Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-15 / 164. szám

• Békeidős katasztrófa Harkovban Ukrajna második leg­népesebb városának, a csaknem 1,6 millió főt számláló Harkovnak a vezetése azzal a kéréssel fordult a lakosokhoz, hogy bizonyos időre hagyják el a települést. A város víztisztító be­rendezése ugyanis olyan súlyos károkat szenve­dett a június végi esőzé­sek nyomán, hogy csak napi 2-3 órára biztosí­tott a lakosok ivóvízellá­tása. Június 30-án né­hány óra leforgása alatt egyhavi csapadék zúdult Harkov városára. A soha nem látott esőzés következtében több helyen is szétsza­kadt a település csator­nahálózata, a szennyvíz a várost és az ország több körzetét ivóvízzel ellátó Északi-Donyec fo­lyóba ömlött Harkov megye több járásában a vízellátás megszűnése miatt ki kell íratni minden olyan be­teget a kórházakból, aki nem igényel sürgős or­vosi ellátást. A mentési tervek szerint a városon kívülre költöztetik a se­bészeti kezelésre váró betegeket és a szülés előtt álló anyákat. Ren­delkezés született arról is, hogy az édesanyák­nak az újszülöttekkel három nappal a szülés után el kell hagyniuk a kórházakat, a csecse­mők ellátására a laká­sokban kerül sor. Clinton amerikai elnök jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében újabb 79 hazai támaszpontot bezárnak, több tucatot pedig „karcsúsítanak", át­szerveznek. Rz a negyedik bezárási hullám azóta, hogy az Egyesült Államok, a hidegháború lezárultá­val, elhatározta katonai kiadásainak csökkentését. A korábbi bezárások vagy leépítések 1988-ban, 1991-ben és 1993-ban voltak, s legkevesebb 250 bá­zist érintettek. Clinton döntése automatikusan tör­vényerőre emelkedik, ha a kongresszus 45 napon belül nem veti azt el. A törvényhozás vagy elvetheti, vagy elfogadhatja a tervet, nem módosíthat rajta. A bezárásokkal, átszervezésekkel közvetlenül munka­helyek tízezrei forognak veszélyben, a McClellan bázison és a texasin több mint tlz-tizezer. SZOMBAT, 1995. JÚL. 15., 85/164. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 24 FT • „Folytatni és folyamatosan újrakezdeni saját történelmünker A Feszty-körkép már nem álom Az épület, amely a panorámát rejti. (Fotó: Enyedi Zoltán) Miniszter úr, több komolyságot.. • Huszonöt évvel ezelőtti álom valósult meg - mondta tegnap az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkban Trogmayer Ottó múzeumigaz­gató, amikor ünnepélyes kere­tek között átvette Ryszard Wójtowicz főrestaurátortól a Feszty Árpád és társai által készített „A magyarok bejöve­tele" című monumentális pa­norámafestményt. A Feszty­körkép műszaki átadásán po­litikusok, szakemberek, szpon­zorok, valamint a sajtó képvi­selői vettek részt. De ott volt özv. Feszty Istvánné is, aki férje nagybátyjának művét most láthatta teljes szépségé­ben. (Folytatás a 3. oldalon.) Dicsőséges párizsi díszszemle • Rehabilitálják „a" iósset Attüát Szegedi táblaerdő ­türelmes polgárokkal Lassítsunk, lassítsunk! (Fotó: Schmidt Andrea) • A napon legalább 45 fokot mutat a hőmérő, az embert a gutaütés kerülgeti, de ha elsé­tál, vagy elautózik a József Attila sugárúttá, egyből opti­mista lesz. A Strabag útépítőit ugyanis az Isten melege mel­lett a gépek és a forró aszfalt­burkolat is fííti. Nem minden­napi megterhelés ilyen forró­ságban utat építeni. A szegedi autósok szerencsére türelme­sek - igyekeznek betartani, mármint a 30 kilométeres se­bességkorlátozást. (írásunk az 5. oldalon.) Itt még állati tetem is akad A fürdés nem igazán ajánlatos. (Fotó: Schmidt Andrea) (Cikkünk az 5. oldalon.) A közgyűlés igent mondott avebere A Szeged városi küz­gyűlés legutóbbi ülésén, a többi között, az is szere­pelt, hogy támogatják-e az 1998-ban Szegeden megrendezendő síkvízi kajak-kenu világbajnok­ságot. A városatyák szin­te kivétel nélkül mind­annyian igennel voksol­tak, s elhatározták, hogy e nagy eseményt 80 millió forinttal támogatják. A jelek szerint tehát nem lesz akadálya annak, hogy a Tisza-parti város otthont adjon az utóbbi évek egyik legrangosabb sportversenyének. Chirac államfői diadalmenete. (MTI - Telefotó) • A hagyományoknak meg­felelően színpompás dísz­szemlével emlékeztek meg pénteken Párizsban a nagy francia forradalom évfordu­lójáról. A nemzeti ünnep al­kalmából 4100, részben Boszniát is megjárt katona vonult végig a főváros híres sugárútján, a Champs-Elysé­es-n. A mostani díszszemlé­nek különös hangsúlyt adott, hogy az elmúlt 14 év, a Mit­terrand-korszak után idén ta­vasszal új politikus került a francia állam élére, s Jacques Chirac-nak, az új államfőnek ebben a tisztségében ez volt az első július 14-i felvonulása. •VelOE* bt wM A tökéletes polgári védelem A baktói Bika-tó buktatói • Egyik olvasónk panaszá­ra mentünk ki a baktói Bi­ka-tóhoz. Elmondása sze­rint katasztrofális állapotok uralkodnak arrafelé, senki sem törődik a környezetvé­delemmel, ezért a parányi tavacska is az utolsókat rúgja. Első pillantásra minden rendben van, vadkacsák úszkálnak csapatostul a tó­ban, amit egészségesen zöldelő nádas ölel körül. Közelebb menve vesszük csak észre az iszapba süllyedt gumiabroncsokat, a műanyag üdítősflakono­kat, üvegeket. A banda hatvannégy kocsit lopott Egy különleges összetéte­lű nyomozói különcsapat­nak, s a BRFK, a Pest és Za­la megyei főkapitányság pél­dás együttműködésének kö­szönhető, hogy a rendőrség egy évig tartó nyomozás eredményeként 61 tagú autó­tolvaj-bandát leplezett le. A figyelőembereket is fogla­koztató és többnyire rádióte­lefon hívásokkal „mozgósí­tott" banda tagjai három év alatt 64, márkás gépkocsit kötöttek el, összesen 82 mil­lió forint értékben. A sze­mélyautók kétharmadát szerb, orosz, ukrán és arab személyek „megrendelésére" adták el, tényleges értékük 10 százalékáért. A megren­deléseket két budapesti férfi, G. Ottó és T. Mátyás fogad­ta; a banda leginkább a Bala­ton mentén, Budapesten és Hévízen tevékenykedett. Megfelelő célszerszám bir­tokában, a dugózár kihúzá­sának módszerével és gyor­san lopták el az autókat. Jár­műlakatos és esztergályos segítségével átalakították a motor- és alvázszámokat. A legális okmányokat pedig a vevők szállították. A tolva­jok dolgát egy-két volt rend­őr is segítette, főleg informá­torként...

Next

/
Thumbnails
Contents