Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-14 / 163. szám

PÉNTEK, 1995. JÚL. 14. A A MAV Rt. helyzetével kapcsolatos félreérthető vélekedések tisztázására is kísérle­tet tett Káinoki Kis Sándor, a társaság elnöke azon az eszmecserén, ami újságírók részvételével zajlott a MÁV Rt. Vezérigazgatóságának épületében. Káinoki Kis Sándor és Rigó Zoltán vezérigazgató egyaránt úgy értékelték a vasúttal kapcsola­tos múltheti kormányhatározatot, amely egy valódi reformot alapoz meg. • Leszámolás az önfinanszírozó vasút illúziójával 1 MÁI Rt, nem tervez tömeges elbocsátásokat Szusszanásnyi szünet. (Fotó: Karnok Csaba) tások fejlesztésére is több pénz juthat. A 40-50 milliárd forint­nyi adósságnak a jövő évi költségvetés keretében való rendezése lényegében annak elismerése, hogy az elmúlt másfél évtizedben a MÁV­nak, a mindenkori kormá­nyok megrendelése alapján, a köztudottan veszteséges személyszállítást kényszerű­en saját magának kellett fi­nanszíroznia. Az ilyen, nem • őz MTV közalkalmazottai javasolnák... Kit érdekel a médiabéke? BELÜGYEINK 3 Ne írjanak le bennünket! Tiltakozó sorok a vízumkényszerről rOizettem én lelkiismeretesen a lelkiismereti adót. ÍS Jöttek is bőven a beszedésére hivatottak, akik­nek végigjattoltam nemegyszer a Kárász utcát. Tartotta a kezét az Erdélyből menekült és a Jugo­szláviából elűzött magyar, a munkanélküli sokgyere­kes cigány, a földön ülő nyomorék, a kosztól ragadó purdé, a karján keservesen síró csecsemőt tartó ifjú anya. A dolog akkor lett gyanús, amikor először mond­tam nemet. Az alázatos, könyörgő stílus - a nincsre - vad és félelmet keltő szitkozódássá, fenyegetéssé változott. Időközben kiderült, hogy a szegény erdélyit autóbusszal fuvarozzák ide több tucat társával együtt, közös koldulásra, aminek nagy suskáját a fő­nök nyúlja le. A kis purdé meg szalad az én ötvene­semmel a papájához, s jattolja neki röhögve adomá­nyomat. Az ordító csecsemőt meg tűvel bökdösi az anyja, hogy a helyzet drámaiságát fokozza. A~1 bizalmam odalett, s ma már nem szponzorálom LLi a koldusokat, mert fogalmam sincs, melyik az igazi és melyik az álruhába öltözött. A kéregetők öt­lettára azonban kifogyhatatlan, a gyanússá lett kol­dulás helyett mostanság jótékonysági szervezetek ne­vében - lásd például a gyermekek javára működő VNICEF - gyűjtögetnek „őszinte átéléssel". S mi örök balekok, újra csapdába esünk, és fizetjük to­vább a lelkiismereti adónkat, mígnem újra rájövünk a turpisságra, s egyszer bevégezzük jótékonysági ak­cióinkat. S talán éppen akkor és abban esetben, ami­kor igazi és valódi kéregetővel találkozunk. Cclfoo-,' ^ fjűlpÍFcJU^ y^rfSm JAM1NA TÉGLA TERMÉKEI ÁREMELÉS ELŐTT JÚLIUS 15-IG MÉG MEGRENDELHETŐK nunmil Ditll Körös 36; 30 - FB 60/19 béléselem MtlUUL BAU- 10/49 válaszfallap Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel.: 63/3.14-011 SZICÍLIA-MÁLTA 8-14 napos üdülések CONGRESS & HOBBY UTAZÁSI IRODA Tel.+fax: •f»<"0U2) 484-531,484-532 Eng.sz.: R-0241/1994 Románok a kredencben Káinoki Kis Sándor a MÁV Rt. elnöke szerint a kormány mostani döntése szerves folytatása annak a folyamatnak, amelynek egyes állomásai: az 1993-as vasúti törvény megszületése; az 1994 novemberi kor­mányhatározat; az 1995 feb­ruári állam-MÁV szerződés megkötése. Az elnök úgy vélekedett, hogy a vasúttal, a vasút lehetséges szerepével, a finanszírozásával kapcso­latos szélsőséges nézetek után immár nyugvópontra juthatnak a vasút szerepéről folytatott viták. Az elnök hangsúlyozta: a határozat legfontosabb ele­me, hogy a kormány 1996­tól valódi megrendelőként lép fel és ejdönti, hogy az adott költségvetési évben mi­lyen vonalakon és hány sze­mélyszállító vonat közleked­tetését képes finanszírozni. 