Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

t % I •4 KRÓNIKA . DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JÚL. 3. Kaszára kapott az ünneplő város. (Fotó: Karnok Csaba) • (Folytatás az 1. oldalról.) - Az aratóünnep egyik legfontosabb eseménye a ho­moki parasztembernek, mert kifejezi az egész évi munka gyümölcsét - mondja Nóg­rádi Zoltán. - Talán ez az az ünnepünk, amelyik legszer­vesebben épül be az embe­rek életébe, akik a hagyomá­nyok vállalásával együtt vál­lalják munkájukat, az elődök életstílusát, erkölcsi normáit, a mindennapi élet szabályait. Úgy érzem, ha ezeket az ér­zéseket erősíteni tudjuk az emberekben, akkor kicsit könnyebbé tesszük számuk­ra elviselni a mostani sanya­rú időket. Támaszt adunk ahhoz, hogy a polgárosodási folyamat végbemenjen. Fon­tosnak tartom, hogy az em­bereknek legyen annyi tartá­suk, önbizalmuk, egymáshoz és a településhez való ra­gaszkodásuk, hogy vala­mennyire függetleníteni tud­ják magukat az aktuális poli­tikai és gazdasági problé­máktól, és képesek legyenek felszabadultan ünnepelni. Az aratóünnepnek már az első világháború előtt is nagy ha­• Aratóünnep Mórahalmon A parasztkórus kötötte a kévét gyományai voltak ezen a vi­déken. Volt egy jól működő mezőgazdasági egyesület, amelynek nagyon neves ve­zetői voltak, olyan közéleti személyiségek, akik megha­tározóak voltak a vidék éle­tében. Ezeket a hagyomá­nyokat igyekszik folytatni a mostani aratóünnepet meg­szervező helyi mezőgazda­sági egyesület és a gazdakör is. Hosszú idő után tavaly elő­ször a településen rendeztük meg, idén ideális környezet­ben, Csihóczki József tanyá­ján tartjuk az ünnepséget. A tanya gazdája példázza a ho­moki gazdálkodói szemléle­tet: a homokból, a semmiből is értéket lehet teremteni. Már tavaly megállapodtunk vele, hogy ősszel a tanyája közelébe veti a gabonáját, és vállalja a rendezvénnyel kapcsolatos nagy felfordu­lást. Jó lenne, ha az ilyen ta­nyasi stílusú aratóünnep ha­gyománnyá válna. • Melyik a legfontosabb gabonaféle errefelé? - Mórahalmon a homoki gazdálkodásból adódóan nem a gabonatermesztés a meghatározó, itt az intenzív zöldségtermesztésre lehet in­kább alapozni. Itt az embe­rek kizárólag két okból vet­nek gabonát: a szigorú ve­tésforgó miatt, valamint ha nem akarják parlagon hagyni a földjeiket. Legnagyobb vo­lument az árpa és a rozs kép­viseli, a búza sem minőségé­ben sem mennyiségében nem kifizetődő ezen a tala­jon. Balogh József nagy élve­zettel nézte a helybeli lá­nyokból álló majorette-cso­port műsorát: - 1922-ben születtem, a családom 19 hold földön gazdálkodott. Az aratást ki­adtuk 11, később 9 százalé­kért részesbe. 1940-ben a Kalot népfőiskolájára jár­tam, akkoriban az aratóün­nepeket az egyház rendezte, hatökrös szekérre rakták a gabonát, behúzatták a falu­ba, a pap pedig megszentel­te. Örömmel jöttem ki most is, a tanyámat nemrég adtam el, öreg vagyok, beteges is, a helyi szociális otthonban gondoznak. Közben a tanya udvaráról a fúvószenekar kíséretében kivonul a tömeg a búzatáblá­hoz, ahol a népviseletbe öl­tözött mórahalmi parasztkó­rus mutatja be, hogyan zaj­lott egykoron egy aratópap a rekkenő hőségben. Fazekas Kádár Imre a parasztkórus tagjaként a nagygereblyés szerepét vállalta: - A háború előtt apámnak 20 hold földje volt, részesa­ratók végezték el az aratást, de mi is be-beálltunk. A pa­rasztkórusunk 1971-ben, a „Röpülj páva"-mozgalom idején alakult, azóta is együtt maradt. Magam is alapító tagja vagyok. Most azt mutatjuk be, hogyan folyt az aratás reggeltől estig. Az asszonyok reggelihez terítenek a búzatábla mellé, előkerül a paprika, paradi­csom, kenyér meg a szalon­na. A jókedvhez a pálinka sem maradhat el... A kasza­fenés után megindul a mun­ka, közben aratódalokat éne­kelnek, a kaszás után megy a