Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. JÚL. 11. Július II. • Népesedési világnap Emberek, mint a patkányok A Föld népességének növekedési aránya (Világbanki előrejelzés 2030-ig) 24°/A Észak-Amerika 1% Európa * A Föld lakólnak száma 2030-ra eléri a 8,5 milliárdot. 116° Afrika 51% Latinkmerika 47% Ázsia Magyarországra vonatkozóan viszont 7,9 %-os népességcsókkenést jósolnak a szakértők. 1521. Zimony védői (mintegy 400 Nándorfehérvárról kiszorult naszádos, élükön Szkoblics Markó) rövid ostrom után megadják a várat Hüszrev szendrői bégnek. 1792. Franciaországban a Nemzetgyűlés kikiáltja, hogy a „haza veszélyben van", és rendelkezik a honvédelem megszervezéséről. 1849. Kossuth Lajos megérkezik Szegedre, a Kárász-ház erkélyéről beszédet intéz a tömeghez. 1859. Nem várva be Ausztria döntő vereségét, III. Napóleon sürgősen megköti a villafrancai fegyverszünetet. 1920. A brit külügyminiszter, George Curzon, demarkációs vonalat javasolt Lengyelország és Oroszorság között a zárt lengyel nyelvterület keleti határán. Ez volt a Curzon-vonal. 1929. Konfliktus a Szovjetunió és Kína közt a mandzsúriai vasút miatt. 1940. A francia kormány áthelyezi székhelyét Vichybe. A parlament két háza felfüggeszti az alkotmányt, és az idős Pétain marsall! választja az „állam fejéül". Albert Lebrun leteszi az elnöki tisztet. Franciaországban önkényuralmi rendszer jön létre. 1945. Berlinben felállítják a Szövetséges Katonai Kommandatúrát az egész városra vonatkozó ügyek irányítására és a politika összehangolására. 1960. Katanga tartományban Csőmbe kikiáltja a Kongótól való elszakadást és önálló állam alakítását. Július 14-én az ENSZ csapatokat küld Kongóba, ezek azonban a kirobbanó polgárháborúval szemben tehetetlennek. Jóllehet, az ENSZ a belga kormányt felszólítja a csapatok kivonására, ez nem történik meg. Lumumba a Szovjetunióhoz fordul segftségkérelemmel. 1967. A szocialista államok párt és kormányfői értekezleten vesznek részt Budapesten. Elítélik Izraelt, sürgetik a háború következményeinek felszámolását, a csapatok visszavonását. 1971. A chilei parlament két háza törvényt fogad el az ország természeti erőforrásainak és kincseinek kormányellenőrzés alá helyezéséről. II. lános Pál levele a nőkhöz A nők egyenjogúságának és emberi méltóságának teljes elismerését sürgette II. János Pál pápa a világ nőihez küldött levelében. A hétfőn közzétett levél hangsúlyozza, hogy az ENSZ szeptemberben Pekigben sorra kerülő konferenciája, ahol a nők helyzetével foglalkoznak majd, jó lehetőség arra, hogy valamit törlesszen a világ a nőkkel szembeni történelmi adósságából. A pápa második alkalommal (rt csak a nők helyzetéről szóló levelet. Az 1988ban közzétett „Mulieres dignitatem" (A nő méltósága) című dokumentum után a mostani levél kimondottan az ENSZ pekingi tanácskozásához kapcsolódik. A világkonferenciát a Vatikán rendkívül fontos eseménynek tartja. A nőt Isten egyenjogúnak teremtette a férfival. Minden szempontból „egyenjogúak különbözőségükben," s ezért a pápa arra szólította fel a világ államait, a nemzetközi szervezeteket, hogy tartsák teljes mértékben tiszteletben „méltóságukat és szerepüket". A világ köszönettel tartozik mindazért, amit a nők tettek érte a történelem folyamán. De a köszönet nem elegendő, a társadalomnak súlyos adóssága van a nőkkel szemben. A történelem folyamán minden időben, minden helyen „olyan helyzetet teremtettek, amely a nők útját nehézzé tette, méltóságukat