el­nöknek csak Szabó László HVFC ügyvezetőjének alá­írásával együtt érvényes. A Vívó Futball Club és a város vezetése nem tudja, csak sejti, hogy milyen erők működtek közre abban, hogy az MLSZ-ben és a Ligánál meglévő dokumentumok el­lenére a Vívó Futball Clubot csak a sorsolás napján 10 órakor étesítette egy másik klub, hogy egy órán belül je­lentős pénzösszeggel jelenjen meg a sorsoláson. Viszont tudható volt, hogy ez Hódme­zővásárhelyről lehetetlen. A módszer erősen emlékeztet egy bizonyos nem rövid idő­szak módszereire. A Hódmezővásárhelyi Ví­vó Futball Club ragaszkodik a pályán kivívott NB Il-es jo­gához. Ettől semmilyen poli­tikai erő nem téríti el. Felkéri az MTI-t, hogy nyilatkozatát tegye közzé, a Magyar Lab­darúgó Szövetséget, hogy a rendelkezésére álló doku­mentumokat vegye figyelem­be, és az általa hozott szabá­lyokat tartsa tiszteletben. Felkéri a Hivatásos Labdarú­gó Ligát - akik jelenlétükkel megtisztelték a május 23-i szakosztály-átadást -, hogy az igazságnak megfelelően álljon ki a labdarúgás mel­lett, hogy ne a háttérből irá­nyítsák az ország labdarúgá­sát, hanem az érvényben lévő szabályokat tartsa tisztelet­ben mindenki." Czékus Lajos, az MLSZ főtitkár-helyettese az MTI munkatársának elmondta, hogy tudott a Hódmezővá­sárhelyi LC és az SZVSE között létrejött szerződés­ről, a részvételi jog átadásá­ról, és miután a szükséges dokumentumokat áttekin­tette, azokat rendben talál­ta. Neki tehát nincs kifogá­sa az alku ellen... • Aranyas alkimisták albuma (ti.) „Csiger" elégedetlen önmagával Majd minden poszton Szinte nincs olyan sport­ág, amit gyerekként ki ne próbált volna, végül - test­nevelő tanára, Zékány Gyula inspirálására - 13 évesen a röplabdánál kötött ki. Az is­merkedés után nem sokkal, már a Csepel SC ifjúsági csapatában bizonyította vá­lasztása helyességét, minek következtében rövidesen a felnőttek között bűvölhette a labdát. Hogy mennyire jól sikerült elsajátítania a röp­labdázás mesterségbeli fogá­sait, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy 18 évesen tagja lehetett a vasgyáriak bajnokcsapatának. Meghívják a válogatottba is, ám ott nem igazán tud gyökeret ereszteni „Csiger". Nem, mert ő különösen az első ütő helyén képes ki­emelkedőt produkálni, ám a címeres mezben a center posztján szántak neki szere­pet. Később anyaegyesületé­nél sem ügy alakult sorsa, ahogyan elképzelte - sokat volt sérült -, ezért aztán úgy gondolta, befejezi sportpá­lyafutását. Egy véletlennek, egy Ti­sza-parti találkozásnak kö­szönhetően mégis letett eb­béli száéndékáról. Ebben so­kat segítették azok a szegedi haverok - Hulmann, Petheő, Polgár, Csíkos -, akikkel még az ifjúsági válogatott­ban barátkozott össze. Unszolásukra jelentkezett NEVJEGY ÚRFI Csaba Született: 1971. janu­ár 22-én, Budapesten Magassága: 196 cm Eddigi klubjai: Csepel SC Válogatottságainak száma: ifjúságiként 167­szer, felnőttként 30-szor öltötte magára a címeres mezt Eredményei: bajnoki aranyérem a Csepellel, ugyancsak bajnoki cím és Magyar Kupa-győze­lem a Medikémia Szeged színeiben. Fotó: Gyenes Kálmán Nyári Sándornál, aki csupán annyit közölt vele, ha neki­feszül a munkának - jöhet. Jött, látott, ám az nem mondható el, hogy minden téren győzött, mert a Medi­kémia Szeged kezdő csapa­tában nem sokszor jutott szóhoz. Ez