Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

Szeged, készül] a bajnokavatásra! Most már tényleg készülj... Akár tiltakoznak ellene az aranyról még mindig szemérmesen hallgató medikémiások, akár nem. Az improvi­zációnak tudniillik ez ügyben nincs semmi értel­me. Mert a bajnokoknak a világon mindenütt megtervezett ünneplés jár. Hogy a Nyári-legények még nem is értek oda az első' helyre, „csupán" 2:l-re vezetnek egy három lecsapásig tartó párviadalban? Nos, ez igaz. Mégis. Az erő, tegnap óta bizonyosan, veiük van. Hulmannal, Melnicsukkal, Petheővel, egy­szóval azokkal a remek röplabdásokkal, akik al­kalomadtán képesek önmagukat is újraterem­teni. Például egy-kettes állásnál, mi több, három­tizenegynél... Értik ezt? Egy padlóra küldött bokszoló számolás közben, mondjuk hétnél, feláll, és kiüti a befelé már boldogan kacagó ellenfelét. Csak azért is. Makacsságból. Dacból. Előre menekülve. Akárhogy is: a csepeli negyedik meccsen, de legrosszabb esetben a szegedi ötödik derbin valamit mindenképpen meg lehet és meg kell ismételni a hétfőn látottakból: Az újrateremtést. R. J. A. Chang Párizsban is győzni szeretne • A Rolland Garros hírei Chang kiverte Stichet A párizsi nyílt nem­zetközi teniszbajnokságon Nagy Kyra után újabb ma­gyar teniszező, Marosi Ka­talin is győzelemmel mutat­kozott be - az ifjúságiak versenyében. A 17 éves Ma­rosi a cseh Schonfeldovát verte biztosan két játszmá­ban, Vidáts Réka (16) azon­ban sajnos, ugyancsak két szettben, vereséget szenve­dett az olasz Zavaglitól. Ami a felnőttek mezőnyét dleti, nagy meglepetésre a spanyol Alberto Costa kiver­te a Párizsban már kétszer a csúcsra jutott amerikai Jim Couriert. Az viszont már kö­zel sem számít ekkora szen­zációnak: Chang könynye­dén bánt el a németek üdvös­kéjével, Michael Stichhel. Eredmények: Férfi egyes, nyolcad­döntő: Alberto Costa (spa­nyol)-Jim Courier (amerikai, 13.) 6:4, 1:6, 7:6, 6:4; Sergi Bruguera (spanyol, 7.)-Mag­nus Larsson (svéd, 10.) 6:1, 2:6, 7:5, 7:6; Renzo Furlan (olasz)-Scott Draper (auszt­rál) 7:5, 6:1, 7:6; Michael Chang (amerikai, 6.(-Mi­chael Stich (német, 12.) 1:6, 6:0, 6:2, 6:3. Ifjúságiak: Leány egyes, 1. for­du!ó:Marosi Katalin - Jitka Schonfeldova (cseh) 6:4, 6:3 Maria Paola Zavagli (olasz)­Vidáts Réka 7:5, 6:3. Fiú egyes: Szirtesi Szilárd-Boris Borgula (szlovák) 7:6, 6:3. Szegedi VE-Vasas vízilabda bajnoki mérkőzés a Telin TV-ben, kedd, 20 óra A™ Széchenyi tér 17. Autóhórusz Kft. WV-, Audi-, Opel-alkatrészek Szeged, Mars tér 10-11. Moszkvai krt. 30, PALMA f*)'J Nagyáruház FOTÓ JvU emelete R.lfl Zrínyi u. 3. Dél-Magyarországi Sört Értékesítő Kft. Hét vezér u. 26/B jjPOMUj Dugonics A yfpfff&tCSOPORT TAGJA ^ JEwoSport Szeged, Nagy J. u. 4. Délmagyarország JgJg. j mellékletei sBBBassgJ' A két szurkolótábor (Cse­pelről szép számú fiatal jött el a meccsre) jóval a kezdés előtt már hangolt, különböző rigmusokat skandálva biz­tatta kedvenceit. A hazai né­zőket az érdekelte főként, játszik-e Arsov. Megköny­nyebbülten sóhajtottak, ami­kor bebizonyosodott, ezúttal sem lép pályára az idegen­légiós „ütőgép". A nagy­szerű játékos Görögország­ban, a Világkupán szerepel ugyanis hazája válogatott­jával. Többen amiatt aggódtak, hogy a tévéközvetítés miatt kevesebben lesznek a szo­kásosnál. Nos, közvetítés ide meg oda, a lelátók most is zsúfolásig megteltek az újszegedi Sportcsarnokban. Meg, mert a minőségi sporttal soha nem lehet eléggé .jóllakni"... I. játszma (21 perc). A vendégek szerezték az első pontot, majd több forgás után egyenlítettek a szege­diek. (A hangulat fokozá­sáról a másodbíró Juhász gondoskodott, aki az első percekben mindig „megta­lálja" Schildkrautot. Ezúttal is adatott neki egy sárga lapot...) Nem sokáig kellett várni a medikémiás henger­re, átüthetetlen sáncolások­kal és védhetetlen leütések­kel Petheőék magukhoz ragadták a kezdeményezést (5:2). Sajnos nem sokáig, mert a hallatlan izgalmas, színvonalas és változatos küzdelemben később hol az egyik, hol a másik csapat szerzett pontot, mindkét fél beleadott apait-anyait (8:6, 8:8, 8:12). A csepeliek ekkor rendkívül jól blokkoltak, rendre visszaverték a sze­gediek támadási kísérleteit, s nem kis meglepetésre meg­nyerték a szettet. II. játszma (39 perc). Egy-két bizonytalan meg­mozdulás után belelendültek a szegediek (4:1). Más azon­ban a látszat és más a való­ság, ugyanis a jó kezdést kö­vetően a vártnál nehezebben lódultak meg Hulmannék, de aztán mégis elkezdték a pontgyártást (8:3). Kifeje­zetten jó és érdekes volt a mérkőzés, ütés, sáncolás, aztán megint lecsapás vál­togatta egymást, többször is volt úgy, hogy hosszú másodpercekig a levegőben maradt a labda. Vezettek a hazaiak, ám mégsem tudtak megnyugodni (9:5), mert a csepeliek nem egyszer túl­jártak eszükön. Kettős cse­rével próbáltak változtatni a szegediek (Rácz és Hulmann helyett Csíkos és Polgár lépett pályára), de úgy lát­szott, a megint remekül ütő Konstantinov ellen nincs orvosság. Aztán mégis vál­tozott a kép és a remekül hajrázó medikémiások ideg­tépő forgások és pontok után megnyerték a szettet. III. játszma (16 perc). Rosszul, nagyon rosszul kezdődött a játékrész a Me­dikémiának, úgyszólván semmi sem sikerült játéko­sainak. Nem így a vendé­geknek, akik a lehetetlennél lehetetlenebb helyzetekben is pontokat tudtak csinálni » Tovább tart a röplabdaőrület Mór csak agyatlan győzalam kall, ás... Medikémia Szeged-Csepel-Kordax 3:2 A medikémiás sáncot Konstantinov sem (mindig) tudta megtréfálni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Melnicsuk, a „király" (1:7, 3:8). Az igazsághoz tartozik, hogy a bomba­formában játszó Konstan­tinovot megint nem lehetett tartani, szinte mindenhonnan és mindig pontot ütött, ha neki emeltek. És sokszor emeltek a bolgár röplabdás­nak, mert majd mindig őt Kezdődhet minden elölről, mert a Csepelen elért győzelemmel újfent kinyílt a nagy lehetőség kapuja, s hogy belépnek-e rajta a medikémiások, leginkább csak rajtuk múlik. Botlani többet nem lehet, ezért aztán minden játékosnak a lehető legtöbbet kell nyújtania a sikerért! - így lehet legtalálóbban sum­mázni az „útravalót", ami a mérkőzés kezdetét megelőző percekben hangzott el Nyári Sándor vezetőedző szájából. Ennek megfelelően valamennyi szegedi röplabdás elszántan, egészséges önbiza­lommal felvértezve várta a bírói sípszót. Feszült­ségnek nyoma sem látszott rajtuk, egymást ugratva, mókázva készülődtek a harmadik nagy csatára. hozták játékba. A szegediek képtelenek voltak felnőni a feladathoz, sajnos megint nem volt, aki összehozza, megfelelően mozgassa a csa­patot. Olyannyira nem, hogy a játékosmester Schildkrau­tot lecserélte Nyári Sándor. IV. játszma (21 perc). játékos Sokszor és sok helyen leírtuk már, hogy az igazi szurkoló mily nagy csodákra képes. Biztatásával, lelkesedésével a legmélyebb gödörből is ki tudja segí­teni kedvenceit, ha a helyzet úgy kívánja, belehajszolja a győzelembe. Ez történt most is, a tegnapi mérkő­zésen. A nézők szinte egy rossz szót nem szóltak egé­szen addig, amíg a negyedik szettben már-már úgy látszott, hogy minden remény tovaszállt. Akkor viszont volt egy medikémiás labdamentés, majd egy pont, amivel megváltozott az eredmény (3:11-ről 4:11-re). Ekkor a már-már elégedetlenkedő szurkolótábor át­csapott egy eufórikus biztatásba. Tombolva