Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

KEDD, 1995. JÚN. 6. Érdekes momentum, hogy ­a későbbi vallomások szerint ­a kocsiban ülő emberrablókat az egyik kereszteződésben egy gyalogos megszólította; látva a hátsó ülésen fekvő kislányt, megkérdezte tőlük: segíthet-e valamiben. (A rendőrség még most sem tudja, ki volt ez a se­gítőkész idegen, de kéri, hogy a bizonyítási eljárás érdekében mielőbb jelentkezzen.) A bűnözők még aznap, a kora esti órákban telefonon közölték Ildikó szüleivel gyer­mekük elrablását és követelé­süket. amely szerint szabadon bocsájtásáért 10 millió forin­tos váltságdíjat kérnek. Az édesapa értesítette a rendőrsé­get, amely azonnal hírzárlatot rendelt el a kislány érdekében, és nagy erőkkel megkezdte a nyomozást. Sokáig azonban semmilyen nyomuk nem volt. Ugyan a rablók telefonon többször is jelentkeztek, ám a vonalak rossz minősége miatt nem sikerült bemérni hollétü­ket A három romániai magyar gyanúsított a váltságdíj átvéte­BELÜGYEINK 3 • A csendestárs Csendes volt... Elfogták a gyermekrablókat Előzetes őrizetbe vették a május 31-én Budapest III. kerületében eltűnt Hornok Ildikó elrablásával gya­núsított négy román állampolgárt, akik utóbb, rend­őrségi kihallgatásukkor beismerték tettüket. A nyomozás során kiderült, hogy a tettesek közül hárman - Mihály Levente, Mihály Árpád és Mibály Albert ­korábban az elrabolt kislány édesapjának építkezésén dolgoztak, és már akkor elhatározták, hogy a sikeres vállalkozót megzsarolva próbálnak pénzhez jutni. Tervüket május 31-én délután hajtották végre, amikor az iskolából hazafelé tartó 14 éves Ildikót közrefogták, és egy személygépkocsiba tuszkolták. lére először a Gellért tér egyik telefonfülkéjét választotta; másodszorra pedig egy török­bálinti helyszínt jelöltek meg. A 10 millió forinttal mind a két helyszínen megjelenő szü­lőket a rendőrség civil munka­társai kisérték. Ez a rablóknak is feltűnt, így egyik alkalom­mal sem vették át a pénzt. Végül is június 2-ára elfo­gyott a „rablásra szánt pén­zük", ezért úgy döntöttek, hogy szabadon engedik a kis­lányt. Ildikót június 2-án, 22.30 órakor a Boráros tér környékén magára hagyták. A kislány kiváló emlékezőtehet­sége és talpraesettsége segí­tette ezután a nyomozókat, akik eddig eredménytelenül kutattak a rablók után. Bár a fogvatartás alatt végig le volt ragasztva a kislány szeme, emlékezett arra, hogy folya­matosan fa illatát érezte elrab­lói házában. így a rendőrség ­több más apró részlet segítsé­gével - ana a következtetésre jutott, hogy valószínűleg fa­házban tarthatták fogva a kis­lányt. Ezen a nyomon elindul­va meg is találták a rejtekhe­lyül szolgáló faházat a Duna­haraszti Motel kempingjében, sajnos üresen. A nyomozás azonban fel­gyorsult: a rendőrség azonosí­totta a faházat bérlő Mihály Albert román állampolgárt. A kemping személyzete segítsé­gével pedig megtudták a bűn­tetthez használt piros BMW autó rendszámát. Az autót másnap hajnalban megtalálták a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában, s az egyik bérlakás ban elfogtak a gyanúsított sze­mélyek közül hármat. Vallo­másuk után még aznap kézre kerítették a negyedik bűnözőt. Csendes Elemér román állam­polgárt is, aki a két sikertelen pénzátadás után csatlakozott az emberrabláshoz. A gyanú­sítottak rendőrségi kihallgatá­sukkor beismerő vallomást tettek, és többek között elmondták, hogy a nyomok eltakarításakor felmerült bennük a „kislány eltüntetése is", azonban Ildikó olyan fegyelmezetten viselkedett, hogy ettől a tervüktől elálltak. A nyomozás és a több száz rendőr megfeszített munkája közel annyiba került, amennyit az emberrablók követeltek a szülőktől. A KDNP és a hídszerep A KDNP a többi ellenzéki párttal ellentétben nem záija ki, hogy bizonyos esetekben együttműködjön az MSZP népnemzeti szárnyával és a szakszervezetekkel - jelentette be Giczy György, a Keresz­ténydemokrata Néppárt elnöke szombaton az újjáalakuló el­nökségi ülést követő sajtótájé­koztatón. Megfogalmazása szerint a KDNP a híd szerepét tölti be a parlament ellenzéki pártjai