azonban cseppet sem zavarja, mert az elkö­vetkezendőkben is itt akarja folytatni sportpályafutását. - Nagyon jól érzem ma­gam Szegeden, hiszen a srá­cok többségét már korábbról ismerem, s a hónapok során a csapat többi tagjával is jó kapcsolat alakult ki - tudatja, miért ragaszkodik a Tisza­parti városhoz, a társasághoz. Persze más oka is vann ennek a kötődésnek, amit nem is titkol. - Tavaly nyáron megis­merkedtem egy bájos szegedi lánnyal, a hölgyideálommal, aki azóta a barátnőm, s re­mélem az is marad - avat be szerelmi életébe. Azt sem szégyelli beval­lani, hogy a pénz világa is érdekli, nemcsak a röplabdá­zásból él(t), fuvarozói tevé­kenységet is folytat(ot), illet­ve most is szeretne folytatni. - Sajnos, eddig még nem kerestem annyit, hogy gond­talanul éljek, ezért jönne jól egy 100 milliós nyeremény, amiből nyugodtan tengethet­• Az evezős OB pénteki ver­senynapján egészen öt óráig eléggé egyhangúan folytak a küzdelmek, hiszen hol a győri, hol az MTK-s, hol a csepeli versenyzőket szólították ered­ményhirdetéshez, mert ez az a három klub amely meghatá­rozza ma a sportág színvon­alát. Igaz, addig sem maradt érem nélkül Csongrád megye, mert a régiónak nevet adó vá­ros egyesülete, Polonyi Tibor révén egy ezüstérmet könyvel­hetett el. A Csongrádi Vízügyi SE edzője, Várkonyi István pedig méltán volt büszke, hi­szen tanítványának, a fiú mini B egypárevezősben, nyolc el­lenfelet sikerült megelőznie. Ebben a számban a szegedi Molnár Csaba az ötödik lett. A fiú tanuló kormányos négy­párevezősben a Szegedi Víz­ügyi SE Sólyom, Antal, Adám Z, Linka, kormányos: Sobják D. összeállítású gárdája hato­dikként ért a célba. Akkor jött az a bizonyos 17 óra, amikor a fiú ifjúsági kor­mányos nélküli négyesek elin­dultak, s a célba legalább két hajóhossz előnnyel a Szegedi Vízügyi SE Kószó Ferenc, Adám Péter, Danyi Róbert, Lele László összeállítású gár­dája érkezett elsőként. A győ­riek meg is kérdezték azon nyomban: „Kik vagytok? Nem is ismerünk bennetek!" Ezután bizonyára ismerősként üdvöz­lik a Rába-partján is a szegedi négyest... Az aranyérmes szegedi négyes. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Evezős Országos Bajnokság A második napra is jutott egy szegedi aranyérem • Több csatornán is A milánói kaland Július 16-án (vasárnap) a televízió több csatornáján is láthatjuk a ,Játék, határok nél­kül" vetélkedő milánói fordu­lóján résztvevő szegedi csapa­tot . A sort a szegedi VTV nyitja, 19. 00 órától egy filmet sugároznak a versenyen részt­vevő csapat felkészüléséről. Ezt követően 20. 05 perces kezdettel az MTV 2-es csator­náján láthatunk összefoglalót a vetélkedőről. Lesz még egy szegedi vonatkozása az MTV vasárnapi adásának: ugyancsak a 2-es programon, 17. 00 órától egy Szegedet bemutató filmet sugároznak a „kettesen". ném napjaimat. Kifejezetten érdekel az üzleti élet, ami ­akárcsak a horgászat - a hobbijaim közé tartozik ­tudjuk meg, mi minden fog­lalkoztatja, s mit tenne, ha lottó főnyereményhez jutna. Az ábrándozást sem veti meg, ez derül ki kitárulkozá­sából - Gyermekkoromban hí­res sportoló akartam lenni, amit részben sikerült elér­nem. Ezen kívül persze va* még egy-két megvalósításra váró dolog az életemben, például szívesen nyaralnék Floridában - árulja el, tisz­tában van vele, hol található a