Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. JÚN. 7. Nyár az Euromenedzsernél - Hagyomány és formabontó elfoglaltságot a Menedzserpalánta (12-14 évesek számára) és a Junior Menedzser (14—22 évesek részére) nyári tábor - tréningsorozat keretében. Az iskolások játékos, vidám formában, helyzetjátékok feldolgozásán keresztül alakíthatják ki azokat a szokásokat, amelyek elősegítik eredményes tanulásukat. - Fejlesztik kommunikációs készségüket, megalapozottabbá teszik döntésüket, és kialakítják a vállalkozási gondolkodásmódot. A napi programok között szerepel - a fentieken túl - számítógépes és nyelvi blokk is. A pedagógusok, tanárok számára az „Iskolák és a vállalkozás" című konferencia megrendezésével hozzák közelebb az Euromenedzser munkatársai e terület „rejtelmeit", amelyet Szügyi György - folytatva a Pedagógiai Intézetben nagy sikerrel megtartott beszámolóját - tart. A konferencia ideje: június 21-én 10.00 óra, helye: Százszorszép Gyermekház, Szeged, Kálvin tér. Nagy sikerű előadássorozatát folytatva Erik Vos (Hollywood, USA) újabb előadásokat tart június 10-1 I -én „Hatékony eladás", június 17-én „Hatékony kommunikáció", június 18-án „Célok kitűzése és elérése" címmel az Euromenedzser Iskolaközpontban. Ezeket a gondolatokat erősítik meg azok a videó oktatófilmek, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek a különböző tréningek folyamán. Most lehetőség nyílik arra, hogy az „Euromenedzser Mozi" kéthetente sorra kerülő rendezvény keretében azok is megismerjék és megfogadják e A tanév végéhez közeledve már minden diák számol|a a napokat a nagy szabadság kezdetéig. Közülük sokan azonban ezt az Időt Is szeretnék hasznosan eltölteni, és számukra ajánl egy igazi csemegét az Euromenedzser Iskolaközpont. filmek tanácsait, akik a tréningekre például időhiány miatt nem jutottak el. A Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolával közösen indított „Vállalkozó és marketing menedzser" szakközgazdászképzés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére biztosit egy olyan ismeretszerzési lehetőséget, amelyre hosszú távon szükség lesz a magyar gazdasági viszonyok között. Az új évfolyam szeptemberben indul. Az Euromenedzser Iskolaközpont a szakképzés területén is komoly eredményeket ért már el a profdjának megfelelő területen. Sikeresen befejeződött az „Informatikai menedzser" (felsőfokú gazdasági informatikus), 8-án pedig a szóbeli vizsgával befejeződik a humánpolitikai menedzser (személyügyi gazdálkodó) képzés. A nyár folyamán, illetve ősszel több szakképesítést adó tanfolyam indul, amelyek közül kiemeljük a marketing és reklámmenedzser, kereskedelmi menedzser, általános menedzser gazdasági informatikus, személyügyi gazdálkodó és az európai üzleti asszisztens tanfolyamokat. - Viták előzték meg a Magyar Agrárkamara főleg a vidéki regionális kamarák - alakulását, félreértések és félrehallások miatt, az anyagi gondokról már nem is szólva. Sokan vélekednek úgy: annyi már a különböző érdekvédelmi szervezet, mint mezőn a fűszál, most meg még a kötelező tagságú kamara is megalakult. - Ez pontosan így van. Magam éppen ezért vállaltam el a Magyar Argárkamara elnöki posztjára a jelölést, hogy a mezőgazdaságban fellelhető számtalan részérdeket közelebb hozzuk egymáshoz. Ami a kamara működésének jogszerűségével kapcsolatos, annyit jegyezhetnék meg, hogy a törvényességi felügyelet nem a kamara pár hónapja megválasztott elnökének, hanem a földművelésügyi miniszternek a jogköre. Ami a feladatmegosztást illeti, a megalakulás óta rendszeres a kapcsolatunk a tárca vezetésével, egyeztetünk, érveket ütköztetünk, hogy a kamarai törvényben kijelölt feladatok átvétele minél hamarabb megtörténjen. Természetes az is, hogy az állami feladatok átvállalásához kapcsolt központi pénzek átutalására is számítunk. Megkezdődtek a regisztrálások, túljutottunk a küldöttgyűléseken, s mintegy ötvenezer tagja lehet most a regionális kamaráknak. Ez a szám növekedni fog. • Kötelező tagság, kötelező tagdíj, ez nen: hat szlvderítően a magyar parasztemberre ! - Elismerem. Azt is, hogy sokan tagjai valamilyen érdekképviseleti szervezetnek, de igen szomorúvá tenne, ha most egy ki az erősebb, ki a gyengébb vetélkedő következne, mert hiszek abban, hogy a válságba jutott agrárA mi elnökünk A krónikás hosszú évtizedek óta tanúja dr. Cslkai Miklós kertészmérnök munkájának és életének. Tudja, hogy annak Idején a mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezet kertészetében, majd Fábiánsebestyénben és a Szentesi Árpád Szövetkezetben dolgozott és tette le névjegyét a Bács-Kiskun megyéből Csongrádba települt szakember. Továbbá arra Is emlékszik, hogy pontosan húsz évvel ezelőtt, 1975-ben alakult meg, nagyrészt a gazdasági kényszer hatására, a szentesi Árpád Szövetkezet Korai Zöldségtermesztési Rendszere, a KZR. Kezdettől fogva nemcsak a szövetkezet, de igen sok család és térség más szövetkezeteinek zöldségtermesztését is szervezi, piacra segíti termékeit, úgy, hogy már évi 1,2-1,3 milliárd forintos forgalmat bonyolít le. A közelmúltban éppen ezt a rendszert tanulmányozta dr. Lakos László földművelésügyi miniszter, s bizony nem kis elismeréssel beszélt a tapasztaltakról, annál inkább, mivel napjainkban és főleg a lövőben a magyarországi kistermelőknek is esélyt kell adni a boldogulásra, a jövedelmező gazdálkodás megteremtésére. Erre igen szép példát mutat a KZR. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt esztendő végén alakult Magyar Agrárkamara elnökének dr. Csikal Miklóst választották. Az új, köztestületi szervezet munkájáról, feladatairól beszélgettünk az elnök úrral. gazdaság úgy lábalhat(na) ki a kátyúból, ha a kamara, az érdekképviseletek és a kormány hatékonyan együtt tudna működni. Ezért az érdekképviseleti rendszereket a legfontosabb partnereknek tekintjük, és együtt szeretnénk - tehát velük együtt, nem ellenükre megtalálni az értelmes munkakapcsolatot a mindenkori hatalommal. Úgy tapasztalom az eltelt hónapokban, hogy egyáltalán nem reménytelen törekvés ez. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az agrárkamara állami feladatokat is átvesz, míg az érdekképviseletek általában szűkebb csoportérdekeket érvényesítenek. Hazánkban magántulajdonú az agrárium zöme. a piacgazdálkodás feltételeit teremtjük meg, ez pedig kamarai modell nélkül elképzelhetetlen. A kamarák jelentik a gazdasági önkormányzatot. A kérdéseket rangsorolni kell, a fontos feladatokat, jó eligazítónak tűnik a kidolgozás alatt lévő agrárorientációs törvény (mennyivel egyszerűbb és elfogadhatóbb lenne Nemzeti Agrárprogramnak), amelynek summázva egyetlen nagy célja van: kijussunk a gödörből. • Az a speciális állapot, hogy nálunk átajakulóban az egész gazdaság - tervutasításos modellből a piacgazdaságba — mennyire befolyásolja a kamarai feladatokat? - Azt tapasztalatokból tudjuk, hogy az agrárkamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokból milyen jelentős, hagyományosan nagy szerepük van. Az agrárágazat fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában, az üzleti forgalom, a piaci magatartás tisztességének megteremtésében és megőrzésében, valamint a mezőgazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában. Ám az agrárkamarák meghatározó szerepet tölthetnek be egy átalakulóban lévő gazdaságban is - mint a mienk —, ugyanis elősegíthetik a forgalmi viszonyok és az üzleti etika stabilitását, a gazdasági szereplők információval való ellátását, a nemzetközi kereskedelmi rendszer - kapcsolatrendszer - fejlődését, a mezőgazdaság infrastruktúrával való jobb ellátását. Mindezen közfeladatok hatékonyabban láthatók el az érintettek önigazgatása révén, mint állami, vagy helyi önkormányzati szervek útján. Tehát maga az agrárkamara is önkormányzati alapon működő, önigazgató szervezet, esetenként hatósági jellegű jogosítványokkal. 0 Mikorra élvezhető a kamarák előnye, s mérhető a haszna? - Az elmúlt három hónapban végzett munka eredményeiből arra következtethetünk, hogy az első fél év mindenképpen a szervezésé lesz, a második fél évtől a kamara szakmai munkája és annak eredményeként piacszervező szerepe több biztonságot, hasznot hozhat a kamarai tagoknak. 0 Köszönjük a beszélgetést. Sz. Lukács Imre BUDAPRINT PAMUTNYOMOIPARI VÁLLALAT megvételre kínálja > Budapesten, a XI. ker. Budafoki úton lévő IPARTELEPET - Üzemcsarnokok 3000 nm felett A terület frekventált fekvésű > Budapesten, a III. ker. Fényes Adolf u. 19-21. szám alatti 17 817. és 17 823. hrsz.-ú ötemeletes IRODAÉPÜLETET 7 szintes 1 emelet alkalmas szórakozóhely létesítésére Összesen: 4278 nm alapterületű >- Budapesten, a III. ker. Fényes Adolf utca-Lajos utca-Perc utca által határolt területet. - üzemcsarnokok cca 1000-5000 nm-ig A területen található egyes csarnokok alkalmasak bevásárlócentrum és egyéb kereskedelmi központ létesítésére. Az ingatlan Óbuda frekventált helyén és közlekedési csomópont tőszomszédságában található. >- Budapesten, a IV. ker. Baross utcában lévő IPARTELEPET - műhelyek - üzemcsarnokok cca 500-8000 nm hasznos alapterülettel. >• Budapesten, a IV. ker. Kiss Ernő u. 2. szám alatti ingatlanrész - irodák - raktárak - műhelyek - üzemcsarnokok 500-3000 nm-ig - kiskundorozsmai gyáregységét - raktárak - műhelyek - üzemcsarnokok 1000-2000 nm hasznos alapterülettel. - Belterületen helyezkedik el, közművesített, jól megközelíthető. Hasznosítási lehetőségek: - ipari tevékenység - nagykereskedelmi stb. Részletes információ a hirdetésekkel kapcsolatban Nagyiványi Antalné 1687-074 telefonján kapható.