Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 13. BELÜGYEINK 3 t, te nagyon-nagyon drága... m Hovember végéig kell aláírni hitelszerződéseket Szegedig: majd ha lagy? Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósága július 26-án dönt Londonban arról, hogy 117 millió ECU-vei részt vegyen-e az M5-ös autó­pálya Kiskunfélegyházáig történő meghosszabbításának finanszírozásában. • Tímár András, a Kon­cessziós Autópálya Iroda ve­zetője elmondta: az autópá­lya építéséhez szükséges hi­telszerződések aláírásának módosított határideje 1995. november 30. Az EBRD-nek és a Commerzbank-nak, mint társszervezőknek eddig kell a projekt megvalósításá­hoz még szükséges mintegy 150 millió ECU értékű szin­dikált hitelt is megszerezni­ük külföldi pénzintézetektől. Hitelekből fedezik a projekt teljes költségének 80 száza­lékát. A finanszírozásban a magyar állam is részi vesz, 1993-as áron mintegy 9 mil­liárd forint készenléti típusú üzemeltetési hozzájárulás nyújtásával. A hozzájárulást a beruházók 1998-tól legfel­jebb hat és fél éven keresztül vehetik igénybe. A terv megvalósítására létrehozott Alföld Kon­cessziós Autópálya Rt. (AKA Rt.) alaptőkéjét a pro­jekt teljes költségének 20 százalékára, azaz 12,8 milli­árd forintra kell emelni a hi­telszerződések aláírását. Mint ismeretes az M5-ös koncessziós autópálya építé­sére és üzemeltetésére kiírt pályázatot a Hungárián Mo­torway International Consor­tium (HUMIC) nyerte meg, amely a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­riummal a koncessziós szer­ződést 1994. május 2-án írta alá. A szerződés 35 évre biz­tosit a koncessziós társaság­nak kizárólagos jogokat az építést követő üzemeltetés­ben. Az alaptőkét az AKA Szeged szélén egyelőre két sávon kell tülekednünk. (Fotó: Karnok Csaba) Rt. francia, magyar és oszt­rák részvényesei fizetik be. A megvalósításhoz szüksé­ges bankhitelt az EBRD, a Commerzbank és más keres­kedelmi bankok biztosítják. A koncessziós szerződés aláírását követően a délszláv válság, a forgalom draszti­kus mértékű csökkenése kedvezőtlenül befolyásolták az M5-ös autópályaprojekt finanszírozási lehetőségeit. Ennek következtében a be­fektetők, illetve a reménybe­li hitelezők csak az eredeti­leg tervezettnél nagyobb összegű hozzájárulás mellett vállalták az autópálya Kis­kunfélegyházáig tartó szaka­szának megépítését. A pénz­ügyi terv többszöri átdolgo­zása miatt vált szükségessé a pénzügyi zárás határidejének ismételt elhalasztása. Hogy mikor ér majd el Szegedig az M5-ös, arról egyelőre csak sejtéseink le­hetnek... lőséi a láthatáron A román és a szlovák kor­mány a jelek szerint meg akaija akadályozni, hogy az országukban kisebbségben élő magyarok anyanyelvü­kön beszéljenek - írja a Die Welt című német lap szerdai számában. A berlini újság beszámol arról, hogy egyre élesedik a magyar kisebbségek nyelv­használata körüli vita. Boris Kalnoky a továbbiakban is­merteti a román oktatási tör­vény főbb előírásait, és meg­állapítja, hogy az drasztiku­san csökkenti az anyanyelvi oktatás lehetőségét a nemze­ti kisebbségek számára. A szlovák nyelvhasználati tör­vény tervezete bizonyos te­kintetben még ennél is több hátrányos megkülönbözte­tést tartalmaz - írja a lap. Majd rámutat, hogy a terve­zet szerint a szlovákiai ma­gyar hivatalnokoknak ma­gyar nemzetiségű honfitársa­ikkal szlovákul kell beszél­niük, s a központi nyelvfel­ügyelőség fogja a törvény betartását ellenőrizni. Ezt ki­egészíti az új iskolatörvény, amely a szlovák nyelvű „al­ternatív oktatásra" próbálja kényszeríteni a magyar nem­zetiségű diákokat. - Az új szlovák törvények megszületése azért különö­sen megdöbbentő, mert el­lentétesek a közelmúltban aláírt magyar-szlovák alap­szerződéssel. ÜTJár megint a demokráciái tanuljuk. Eszembe _i/_l jutnak a hetvenes évek, a nyolcvanasok, ami­kor ha valaki jól megbúbolva, feldagadt fejjel kike­veredett egy közéleti konfliktusból, akkor az ese­ményhez fűzött kommentárban többnyire szerepelt a mondat: mi még csak tanuljuk a demokráciát. A szo­cialistát természtesen. Ellenben most, amikor demokráciának már len­nie kellene, ez a kérdés tényleg komoly. A kedélyek lecsillapultán érdemes visszatérni a Bokros-csomag­hoz, és az Alkotmánybíróságnak a csomagot lénye­gében kiradírozó határozataihoz, amelyekről