földi paradicsom. Beszélgetésünk során ter­mészetesen a bajnokságot, a finálét is számba vesszük. - Fantasztikus egy társas­ág a mienk, végtelenül bol­dog embernek érzem ma­gam, hogy Szegeden is aranyérmet vehettem át. Nagyban köszönhetem ezt Nyári Sándornak, akit meg­mentőmként is tisztelek - kö­szöni meg a lehetőséget mesterének, akinek jóvoltá­ból nem kellett véglegesen szögre akasztania szerelését. Úrfi Csaba, mint társalgá­sunkkor is jelezte, játszani szeretne, mégpedig minél többször. Erre van esélye, hiszen tehetsége, adottságai révén - a föladói poszt kivé­telével -, szinte valamennyi helyen átlagon felüli teljesít­ményre képes. Azért viszont, hogy mindenkor biztos pontja lehessen a csapatnak, ő tehet legtöbbet. Bizonyára tesz is, mert - ahogyan mondta - egyáltalán nincs megelégedve önmagával, teljesítményével. Gyürki Ernő Mármarosi János, tegnap kiderült, joggal izgult az első napon, de akkor elrontotta a versenyét. Pénteken egypár­evezősben olyan nevek mellé verekedte be magát, mint Szö­gi, Mitring, Dani, ők vala­mennyien a sportág nemzetkö­zileg is ismert egyéniségei. Sebesvári Mihály edző már ezt is nagy fegyverténynek köny­velte el, s nem is várt az egy olimpiai pontot jelentő helynél jobbat. Mármarosi azonban rá­cáfolt, mert a negyedik lett. • Péntek reggel, háromne­gyed kilenc. A srácok száll­ingóznak befelé a kapun, van akit a szülei hoznak, mások bringával érkeznek, s vannak akik már korábban jöttek - ők az egyik aszfalt­borítású pályán javában „küzdenek", lövik a gólokat, amolyan mindenki-minden­ki ellen játék ez, nincs em­berfia aki gyerekként ne ját­szott volna ilyesmit. Szalai István edző - akit a gyere­kek csak „tanárbácsinak" szólítanak - ismerősei köré­ben a pálya mellett beszél­get. A téma természetesen Szeged labdarúgása, majd kilenc óra előtt néhány perc­cel a gyerekekkel együtt át­ballagunk a füves pályára. Kedvencek: Fradi, Ajax A lurkók rövid eligazítást kapnak, én pedig néhány labdarúgó-palánta - Kende­resi Márton, ifj. Dlusztus Imre, Pécsek Tibor, Lele Ákos, Retek Flórián és a Franciaországból érkezett Péter Rózsa - társaságában helyet foglalok a tribünön és faggatni kezdem őket: mi­lyen a tábor, miket csinálnak a tréningeken ? - Nagyon sok mindent szoktunk gyakorolni, legjob­ban az egymás elleni játékot és az edzőmeccseket szeret­jük, a futást már nem annyi­ra - így Marci és Tibi. Álta­lában másfél, két órás edzé­sek vannak és nem csak dél­előtt, hanem délután is. Ilyenkor már nagyon meleg van - kapcsolódik be a be­szélgetésbe Flórián és Amb­Csonka Csaba „új" párjá­val, Kéri Lászlóval pedig na­gyon fogadkozott, hogy most mindent beleadnak. A szegedi fiúk be is tartották szavukat, mert a nagyon erős felnőtt kormányos nélküli kettesek mezőnyében harmadikként ér­keztek a célba. A versenyt megtisztelte dr. Greminger János, az OTSH elnökhelyettese is, aki a látottakról a következőket mondta: - Ez az OB különös jelen­tőséggel bír, hiszen az érmek elosztása mellett a sportág kontinentális vetélkedésére hí­vatott válogatni. Nagyon re­mélem, hogy az evezősök to­vább folytatják felzárkózásu­kat a nemzetközi élmezőny­höz, s ez azt is jelenti, hogy néhányan kvalifikálják ma­guknak az olimpiai részvételt. Az OB küzdelmei ma 14 és vasárnap 8.30 órától folytatód­nak. Süli József • Kritikus