Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08 / 158. szám

• memta^^h 1492. október 12.: a történelemkönyvek ezt a dátumot Amerika felfedezése címen emlegetik, hiszen ekkor kötött ki az Újvilágban Kolumbusz. A szóhasználat arról tanúskodik, hogy sokak szemében még ma is Európa a világ közepe, a műveltség fészke, amely kinyújtja a kezét az elmaradottak felé. Pedig, ami az indián őskultúrákkal történt, nem szolgál a Világ közepének dicsőségére. • Indián történet * Hova lett az inkák kincse? „...Kiválóan használhatnánk őket rabszolgának... A fegyverforgatásban nagyon járatlanok... elszállíthatnánk valamennyit Spanyolhonba, de akár saját földjükön kezelhetnénk őket foglyokként. Ötven emberrel az egész lakosságot kordában lehetne tartani..." — irta már a partraszállás napján a hajónaplóba Kolumbusz 1995. JÚLIUS 8., SZOMBAT • Ordíts és hajts! • Furcsa találmányok Edison fonomotorja Az őslakosság ugyanis nemcsak kíváncsi csodálkozással fogadta a földjére lépő idegeneket, hanem sokan az első pillanatban úgy gondolták: az Ismeretlen lények az istenek követei. Kolumbusz. szerint a bennszülöttek a vízbe vetették magukat, és odaúsztak a spanyol hajókhoz: .... megértettük, hogy azt tudakolják tőlünk, az égből jöttünk-e..." Mexikó meghódítóját, Hernan Cortest pedig egyenesen úgy fogadták, mint a megjövendölt istenséget, ő Quetzalcoati, akiről azt tartották, hogy régen elhagyta a Földet, de megígérte: vissza fog térni. A ravasz hódító kihasználta ezt a hiedelmet. Sót, amikor a mexikói uralkodó, II. Moctezuma küldöttsége felkereste, elsüttetett egy ágyút, hogy elhitesse: a fehér ember parancsolni tud a mennydörgésnek és a villámnak is. Az őslakosság azonban igen hamar ráébredt, hogy a vendégek távolról sem istenek, hanem arcátlan emberek, akik elrabolják kincseiket, kegyetlenül nehéz munkára kényszerítik őket, elveszik élelmüket, és szabad prédának tekintik asszonyaikat. Az európaiak műszaki és katonai fölényük tudatában mind nagyobb területekre terjesztették ki ural rnukat: a perui partvidékre, az. Andokra, Közép-Amerikára, Mexikóra. Spanyolország megalapította tengerentúli birodalmát, amelyet .Indiáknak" nevezett, és igyekezett minél nagyobb hasznot húzni az új gyarmatból. A telepesek saját gazdasági céljaikra használták az indiánokat. Bányákban és nagy ültetvényeken dolgoztatták őket. A rabszolgamunka azonban élénk vitákat váltott ki Spanyolországban, főként azután, hogy egyes hittérítők, például a domonkosok, később pedig a jezsuiták megbélyegezték a telepesek embertelen módszereit. Ezek hatására V. Károly spanyol király végül 1541-ben kénytelen volt formálisan megszüntetni az indián rabszolgaságot, ami persze nem sokat könnyített az őslakosok helyzetén. A spanyolok azzal a határozott szándékkal cselekedtek, hogy az amerikai gyarmatbirodalmat Spanyolország részévé tegyék, lehetőség szerint az otthonihoz hasonló törvényekkel és intézményekkel. Az elspanyolosított, vagyis hispani/.ált Újvilágban a kereszténység töltötte volna be a közös vallás, a spanyol a közös nyelv és a mesztic (spanyol-indián keverék) az egységes emtórfajta szerepét. Az európaiak magukat egy magasabb kultúra, erkölcs és hit letéteményeseinek vélték, talán egy sem akadt közülük, aki lelkiismereti kérdést csinált volna abból, mekkora kárt tett a térítés az indián kultúrában, nyelvben, hitéletben. S akkor még nem is beszéltünk az embertelen munkakövetelmények és a behurcolt betegségek által előidézett rombolásról. Ezek mind-mind hozzájárultak az indiánok kipusztulásához. A Karib-szigetekre és az amerikai kontinensre tóhatoló spanyolok legelőször fejletlen kultúrájú halász-vadász törzsekkel