1997-től a finanszírozás le­hetőségét a bruttó nemzeti össztermékkel összefüggés­ben határozzák meg, vagyis az ország teherbíróképessé­gének növekedésével a vasú­ti személyszállítási szolgála­Az MTV Közalkalmazotti Tanácsa nem ért egyet a kor­mány által beterjesztett mé­diatörvény-tervezettel, amely csak egy földi sugár­zású programmal kívánja el­látni a közszolgálati felada­tokat. A testület kedden elfo­gadott - csütörtökön közzé­tett - nyilatkozata szerint csak két földi sugárzású csa­tomán lehet gazdaságosan és pártoktól, kormánytól füg­getlenül, demokratikusan A hét végén Kunágota és Magyardombegyház között elkövetett rablás tetteseit ke­resi a mezőkovácsházi rend­őrkapitányság, amely 50 ezer forint jutalmat ajánlott föl a nyomravezetőnek. H. Gy. pusztaottlakai lakos lo­vas fogatával Ottlakáról Dombegyházra fuvarozva éppen elhagyta Kunágotát, amikor egy fehér vagy szür­ke színű, régi fajta, körlám­pás Lada a fogat elé állt, s a gépkocsiból kiszálló álarcos a megtámadott embertől azt követelte, adja át neki az ér­működtetni a nemzeti köz­szolgálati televíziót. Az MTV Közalkalmazotti Ta­nácsa támogat minden olyan módosító indítványt, társa­dalmi és politikai kezdemé­nyezést, amely közelebb vi­szi a kormány elképzeléseit a 18 pontos hatpárti megál­lapodás elveihez. A testület véleménye szerint médiabé­két csakis a parlamenti pár­tok által, konszenzussal meg­alkotott törvény hozhat. tékeit. H. Gy. ijedtében leug­rott a kocsiról és igyekezett elmenekülni, ám az álarcos útonálló lekapott egy vasvil­lát a szekérről és azt a férfi mellének szegezte. A Csaná­di országút álarcos rablója kivette a parasztember zse­béből az erszényt, amelyben 34 ezer forint volt. Az árok­ba szorított és pénzétől meg­szabadított férfi lovas kocsi­ját egy másik ismeretlen a földútra vezette, majd a két rabló a Ladába beugorva Kunágota felé porzott el. • Mi, kisebbségi sorban élő magyarok, megdöbbenéssel és riadalommal fogadtuk és fogadjuk azokat a naponta hozzánk érkező híreket, ame­lyek egyes, Magyarországgal szomszédos államok polgárai számára kilátásba helyezik a vízumkényszer bevezetését. Ezzel a tervezett fenyegető intézkedéssel kapcsolatban fel kívánnánk hívni a figyel­met az alábbiakra. A délvidéki, vajdasági magyarság fenyegetettsége általánosan ismert, s vélemé­nyünk szerint a szóban forgó intézkedés tovább súlyosbí­taná helyzetünket, amit mind­eddig az anyaországgal való szoros együttműködés és a határok viszonylagos átjár­hatósága némileg ellensú­lyozott. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a jugo­szláv hatóság (és más gazda­ország hasonló) határátlépési illetéke különben is súlyosan érinti a magyar kisebbséget, s így elváljuk, hogy anyaor­beruházásokra felvett hite­leknek csupán a kamatkölt­sége meghaladja az idén a 13,5 milliárd forintot. Ezért nagy jelentőségű a kormány­nak az a döntése, hogy a vasúti személyszállításnak a szágunk legalább ne tetézze bajainkat, gondjainkat. Mély meggyőződésünk, hogy a vízumkényszer nem­csak a határon kívül rekedt nemzetrésznek árt, de a ha­zában élő nagyobb darabnak is, mert miután a bennünket fenyegető, nem eléggé át­gondolt tervezet igazi okát még csak nem is sejtjük, ám feltűnő egybeesést látunk az állami jövedelemkiesést okozó alkotmánybírósági döntés és a kormány foltoz­gató igyekezete között, hittel mondjuk: a vízumkényszer biztosan nem hoz elegendő pénzt, de