marokverő, majd a kévekö­tők. A kévehány ók keresz­tekbe rakják a kévéket. Egy kereszt 21-22 kéve. Legfe­lülre kerül a nagy papkéve, ami a régi egyházi tized jel­képe. Végül kocsira rakják a kévéket, s indulnak a búza­szenteléshez meg a cséplés­hez. A kánikula ellenére sokan kíváncsiak voltak az arató­ünnepre, délben marhapör­költ és pincehideg borok ad­tak felüdülést, délután pedig aratóbál zárta a napot. H.Zs. Szilágyi Miklós június 30-án, 16 óra 40 perckor született, 3350 grammal. Édesanyja Kalapács Krisztina, édesapja Szilágyi István (Szeged). Simon Ivett június 30-án, 18 órakor született, 3600 grammal. Édesanyja Balogh Ivett, édesapja Simon Zoltán (Szeged). Gyüge Viktor június 30-án, 20 óra 45 perckor, 1170 grammal született. Édesanyja Szűcs Regina, édesapja Gyüge Zoltán (Szeged). Papp Viktor június 30-án, 20 óra 50 perckor született, 3100 grammal. Édesanyja Vecsernyés Éva, édesapja Papp Róbert (Röszke). Madaras Péter június 30-án, 19 óra 55 perckor született, 3800 grammal. Édesanyja Kosztándi Mária, édesapja Madaras Ferenc (Kübekháza). Vér Levente június 30-án, 23 óra 16 perckor született, 4100 grammal. Édesanyja Sári Éva, édesapja Vér Zsolt (Sándorfalva). Csanyik Petra július l -jén, 8 óra 50 perckor született, 3700 grammal. Édesanyja Garami Ildikó, édesapja Csanyik László (Jánoshalma). Skrionya Norbert János július l-jén, 7 óra 30 perckor, 3010 grammal született. Édesanyja Sajti Valéria, édesapja Skrionya János (Szeged). Kovács Bálint Barna július 2-án, 3 óra 45 perckor született, 3770 grammal. Édesanyja Bálint Erika, édesapja Kovács Benedek (Szeged). Weichand Hanga július 2-án, 3 óra 15 perckor született, 2920 grammal. Édesanyja Kovács Erika, édesapja Weichand József (Baja). Varga Katalin Adél július 2-án, 5 óra 25 perckor született, 3900 grammal. Édesanyja Tóth Mónika, édesapja Varga Ferenc (Szeged). Rózsa Dániel július 2-án, 10 óra 30 perckor született, 4100 grammal. Édesanyja Szalai Gyöngyi, édesapja Rózsa Ferenc (Szeged). Nagy Renáta július l-jén, 12 óra 5 perckor születtt, 4200 grammal. Édesanyja Kálmán Éva, édesapja Nagy Zsolt (Szeged). Szívből gratulálunk! VAKÁCIÓ AKCIÓ: 9­12 óráig, a Kis kézművesek napján babákat készíthetnek rongyból, filcből és bábokat fakanálból a gyerekek a Százszorszép Gyermekház­ban; a Napsugár táborban (Makkoserdő) 10 órától nyu­szifonás. A GYÓGYÍTÓ KÉZ KLUBBAN (Kálvária sgt. 8.) 18 órától Az élet és a ha­lál urai címmel Becsei Jó­zsef tart előadást. sss^^sss/ A városi Sportuszoda, Sportcsarnok központú sportprogramok, sportnapközik harmadik turnusa - kisdedúszás - úszásoktatás (3-5 év) (5-14 év) - kondiúszás - kenuzás -vízisíiskola -sportaerobic - tenisz programokkal vátja a gyerekeket Egész napra vagy csak oktatással Jelentkezés: 14.00-18.00-ig Sportcsarnok, földszint 12. Tel.: 434A99 VAKÁCIÓ AKCIÓ: 10 órakor a Napsugár táborban (Makkoserdő) gyékénybábu­készftés; a Százszorszép Gyermekházban „Mienk a színpad" 10 órától A király­lány bajúsza című előadást a Zrínyi I. Általános Iskola csoportja mutatja be. INGYENES JOGSE­GÉLYSZOLGÁLAT műkö­dik 14-16 óráig az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Szolgálatnál (Arany János u. 7., telefon: 310-310). A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZ­PONTBAN 19 órától A lelki egyensúly kérdése a sztoikus filozófiában címmel Héjjá Edit tart előadást. A SAJTÓHÁZ KLUBJÁ­BAN Szaniszló János Ha­waiiban készült felvételeiből látható kiállítás. • Idén 31. alkalommal ren­dezi meg a Honvédelmi Mi­nisztérium Budapesten az augusztus 20-i tűzijátékot. E látványosság mindannyiunk közös ügye. Hagyománnyá vált, nélküle elképzelhetet­len lenne nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a méltó meg­ünneplése. Megrendezése azonban idén is anyagi ne­hézségekbe ütközik, ezért a