lebecsülték" - írta a pápa. • „Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2070-re megháromszorozódik az emberiség lélekszáma, nyolcvan év múlva 16 milliárdan élnek majd a Földön. „Megeshet, hogy az emberek úgy fognak élni, mint a patkányok" - figyelmeztetett Jacques Cousteau, a neves természetvédő legutóbb az 1994-es riói környezetvédelmi világkonferencián. A túlnépesedés veszélye július 11-én - a népesedési világnapon - ismét a figyelem középpontjába kerül. A népességrobbanás beláthatatlan következményei már rég a köztudatban vannak; a Római Klub 1991-es, „A globális forradalom" című jelentésében az emberi civilizációra leselkedő legnagyobb veszélyforrásként a környezetrombolás mellett a népességrobbanást jelölte meg. A népesedési világnap megtartását eredetileg azért kezdeményezte az ENSZ, hogy felhívja a figyelmet a problémára, ezen azonban már régen túljutott az emberiség. A túlnépesedés veszélyei jórészt közismertek, s általános az a vélemény is, hogy valamit tenni kell. A kérdés csak az, mit? A nézetek erről rendkívül különbözőek, nem egy esetben szinte kibékíthetetlennek tűnnek, ami utoljára az ENSZ 1994. szeptemberi kairói népesedési világkonferenciáján is bebizonyosodott. Itt ugyanis a résztvevők akciótervet fogalmaztak meg, amelyet a Vatikán és a muzulmán országok csak fenntartásokkal írtak alá, a magzatelhajtással, a házasságon kívüli szexuális tevékenységgel, a vallások szerepének nem kellő hangsúlyozásával kapcsolatos kitételek miatt. A 16 fejezetből álló és 20 évre szóló akcióprogram hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek a népességnövekedés és a fejlődés kihívásaira adandó válasza kihat a ma és a holnap nemzedékeinek életére. A népesség alakulása szorosan kapcsolódik a szegénység felszámolásához, a nők egyenjogúsításához és a környezetvédelemhez. A konferencia családtervezéssel kapcsolatos céljainak végrehajtásán múlik, hogy 50 év múlva a világ jelenlegi 5,67 milliárdos lakossága a legalacsonyabb becslés szerinti 7,8 milliárd fő körül alakul, vagy eléri a 12,5 milliárdot. Igaz, hogy az akcióprogram végrehajtásához 17 milliárd dollárra lenne szükség, és még nem tudni, honnan teremthető elő ez az összeg. Ami a világ népesedési helyzetét illeti, reményre és borúlátásra egyaránt van ok: az utóbbi négy évben az ENSZ jelentése szerint a második világháború óta először esett két tizedszázalékkal a népességgyarapodás üteme, ugyanakkor a fejlődő és a fejlett világ közti szakadék éppenséggel nő. Ha a folyamat nem áll meg, a szaporulat 90 százaléka a világ legszegényebb, legelmaradottabb országaira fog jutni, és 2010-re 11 emberből 10 ezekben az államokban fog élni. Jelenleg tíz ország népessége haladta túl a százmilliót, a világ legnépesebb országa Kína 1,2 milliárd lakossal (1995. február 15.) Ugyanakkor a kfnai születési arányszám 1994-ben 1949 óta a legalacsonyabb volt, köszönhetően a drasztikus állami politikának. Korlátozták a családok gyerekszámát, és 23 millió férfit sterilizáltak, ez a megtermékenyítésre képes férfilakosság 11 százaléka. A listán második India már korántsem dicsekedhet ilyen eredményekkel: a lakosság lélekszáma túl van a 900 millión (ez a világ lakosságának 16 százaléka), és az előrejelzések szerint 2020-ra elérheti az 1,3 milliárdot. A születési és a halálozási arány változatlanul Afrikában a legmagasabb, a fekete kontinensen egy nőre átlagosan tíz gyermek jut. Ami azt is jelenti, hogy 2030-ra Afrika lakossága több