találkoztak. Az aravakok, a Nagy-Antillák lakói ártalmatlan természeti emberek voltak, akiket néhány évtizeden belül szó szerint kipusztítottak az embertelen munkakörülmények. A karibok ezzel szemben harcias közösségeket alkottak a KisAntillákon és a mai Venezuela és Kolumbia partvidékén. Óket pédig pontosan ezért pusztították ki úgy, hogy írmagjuk sem maradt. Magaskultúrákkal a mai Mexikó területén, Guatemalában és a Yucatán-félszigeten, Peruban és a kelet-kolumbiai fennsíkon találkoztak a hódítók. Az aztékok kétszáz év leforgása alatt fejlódtek jelentéktelen nomád torzsból Közép-Mexikó leghatalmasabb népévé. Birodalmuk az Atlanti-óceántól a Csendesóceánig terjedt. A spanyolok, mikor 1519-ben tóhatoltak az azték államba, ugyancsak elámultak annak méretein és pompáján. A győztesek vezére, Cortes hadijelentésében művészi faragásokkal díszített kőházakról tudósít: .... a házak olyan magasak, mint a tornyok, kivált előkelőségeik palotái és isteneik templomai..." Az inkák a hódítást megelőző évszázadban mintegy hatezer kilométernyi szélességű területen uralkodtak, a tengerparton és az Andok magasan fekvó völgyeitón, a mai Ecuador, Bolívia, Peru földjén, sőt még Chile és Argentína északi felében is. Az inka birodalom, amelynek gyökerei a szájhagyomány szerint i. sz. e. 1200-ra nyúlik vissza^ bámulatos társadalmi rendet alakított ki, ezáltal képes volt minden tagját elegendő élelemmel ellátni. Az inka paloták és templomok romjai még ma is az indián kőfaragók ügyességéről tanúskodnak, akik úgy munkálták meg a hatalmas kőtömböket, .... hogy még a legvékonyabb késpengét sem lehet közéjük becsúsztatni". A mayák, akiknek eredete az i. e. másixlik évezred közepéig követhető, kicsiny, egymástól független közösségekben éltek egyegy kultuszhely körül. Valamennyi őshonos amerikai nép közül ők vitték legtöbbre a matematika és a csillagászat tudományában. Naptáruk pontosabb volt a korabeli európai időszámításnál. Vívmányaik közé tartozott írásuk is, amellyel .szent könyveiket" írták, illetve egy-egy uralkodójuk tetteit vették számba. Az egyiptomi képíráshoz hasonló jeleket csak manapság kezdik megfejteni a kutatók. A híres maya kópiramisok az óserdók mélyén részint ma is állnak még. A chibchák a mai kolumbiai fóváros, Bogotá közelében, Cundinamarca magasföldjén éltek. Nagyszerű tehetséggel megáldott aranyművesek kerültek ki közülük, akik utolérhetetlen szépségű ékszereket készítettek. Nemcsak a kalapáláshoz és a trébeléshez értettek, hanem az olvasztás és öntés különféle eljárásait is ismerték. Ezeknek a nagy vonalakban ismertetett magaskultúráknak a termékeit, tudását a hódítók, fensöbbségük tudatától eltelve, meg sem próbálták megérteni. Lerombolták a pompás palotákat és templomokat, szétdarabolták a remekbe készült ékszereket, és tömbökbe olvasztották az aranyat. Elégették a szent könyveket, ,az ördög müvének" tartva őket, és könyörtelenül irtották a környék indián lakosságát. Az európai gondolkodás semmi áron nem volt hajlandó elismerni az indig.n magaskultúrát, nemhogy az övét túlszárnyaló eredményeit. Ez a szemlélet még évszázadokkal később is érvényben maradt, amikor a spanyolokat 1815 és 1824 között kiűzték amerikai gyarmataikról, és megalakultak Latin-Amerika független köztársaságai. Csak lassan - és rendkívül nehézkesen - vettek tudomást az európaiak az. inkák, a mayák, az aztékok és a chibchák fejlett kultúrájáról. Ezek tanúi a kerámiák, textíliák, ékszerek és aranymunkák, amelyek a maguk sajátos nyelvén szólnak hozzánk, és talán segítenek abban is, hogy újtól végiggondoljuk, mit is vesztett a világ a kipusztított népek kultúrájának meg nem értésével. De