között. Úgy vélte: jelenleg nincs szükség arra, hogy a négy párt szorosabban, • Kovács Pál közös csúcsszervezeteket lét­rehozva működjön együtt. Majd a választások közeledté­vel lehet szó erről, de csak azokkal a szervezetekkel, illet­ve ott, ahol ezt a helyi együtt­működés ezt indokolja ­mondta. Az újjáalakult elnök­ség működésével kapcsolato­san a'sajtótájékoztatón elhang­zott: célja a nyitás és a társa­dalmi, civil szervezetekkel való közös munka. A KDNP tagrevíziója során, mint Giczy György ugyancsak elmondta, kiderült, hogy a pártnak jelenleg 27 ezer 800 tagja van, az utóbbi négy hónapban 1800 személy érvényes tagsága szűnt meg, de ugyanakkor 1400 újonnan belépőt is nyil­vántartásba vetlek. és a mesemondó gyermek Az Aranyág levelei A Magyar Televízió (MTV) Aranyág című jótékonysági műsora segítségével egy hó­nap alatt összesen 53 millió forint gyűlt össze a kórházak gyermekosztályainak megse­gítésére. Emellett a jótékony­kodók 27 millió forint érték­ben egészségügyi műszereket és 3,2 milliós nagyságrendben szolgáltatásokat is felajánlot­tak. A műsor a Népjóléti Mi­nisztérium segítségével jött létre. Kovács Pál, az Aranyág Alapítvány kuratóriumának el­nöke, egykori népjóléti mi­niszter elmondta: a legna­gyobb felajánlást, egy 85 ezer dollárt érő lélegeztető gépet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Gyermek­klinikájának ítélték oda, de ér­keztek olyan „különleges ado­mányok" is, amelyekben pél­dául egy kisfiú ajánlotta fel, hogy mesét mond a kórházban fekvő beteg társainak. Kovács Pál elmondta, hogy ez utóbbi felajánlást is nagy örömmel fogadták és megpróbálják hasznosítani. Pukuesi Mária, a Népjóléti Minisztérium szóvi­vője az adományok elosztásá­val kapcsolatban beszámolt arról, hogy 19 vidéki és 2 fővárosi kórház között egyen­lő arányban osztották el a be­folyt pénzösszegeket. így ed­dig egyenként csaknem 2,5 millió forintot utaltak át az érintett kórházak gyermek­osztályainak. A tervek szerint, a sikeren felbuzdulva, az Aranyág jótékonysági akciót a jövőben is folytatni szeretnék. Az adományokat egyébként továbbra is a Népjóléti Mi­nisztérium Aranyág számlá­jára lehet küldeni, amely szá­ma a következő: MHB 324­11347. A Munka törvénykönyve módosításával, illetve a stabi­lizációs intézkedésekkel kap­csolatban tanúsított kormány­zati kompromisszum-készség alapján az MSZOSZ már ér­demi választ adhat a kormány politikai nyilatkozat-tervezet­ere. Ezt Vágó János, a szak­szervezeti konföderáció alel­nöke közölte. Az MSZOSZ értékeli, hogy az általa kezde­ményezett vagy támogatott témakörökben a törvénymódo­sításoknál eredményeket lehe­teti elérni. Föcze Lajos, az Autonómok elnöke rámutatott: négy konfö­deráció, így az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA és Erős magyar hadsereget! - hangsúlyozta Raffay Ernő A trianoni békeszerződés 75. évfordulóján mindenkinek kurucmagyarnak kell lennie ­jelentette ki Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjá­nak elnöke a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom vasárnapi megemlékező nagygyűlésén a budapesti Szabadság téren. A pártelnök arra hívott fel, hogy a véráldozat kockázatát is vállalva össze kell fogni, de nem területekért, nem a szomszéd országok, hanem a belső nemzetrontás ellen. Csur­ka szerint jelenleg a gazdasági imperializmus korszakát éljük, amelynek nincs szüksége népre és nemzetre, hanem csak olcsó munkaerőre és fogyasztókra. Ugy vélekedett, hogy a beol­vasztás ügynökök segítségével folyik. Előrevetítette azt a képet, hogy az ország lakos­ságának egyharmada be­telepítetKtikrán, orosz és zsidó, másik egyharmada pedig cigány lesz. Trianonról szólva kifej­tette, a békeszerződést primitív trükkökkel vitték végbe, kita­lálták azt a vádat, hogy A résztvevők virágot helyeztek el az alkalomra felállított szimbolikus kereszt alatt. (MTI-Telefotó) Magyarország volt a háború vélekedett, hogy a jelenlegi egyik kirobbantója. Raffay Ernő történész, egy­kori honvédelmi miniszté­riumi államtitkár a trianoni béke katonai következményei­ről