mint kétszeresére, 116 százalékkal nő majd, Ázsiáé 47, Latin-Amerikáé 51 százalékkal gyarapodik. Ugyanakkor a fejlett világban ellenkező előjelű tendeciák figyelhetők meg: 2030-ig Európa lakossága mindössze másfél százalékkal nő majd (731 millióról 742-re). Németország lakossága 9,4, Olaszországé 8,1, Magyarországé 7,9 százalékkal csökken majd. Csökken Oroszország lakossága is, miközben a gazdasági nehézségek miatt nő a halandóság. Ha az emberiség nem akar a Cousteau kapitány jósolta színvonalra süllyedni, a Föld tartalékait végsőkig kihasználva unokái örökségét felélni, valamilyen módon ki kell törni a népességnövekedés, szegénység és környezetpusztítás egymást erősítő ördögi köréből. Sebők Márta Románia Oroszországra tekint Oroszország készen áll arra, hogy újból fegyvereket szállítson Romániának - jelentette ki Oleg Szoszkovec miniszterelnök-helyettes Moszkvában, miután hazaérkezett romániai látogatásáról. Szoszkovec utalt arra, hogy az orosz fegyverek versenyképesek a nemzetközi piacon. A politikus egyben hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy „modernizálja azt a szovjet haditechnikát, amellyel Románia bír". • Körút Spanyolhonban (5.) Két világkiállítás színhelyén 7— Harmadik a világon: a sevillai katedrális • A Kalasnyikov-ügy hordaléka Antall lózsef jóindulatán múlott? Sűrűn elénk került a „látvány", jelesül egy nagy fekete bika, előreszegett szarvakkal, általában fenn a hegygerincen, úgy hogy már kilométerekkel korábban lehetett látni. Lassan megszokottá vált ez a műanyag-szobor, de azért érdeklődéssel szemléltük a sziluettet, csakúgy, mint a Cordoba, Sevilla és Granada környéki szélmalom-maketteket, valamint a Don Quijote de la Mancha lovag és hűséges kísérője, Sancho Panza embernagyságúnál is nagyobb szobrait. Annál inkább, mert az andalúziai szemet gyönyörködtető és -nyugtató táj egységét ezek a szobrok, alkotások bontották meg. Nagy örömünkre. Az Expressz Utazási és Szálloda Rt. által összeállított nagy spanyol körút következő állomására ilyen tájon keresztül vezetett az út. S így érkeztünk meg Sevillába, amelyről nyilván nem csak az jut az eszünkbe, hogy európai pályafutásának legelején ott játszott az isteni Diego Maradona, hanem az is, hogy 3 évvel ezelőtt ott volt a Világkiállítás (ami viszont jövőre nem nálunk lesz...). Már a városba való megérkezéskor láttuk a magyar pavilon tornyait, a Makovecz Imre-alkotást, amely látványként sem elvetendő, de maga az egész kiállítás is egy jól megkomponált együttes benyomását kelti. Andalúzia fővárosa ma is zsúfolt. Nem csak a több mint 600 ezer lakos napi közlekedése miatt, hanem a rengeteg turista, főleg persze autós, miatt, meg azért, amert a Világkiállítás után feltúrták az utcákat, szinte mindent átépítenek, mert korábban csak ennek a rendezvénynek a jegyében és érdekében építkeztek, terveztek. A Katedrálist, a Giralda toronnyal azonban meghagyták eredeti helyén... Szóval oda bemenni és látni ezt az építményt belülről is, szintén nem semmi. A ketedrális tudniillik a római Szent Péter és a londoni Szent Pál székesegyház után a 3. , tehát dobogós helyen áll. S ha már ott van az ember, akkor fel kell menni a 93 méter magas templomtorony 70 méter magasan lévő, látogatható kilátójába, amelyről látható Sevilla szinte minden pontja: a Világkiállítás egész területe, a Betis és az AC Sevilla hatalmas stadionjai, a bikaviadalokat szolgáló aréna, a kikötő, ahonnan Kolumbusz Kristóf elindult világot (pontosabban, akkor Indiát) felfedezni óhajtó útjára, de látni az afrikai arab negyedekhez hasonló, fehérre meszelt házakból álló városrészt, meg lehet csodálni a 3-4 emeletes házak tetején épült medencéket, ahol a felső tízezer tagjai lubickolnak a nyári hőségben... A katedrálisban viszont nem csak Murillo, Goya és Velasquez menyezet freskóit látjuk, hanem a kórus faragott gótikus faüléseit, a mellék kápolnák szinte képtárra hasonlító csodás festményeit, s nem utolsósorban Kolumbusz Kristóf sírját is. A nagy porfirkoporsóban porladó csontokról hallottuk az alábbi történetet. Ismeretes, hogy Kolumbusz fia is apjával tartott a nagy felfedező utakon. Ő is „idegenben", tehát Spanyolországtól távol halt meg, s amikor Guatemalaban apja mellé temették, majd amikor a nagy Felfedező koporsóját hazaszállították, állítólag kicserélték csontjaikat. Sokan tehát úgy gondolják, hogy amikor az ember a sevillai katedrálisban lévő koporsó előtt áll. akkor nem Kolumbusz, hanem fia előtt rója le kegyeletét... Sevilla ma. Pezsgő, ritmusos élet folyik a városban. Különösen az esti órákban, amikor már csitul a nagy hőség. Ott-jártunkkor abban a szerencsében volt részünk, hogy pénteki napon a pártok kampányzáró nagygyűléseiket tartották a helyhatósági választások előtt, így azután szinte minden téren. minden nagyobb vendéglőben szónokok mondták a számunkra érthetetlen szöveget, szórólapokat osztogattak politikai hitvallásukról, meg muzsikáltak. Térzenét adtak, főleg fúvószenekarok, meg doboltak éktelenül. Egyik nagyobb sportcsarnokban, szállodánkhoz közel, maga Felipe Gonzales miniszterelnök „nyomta a szöveget", hatalmas ovációk közepette. Megpróbáltunk a többezres tömegben közelebb férkőzni hozzá, ez azonban meddő cselekvésnek bizonyult. Valamelyest azonban beleszagoltunk az ottani kampányba, annak hangulatába. S aztán egy csomó politikai „ars poeticával" a kezünkben, haza sétáltunk a szállodánkba. Vesztünkre. Mert akkor kezdődött a színpompás tűzijáték, Gonzalesék tiszteletére. Néhány nap múlva, a választások eredményeit látva, megállapítottuk, hogy kár volt robbanószerért... Gonzalesék ugyanis igencsak leégtek. Kisírnia Ferenc • „Magyarok fegyverezték fel Horvátországot" címmel tért vissza a belgrádi Politika című lap az 1991-ben nyilvánosságra került magyarhorvát géppisztolyszállttás ügyére. Az újság ismertette azt az interjút, amelyet a zágrábi Glóbus című hetilap közölt Martin Spegelj tábornokkal, aki a fegyvervásárlásokat intézte Magyarországon. Spegelj a horvát lapnak elmondta, hogy 1990. október 5-én utazott Budapestre Zdravko Mrsics akkori külügyminiszterrel. A fegyvervásárlási tárgyalásokat egyedül folytatta. A Technika vállalat képviselője darabonként 280 márkát kért a Kalasnyikovokért - mondta Spegelj. Azt állította, hogy korábban 700 márkát és annál magasabb összeget is fizettek egy géppisztolyért. Akkor 30 ezer darab Kalasnyikovot és más fegyvert is megrendelt, és 11 millió márka értékű fegyvert vásárolt Magyarországtól. Spegelj méltatta az akkori miniszterelnök, Antall József szerepét. '"s 74., Háromnapos családi hét vége a Partfürdön a PARTISCUM RÁDI0 SZERVEZÉSÉREN! Töltse a hét végéjét a NIVEA-val, a NESTLÉ-vel, * a Szegedi Sütödék Kft.-vel, az ESZKIMO-val a SKODA-SZABÓ AUTÓHÁZ-zal, a WINTER-FAIR Kft.-vel. Jöjjön a Partfürdőre, szórakozzon felhőtlenül, és nyerjen a részt vevő cégek versenyein. Szeretettel várjuk: Szegedi Fürdöigazgatóság Partiscum Rádió PARTISCUM RÁDIÓ ' SZIOID