űzte-haj­totta a szegedieket, akik ugyancsak szinte önkívületi állapotban, megtáltosodva, parádésabbnál parádésabb megoldásokkal késztették megadásra a győzelmet már elkönyvelő csepelieket. Erre szoktuk azt mondani, hogy a közönség az a bizonyos pluszjátékos, mint volt most is. A „hívők" nélkül aligha ünnepelhetnénk a medikémiásokat, akik most saját bőrükön érezhették, tapasztal hatták,-ljogy ez a csodálatos szegedi szurkoló­tábor mindig mellettük áll. Továbbra is „gödörben" volt, egyszerűen nem tudott magára találni a szegedi gárda (0:3, 1:4, 3:5). A nyitásfogadása csapnivaló volt, ha pedig ritkán eljutott odáig, hogy támadást kezde­ményezzen, leütései után a labda úgy vágódott vissza a csepeli sáncról, mintha a Gellért-hegy oldalát „bom­bázták" volna (3:11). Ami­kor már minden veszni lát­szott, fergetes hajrába kezd­tek a házigazdák és kiegyen­lítettek, majd a leírhatatlan lelkesedéssel biztató szurko­lósereg segítségével a játszmát is megnyerték. V. játszma (9 perc). És megint jött a „hirtelen halál"! A frenetikus közön­ség tombolva biztatta a sze­gedi csapatot. A hangulat leírhatatlan volt, hiszen egy egészen más Medikémiát láthatott a nézősereg, mint a korábbi játszmákban. Mesé­be illően röplabdáztak Mel­nicsukék, megtáltosodva, szinte minden labdára úgy koncentrálva, mintha az életük függött volna tőle, gyűjtögették pontjaikat. Az eredmény nem volt kétséges, csupán arra kellett várni, mikor ütik be a szettet és mérkőzést eldöntő pontot Petheőék. A találkozó kísértetiesen hasonlított az első szegedi összecsapáshoz. A szegediek sokáig nem találták a fona­lat, ezzel szemben ellenfelük felszabadultan, könnyedén és valljuk meg őszintén, na­gyon jól röplabdázott. Nyári Sándor többszöri cserével próbált változtatni a már­már lehetetlennek látszón, s ez a negyedik szett derekán történt meg. Szárnyakat kapott a Medikémia és a már a győzelmet tudat alatt ma­gáénak valló csepelieket leiskolázta. Nyári Sándor: - A Cse­pel voltaképpen már kétszer megnyerte a meccset. Mi mégis föl tudtunk állni, mert van egy röplabdaőrület Sze­geden, és ez a csodálatos közönség segített nekünk. Nem tudom, van-e még Magyarországon egy olyan csapat, amelyiknek így szur­kolnak. Rendkívül értékes­nek tartom a győzelmet, de azt is hozzá kell tennem, lehet, hogy ezt a meccset a Csepel vesztette el... Doviczin János: - Ne­hezen találok szavakat, mert minden nagyon simán ment a negyedik játszmáig. Ekkor bekövetkezett az, amitől féltünk, a fiúk azt hitték, hogy megnyerték a meccset. Ennek következtében feljött a Szeged, és remek hajrával a maga javára tudta fordítani a nagyon jó mérkőzést. Ezt a találkozót mi vesztettük el... Ettől függetlenül egy nagyon nagy és színvonalas csata volt. Medikémia Szeged-Csepel-Kordax 3:2 (-8,15, -5,11,8) Férfimérkőzés. Újszegedi Sportcsarnok, 2200 néző. Vezette: Herpai, ifj. Juhász. Medikémia: Belik, MELNICSUK, Csíkos, PE­THEŐ, HULMANN, Schild­kraut. Csere: POLGÁR, Rácz, Takács, Úrfi, Kása. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. Csepel: LISZI, KONS­TANTINOV, Forgó, SZŰCS, Tomanóczy, Torma. Csere: Fogl, Nagy.Edző: Oláh Já­nos. GYÜRKIERNŐ • A Szegedi Szurkolók Egye­sülete megfelelő számú je­lentkező esetén ismét indít különbuszt Csepelre, a baj­noki döntő negyedik mérkő­zésére. Indulás június 7-én (szerdán) 13.30 órakor a Sze­ged étterem elől. Részvételi díj: 500 forint személyenként, az egyesületi tagoknak 400 forint. Jelentkezni az indulás előtt a helyszínen lehet. [mcDiKÉmmj Széchenyi tér 17. Dél-Magyarországi Sört Értékesítő Kft, Hét vezér u. 26/B í9i I TTAJLII I 488-488 / S7CCEO | J

Next

/
Thumbnails
Contents