beszélt. Vitába szállt azok­kal az álláspontokkal, amelyek szerint 1938-40-ben Magyar­ország területeket hódított vol­na, hangsúlyozván, hogy ez terület-visszaszerzés volt. Úgy helyzet emlékeztet a 75 évvel ezelőtti időszakra, mivel csök­kenteni akarják a magyar fegyveres erők létszámát, ho­lott a nemzet érdeke a fejlesz­tés lenne. A kulturális programmal összekötött nagygyűlés után negyedórás harangzúgás em­lékeztette a több ezer jelen­lévőt 1920. június 4-ére. Sikeres vásár Nyíregyházán Üzletkötési rekorddal feje­ződött be az V. Kelet-Nyugat Nemzetközi Kiállítás és Vásár Nyíregyházán. A korábbi négy expón a résztvevők 47-58 szá­zaléka kötött üzletet, most vi­szont a 430 kiállító 90 százaléka írt alá megrendelést új partnerével. Kopka János saj­tófőnök elmondta: különösen az volt örvendetes, hogy végre a beruházási javak iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Gépeket, termelési eszközöket és építőanyagokat vásároltak a legtöbben, s a megrendelők szinte kivétel nélkül a kelet­európai országok üzletemberei voltak. Ez arra utal. hogy a régió gazdasága jelentős befektetések­kel próbál elindulni a fellen­dülés utján. Az expót több mint hetvenezer látogató kereste fel. Az érdeklődő gazdasági szak­emberek között voltak ameri­kaiak, chileiek, japánok, indo­néziaiak, izraeliek és dél­afrikaiak. 1 szakszervezetek tovabbra sem egységesek a Munkástanácsok már koráb­ban közös állásfoglalást ha­gyott jóvá a nyilatkozat terve­zetéről. A kormányzat által a szociális partnereknek átadott tervezetet nem tartották alkal­masnak tárgyalásra. A témáról viszont hajlandók egyeztetni, de jóval rövidebb, egyszerűbb változat alapján. Vigh László, az ÉSZT soros elnöke a kormány által átadott tervezet kidolgozatlanságára hívta fel a figyelmet. Ugyan­akkor fontosnak tartotta a tárgyalásokat, hiszen javítani kell az érdekegyeztetés hely­zetén, szükséges a társadalmi párbeszéd folytatása, a feszült­ségek csökkentése. Új ciklus, új vezetők. A választási eredménytől füg­getlenül minden, magára va­lamit adó pártban tisztújítás történt. A Kereszténydemok­rata Néppárt nagyválaszt­mánya januárban új alap­szabályt fogadott el, mely minden pártszervezetben kötelezővé teszi a vezérkar megújítását. A KD.NP me­gyei választmánya április végén kipipálta ezen kötele­zettségét. A KDNP új megyei elnöke dr. Kovács Kálmán, „mellesleg" ország­gyűlési képviselő. • Az átmenetiségre utal, hogy csak két évre szól a vezetőség mandátuma? - Igen. Az alapszabály rendelkezik így: Ennek az el­nökségnek a feladata, hogy felkészítse a pártot a következő választási kam­pányra. • Feljövőben lévő párt a KDNP. A közvélemény­kutatások szerint a választások óta nő a KÉRDÉS A KDNP megyei elnökéhez Az összefogásra „igen, a csúcsszervre „nem" népszerűsége. A pártel­nök pedig egyre határo­zottabb vonásokkal raj­zolja föl a KDNP új ka­rakterjegyeit. A pozitív irányú változások milyen lépéseket váltanak ki a megyei szervezetben? - A parlamenti és az ön­kormányzati frakciókra, illet­ve a párt szervezeteire kell elsősorban figyelni. Az or­szágos választmány határozta meg ezeket a prioritásokat. Számunkra ez azt jelenti, hogy első lépésként az alapszervezetek munkáját w kell hatékonyabbá tennünk. A tisztújítást az alapszer­vezetek helyzetének felmé­réséhez kapcsoltuk. A tag­revízió kirostálta a passzív, csak papíron létező párt­tagokat. Jelenleg az or­szágban 28 ezer. a megyében 39 alapszervezetben 1150 aktív párttagra számíthatunk. Szeretnénk elérni, hogy mandátumunk lejártakor arról számolhassunk be: a megye minden településén létezik KDNP alapszervezet. 