szükséges pénzt a szervezők közfelajánlásokból, szpon­Felhívás tűzijátékra zori díjakból szeretnék előte­remteni. Mindazok segítségét vár­juk, akik - akár kis össze­gekkel is - támogatni tudják, kívánják az augusztus 20-i tűzijáték megrendezését. Számítunk azokra a közép­és nagyvállalatokra is, akik ­a minden támogatónak járó - köszönőlevélen túli szpon­zori megjelenésre jogot adó mértékben is képesek támo­gatni az augusztus 20-i tűzi­játékot. Támogatási szándékával, felajánlásaival kérjük, hívja a 06-1-322-5258-at. Alpostások ­ajándékcsomaggal »» Postásnak „álcázott" csalók járják az országot. Budapesten, a Dunántúlon (többek között a Ba­laton környékén), és Észak-Ma­gyarországon is megjelentek, s több esetben sikeresen alkalmaz­ták a következő trükköt: fölhív­nak valakit telefonon (vagy egy­szerűen csak becsöngetnek hoz­zá), és közlik vele, hogy valamely csomagküldő szolgálat szerencse­játékán 100 ezer forint - azaz: Egyszázezer forint! - értékű aján­dékot nyert. Az „ajándékcsomag" lent vár a kocsiban, s akár azonnal átvehe­tő - föltéve, ha a „nyertes" haj­landó kifizetni a 6 ezer forintban megállapított szállítási díjat. Az álpostások a valódi postán vásá­rolt csomag-kísérőlappal (szállí­tólevéllel) - amelyet előzőleg gondosan kiállítottak a kiszemelt áldozat nevére - igazolják magu­kat, s a csomagot. Ha a kuncsaft fizet, nincs más dolga, mint megvárni, amíg föl­hozzák az utcán várakozó autóból az értékes ajándékot. Erre aztán várhat... Akadtak, akiknek elfo­gyott a türelmük: ők értesítették a rendőrséget, így már keresik a ha­mis csomagkézbesítőket, akiknek föltűnésére akár mifelénk is szá­mítani lehet. Nem árt egy kis elővigyáza­tosság, mielőtt korainak bizonyul­na az öröm... Ny. P. 1 Júliusi akciús árak! Kréta: repülő-apartman 29 900 fő/hét repülő-szálloda-fél panzió 39 900 fő/hét Mallorca: repülő-szálloda-reggeli 44 900 fő/hét Tunézia: repülő-szálloda-félpanzió 39 900 fő/hét Egyéb ajánlat: íii . | Ciprus, Málta, Ibiza, Kanári-szigetek West iravei WEST TRAVEL UTAZÁSI IRODA ,Szeged, UTAZÁSI IRODA Oroszlán u. 1. Tel/fax: 02/471-066, 312-005 Kádár Jánosra emlékeztek Kádár Jánosra emlékeztek halála 6. évfordulóján a Mun­káspárt szombati politikai nagygyűlésén a Kerepesi úti temető korábbi munkásmoz­galmi parcellájában. A Magyar Szocialista Munkáspárt néhai vezetőjének tevékenységét és a nevével fémjelzett történelmi korsza­kot méltatták - több ezreshall­gatóság előtt - az esemény szónokai. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke beszédé­ben hitet tett a „valódi balol­dali eszmék" érvényesítése mellett, ugyanakkor élesen bí­rálta a kormány politikáját. • Nem, ez nem egy rossz amerikai krimi részlete. A történetet egy 13 éves gye­reklány most, Magyarorszá­gon, a mi városunkban me­séli. Ez a kislány olyan rém­ségeket élt meg, amiről hall­va minden jóérzésű ember borzongva összerándul. - Nem tudtam korábban, miért állnak ki az út szélére a lányok. Az, aki azzal jött, hogy „megvett", sokszor is­mételte, ha megáll mellettem egy kocsi, akkor mondjam: szaksziezer, szex ezerötszáz, komplett kétezer... Az első nap nagy árat, öt-hatezerrel többet mondtam, hogy ne vi­gyenek el. Az a srác, aki dél­után jött összeszedni a lá­nyoktól a pénzt, haragudott, hogy egész nap nem keres­tem semmit. Büntetésből es­te 9-ig kellett placcon len­nem. Másnap új ruhát, rö­vidnadrágot, haspólót kellett fölvennem. Jól nézett ki. Már nem csinálhattam meg a trükköt. Figyeltek, tőlem ki­csit messzebb állt egy autó, abban ültek... Flórom férfi vitt el. Szakszit kértek. Meg­mutatták mi az. Addig nem tudtam... Undorító volt az egész... Háromszor két-há­rom perc. Addig tartott az az ocsmányság. Hatezer forin­tot adtak.. Átmentem a ben­zinkúthoz. Cigit, rágót, édes­séget vettem, pedig nem is