sokszor is gondolkodtunk már arról anyósunknál ülve, hogy mi lenne, ha a kedves mama nem a vakvilágba járatná a száját, a sok tószédnek pedig ne csak alja, hanem valami haszna is legyen. A megoldást már 1878-ban felfedezték... Edison miközben a telefonnal és a fonográffal kísérletezett, felismerte, hogy az emberi hangnak jelentős munkavégző ereje van, és elkezdett próbálkozni az általa kifejlesztett fonomotorral. Ennek ugyanolyan kagylója és membránja van, mint a fonográfnak, az emberi beszéd hanghullámai a membránt rezgésbe hozzák, és ezeket a mechanikai rezgéseket egy fémrugó, melynek egyik vége rugalmas gumitömbbe van ágyazva, átviszi egy durva felületű kerékre, melynek közös tengelye van egy jóval nagyobb kerékkel. A beszéd által a nagyobb kerék is mozgásba lendül és miután a szájrészbe hosszasan és nagy hangerővel beszélt valaki, csöppet sem könnyű megállítani. Edison azt állította, hogy fonomotorja segítségével lyukat lehet fúrni egy fától készült falba, ezt a fajta alkalmazást azonban nem tarjuk különösebben jelentősnek, hisz olyan hangokat is ismerünk, melyek bonyolult mechanizmus közbeiktatása nélkül is képesek ugyanerre. Tudta-e Ön...? A kaliforniai egyetem kutatói a nyomdászat atyjának, Gutenbergnek a műveit vizsgálták, elemezték. A laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy a világ első nyomdásza kiváló festéket használt, amelyben nagy mennyiségű ólom és réz mutatható ki. Ezért nem halványulnak például a Gutenberg-biblia immár fél évezrede készült példányai. A szöveg ma is jól olvasható. • A sáskák nem léletlenül „örvendenek" közutálatnak, hiszen elképesztő pusztítást tudnak véghezvinni. Egy nagyobb sáskaraj 40-80 millió rovarból áll, s ezek egyetlen nap alatt 80 ezer tonna kukoricát megesznek. • Három ország van ebben a pillanatban a világon, amelyektón nem a metrikus rendszer az érvényes, hanem a különböző helyi, illetőleg régi, hagyományos mértékrendszerek. Az egyik Burma, a másik Brunei szultanátus Bomeo szigetén, a harmadik pedig maga az Egyesült Államok.... Meglepetések Macintosh-módra • Levél a gazdiknak 2. A kölyökkutyák és -macskák védőoltásai A kölyökkutyák és -macskák egészségének megőrzése szempontjából talán az egyik leglényegesebb dolog a fertőző betegségek elleni védőoltások beadása. Mindig lebegjen a szemünk előtt: a megelőzés sokkal biztosabb módszer, mint a gyógykezelés. Soha nem felejtem el PC-s barátom arckifejezését, amikor először látott Macintosht. Büszkén mutattam kis Classicemet, mire ő rögtön az asztal alá vetette magát, hogy jó-jó ez a monitor, de mutassam már meg a számítógépet is. Később ő is jót mulatott magán, hiszen elmagyaráztam, hogy a Macintosh nagy előszeretettel zsúfolta kisebb gépeit egyetlen dotózba... Hasonló meglepetések idén is elképzelhetők, hiszen a Macintosh néhány űj modellénél ismét visszatér a „mindent egybe" koncepcióhoz. De vannak azért más meglepetések is. Kívülről mindössze egy lemez- és CD-ROM meghajtóval ellátott monitornak látszik, pedig benne van minden: ez az új Performa 5200. A gépet ráadásul egy 75 Megahertzes Power PC lapka hajtja. Egyedülállóan könnyű lehetőséget kínál a bóvítőrésekhez való hozzáféréshez: a számítógép hátulján egy fiókhoz hasonlóan kihúzható az alaplap. A mindent bele-design jegyétón született a Performa 630-as is, mely azonban egészen más dologgal hökkenti meg a felhasználókat. A gépet akár békebírónak is nevezhetnénk, hiszen megszüntetheti a háborút a PC- és a Mac-felhasználók között, műanyag testétón ugyanis két számítógép rejtőzik. A megszokott Motorola chip mellett egy külön i DX 2 processzor ketyeg, melynek segítségével a DOS, Windows és OS/2-re