Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám

HAZAI TÜKÖR 7 CSÜTÖRTÖK 1995. JÚN. 8. Át- és beállított telefonok Hárman a bentiek közül: Farkas Andrea, Bicskey Lukács, Somló Gábor (Fotó: Gyenes Kálmán) • Évad végi ősbemutató Beviz-elünk? Tovább? Nem tudni, milyen sors vár a szegedi színházban Zalán Tibor darabjára, a Beviz úr hazamegy, ha... cimú're, amelynek az évad végére sikeredett az ősbemutatója. Csak remélem, hogy tovább játsszák jövőre, méghozzá sokkal jobban, mint most. Megérdemelnénk. Izgató egy színielőadás - még így is: nem eléggé kiforrott játékmodorra!, hiányos szövegtudással, nem eléggé erőteljes főszereplővel, néhány kifejezetten amatőr szintű teljesítménnyel, meg-megdöccenő ritmussal. A pénzérmék küllemenek változása bőven adott mun­kát a magyar szakemberek­nek. Ezáltal azonban elérték, hogy az átállított készülékek modernebbek, „okosabbak lettek" - kaptuk a tájékoz­tatást a Déltáv Rt. hálózati üzemvezetési osztályve­zetőjétől, Szigeti Andrástól. A lakosság körében némi riadalmat keltett, hogy a régi és az új pénzeket az át nem állított készülékek összeke­verik. Nos, ebben annyi az igazság, hogy az új húszas és a régi tízes paraméterei hasonlóak, ezért a készülék valóban másnak fogadta el az érmét. A szegedi nyilvános tele­fonok átállítása két szakasz­ban történt. A piros készü­lékek már januártól rendel­keznek azzal a modullal, mellyel alkalmasak a pénz­érmék megkülönböztetésére. Az MSZOSZ erősí­tette pozícióit a munka­helyeken. Zavartalanul, utólagos reklamáció vagy vétó nélkül zajlott az üzemi tanácsi válasz­tás. A május 19-26. kö­zötti „ÜT-s" időszakot tegnap sajtótájékozta­tón értékelte Tóth Jó­zsef, a Magyar Szak­szervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Csongrád megyei kép­viseletének vezetője. Elsősorban ipari üzemek tartoznak az MSZOSZ me­gyei képviseletének érdek­körébe. E területen 130 üzemben 46 ezer munkavál­laló járulhatott a szavazóur­nákhoz. A dolgozók 76 szá­zaléka élt választójogával. Az említett munkahelyeken 793 üzemi tanácstagot 224 ezer 912 szavazattal válasz­tottak. A szakszervezetek meg­mérettetése is az üzemi taná­csi választás. Az MSZOSZ­hez tartozó szakszervezetek jelöltjei a szavazatok 84 százalékát szerezték meg. Az előző, az 1993-as választá­sok óta az MSZOSZ 4 szá­zalékkal erősítette pozícióit. A dolgozók jelöltjei a vok­sok 8 százalékát kapták. Más szakszervezeti konföderá­ciók a korábbinál gyengéb­ben szerepeltek, a szavaza­toknak csupán 8 százalékát mondhatják magukénak. Az üzemi tanácstagok közül 701 az „MSZOSZ embere". A testületekben 13 helyet az autonóm szakszervezetek, 2­t a Liga, 7-et a Munkástaná­csok, 70-et a dolgozók je­löltjei szereztek meg. A szá­mok üzenete, hogy a testü­leti tagok 75 százaléka ko­rábban is dolgozott az üzemi tanácsban. Az üzemi tanácsi válasz­Nem mindennapi táborra készülnek az Arany János Altalános Iskola tanulói. A tíz-tizenegy esztendős gyer­mekek már hetek óta fantá­ziálnak címerről, zászlóról, térképről, keletkezésük tör­ténetéről. A negyedik-ötödik osztályos diákokból álló csa­patok nem másért mennek június végén a Bükkbe. Bán­kútra, minthogy megtalálják az Istenek által a Földre küldött sárkányokat. A hatnapos mesetábor öt­lete Doba Mihály magyar­történelem szakos tanár fejé­ből pattant ki. Színjátszói rögtön kaptak az alkalmon, s Ez a modul jobb, mint a korábbi, hiszen három helyet öt paramétert vizsgál és ér­tékel. A kék készülékeknél is befejeződött az átállítás. Két héttel ezelőtt még csak a telefonok fele rendelkezett az új egységgel, mára azon­ban valamennyi - kb. 500 darab - tisztában van a forint változásával. Minden egyes átállított készülék fülkéjére egy sárga-kék matricát ragasztanak a szerelők, valamint a telefon kijelzője is az új rendszer szerint mű­ködik. Szegedhez hasonlóan a megye más településein is elvégezték már az átállítást a Déltáv szakemberei, illetve egyes helyeken a napokban fejeződnek be a munkálatok. Vagyis a forinthoz a telefo­nok már alkalmazkodtak. (arató) hhhhbmmhmí tások eredménye adja a szakszervezetek reprezen­tativitásának és az ágazati vagyon elosztásának mér­céjét. Az érdekességek közé sorolta Tóth úr, hogy az ország legnagyobb vállalata, a vasút szegedi üzemigaz­gatóságához tartozó üzemi tanácsában a helyek 60 szá­zalékát az MSZOSZ szerezte meg, míg az Autonómok 10, a Liga 20, a KESZOSZ 1 százalékát mondhatja magá­énak. A csongrádi Fűtőber vállalatnál viszont a ligások adják az ÜT-t, az MSZOSZ ott nincs képviselve. Az ÜT-választások jelleg­zetessége, hogy a dolgozók jelöltjei a kisebb szakszer­vezeti konföderációk rová­sára erősödtek, akik között úgy alakultak át az erővi­szonyok. hogy egymástól vették el a szavazatokat. A törvény nem büntet senkit, ha elmarad az ÜT-választás, mint ahogyan azt például az egykori Csongrád Megyei Építőipari Vállalatból ala­kult kft.-k és bt.-k területén történt. A jogszabály hiá­nyossága. hogy nem védi eléggé a tisztségviselőket, így aztán egyes munka­helyeken, például a Mary Cipőgyárban a szakszervezet bomlási folyamata miatt ÜT se jött létre. Figyelemre méltó, hogy a társadalom­biztosítási választásokon oly aktív keresztényszocialista szakszervezetek mára el­tűntek (ha egyáltalán létez­tek). Az ÜT helyét és szerepét át kell gondolni - mondta Tóth úr -, mert bár e testület joga, hogy a vállalat veze­tésébe a dolgozók érdekeit képviselve beleszóljon, de könnyen a korábbi vállalati tanácsok sorsára juthat. A demokrácia az üzemi de­mokráciával kezdődik. Ú. I. tervezni kezdtek. Csapatok alakultak, gyűlések szerve­ződtek. A „titkos és féltikos" összejöveteleken, melyeket hol az iskolában, hol a ját­szótéren, hol egy lakásban tartottak a gyermekek, arról tárgyaltak mi legyen a csa­pat neve, mi kerüljön a nap­lóba, milyen legyen a zász­lójuk, a címerük, az indu­lójuk. Az egyik negyedikes csapat például a száz holdas pagonyt ábrázolta címeré­• Azt hiszem mégis, hogy szükségünk van rá. Pon­tosabban arra van szüksé­günk, hogy miután megnéz­tük és hazamentünk és le­feküdtünk és aludtunk és tettünk miegyebet, amit szokásunk tenni - föl-föl riadjunk a hátsó agyunkba fészkelt kényelmetlenségre: Bevizék mi vagyunk! Ez azért kényelmetlenség, mert nevezettek, a darab sze­replői, nem kifejezetten olyasmi figurák, akikkel jólesik azonosnak tudni magunkat. Van persze még egy lehetőség, mint mindig: továbbra is hazudhatunk magunknak és akkor más­fajta, talán megszokottabb a kellemetlenség-érzetünk. A majdnem-drámában az a - fordított abszurd ­szituáció, hogy a főszereplő, Beviz, nem bír bejutni a saját házába, visszakerülni a saját életébe. Egyedül van kint (csak egy talányos figura, afféle bölcs koldus­Isten vetődik a közelébe néha), az összes többiek ­egy ember életének szereplői - pedig bent. A konfliktus nem a kiszorult főszereplő és a bentiek közötti még­sem; ez nem Beviz és a többiek drámája, nem vala­mi személyes történet. Ha­nem a mi mostani lét­szerűségünk jellemzése. A szereplők nem egyénített figurák - bármikor bár­melyikük behelyettesíthető. Zalán azt mondja a darab egymás után rakott szavaival - ezzel a gálád követke­zetességű, kegyetlenül sűrű szószőnyeggel, ami a né­zőtérre is kitüremkedik és Bevizékével azonos leve­gőtlenségbe szorít -, hogy amit az életünknek hiszünk. Még a boldog emlékű IKV utódjaként két kft. kezdte meg működését. A munkájuk által érintett ingatlanok sokak számára fontosak voltak, ezért aztán nem véletlen, hogy lakás­ügyben az utódcégek állandó viták kereszttüzében álltak. Ugyanakkor nemcsak a nyil­vánosság, hanem a dolgozók számára is fontosak voltak a cég körüli ügyek. Az egyik cég, az Épület­kezelő és Fenntartó Kft. a napokban tartotta üzemi ta­nács-választását. A céggel kapcsolatban komoly érde­kek is találkoztak egymás­ben. Egyébként minden csa­pat megírta történetét a kez­detektől napjainkig. Ebben szerepel, hogy milyen kor­ból való a népe, hogyan vé­szelték át az elmúlt évszáza­dokat, hogyan hívják szelle­meiket és isteneiket, milyen ünnepeket tartanak, s ho­gyan ünnepelnek. A negye­dikesek például tűzijátékot rendeznek és áldozatot mu­tatnak be egyik Istenük szü­letésnapján. A titkos térké­az szánalmas ál-élet. Hogy a sorsunk az, hogy nincs Sor­sunk. Lehet, hogy az ilyen­fajta élet: a halál. Tökmindegy, kívül re­kedtünk, vagy bent vagyunk, beszélünk, vagy hallgatunk - haláltánc folyik az egész terepen. Beviz, a kívülre­kedt. elszörnyedve nézi a sal, de az új üzemi tanács a dolgozók érdekeiért szállt síkra. A választások során Kovács István lett az üzemi tanács elnöke, aki az ÉKF dolgozóinak érdekében ennél a tisztnél is messzebb­re tekint. A napokban kerül sorra a vállalat felügyelő bizottságának megválasz­tása: ebben eleve szerepel két önkormányzati bizottsági elnök, valamint a munka­vállalók képviselője jut man­dátumhoz. Azt, hogy ennek a vá­lasztásnak milyen tétje van, igazából csak a munkatársak tudják lemérni. -A Kovács pen pedig vándorlásuk törté­netét rajzolták meg. Amikor arra kértem a gyermekeket, mondják el sa­ját szavaikkal, mi is ez a me­setábor, egymás szavába vágtak. „Arról van szó - így az egyik negyedikes kisfiú -, hogy Isten leküldte a sárká­nyokat a Földre, mert oda­fönt nagyon sokat balhéztak. Nos, nekünk ezeket a sárká­nyokat kell majd megkeres­nünk a Bükkben." benti lehetetlenségeket, a bentiek utálkozva gyalázzák őt, a kis ócskát. Miközben pedig mondják a szavakat mindannyian és elbeszélnek egymás mellett, a szemünk előtt folyamattá válik a bomlás, minden egész szét­törik és térdig gázolunk a rothadásnak indult élettör­vezette üzemi tanács ugyanis a házfelügyelók érdekeinek képviseletét tekinti a legfon­tosabbnak, hiszen a lakás­privatizáció során a