szeretem. De költeni akar­tam azt a pénzt, hogy ne le­gyen haszna senkinek belő­le... „Kifizettelek. Velem kell jönnöd, le kell dolgoznod!" Erősen megszorította a karomat. így vitt ki a diszkóból. Nem is értettem, mi van. Igaz, részeg is voltam. Az autóban jöttem rá, az a lány, akivel a diszkóba mentem, eladott ennek a másiknak. Hosszú ideig autóztunk, mire a nagyvárosba értünk. Ott egy házban bezártak egy szobába. Sírtam egész éjszaka. Másnap reggel kiállítottak egy autóút szélére, hogy... áruljam magam... azt se tudnám megmutatni, hol az a ház, ahova estén­ként vittek. Meg hát mindig figyeltek, szemmel tartottak az út szélén is. Meg van az szervezve. Nem lehet lelép­ni, csak ha a rendőrség visz el. Mondta ezt nekem egy másik lány, akivel még az első nap beszélgettünk egy kicsit. • Mi lesz veled ezután? - Tán 30-40 ezret is fizet­tek értem, de húsznál többet, az bizonyos. Félek, hogy egyszer még értem jönnek, mert nem dolgoztam le azt, amibe nekik kerültem... De próbálok erre nem gondolni. És tanulni. Mert ez a dolga egy 13 éves lánynak. Most már elhiszem, amit anyukám olyan sokszor mondott. • Ha egy regényben ol­vasnád a történeted, ho­gyan fejeznéd be? - Bebújnék a paplan alá, ha egy lányról olvasnám azt, ami velem történt... Az a lány sose lesz igazi nő. Mert egy lány akkor lesz nő, ha szeret és viszontszeretik, ha családja lesz és jól él, ha boldog. Aki ilyen dolgokon ment át, mint én, az sose lesz szerelmes... • „Előtte", mielőtt az út szélére állítottak, voltál már fiúval? - Tavaly nyáron a nővé­remmel elmentünk a diszkó­ba. Egy jó nagy veszekedés után, mert anyukám nem" akart engedni. De hát szerin­tem minden gyerek épp az ellenkezőjét csinálja annak, amit az anyja mond... Szóval a diszkóban jól éreztük ma­gunkat. Ittunk is. Három srác, haverok, azzal jöttek oda, hogy menjünk el „hü­lyéskedni". Én benne vol­tam, hogy „barmolunk" egyet, mint máskor is, mondjuk becsöngetünk egy házba és elfutunk. Meg kü­lönben is: jócskán volt ben­nem. Ahogy a parkba ér­tünk, körbe fogtak. „Vetkőzzle, cica!" „Ne hülyüljetek!", mond­tam én, és futni kezdtem, de az egyik elkapott. A földre estem, aztán jól fejbe vágtak a borosüveggel... Mikor ma­gamhoz tértem, azt hittem, megkéseltek, mert csupa vér voltam. Az egész testem zsibbadt. Aztán, ahogy job­ban körbenéztem magam, láttam, honnan folyik a vér... Azt a kisnadrágot otthon be­levágtam a jéghideg hypós vízbe. Lefürödtem. Amikor anyukám reggel kérdezte, miért maradtam el olyan so­káig, csak annyit mondtam: jól éreztük magunkat a have­rokkal... • Nem mesélted el ott­hon, nem tettetek felje­lentést a rendőrségen, hogy ... megerőszakol­tak? - Később elmondtam anyunak, hogy megismer­kedtem valakivel és voltunk „együtt". „Már megint hazu­dozol!" Ez volt a válasza. Elvitt egy nőgyógyászhoz. Az orvosnak elhitte, hogy már nem vagyok szűz, de ar­ra, mikor azt is megállapí­totta, „durva módon történ­hetett a dolog", anyu nem reagált. Tőlem nem kérde­zett semmit. Én meg nem mondtam semmit. Nem is­merem azt a három Srácot, nem is odavalósiak, tán nem is magyarországiak... Úgyse találnák meg őket! • De azokat megbüntet­nék, akik „megvettek" és kiállítottak a placcra. - Amikor elkaptak a rend­őrök és kiderült, hogy hány éves vagyok, meg hogy el­szöktem az intézetből, nem kérdezték, hogy kerültem az út szélére. • Miért nem mentél ha­za? Mivel kényszerttettek, hogy abban a nagyvárosi házban és az út szélén maradj? - Az a lány, aki eladott, tudta, hogy szökésben va­gyok. Régóta ismert, együtt nőttünk föl. Tudja azt is, hogy a testvéreimet is intézetbe vitték. Minket a nővéremmel azért, mert csavarogtunk, nem jártunk iskolába... Kü­lönben meg úgyse ismerem ki magam a nagyvárosban, ^^^^g^^^ssyff 'ff ' V' ^^fi^-^rf'.. i» wi-p

Next

/
Thumbnails
Contents