a pénz­ügyminiszter azt is megjegyezte többek között, hogy az Alkotmánybíróság miért foglalkozik gazdasági kérdésekkel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság kitart abbéli álláspontja mellett, hogy kizárólag az alkotmányos­ság szempontjai szerint bírálta fölül Bokros Lajos csomagját. A probléma alighanem az Alkotmányban gyökér­zik. Ha valaki veszi a fáradságot, és elolvassa, vagy ha már olvasta, akkor utánagondol, látni fogja, hogy az Alkotmányban mindössze néhány mondat van a gazdaságról - legyünk csak méltányosan tiszteletle­nek, azért mert az alaptörvényt filoszok, jobb esetben jogászok írták. Nekik eszükbe sem jutott, hogy a gaz­daságnak is szerepelnie kellene benne. Gazdasági szakemberek pedig hozzá sem szagolhattak. j j Bokros kontra Alkotmánybíróság ügyből lát­LjJt szik, hogy sok bonyodalom fog még származni ebből. Hacsak az okos gyülekezet - befejezve a fér­celgetést - nem alkot egy új és valóban modern Al­kotmányt. Amelyben az információról is írnak né­hány passzust. Mert látjuk, hogy manapság ez is mi­lyen fontos, de erről nem, hogy néhány mondatot, de egyetlen szót se mond az Alkotmányunk. Ezt < az Almát csodálni illik, nem rágni. (MTI - Telefotó) Alma, s felnyitható tetejű Az új magyar személy­gépkocsi, az Alma névre ke­resztelt, felnyitható tetejű ponyvás kisautó (cabrio) el­ső darabjait mutatták be szerdán a sajtó képviselői­nek a Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen. Pápa Im­re, az Alma cabriót gyártó kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: több évi előkészület után kezdték meg a gyártást, s terveik szerint az idén 200­300, de jövőre már több mint ezer gépkocsi összesze­relésére is vállalkoznak. Az Alma cabrio Trabant-alvázra épül, karosszériáját forma­tervezett könnyű üvegszálas poliészterből készítik, fém­oszlopos merevttéssel. A ko­csikat 47 lóerős 903 köbcen­timéteres, gyári alkatrészek­kel Magyarországon felújí­tott FIAT Panda-motorokkal szerelik. Az autó mindössze 690 kilogramm súlyú, 22 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométeres óránkénti sebességre, fogyasztása or­szágúton 5,8, városban 6,3 liter benzin. A kocsit a jelen­leg 78 szakembert foglalkoz­tató biharkeresztesi Alma­üzemben szerelik össze, ott gyártják a karosszériát s ott alakftják át az egykori Tra­bant-alvázakat és műszerfa­lakat is. Az egyedi tervezésű ponyvát Dóda László török­szentmiklósi vállalkozó, az üléseket Vitányi Ferenc be­rettyóújfalui kárpitos készíti. Az Alma cabriót augusztus elsejétől országos hálózaton keresztül értékesítik, vagyis minden megyeszékhelyen meg lehet vásárolni. A ma­gyar Alma ára 720 ezer fo­rint lesz. • Középiskolások r Canberrában Éiemgyüjtö minifizikusok Sikeresen szerepeltek a magyar diákok a 26. Nem­zetközi Fizikai Diákolimpi­án Ausztráliában. A Canber­rában megrendezett verse­nyen 51 ország legjobb kö­zépiskolásai mérték össze el­méleti tudásukat és klsérlete­zőképességüket. A Gnadig Péter (ELTE Atomfizikai Tanszék) és Ho­nyek Gyula (ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) vezette ötfős magyar csoport mindegyik tagja érmet nyert: 1 arany-, 1 ezüst- és 3 bron­zérmet szereztek. A legered­ményesebb magyar verseny­ző Varga Dezső, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója volt, aki több, mint 250 résztvevő közül az igen rangos nyolcadik legjobb he­lyezést érte el, (gy aranyér­met kapott. Ezüstérmes lett Horváth Péter, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium diákja, bronzér­met nyert Kovács Krisztián (Békéscsaba, Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola), Németh Tibor (Győr, Révai Miklós Gimnázium) és Sza­bó János Zoltán (Budapest, Apáczai Csere János Gimná­zium). A versenyen legjobban szereplő országok Kína, az Egyesült Államok és Irán voltak. Magyarország a nem hivatalos összesített pontver­senyben a 9. helyen végzett. • Vásárhely után Balatonkenese m Jószomszédi viszony Romániával Forródról a katonai vezotósek között Forró drótot építenek ki a magyar és a román katonai vezetők között, közvetlen vonal köti majd össze a két minisztériumot és a két ve­zérkart. Először a magyar és a román híradós szakembe­rek találkoznak, hogy egyez­tessék a megvalósítás mód­jait, ezt követően pedig ame­rikai szakértők is