házfel­ügyelők halmozottan hátrá­nyos helyzetben érezhetik magukat: szolgálati lakásai­kat nem vásárolhatják meg. Az ÉKF munkavállalói kép­viselői megkeresték Básthy Gábor alpolgármestert, aki­nél kedvező eredményt értek el. Ennek köszönhetően 20-30 házfelügyelőnek lehetősége nyílt a későbbi megvásárlásra. A cég üzemi tanácsa arra törekszik, hogy a többiek is hasonló pozí­cióba kerülhessenek. A döntés természetesen a dolgozóké, de a tét válto­zatlan. A.L. A tanárok közül néhányan természetesen előbb érkez­nek majd a helyszínre, s rejtik el a négy kétméter kö­rüli sárkányt az erdő mélyén. A táborlakók megérkezé­sükkor egyébként megkap­nak minden olyan eszközt (turista térkép, zseblámpa, iránytű stb.), amely a tájéko­zódásukat segíti. A csapatok tagjainak, ahogy az a mesé­ben írva vagyon, különböző próbákon kell majd átesniük. Lesz lovagi torna, hegymá­szás, éjszakai túra. Esténként pedig jelmezes tündérbálban pihenhetik majd ki fáradal­maikat a gyermekek. A pró­bákat egyébként pontozzák, s a legjobbak értékes ajándé­kot kapnak a mesetábor szponzor cégétől, a Tolkien Könyvesháztól. Sz. C. Sz. melékben. A mozgások fo­kozatosan lelassulnak a színpadon, kisebbednek a gesztusok, eltűnik a mímus, merevednek az arcok; még az elején elevennek tűnő negédes díszlet-virágocskák is hervadásnak indulnak. Elképzeljük a Beviz-féle kvázi-élet főszereplőjének, ama sokat emlegetett hűtő­szekrénynek a belsejét: ott a kievett szalonna sótól össze­töpörödött bőre, a füstölt disznósajtból egy megszá­radt béldarabka, a sör nélküli koszos üveg, Kőbányai ­volt. Szennyes üresség, mint az összes szereplőben. Meg­érint a szag. A bentiek iassan magukra Régi igény megvalósulá­sának körvonalai kezdenek kirajzolódni azzal, hogy megyénként létre kell hozni a területfejlesztési tanácsokat. Ezek feladata ugyanis - már az önkormányzati törvény rendelkezése szerint - az lesz, hogy összehangolják a kormányzati és a térségi, települési fejlesztési elképze­léseket. Persze tevékenysé­gük hatásköre mégis nagyban függ majd attól, hogy a terü­letfejlesztésről és a -rende­zésről szóló, készülőben lévő törvény milyen jogosítvá­nyokat biztosít ezen gré­miumoknak. A Csongrád megyei köz­gyűlés elnöke mégis össze­hívott egy, egyelőre koordi­natív funkciójú fórumot annak érdekében, hogy a törvény elfogadását követően a területfejlesztési tanács a helyi érdekek érvényesítése céljából azonnal „lépni" tudjon. Ezért az ebben bármi­lyen szempontból szerepet játszható szervezetek, kistér­ségi, városi, illetve megyei jogú városi önkormányzatok képviselői gyűltek össze tegnap délután a megyeháza tanácskozótermében. Lehmann István beveze­tőjében többek között utalt arra, hogy Csongrád megye területfejlesztési koncepció­ját a szakemberek már ko­rábban elkészítették, így az jó munkaeszköz lehet a maj­dani tanács tagjai kezében. Az elnök által felvetett együttműködési lehetősé­gekről - nem megfeledkezve a kistérségek érdekeinek fel­vállalásáról -, a pénzügyi források tisztázásának fon­tosságáról, valamint a me­gyei területfejlesztési tanács zárják az ajtókat-ablakokat, mintha koporsójukba vonul­nának vissza, kint Beviz le­araszol a csatornába... Nincs kegyelem, nincs megoldás, még valódi, hagyományos vég, az sincs. Ott vagyunk a nagy, bizonytalan semmiben. Vagyunk? - kérdezhetjük okkal, s ezzel a dög kérdés­sel-érzéssel kászálódunk kifelé a színházból, vissza a mi kis beviz-szerű életünk­be. Otthon(?) kinyitjuk a hűtőt - megszomjaztunk, megérdemeljük. Beviz­elünk. Tovább? Zalán Tibor darabja szinte a lehetetlent kívánja a szí­nészektől: hogy ne legyenek „valamilyenek", hanem csak mondják egymás után a szavakat, amelyeket egy költő rakott össze és amelyek - bármennyire a helyükön vannak - egy színésznek kevesek, csak úgy, pőrén. Magukban. A színésznek mindenáron gesztus is kell, mimika, testnyelv, tér, amiben helye van mozogni. Elképzelhető, hogy a szí­nészi erőfeszítés egy pontján - abban a küzdelemben, hogy csak a szavak révén élje-mutassa-érzékeltesse az ál- életet - a nézőtéren is ér­zékelni lehet a színész személyes magára-döbbené­sének kínját. A ráismerést az ő saját Be%iz-létére. Ehhez azonban alighanem szuper­profizmus kell. Vagy egé­szen sűrű műhelylégkör. Egyikre sem lehet következ­tetni az előadásból. Majd érik, gondolom és kívánom; úgyhogy a rendezői - Su­rányi András - és a színé­szeti truvájokról: a jövő sze­zonban. Ha élünk. Sulyok Eizsébet •OOnOHMMHOHBBOHOOBBOO szervezeti és működési sza­bályzatát kidolgozó bizottság felállításáról élénk vita ke­retében tárgyaltak a jelen­lévők. Mindenekelőtt elhang­zott: örvendetes a megyei jogú városok - korábban nem jellemző - most aktívnak ígérkező részvétele a megye egészét érintő szervezet munkájában. Sőt, mindenki egyetértett azzal is, hogy e program megvalósításában Csongrád megye országos mintaként szolgálhatna, va­lamint hogy június 20-ig megfelelő körültekintéssel kell összeállítani a fórum ál­landó meghívottjainak listá­ját. Ez utóbbi fontosságát ab­ban látták a hozzászólók, hogy segítségükkel nemcsak alaposabban lehet majd kidolgozni egy-egy pályázati javaslatot, de a külföldi be­fektetők megyénk iránti ér­deklődését is remélhetően könnyebb lesz felkeltenie egy tekintélyesebb szervezet­nek. A területfejlesztésre szánt központi pénzeszközök elosztásával kapcsolatosan ugyanis néhányan azon ag­gályukat fejezték ki, hogy ez esetben is a lobbyzások játsz­szák majd a főszerepet, emi­att pedig a jogos igények háttérbe szorulhatnak. A tanácskozás résztvevői végül azzal zárták megbeszé­lésüket, hogy a felvetett gon­dok kiküszöbölése érdekében a július 10-ére tervezett kö­vetkező ülésükig megfelelő stratégiai javaslatokat próbál­nak kidolgozni, hiszen a közös cél az, hogy a törvény által biztosított lehetőséget régiónk érdekében a későb­biekben maximálisan kihasz­nálhassák. N. Rácz Judit Az üzemi tanács = munkahelyi demokrácia? A Gyűrűk Urának írója, a brit J. R. R. Tolkien biztosan nagyon örülne a szegedi ötlet hallatán. Tolkien figuráinak, akik különböző fantáziavilágokban élnek, saját nyelvük és mitológiájuk van. A tündék és hob­bitok megálmodója 22 éve halott. Am szereplői tovább élnek a felnőttek és a gyermekek fantáziavilágában. Mert addig jó, míg az ember játszik és fantáziál. • A mesetábor a Bükkbe megy Sárkányok az erdő mélyén • IKV és az utódok A házmesterek jogai • Területfejlesztési tanács alakult Csongrád megye: országos minta?

Next

/
Thumbnails
Contents