bizonyosan hoz magával menekültáradatot. Ugyanakkor nem is annyira be-, mint inkább kifelé áramlik majd a pénz, a hatá­ron túli magyar és nem ma­menetjegyek árán fölüli ré­szét a jövőben közvetlenül a költségvetésből kell finan­szírozni a drága hitelek he­lyett. A MÁV Rt. elnöke meg­említette, hogy minden ellen­kező híreszteléssel szemben a MAV-nak nincs közvetlen társadalombiztosítási tarto­zása, mivel azt már a tavaly novemberi kormányhatáro­zat rendezte. Szólt ugyanak­kor arról, hogy itt az ideje „a belső adósságok" rendezésé­nek is. Ki kell dolgozni és végre kell hajtani az elhasz­nálódott vasúti pályák felújí­tásának programját. Rigó Zoltán vezérigazga­tó szerint a kormány megte­remtette az anyagi feltétele­ket annak a középtávú stra­tégiai programnak a végre­hajtásához, amelynek kidol­gozása az elmúlt év őszén kezdődött meg a társaságnál. Az is elhangzott: a MÁV Rt. nem tervez tömeges elbo­csátásokat. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években 50 ezerrel csökkent a lét­szám, s minden további je­lentős lépés csak a technoló­gia korszerűsítése után lehet­séges. A társaság jelenlegi létszáma 69 ezer 700 fő. Eb­ből kiderül, hogy az első fél­évében több mint 3600-zal csökkent az állomány. Ez is azt mutatja, hogy nincs szükség drámai intézkedé­sekre, a szervezetkorszerűsí­tés, a technológiaváltás, a korengedményes nyugdíja­zás lényegében folyamatos, szerves munkaerőmozgást vált ki, ami összhangban van a várakozásokkal. gyar betétesek pénze a határ­széli bankokból. Ha pedig e dologban nem az anyagi szempont a legfon­tosabb, az a kézenfekvő kö­vetkeztetés kínálkozik, hogy a bezárkózás a mindenkori diktatúrák legfőbb jegye: drágul a posta, az utazás (az emberek közötti érintkezés), a határok lezárulnak. Vegyék tehát figyelembe az illetékesek a határon túli magyarság érdekeit is, hogy magyarnak szeretnénk meg­maradni! Mert mi is létezünk még, ne írjanak le idő előtt ben­nünket! Zenta, 1995. július 12. Szloboda János ny. tanár, Varga Zoltán író, Vicei Károly író, Tari István író A Budakörnyéki Vámhi­vatal pénzügyőrei három ro­mán állampolgárra leltek egy svédországi rendeltetésű bútorszállítmányban. A po­tyautasok Romániában rej­tőztek el a bútorok között, egy svéd honosságú teher­gépkocsin. Valószínűleg azért szánták magukat erre a lépésre, mert Svédország és Románia között vízumkény­szer van érvényben. A gép­kocsi azonban még hazánk­ban is árut kívánt felvenni. A szállítmány emiatt elke­rülhetetlen felnyitása során találták meg a magyar vá­mosok a tiltott határátlépés­sel kísérletező utasokat. Mindhármójukat átadták a rendőri szerveknek. • A NATO-csatlakozásról Thüimerék megszavaztatnák a népet A Munkáspárt népszava­zást kezdeményez Magyar­ország NATO-csatlakozásá­ról, mivel azt szeretné, ha a politikai pártok helyett a la­kosság döntene e fontos kér­désben - hangzott el a szer­vezet csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Thürmer Gyula, a párt elnöke elmondta: a je­lenlegi kormányprogram ugyan tartalmazza a csatla­kozásról szóló referendum tervét, azt azonban csak ak­kor írnák ki, ha már lezajlot­tak a belépésünk feltételeit meghatározó tárgyalások. A Munkáspárt ezzel szemben úgy látja: a magyar lakossá­got foglalkoztatja ez a prob­léma, jelentős része pedig már elég információval ren­delkezik a NATO-tagság előnyeiről és hátrányairól ahhoz, hogy felelősséggel döntsön e kérdésben. A párt ezért felkér minden a javas­lattal egyetértő Személyt és civil szervezetet, hogy mun­kájával segítse az augusztus 20-án, „a magyar független államiság ünnepén" induló akciót. Vasvillás útonállók Csanádban • Az utóbbi négy hónap­ban már a harmadik gyógy­szeráremelést értük meg. A július 1-jei árváltozás nem volt oly nagymértékű, mint az áprilisi és májusi, ami együttesen 43 százalékos gyógyszeráremelkedést eredményezett. A patika­szerek immáron folyama­tosnak mondható emelésé­nek hatásairól kérdeztük a Kígyó patika helytettes ve­zetőjét, dr. Fülöp Borbálát. • Úgy tűnik, a néhány nappal ezelőtti, július 1­jei gyógyszeráremelést már-már rezzenéstelenül viselték az emberek, szemben az áprilisi reak­ciókkal. így látja a bete­gek között élő gyógysze­rész is? - Valóban, ez a mostani áremelés korántsem volt oly drasztikus, durván 10 szá­zalékos,.mint az áprilisi, amikor jelentősen csökkent, vagy teljesen megszűnt egyes gyógyszerek tb-támo­gatása. Áprilisban sokkal drámaibban érződött a drá­gulás hatása. Nem egy be­teg tépte össze itt a helyszí­nen a számára megfizethe­tetlen összegű gyógyszerre­ceptet. A másik tipikus eset, ® KÉRDÉS • A Kígyó patika helyettes vezetőjéhez Voltak drámai jelenetek amikor a felírt 2-3 szer kö­zül egyet vagy kettőt vitt el, mert ennyire futotta a pén­ze. Sajnos azt hagyja itt a patikában, amelyik a leg­drágább, ugyanakkor ame­lyikre a leginkább szüksége lenne. Nemegyszer előfor­dult, hogy olyan gyógysze­rekből, amiknek terápiás hatásához két doboz pirula szükséges, csak egyet tu­dott megfizetni. Ebben az .esetben erősen kétséges egy félig végzett kúra eredmé­nyes hatása. Áprilisban, májusban voltak tehát drá­mai jelenetek. Ezek a sokk­hatásnak „köszönhetők", most júliusban már nem ta­pasztaltunk hasonlókat. A betegek nagy része már az orvosnál tájékozódik egyes patikaszerek áráról, s ezek­nek ismeretében egyezke­dik a doktorral, hogy meny­nyit és melyik gyógyszert képes megfizetni. • Az orvosok élnek a vagylagosság lehetősé­gével, ami azt jelenti, hogy az orvos x gyógy­szer felírásakor a re­ceptre rávezeti azt is, hogy melyik gyógyszer­rel helyettesíthető. - Ilyen vénnyel mi még itt a Kígyó patikában nem találkoztunk, de ezt koránt­sem negatívumként értéke­lem. Az orvqsok zöme - ki­vált a háziorvosok, gyerme­korvosok - igyekszik nap­Dr. Fülöp Borbála rakészen ismerni a gyógy­szerárváltozásokat, s így már a rendelőben meg­egyeznek a betegekkel ar­ról, hogy a hasonló hatásfo­kú, de eltérő árú gyógyszer közül melyiket írja fel az orvos. Ez szerintem így is van rendjén, hiszen az orvos ismeri a betegét, s ő tudja, melyik gyógyszer a legjobb a számára. Ebben csak az a baj, hogy az orvosoknak szinte hetente újra és újra át kell tanulmányozniuk a gyógyszerárlistát, - figyelve a változásokat -, ami nem kevés idejüket rabolja el. • A júliusi áremelés szinte észrevétlenül kú­szott be a patikákba, leg­alábbis nem volt akkora elő- és utóhangja, mint a korábbi drágítások­nak. Most mely gyógy­szerek drágultak? - Július l-jével 440 ma­gyar készítmény ára válto­zott, s azért beszélek válto­zásról, mert nemcsak emel­tek, de néhány gyógyszer ára csökkent. Olcsóbb lett az egyik legkeresettebb an­tibiotikum, az Augmentin, aminek ára 281 forintról 98 forintra csökkent, a cukor­betegek által szedett Diap­rel tabletta ára 564-ről 354­re esett. Drágább lett vi­szont az Algopyrin, a Poly­vitaplex-8, a görcsoldó Meristin. Sajnos még keve­sen tudják, hogy recept nél­kül vásárolható gyógysze­rek, mint például az Al­gopyrin, bontható, ami azt jelenti, hogy ha valakinek csak két tablettára van szüksége belőle, akkor a pa­tikában kötelesek ezt a ké­rését teljesíteni. Kalocsai

Next

/
Thumbnails
Contents