időszak: a kamaszkor kezdete Iskola a stadionban Már háromesztendős múltra tekinthet vissza a Tisza Volán labdarúgó szakosztályának nyári focisulija. Az Újszegedi Kisstadionban különböző korosztályú gyere­kek napi két edzéssel próbálnak minél többet elsajátí­tani ebből a csodálatos játékból - szakszerű felügyelet és irányítás mellett. Mikor példaképeik után kezdek érdeklődni hirtelen élénkebbé válnak, Preisin­ger. Lipcsei, Lisztes, Simon nevét kapom válaszul - ked­venc csapat természetesen a Ferencváros, a külföldiek közül pedig az Ajaxra „es­küsznek" a legtöbben. A francia fiú, Péter Rózsa csu­pán egy csapatot nevez meg kedvencként, a PSG-t, ­nincs szükség külföldi ked­vencekre, ha a hazaiak is jók... Az erő/elelös Egy atléta, Alexa Szabolcs feladata az ifjú labdarúgók fizikumának fejlesztése, a fu­tómozgás koordinálása, az erőnlét javítását célzó edzé­selemek levezénylése. Sza­bolcs így összegzi a labdarú­góknál szerzett tapasztalatait: - Van két dolog, melyet ­bár mindkettő nagyon fontos egy labdarúgó esetében ­külön kell kezelni egymás­tól. Az egyik a gyorsaság, a másik az állóképesség. A gyorsaság öröklött adottság, nemigen lehet befolyásolni. Szalai István „osztályfőnök" és az ifjú tanítványok Lékó legyőzte Lobront A világ legjobb játékosainak részvételével Dortmundban meg­kezdődtek a 23. nemzetközi sakknapok. A rendezvény kerete­in belül egy 380 ezer német már­ka összdíjazású. FIDE XVII-es kategóriájú nagymesterversenyt is lebonyolítanak, melyen tíz ki­tűnő sakkozó indult el. Az első fordulóban Lékő Péter világossal legyőzte a német Eric Lobront. A nap leghosszabb partijában a Fl­Az állóképesség viszont igen nagy mértékben fej­leszthető, csiszolható... Figyelemreméltó monda­tok, hiszen szakember szájá­ból hangzottak el, remélhe­tőleg illetékes helyeken is megértésre találnak. Egy „régi bútordarab" Szalai István összességé­ben eredményesnek tartja a kéthetes focisulit. Míg a gye­rekek bólyák között szlalo­moznak, mi „kinn padon" vonjuk meg a két hét mérlegét. - Én már régi bútordarab vagyok, van itt olyan gyerek akinek már az édesapját is edzettem. • Van valami különbség az akkoriak és a mai gye­rekek hozzáállása, fociról alkotott képe között ? - A gyerekek ma is ugya­nolyan lelkesek mint régen, csak mára már a körülmé­nyek mások, sajnos nem elő­nyükre változtak meg. Bebi­zonyosodott az is, hogy a srácokat igazán akkor lehet terhelni amikor nincs iskola, így talán a téli szünetre is ér­demes lenne szervezni egy hasonló focisulit. A gyerek fejlődése szempontjából legkritikusabb kor a 14-15. év. Ekkor kerülnek középis­kolába, gimnáziumba, és a magasabb követelmények hatására sokan abbahagyják a sportolást. Mi folytatjuk ezt a kezdeményezést, remél­jük, hogy másutt is kialakul­nak hasonló csapatok, így több edzőmeccset tudunk majd játszani. És persze jó lenne, ha a gyerekeknek is­mét lennének szegedi példa­képei - a labdarúgók közül. Mi mindent megteszünk azért, hogy fgy legyen. Beck Artúr DE-világbajnok Anatolij Karpov sötéttel késztette megadásra Jev­genyij Barejevet. - Eredmények: Barejev (orosz)-Karpov (orosz) 0:1; Kramnyik (orosz)-Ivancsuk (ukrán) 1:0; Lékó-Lobron (né­met) 1:0; Lautier (francia)-Bel­javszkij (ukrán) 1:0; Short (an­gol)—Piket (holland) döntetlen.

Next

/
Thumbnails
Contents