9 A következő választá­sokra készülve mely prob­[R *aztt roll Csoóri Sándornak, amikor szombat kora délutáni zárszavában Magyarország utóbbi évei egyik legfontosabb konferenciájának nevezte a tanácskozást, amelyet a Magyarok Világszövetsége szervezett a trianoni békeszerződés hetvenötödik évfordulóján. Milyen kevés a tervünk a saját jövőnkről, milyen keveset tudunk - s még mindig: milyen keveset tudhatunk! - a saját történelmünkről. Mennyi ócskaságot kiadtak az elmúlt évtizedekben, mi pénzeket kellett ölnünk például a Sztálin- meg a Rákosi-összesekbe, ellenben máig nincs egy részletes, magyar nyelvű dokumentumgyűjtemény a trianoni békeszerződésről... A közelmúltban megjelent ugyan egy kitűnő összeállítás, s akik bírják a franciát, azok sok mindent megtudhatnak belőle. Többek között azt, hogy nevetséges hülyeség a legenda, miszerint a nagyhatalmak képviselői nem ismerték a helyi népességi, földrajzi viszonyokat, s ezért lehetett megtéveszteni őket, ezért lehetett vizesárkot hajózható folyónak feltüntetni, színmagyar falvakról azt állítani, hogy ott magyarok sose laktak, s e hazugságoknak megfelelően húzni meg a határt. Ezt a legendát alighanem maguk az érintett nagy­hatalmak terjesztették, és ápolták. Hajszálpontosan tudták ugyanis, hogy hot kik laknak, melyik a folyó, és mi csak vizesárok, s a folyók közül melyik a tényleg hajózható... Ezeknek az ismereteknek a fényében hajszálpontosan tudniuk kellett, hogy milyen rossz békét csináltak, két évtizedig, ha kitartott: az első világháborút röpke húsz év múlva követte a második, s ma újra dől, borul az egész békemű, városok égnek, emberek pusztulnak. A „magyar kérdést" azonban Washingtonban és Nyugat-Európában destabilizáló kérdésnek tekintik. Ami nem azt jelenti, hogy ezzel a lesújtó véleményükkel saját korábbi békecsináló döntéseiket bírálják. Hanem az következik belőle, hogy azt mondják, ahol a magyarok a jogaikat követelik, ott megbomlik a béke. Ezt a gondolatmenetet lehet folytatni, továbbvinni, és vannak is, akik ezt megteszik. Akkor mi se féljünk átgondolni ugyanezt. Ha a békebontás a magyarok jelenléte miatt történik meg, a trianoni békeművet csakis úgy lehet „továbbtökéletesíteni", a konfliktushelyzeteket kioperálni belőle, ha feloszlatják Magyarországot. Csak a szépre figyelő, nyugodt fülek számára talán hatalmas ostobaságnak hangzik ez az állítás. Pedig ha délről, vagy Ukrajna felől valami belobbantja Magyarországot, akkor a majdani béketervek között ott lesz ez az ötlet. < í flott ez a kérdés nem magyar. A magyar nemzeti LLI közösségek mindegyik szomszédos országban alkotmányos keretek között, a jog eszközeivel küzdenek. Románia, Szlovákia, Szerbia, na és Ukrajna az, aki nem tudja megoldani a saját belső gondjait, aki nem tud demokráciát teremteni. A „kérdés" így azonnal románná, szlovákká, szerbbé, ukránná változik. Mert az végül is egy politikai csel, olcsó fogalmazási trükk, amely Bukarest, Belgrád, Pozsony meg Kijev „balhéját" Budapesttel vitetné el. Több ezren rándultak ki az immár második alkalommal megrendezett Csepűrágó ünnepre Pünkösd hétfőjén a Budai Várba. A Magyar Szí nész Kamara szervezésében Thália papjai egész nap szám­talan érdekes programmal várták a várba látogatókat. Csepűrágók Összesen tizenhárom színpa­don vidéki, fővárosi és hatá­rontúli magyar színházak tár­sulatai adták elő szórakoztató produkciójukat. Dr. Kovács Kálmán témakörök felvetésére készül a KDNP? — A gyereket nevelő szül­ők helyzetére gondolva, régóta hangsúlyozzuk a családi jövedelemadózás szükségességét. Minden további szociális megszorí­tást eilenzünk. Ezért aztán eleve elutasítjuk a Bokros­csomag szemléletét. A falu felé fordulunk, amikor a me­zőgazdaságban az esély­egyenlőség elvére irányítjuk a figyelmet. Következetesen szorgalmazzuk, hogy a farmergazdaságok mellett, a dolgozók érdekei alapján létrejöjjenek a valódi szövet­kezetek. Az önkormányza­tokkal szemben megnyilvá­nuló centralizációs törekvé­sekkel nem értünk egyet. E nagy ívű problémákat megyei szintre is le kell bontani. A KDNP szerint a polgári szövetség a legkülön­bözőbb formákban létezik, de a „Polgári Szövetség", az ellenzéki pártok egyfajta csúcsszervének létrehozá­sával nem ért egyet. A teljes körű összefogás számunkra azt jelenti, hogy minden nemzeti-keresztény-kon­zervatív párt és civil szer­vezet együttműködik. Abban bízom, hogy az alapszinteken létező, a szegedihez hasonló együttműködési formák elő­segítik az ellenzék országos összefogását. ü. I.

Next

/
Thumbnails
Contents