írt programok is futtathatók a Macintoshon. Persze mind a két processzor saját memóriát használ - ám az 500 megás winchesteren már megosztoznak. Nagyon fontos tudnunk - akár felnőtt, akár kölyök állatról van szó - a következőket: - Megfelelő hatékonyság és biztonság csak akkor várható el az oltástól, ha az állat a vakcinázás idején teljesen egészséges. - Még a legjobb oltóanyagok is csak az átlagos fertőzőképességú kórokozó ellen védenek jól; és bármilyen körültekintőek voltunk is, esetenként előfordul, hogy az adott állatban nem alakul ki megfelelő szintű védettség. - Egy védőoltás a kölyöknél biztosan kevés. Csak akkor alakul ki megfelelő immunitás, ha az oltásokat többször ismételjük. Erre nem szabad sajnálnunk az időt és a pénzt, ha már úgy döntöttünk, hogy egy kis állat életének egyik fő részévé válunk! - Kedvencünk egészségét annak jó kedvéből és jó étvágyából tudjuk legbiztosabban megítélni. Ha a két dolog rendben van, nagy baj nem lehet, illetve ha e két dolog együtt hiányzik - biztos, hogy baj van! Ez utóbbi esetben az állatorvost mihamarabb keressük föl, mert csak az időtón elkezdett gyógykezeléstől várhatunk jó eredményt. - A vakcinázás sikeréhez nagyon fontos feltétel, hogy állatunk féregmentes legyen. Nagyon jó féreghajtók állnak rendelkezésünkre. Ezeket megfelelő szisztéma szerint, 3-4 havonként ismételve célszerű beadni állatunknak, hiszen a sétatéri találkozások mindig magukban hordják a fertőződés lehetőségét. Soka tanácstalanok az oltások idejével kapcsolatban... A vásárlás után egy hétig a kölyköt nem oltjuk védőoltással: egyrészt ha tudtunkon kívül valamilyen fertőző betegség lappang benne, akkor az oltás ronthatja a túlélés esélyeit, másrészt az anyától való elkerülés, az új környezet nagy stressz az állatnak. Már ezen a héten el kell kezdenie azonban az új gazdának a kölyök féregtelenítését, ezért keresse föl a kiválasztott állatorvost, hogy ertnek részleteit megbeszélje. Természetesen bármi gondot észlel a kis állaton, minél hamarabb vigye az állatorvoshoz, hiszen a kölyökállat nagyon érzékeny, csak a korai beavatkozás lehet eredményes, és a fölmerülő szavatossági jogok is csak ez esettón érvényesíthetők. A vásárlás utáni egy hét leteltével beszéljük meg az állatorvossal az oltási sorozatot. A kölyökkutya és -macska immunrendszere körülbelül 8 hetes korra éri el azt a szintet, hogy már jól válaszol a védőoltásra, és a kölyök vérében keringó anyai ellenanyagok is ekkorra csökkennek le többnyire olyan határérték alá, amikor a vakcina ki tudja fejteni hatását. Ezek az anyai ellenanyagok néha a 16-17. hetes korig is keringenek a kölyök vérében, ezért fontos, hogy az tiltásokat a 16. hét után is ismételjük meg. A 8., 12., 16. hét körül beadott különféle védőoltások már nagy valószínűséggel megvédik a kölyköt, vagy segítik a könnyebb átvészelését a parvovírusos bélgyulladásnak, a szopornyicának, a fertózó májgyulladásnak és a leptospirosisnak - mint a kutyák esetében legfontosabb fertőző betegségeknek, illetve a macskákat megóvja a macskanátha és a lencosis vírusaitól. Minden oltás jár néhány napos negatív fázissal, amikor az állat a szokásosnál érzékenyebb bármilyen fertőzésre. Ez néha enyhe fokú bágyadtságban is megnyilvánul. A védóhatás kb. 14 nap alatt alakul ki. Nagyon fontos, hogy a kölyköt az oltási sorozat végéig, tehát 1618 hetes koráig különösen óvjuk: kerüljük az utcai sétákat és az idegen állatokkal való találkozást. A védőoltásokat egyéves kor táján meg kell ismételni, és ekkortól már elég azokat évente egyszer megújítani. Dr. Rengei Antal állatorvos, szegedi kisállat-Ambulancia, Vasas Szt. Péter u. 9. Tel: 62/314-744