bekapcso­lódnak a munkába; a közvet­len telefonvonal várhatóan az ősztől él, többi között er­ről tájékoztatta a sajtót szer­dán Balatonkenesén Keleti György honvédelmi minisz­ter és Dumitru Cioflina, a román hadsereg általános vezérkarának főnöke. A sajtótájékoztatót meg­előzően összegezték a román vezérkari főnök háromnapos magyarországi tárgyalásának tapasztalatait. Rendkívül fontosnak tartják, hogy a két ország katonáinak közös gyakorlatára vonatkozó ma­gyar parlamenti döntés után megszületett a román jóvá­hagyás is. Ezeket a gyakor­latokat még az idén meg­szervezik, először Magyar­ország területére jön majd egy román alakulat, azt kö­vetően pedig a magyar kato­nák mennek egy romániai laktanyába. Keleti György azt hangsúlyozta: a közös gyakorlatokkal demonstrálni kívánják, hogy ebben a tér­ségben nem ellenségesked­ve, hanem egymás mellett jószomszédi viszonyban élünk. A magyar és a román katona jól megérti egymást a kiképzés során és nem arra készül, hogy bármelyik or­szág ellen csatát vívjon ha­nem, hogy védelmi doktríná­ját érvényesítse. • Emelkedhetnek a minimálbérek Ki vállalja az önmérsékletet? helyettes munkaügyi állam­titkár az ÉT bizottságának ülésén. Javasolta: a szak­szervezetek mérsékeljék bér­igényüket, a munkáltatók pedig gondolják át elzárkózó álláspontjukat. A kormány nem zárkózik el a minimálbérek idei, sze­rény mértékű emelésétől, de erről előbb konszenzusra kell jutnia az ÉT munkaadói és munkavállalói oldalának - mondta Herczog László • Tegnapi lapszámunkban közöltük a tudósítást arról a sajtótájékoztatóról, amelyet a műjégpálya rekonstrukció­jával kapcsolatban tartott egy önkormányzati képvi­selő és az érdekelt cég két képviselője. Mivel az ügy­ben Básthy Gábor alpolgár­mester neve is elhangzott, így - a tárgyilagosság ked­véért - őt is megszólaltat­tuk. • Alpolgármester úr, nem ért egyet a sajtóban megjelent állításokkal... - Igen, először is azzal nem egyezem, hogy egy sajtótájékoztatón csak egy lehetséges jó megoldást reklámoznak, ráadásul az ebben érdekelt cégnek a képviselői, felhasználva egy önkormányzati képviselőt is. A második, amiben nem értek egyet, hogy ilyen té­mában sajtótájékoztatót tar­tanak, mert ezek alapvetően szakmai kérdések. • Mi a lényege az ön ál­0 KÉRDÉS A gazdasági alpolgármesterhez Idén már korizunk, ha../' »f tal is támogatott, úgyne­vezett C-változatnak, s mi annak az előnye a városra nézve? - Február elejétől kezdve személyesen foglalkoztam a műjégpálya kijavításának kérdésével, annál inkább, mert a szakmám is kapcso­lódik ehhez, gépészmérnök és energetikus szakmérnök vagyok, én voltam az, aki a pályát megbontatta, meg­vizsgáltatta. Jómagam is el­lenőriztem és megvizsgál­tam a pálya betonjában lévő acélcsövek állapotát, ame­lyek - két helyen történt vizsgálat alapján is - kifo­gástalannak mondhatók. Kizárólagosan a pályabe­tonból oldalt távozó csövek külső koróziója okozta a meghibásodást. Egyszerűen azért, mert a pálya fedetlen volt és az esővíz, meg sok­szor a jég olvadéka is eze­ken a csöveken keresztül folyt el. Megállapítottuk, hogy a legmegfelelőbb és legjobb megoldás, ha eze­ket a csöveket addig vissza­Básthy Gábor bontjuk, ameddig a pályá­ban az ép rész megtalálható, ez 5-10 centiméter a pálya­betonban, ide nagy bizton­sággal új hegesztett csőcsat­lakozások készíthetők. Ez a megoldás mind üzembiz­tonsági, mind beruházási költség szempontjából opti­málisnak nevezhető. Ha pe­dig ilyen van, akkor az ön­kormányzatnak egy vassal sem szabad többet kifizetni. bármilyen más megoldásra - mert az felelőtlen pazar­lás. Ez a változat egyébként maximum 27 és fél millió forintba kerül. Van ennél egy valamivel olcsóbb ja­vaslat, egy ekörüli és egy valamivel drágább megol­dás is, tehát úgy tűnik, hogy a jóváhagyott 27 millió 300 ezer forint elegendő ennek a megoldásnak a megvaló­sítására. Annál inkább, mert a váltakozók ma is tartják a hozzánk eljuttatott árajánla­tukat. • Ha a városatyák ma az ön által említett válto­zatra szavaznak, akkor idén már korcsolyázhat­nak a szegediek? - Ha a közgyűlés ma dönt ebben a kérdésben, amelyben különben már márciusban dönthetett vol­na, akkor minden bizonnyal már lehet ebben az évben is korcsolyázni a műjégpá­lyán. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents